24°C

Facebook

Csodaszer vagy halálos méreg?

A magát csak alternatív rákgyógyszernek aposztrofáló készítménnyel kapcsolatos két véglet olvasható az interneten. Az egyik szerint csodaszer, amely csodálatos hatásával csak a beteg – rákos – sejteket pusztítja el, míg a másik véglet odáig is elmegy, hogy akár mérgezés áldozatai is lehetünk a B17, illetve a sárgabarackmag túlzott fogyasztása esetén.

Az elsőre furcsa, hogy a közismerten hosszadalmas és meglehetősen költséges gyógyszer-engedélyezést kikerülve interneten alternatív rákgyógyszer kerül bizonytalan utakon a betegek birtokába. Szerkesztőségünk megpróbálta kideríteni, hogy mi az igazság a „csodaszerrel” kapcsolatban.

Cikk van, információ nincs

A Magyar Orvosi Kamara honlapján olvasható cikk egyértelmű és határozott állításai szerint megtalálták a rák ellenszerét. A kissé talán általánosító kijelentést minden kicsit is hozzáértő, s talán a laikusok többsége is túlzásnak gondolja.

Az írás szerint a laetrile nevű vegyületre, egy addig ismeretlen vitaminra, az 50-es években bukkant Ernst T. Krebs biokémikus és B17-nek nevezte el.

A B17 vitamin vagy nitrilozid megjelölés egy nagy csoport olyan vízoldékony, lényegében nem toxikus, édeskés vegyületre utal, amely több mint 800-féle növényben megtalálható. Az egyik leggyakoribb nitrilozid - az amigdalin - amely a legnagyobb koncentrációban bizonyos gyümölcsök magvaiban fordul elő (pl. nektarin, cseresznye, szilva, alma), de mind közül a leggazdagabb B17-forrásnak a sárgabarack magja bizonyult, mely súlyának akár 2,5 százalékát teszi ki a szóban forgó vegyület. A cikk szerint megfelelő mennyiségben fogyasztva a sárgabarack mag megvéd a ráktól, illetve meg is gyógyítja a betegeket.

Gyógyít, vagy ártalmas?


Philips Day vizsgálataira hivatkozva a cikk írója bizonyítottnak mutatja a rák elleni hatásosságot, egész pontosan, hogy a vegyület speciálisan csak daganatos sejtekre mérgező hatást fejt ki.

A MOK illetékesét keresve azt a választ kaptuk, hogy az intézet csupán tájékoztató céllal közölte a cikket, további információval a vegyület hatékonyságáról illetve az abból készült készítményekről nem rendelkeznek.

Mérgező is lehet?

További kutatásaink egy másik cikkre vezettek a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal honlapján azt olvastuk, hogy az angol élelmiszer-biztonsági hatóság fölhívta a fogyasztók figyelmét, hogy az Egyesült Királyságban egészséges táplálékként forgalomba hozott keserű sárgabarackmag fogyasztása kockázatos lehet. „A mag amigdalint tartalmaz. Közismert, hogy ebből a vegyületből hidrogén-cianid – amely erős méreg –, szabadulhat fel.”

Hogy közismert-e az, miszerint az amigdalin nevezetű vegyület hidrogén-cianiddá bomlik, azt nem sikerült kiderítenünk, de tény, hogy elég ijesztő első hallásra, hogy a rák ellenszere akár mérgező is lehet.

Kuruzslás, vagy tudományos szenzáció?


A veszélyt feltételező cikk szerint ugyan az 1970-es években úgy vélték, hogy ez a vegyület szerepet játszhat a rák gyógyításában, illetve megelőzésében, ezt a feltételezést azonban a többször elvégzett ( 1974., 1982.) tudományos vizsgálatok – a Mayo Klinika, és 3 amerikai rákközpont kísérletei – alapján cáfolták. Sőt az Egyesült Államokban, az American Cancer Society kuruzslásnak minősítette ilyen célú használatát.

A FigyelőNet kérdésére Szeitzné Szabó Mária, az élelmiszer-biztonsági hivatal főigazgatója úgy tájékoztatta lapunkat, hogy a jelenlegi európai uniós jogi szabályozás szerint ételeknek, étrend-kiegészítőknek semmiféle gyógyhatást nem lehet tulajdonítani. Az étrend-kiegészítőkkel, azok notifikálásával hazánkban az OÉTI foglalkozik.

Amennyiben gyógyhatást tulajdonítanak neki, azt gyógyszerként, megfelelő bizonyítékok és klinikai vizsgálati eredmények alapján kell engedélyeztetni. Ez ügyben hazánkban az Országos Gyógyszerészeti Intézet illetékes. A hivatal a honlapján csupán tájékoztatási céllal adott hírt az angol élelmiszer-biztonsági hatóság közleményéről.

----Sárgabarackmag és a B17 vitamin----

Természetesen a terméket – elég drágán – forgalmazó hazai oldalon mindennek az ellenkezőjét találjuk. A szer – a forgalmazó szerint – csak a rákos sejtekre mérgező, a készítmény hatásmechanizmusa egészséges szervezetekben teljesen veszélytelen bomlástermékeket eredményez.

A honlapon szintén furcsa az a felirat, miszerint a termék Magyarországon nincs törzskönyvezve, s a forgalmazó mindössze a magánbeszállításban segédkezik. Ez a körülmény további kérdéseket vetett fel.

A kérdéses weboldal üzemetetője arra a kérdésünkre, miért nem vizsgáltatja be, miért nem engedélyezteti a készítményeket, egyszerű válasszal szolgált, a hatóságok a cianid hallatán minden beadványt elutasítanak. Arról már nem szól a fáma, hogy megpróbálta-e valaki bármikor végigjárni az engedélyezési eljárást A forgalmazó szerint az uniós jogszabályok alapján joga van beszerezni a magánemberek saját felelősségére a külföldön gyártott készítményt.

„Nem feladatunk bevizsgáltatni”

Igyekezvén felderíteni az igazságot, tovább kutakodtunk, megkerestük a rákbetegek jogvédelmével foglalkozó szervezeteket.

Általános csodaszer nem létezik – hangoztatják a mérsékeltebbek, minden héten kijön egy ilyen termék, amivel a reménykedőket igyekeznek megkopasztani, mondja a szkeptikusabb megszólaló. Sajnos a megkérdezettek többsége nem hajlandó a nevét adni a válaszhoz.

Ki az illetékes a vizsgálatok elvégzésében?


Vasváry Artúrné a Magyar Rákellenes Liga elnöke szerint a betegek többsége nem hisz a gyógyulásában, mindezek ellenére általában minden anyagi áldozat meghozatalára hajlandó a túlélési esély megnövelésére. A kíváncsiságunk tárgyát képező B-17-tel kapcsolatban igen hiányosak az ismereteik, mivel hazai bevizsgálása nem történt meg. Enélkül még azt sem tudják pontosan, hogy toxikus-e avagy nem. A hatékonyságáról végképp nincsenek információik, hiszen a forgalmazó szerinti hatékonyság semmiképpen sem tekinthető hiteles információnak.

A betegek jogait védelmező szervezet vezetője szerint minden ilyen szerre drága és bonyolult hatásvizsgálatokat, toxikológiai vizsgálatokat kellene elvégeztetni a forgalmazónak. Ezután kerülhet azon készítmények közé, amelyet akár a rákellenes liga is ajánlhat.

Kérdésünkre, hogy nem szolgálná-e a betegek javát, ha a jogvédő szervezetek végeztetnék el a vizsgálatokat Vasváryné elmondta: ez nem feladatuk, s hogy ilyen kérdésekben a fogyasztóvédelem az illetékes.

Bár a félig illegálisan forgalmazott, ellenőrizetlen szereket véleménye szerint be kellene tiltani, úgy gondolja, sokat nem lehet tenni az interneten árult készítmények ellen.

Az OÉTI nem illetékes

Az OÉTI-ben természetesen szintén nem találtunk olyan illetékest, aki válaszolni tudott volna kérdéseinkre. A szer nevének kiejtése után, gyakorlatilag azonnali elzárkózásba botlottunk. A B17, mivel tavaly óta nem létezik gyógyhatású készítmény kategória, már nem tartozik az OÉTI hatáskörébe.

Az intézet egyébként a bioboltokban forgalmazott táplálékkiegészítők lajstromozását sem győzi, s mivel ez a szer állítólag rákgyógyításra szolgál, bizonyosan sosem kaphatná meg a forgalmazási engedélyt. A hatóanyagaival kapcsolatos vizsgálatokat eddig nem végeztek, mivel az engedélyezése, bevizsgálása a gyógyszerészeti intézet hatáskörébe tartozik.

Mindezek mellett az OÉTI nem rendelkezik azokkal a hatáskörökkel, amelyekkel a piacfelügyelet, így gyakorlatilag az illegálisan forgalmazott termékekkel kapcsolatban szinte semmiféle eszköze nincs.

Beigazolódni látszik a forgalmazó állítása, miszerint a hatóságok nem vizsgálnák be a terméket, magánember nem kérhet ilyen vizsgálatot, a rákos emberek jogvédői pedig nem érzik magukat illetékesnek a vizsgálatok elvégeztetésére.

----Mit mond az onkológia intézet?----

A cikk kiindulópontja, miszerint a betegek között – suttogó propagandával – terjed, hogy a B17 hatásos a rák ellen, úgy tűnik nem kideríthető a hazai intézmények és hatóságok dzsungelében.

A lapunk információi szerint a rákbetegeket gyógyítók között akad olyan is, aki orvosként nem ajánlja, de magánemberként tanácsolja a B17 alkalmazását. A többség azonban elzárkózik vagy határozottan meg van győződve, hogy káros vagy mérgező is lehet a sárgabarack magjában fellelhető hatóanyag.

Az onkológiai intézetben a készítményt nem alkalmazzák, viszont dr. Kásler Miklós, az Országos Okológiai Intézet főigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy az onkológiai terápia evidenciákon alapul. A B17-tel kapcsolatban viszont épp az a baj, hogy nincs egyértelmű, kétségbevonhatatlan bizonyíték arra, hogy a szer hatásos lenne, ezért Kásler doktor nem alkalmazza azt a gyógyítás során.

Ugyanakkor arra sincs bizonyíték, hogy káros lenne, amennyiben nincs túladagolva, bajt nem okozhat – mondta Kásler Miklós.

Az FVF és az OGYI

A fogyasztóvédelem szóvivője, Kati Attila úgy látja, hogy a B17 forgalmazására indított oldal esetében komolyan megfogalmazódik az a gyanú, hogy a készítmény megsérti a gyógyszerrendészeti szabályokat. Ha az illetékes hatóság bebizonyítja az illegális gyógyszerforgalmazás tényét, ötvenezer forintos szabálysértési bírság is kiszabható az oldal fenntartója ellen. Ezen szabályok betartatására és esetleges szankcionálására az ÁNTSZ illetékes.

Az FVF (Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség) illetékese szerint az oldalon található információk kimeríthetik a vásárlók megtévesztésére vonatkozó definíciókat is. A készítmény megsértheti a gyógyszerek reklámozására vonatkozó szabályokat is.

A hatóanyagot nem vizsgálják, a fogyasztók megtévesztését igen


Megkeresésünkre az Országos Gyógyszerészeti Intézet szóvivője – Szabó Franciska – elmondta, hogy hatóságuk büntető feljelentéssel élt a kérdéses esetben a Fővárosi Főügyészségnél fogyasztók megtévesztése, illetve visszaélés ártalmas közfogyasztási cikkel alapos gyanúja miatt. A nyomozás zajlik, s a rendőrség december óta vizsgálja az ügyet.

A szóvivő szerint az eset nem egyedi és jóval túlmutat egy szokványos szabálysértési eljáráson.

Az OGYI egyébként a bevizsgálásra hozzá megküldött minták és dokumentációk alapján engedélyezi a készítményeket. A gyógyszernek nem minősülő készítményként az olyan természetes eredetű anyagot tartalmazó készítményeket definiálják, amelyek kedvező biológiai hatással rendelkeznek, orvosi előírás nélkül is alkalmazhatóak és amelyek előírásszerű használat esetén egészségi ártalmat nem okoznak.

Az intézet hatáskörébe tartozik a gyógyszerekkel, illetve a gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos panaszok kivizsgálása. Mivel a B17 esetében az engedély nélküli szer pontos adagolási módját, sem előírásszerű használatra vonatkozó információkat nem ismerjük, valószínűleg komoly kockázatnak teszi ki magát az, aki az ilyen ellenőrizetlen készítményt használ.

Aktuális ajánlatok [x]

Ajánlott lap.hu oldalak: