A hőkapacitás azt jelenti, hogy az épület szerkezetei mennyi hőt képesek eltárolni, és késleltetve, apránként visszasugározni a környezetükbe. A nagyobb hőkapacitással bíró házakban a hőmérséklet sokkal kiegyenlítettebb. A hétköznapokban ezt úgy érzékeljük, hogy az ilyen házak ugyan lassabban melegszenek fel, de ha egyszer kifűtöttük őket, akkor sokkal jobban tartják majd a meleget, és reggelre nem hűlnek úgy le, mint a gyengébb hőkapacitásúak. Ráadásul a nagy hőkapacitással bíró házak hosszabb ideig tárolják a napsugárzás energiáját, nyáron viszont nem forrósodnak át olyan hirtelen.
E tégla készítői még nem számolgatták az U-értéket (Kovács S. László gyűjteménye-MTI)
A ház hőkapacitása a beépített anyag minőségétől és tömegétől függ: minél nagyobb hőtároló tömeget építünk be, annál kiegyenlítettebb lesz a hőgazdálkodás - persze egy bizonyos optimumon belül). Kifejezetten jó hőtároló a beton, a hagyományos, valamint az üreges szerkezetű tégla és a vályogtégla. A könnyűszerkezetes házak viszont, kisebb tömegükből adódóan, kevesebb hőt képesek tárolni, így nagyobb a hőingadozásuk.
A kiválasztás másik fontos szempontja, hogy milyen az adott építőelem hőátbocsátási tényezője, azaz mennyi hő áramlik át a fal egységnyi felületén a külvilág felé. Ezt az értéket a műszaki leírásokban U-értékkel jelölik, és W/m2/K-ben adják meg. Nagysága az építőelem anyagától, szerkezetétől, vastagságától is függ. Egy a fontos: minél kisebb az U-érték, annál jobb az építőelem hőszigetelő képessége – figyelmeztet az Energia Klub.
Magas hőátbocsátási tényezőjű anyagok esetén tehát – ugyanolyan falvastagságnál – a fűtési energia gyorsabban szökik el. Például a könnyű vályoghoz képest egy azonos vastagságú üreges kerámiatégla hőátbocsátása körülbelül kétszeres, a tömör kerámiatégláé három-négyszeres, a betoné hét-nyolcszoros, de még a jó hőszigetelő üvegtábláké is ötszörös. Még rosszabb az arány az építőiparban szintén gyakran használt acél esetében, az acél majd 100-szor jobban vezeti a hőt, mint a vályog.
A magas hővezetőképességen jó szigeteléssel persze segíthetünk, de ha eleve olyan falat választunk, ami kevésbé engedi át a meleget, egy kis extra hőszigeteléssel könnyen varázsolhatunk belőle ideális rendszert. A falak anyagául válasszunk inkább a hagyományos anyagok közül, és mondjunk le high-tech és rendkívül gazdaságtalan üveg-acél csodapalotáról.
A korábbi két részben a ház tervezéséhez és tájolásához adtunk energiatakarékossági szempontokat, a jövő héten pedig a szigetelésben segítünk. További praktikus és pénztárcakímélő tanácsokért kattintson a FigyelőNet Energiatippek aloldalára.