Elsőként fontos leszögezni, hogy a
Bodies című kiállítás nem
azonos a világban szintén turnézó Body World (Emberi Test) című
kiállítássorozattal, amely Günther von Hagens, német anatómiai
professzor nevéhez fűződik és jelenleg
Manchesterben várja a látogatókat.
A gondolkodó
Ugyan mindkét kiállítás preparált holttesteket mutat be, de a
szervezőik szerint más-más küldetéssel. Míg a német boncmester, Günther
von Hagens egyfajta anatómiai művészetként hangsúlyozza az általa
kifejlesztett plasztinációs eljárást (
lsd . keretben), amely leleplezi a bőr mögött húzódó szépséget, addig a Bodies szervezői az ismeretterjesztés szándékát domborítják ki.
„A
kiállítás küldetése az ismeretátadás, az egészségesebb életmódra való
ösztönzés, testünk apró részleteinek a megismerése”– nyilatkozta a
FigyelőNetnek az egyik főszervező, Kosaras Renáta. A tanító célzat
értelmében a látogatók olyan egészségügyi problémákkal (azaz beteg
szervekkel) szembesülhetnek, mint a csonttörés, az ízületi gyulladás,
csontritkulás vagy éppen a tüdőrák.
Kínai halottak
A bemutatásra kerülő több mint 200 preparált szerv és holttest
5 kamionnal érkezett a kiállítássorozat bécsi állomásáról a budapesti
tárlat helyszínére, a VAM Design Centerbe, ahol egészen az év végéig
megtekinthetők.
A preparált holttestek eredeti származási
helye azonban a Kínai Köztársaságban működő Daliani Orvosi Egyetem
plasztinációs laboratóriuma, ahol - Günther von Hagens módszereit
alkalmazva – valódi emberi holttestekből állították elő ezeket a
tartósított, hétköznapi pozíciókba állított „alkotásokat”. A testek
kínai származása miatt Dr. Roy Glovert, a kiállítás orvos-szakértőjét
több alkalommal is bírálták, mondván kivégzett emberek porhüvelyét
használta fel a kínai orvoscsoport. Ám Glover állítja, a felhasznált
személyek mind természetes módon (idős kor vagy betegség következtében)
haltak meg, és a holttesteket vagy az elhunytak még életükben
ajánlották fel tudományos célra, vagy pedig ismeretlen elhunytaktól
származnak, akik kórházakban, elhagyatottan haltak meg, mert nem voltak
hozzátartozóik.
A kosaras
„Elvileg nincs jelentős eltérés Günther von Hagens és a kínai orvosok
technikája között, csupán a vegyszereljárásban jelentkeznek finom
különbségek” – mondta el lapunknak Dr. Csillag András, a SOTE Anatómiai
Intézet igazgatója, a kiállítás magyarországi fővédnöke, aki szerint
körülbelül 8 éves kortól már látogathatják gyerekek a tárlatot. A
kiállításon egyébként orvostanhallgatók segítik megérteni az emberi
test működését, akik igény esetén a csoportokat is végigkísérik a
bemutatott szervek, holttestek között, részletes tájékoztatást adva
róluk. Aki pedig a preparált halottakat végigámulva vagy éppen
–borzongva úgy dönt, hogy a tudomány szolgálatába akar lépni, akár
szerv- és a testadományozásra is jelentkezhet.
A plasztinációs eljárás
A karmester
Günther von Hagens, törvényszéki orvos, a Heidelbergi Egyetem anatómiai
professzora 1977-82 között fejlesztette ki és tökéletesítette az
úgynevezett plasztinációs eljárást, hogy az anatómiát szélesebb körben
is bemutassa. Az eljárás során az emberi holttestekből élethű
preparátumok hozhatók létre. Az elhunytak – akik még életükben
hozzájárultak, hogy testüket ilyen módon bemutassák a nagyközönség
előtt – testnedveit és zsírjait egy különleges összetételű műanyagra
(szintetikus gyantával) pótolja, amely tartósítja a halottakat,
ráadásul megszünteti a kellemetlen szagokat, és időtállóvá teszi a
holttesteket. Az izmok, a szervek, az idegpályák, a vérerek egyaránt
jól kivehetővé válnak az egyiptomi mumifikálásnál is tökéletesebb
eljárással.