Nyáry Krisztián kommunikációs igazgató az MTI-nek elmondta, hogy a közlekedésrendszer korábbi fejlesztési tervét 2001-ben fogadta el a Fővárosi Közgyűlés, és ennek aktualizált változata került most a városvezetés elé. A programot a Főmterv Zrt. által vezetett szakmai konzorcium készítette, együttműködésben számos civilszervezettel. A szakértők a munka során két körben egyeztettek a kerületi önkormányzatokkal is.
A terv célja, hogy a főváros közlekedésére távlati koncepciót nyújtson, és egyúttal a 2020-ig tervbe vett uniós nagyprojektek stratégiai megalapozását is szolgálja. A fővárosi program illeszkedik az országos, tavaly elfogadott egységes közlekedésfejlesztési koncepcióhoz és az Európai Unió 2007-es Közlekedési Zöld Könyvének alapelveihez is. A dokumentum bemutatja azt is, hogy az uniós támogatásra rövid távon esélyes közlekedési projektek (4-es metró, Margit híd felújítása, 1-3-as villamos stb.) miként illeszkednek Budapest és az ország közlekedési rendszeréhez.
Az előző koncepcióhoz képest nagyobb hangsúllyal jelennek meg a tervekben a környezetvédelmi szempontok, különös tekintettel a levegőminőség javítására, a közösségi és a kerékpáros közlekedés fejlesztésére, valamint az egyéni gépjárműforgalom csökkentésére. A fejlesztési terv átfogó díjpolitikai stratégia kidolgozására is javaslatot tesz, amely magában foglalja a parkolási díjakat, a közösségi közlekedési tarifákat, valamint az úthasználati és a behajtási díjakat is.
A szakértők rámutatnak arra, hogy az általuk javasoltnál kisebb, a Nagykörúton belüli úthasználati díj, zóna meghatározása esetén járhatatlanul zsúfolttá válnának a körutak és a hozzájuk kapcsolódó Duna-hidak. A koncepció 400-600-800 forintos behajtási díjakkal modellezte a várható forgalomcsökkenést, ennek megfelelően naponta 60-110 ezer autóval kevesebb közlekedhetne a belső negyedekben, csökkentve ezzel a levegőszennyezettséget, a zsúfoltságot.