A térképeken 22 (szín)kategóriába különítették el a felszínborítottságot. Például sötétzöld jelzi az örökzöld lombos erdőket, a szürkéskék a rendszeresen elárasztott területeket, a fehér pedig az állandó hó és jég borította térségeket mutatja.
A térképekhez az ESA Envisat műholdján lévő Meris kamera különböző hullámhosszon készült felvételeit, valamint más műszerekkel, többek között az Asar radarral kapott adatokat használták fel. A felszínt borító növényzet megkülönböztetésénél leginkább az infravörös tartományban készült felvételek segítik a kutatókat.
Nyomon követhető a földhasználat változása
(Forrás: Spiegel Online)
2005 májusa és 2006 áprilisa között 20 terabyte mennyiségű adatot gyűjtöttek össze. „A felszínborítással kapcsolatos információk nagyon fontosak ahhoz, hogy fenntartható módon tudjunk gazdálkodni a meglévő erőforrásainkkal” – mondta John Latham, az ENSZ Élelmezésügyi Szervezetének (FAO) munkatársa. A 300 méteres felbontásával a Globcover mérföldkőnek számít, hiszen forradalmasítja a földhasználat térképi megjelenítését – tette hozzá Christiane Schmullius, a Jenai Egyetem kutatója. Az ESA közleménye szerint ez ugyanis tízszer pontosabb képet ad a felszínborítottságról, mint az eddig rendelkezésre álló hasonló térképek.
Az új térkép lehetőséget nyújt a tudósoknak, hogy nyomon kövessék a földhasználatban végbemenő változásokat, valamint az ember természetes ökoszisztémákba való beavatkozásának hatását. Így a Globcover többek között arra is pontosan rámutat, hogy milyen mértékben hódította el az ember a trópusi esőerdőket a szántók, legelők javára.
Tízszer pontosabb mint az eddigi hasonló térképek
(Forrás: Spiegel Online)
A térképészek, földrajzkutatók már régóta dolgoznak azon, hogy a jelenleg használatban lévő vegetációs világtérképek helyett a valóságot jobban ábrázoló térképeket hozzanak létre. A földrajzórákról és a világatlaszból jól ismert, a Föld vegetációs zónáit bemutató térképek ugyanis egyre kevésbé tükrözik a valóságot. A trópusi esőerdőktől a sarkvidéki tundráig húzódó vegetációs öveket ábrázoló térképek idealizált állapotot mutatnak be, figyelmen kívül hagyva az ember természetátalakító tevékenységét. A buja trópusi erdők, vagy lombos erdők helyén a valóságban gyakran mezőgazdasági földek vagy városok húzódnak. Amerikai és kanadai kutatók tavaly a fenti szempontokat figyelembe véve, már közzé tettek egy megreformált világtérképet.