Az új csődtörvény szerint, ha az eladósodott vállalkozás beadja csődkérelmét és a bíróság nem talál benne formai hibát, azonnal ideiglenes fizetési moratóriumot kap. A bíróság ezután 5 munkanapon belül megvizsgálja a kérelmet. Ha rendben találja, megadja a 90 napos fizetési haladékot és vagyonfelügyelőt rendel ki a kérelmező mellé.
A fizetési haladék ideje alatt nagy könnyebbség, hogy szünetelnek az adóssal szembeni pénzkövetelésekkel kapcsolatos végrehajtások (de például a nyugdíjjárulékra, az egészségbiztosítási járulékra, a tartásdíjra, a villamosenergia- és földgázdíjra vezetett végrehajtások nem). Felfüggesztik a folyamatban lévő felszámolásokat (ha még nem született meg az elsőfokú határozat) és az újakat is.
Az adós, a hitelező, a számlavezetők és a vagyonfelügyelő is köteles tartózkodni minden olyan intézkedéstől, mely a haladék célját meghiúsítja, vagyis azt, hogy az adós csődegyezséget tudjon kötni a hitelezőivel. Az adós például nem teljesíthet a törvényben tételesen felsoroltakon felüli kifizetéseket sem. Új fizetési kötelezettséget csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával vállalhat. Az adós hitelezői nem mondhatják fel közös szerződéseiket se a csődre, se arra hivatkozva, hogy a fizetési haladék alatt nem fog fizeti.
a haladék elméletileg hosszabbodhat
Az új csődtörvény szerint a 90 nap haladék meghosszabbítható, akár egy évig is. De nem valószínű, hogy a gyakorlatban lesz ilyen. A hosszabbításhoz ugyanis már kell a hitelezők hozzájárulása. Kizártnak tartom, hogy a hitelezők hozzájárulnának a hosszabbításhoz, ha a kilencvennapos haladék alatt az adós érdemben nem tud felmutatni valami újat, ami meggyőzné hitelezőit a további határidőt illetően – mondja a Direktinfo jogásza, Dr. Belső Béla.
a csődkérelemről
A csődkérelem formanyomtatvány kitöltésére célszerű nagyon ügyelni, mert a hiányos kérelem elutasítással járhat. Ha hiánypótlást kér a bíróság, akkor erre 5 munkanapja van az adósnak.
A formanyomtatványt az adós jogi képviselőjének ellen kell jegyezni. A hamis adatok, dokumentumok benyújtása bírságot vonhat maga után, amely akár nyolcszázezer forint is lehet.
A vagyonfelügyelőt díját és igazolt költségeit elsősorban a hitelezői nyilvántartásba vételi díjakból kell fedezni. Ha ezek nem bizonyulnának elegendőnek, akkor a díjat az adósnak kell megelőlegeznie és viselnie– tudtuk meg Dr. Belső Bélától.
Az ideiglenes fizetési haladék, és a csődeljárás elsőbbsége a felszámolással szemben egyértelműen az adós érdekeit védi a Direktinfo követelésbehajtó cégvezetője, Csatlós Csilla szerint. A törvény lehetővé teszi a csődbe menekülő adósok részére, hogy ha egy rövid időre is, de fellélegezzenek, és egyezségre törekedjenek a hitelezőikkel.
A korábbi csődeljárás szabályai nem tették lehetővé a csőd közelébe sodródott vállalkozások reorganizációját, mert eddig ahhoz, hogy az adós fizetési haladékot kapjon, hitelezőitől támogatást kellett kapnia (meghatározott százalékban) - tette hozzá. Ez pedig jellemzően nem sikerült, mert a hitelezők nem bíztak az adósban, többnyire el sem mentek a tárgyalásra, s nem járultak hozzá a fizetési haladékhoz. Ezért is nem volt eddig népszerű a csőd.
Lesz-e több csőd?Miért indítana egy adós csődeljárást saját magával szemben – teszi fel a kérdést az Intrum Justitia jogi képviselője, Dr. Hodosi Miklós. Az adósok főszabályként azért indítanak csődeljárást, hogy szabaduljanak az adósságuktól vagy hogy csökkentve kelljen azt kifizetniük – folytatta. Az automatikus fizetési haladék gyors megnyugvást ad az adósnak, viszont az, hogy ideiglenes vagyonfelügyeletet kap, már nem kényelmes.
A rosszhiszemű adós nem fog csődöt jelenteni maga ellen. Kivár. Neki mindegy, hogy csőd- vagy felszámolási eljárás indul ellene, a pénzét, ahogy eddig, eztán is képes lesz kimenteni (akár bűncselekmény útján is) – tette hozzá.
A becsületes adósok számára (merte remélni, hogy még maradtak ilyenek) viszont nagyon előnyös az új csőd. Gyorsan kapnak haladékot. Ha lesz olyan hitelezőjük, aki nem jelzi a harmincnapos határidő leteltéig hitelezői igényét, akkor annak követelése kiesik, annyival is kevesebbet kell visszafizetniük. Valószínűsíthető, hogy az alku során a tartozásnál jelentősen kisebb összeget tudnak kialkudni a hitelezőknél, mint maga a tartozás – sorolja.
A hitelezőknek is jóA hitelezők örülnek, ha megkapnak valamennyit a pénzükből a csődeljárásban, mert a felszámolásban erre a gyakorlat szerint szinte semmi esélyük – állítja dr. Hodosi Miklós. A felszámolás kezdeményezése tipikusan csak akkor eredményes a hitelező számára, ha az adós megijed a felszámolástól, észbe kap, és kifizeti a tartozását, még mielőtt sor kerülne a felszámolásra.
Valószínűsíti, hogy csak azok az adósok fognak csődöt kezdeményezni saját magukkal szemben, akik (például mert van félthető üzleti kapcsolatuk) folytatni akarják a vállalkozást, az adósság csökkentett megfizetése mellett.
Emiatt lehet az eljárás végül is eredményes, és emiatt lehet jó a hitelezőnek is – erősíti meg. Másrészt a hitelező mindenképpen rosszul jár, mert belekényszerül, hogy akár bőven a szokásos profitja alatti összegeket is elfogadjon az egyezségben. De ez még mindig a kisebbik rossz.
A hitelező is kezdeményezhetiA jogalkotó a módosítással biztosította a hitelezők számára is, hogy csődeljárást kezdeményezzenek adósukkal szemben. Hogy élnek-e majd ezzel a lehetőséggel? Csatlós Csilla szerint ez nem biztos. A hitelezőnek ugyanis csődkérelméhez be kell csatolnia az adós hozzájárulását is. Ma még nehéz megmondani, miért is érné meg a hitelezőnek a csődeljárás kezdeményezése, illetve hogy vajon hozzá fognak-e járulni az adósok a csődeljáráshoz – tette hozzá.
BiztosítékokA vagyonfelügyelő - a hitelezői érdekek védelmének szem előtt tartásával és a hitelezőkkel kötendő egyezség előkészítése érdekében - figyelemmel kíséri az adós gazdasági tevékenységét. Ennek keretében többek között áttekinti az adós vagyoni helyzetét, közreműködésével nyilvántartásba veszi a követeléseket. Felszólítja az adóst a követelései érvényesítésére azzal, hogy ellenőrzi azok végrehajtását is – sorolja Csatlós Csilla.
hitelezői regisztráció
A hitelező a csődeljárásban azzal regisztrálja magát hitelezőként, ha a kijelölt vagyonfelügyelő számlájára befizeti követelése egy százalékát (min. 5, max. 100 ezer forint). A számlaszámot az adós köteles a hitelezők tudomására hozni.
A hitelezőknek tudniuk kell, hogy a csődeljárásban csak azok lehetnek hitelezők, akik harminc napon belül bejelentik igényüket. Ha ezt elmulasztják, és a csődeljárás sikeres lesz, elvesztik követelésüket.
A csődeljárás kezdő időpontját követően keletkező követeléseknél a határidő mindössze 3 munkanap.
A cégközlönyben már a csődindítás másnapján megjelenik a hír, de az adósnak öt munkanapon belül közvetlenül is értesítenie kell hitelezőit az öncsődről, illetve két napilapban és (ha van) saját honlapján is nyilvánosságra kell hoznia azt. Ennek elmulasztás bírsággal jár.
Az egyezségLeegyszerűsödött a csődeljárásban az egyezség megkötéséhez szükséges szavazatok számításának módja is. Minden 100.000,-Ft-os elismert vagy nem vitatott követelés (a 100.000,-Ft alatti is) egy szavazatnak számít. Az egyezség akkor köthető meg, ha az adós megkapta az egyezséghez a hitelezőktől a szavazatok többségét (a törvény szerinti mértékben és módon). Az egyezség kényszeregyezség, azaz kiterjed a szavazásban részt nem vevő hitelezőkre, és azokra szintén, akik az egyezséghez nem járultak hozzá.
emelkedett-e már a csődök száma?
2008. I-III. negyedévében 12 csőd volt Magyarországon, az idén már 58. A Coface véleménye szerint azonban a szeptemberben hatályba lépett új csődtörvény még nem érezteti a hatását, hiszen a csődeljárások száma még mindig csekélynek bizonyul a felszámolási és végelszámolási eljárásokhoz képest (tízezres nagyságrend). Komolyabb hatása a jövő évre várható.
A szabályozásnak még nem volt ideje megmutatni magát, még nem tudhatjuk, hogy mennyire alkalmas a kívánt cél elérésére, illetve arról sincs tudomásunk, hogy mely elemei teremtenek lehetőséget a visszaélésre. A jogszabályi határidők miatt komolyabb konklúziót legkorábban csak a jövő évben fogunk tudni levonni. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy az életbe lépett szabályozás jóval nagyobb felkészültséget, részvételt és komolyabb anyagi ráfordítást fog igényelni a hitelezőktől – állítja dr. Czibor Zsolt a Coface Hungary jogásza.
Csatlós Csilla hangsúlyozza, bár az új csőd lehetőség arra, hogy az adós rendezze tartozását, az igazi megoldás sokkal inkább a csőd megelőzése. A hitelező és az adós is tegyen meg mindent annak érdekében, hogy ne húzódjanak kifizetései. Megfelelő időben, a megfelelő felszólítóval hívja fel a neki tartozókat a fizetésre. A követelésbehajtó cég tapasztalatai szerint az időben megindított követeléskezeléssel elérhető, hogy az adós kifizesse a tartozását.