Megöli a magyar ipart a klímatörvény?
- Megjelent: 2010.02.18. 10:37|
- Frissült: 2010.02.18. 10:36
Súlyosan veszélyezteti a magyar ipar teljesítőképességét és versenyképességét az a törvénytervezet, mely a széndioxid-kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő - ezt a véleményt fogalmazta meg a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ), a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös állásfoglalásában.
A magyar gazdasági szféra legfontosabb érdekképviseleti szervezetei szerint a belföldi úgynevezett ETS, azaz a üvegházhatású gázokat kibocsátó szektorban - idetartozik a villamosenergia-termelés, ásványolaj feldolgozás, cementgyártás, vasgyártás - a legkorszerűbb technológiákat alkalmazzák, ezért Magyarország uniós szinten már most is átlagon felül teljesít az éghajlat védelme terén.
Így a törvényjavaslat által előírt, előzetes becslések alapján az 1990-es bázisévre vonatkozó 80 százalékos emisszió-csökkentési cél teljesítése a már említett iparágba tartozó vállalatok széndioxid-kibocsátásának szinte teljes leállítását jelentené 2050-ig. Ez praktikusan az ETS szektorba tartozó iparágak megszűnésével lenne egyenlő.
Ezért az állásfoglalást aláíró szervezetek az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat ügyében közös nyilatkozatot juttattak el a parlamenti döntéshozókhoz annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági összefüggések és következmények ismeretében felelős, megalapozott döntés szülessen ebben a kérdésben.
A közös nyilatkozat főbb megállapításai a következők: a várható villamosenergia-igények nukleáris és megújuló alapú erőművekkel legfeljebb részben elégíthetőek ki. A többi iparág energiaigényének helyettesíthetősége pedig irreális célkitűzés.
A magyarországi kibocsátás-csökkentési célok megvalósítása nem jelent globális kibocsátás-csökkentést, mert az energiatermelésből kieső, de szükséges energiát a piac máshonnan, a környező országokból fogja megszerezni, megvásárolni.
Az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására rendelkezésre álló belföldi források korlátozottak. A kibocsátás-csökkentési határértékek hatástanulmányok nélküli meghatározása a magyar ipar és gazdaság érdekeit sérti, mivel a versenysemlegességet rontja, és a határon kívüli területekre tereli a gazdasági tevékenységet, veszélyezteti a munkaképes-korú lakosság foglalkoztatását is.
Emellett a törvényjavaslat nem felel meg a jogszabályok tartalmi követelményeinek sem. Megszövegezése további pontosítást és finomítást igényel, mivel a jelenlegi formában inkább kívánalmakat megfogalmazó parlamenti határozatnak tekinthető, mintsem kidolgozott törvényjavaslatnak - fogalmaznak a közleményben.