Az országos adatgyűjtő programra épülő friss felmérés szerint 1999-2009 között a molnárfecskék állománya 65, a füsti fecskéké 44, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent Magyarországon – közölte az fn.hu-val a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME). Az eredmények azért ijesztőek, mert nem egy-két év változását mutatják, hanem nagymértékű, az elmúlt tíz évben folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet.
Az elmúlt évek részadatai sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, ezért választotta őket az MME a 2010. év madarainak, de a tíz éves adatsorok most elkészült elemzése - a csökkenés valódi mértéke - még a szakembereket is meglepte.
És hogy miért probléma az ilyen mértékű állománycsökkenés? A táplálékpiramis felső harmadán elhelyezkedő ragadozókban és csúcsragadozókban a környezeti ártalmak: mérgek, nehézfémek, kémiai szennyező anyagok, valamint a környezetváltozási hatások - például a táplálék mennyiségének és minőségének változásai, a szaporodóhelyek csökkenése - koncentrálódva jelentkeznek, ezért ezek a fajok indikátorként jelzik a rájuk ható folyamatokat. A fecskék állománycsökkenésének hátterében olyan komplex klíma- és élőhelyváltozási, környezetszennyezési problémák állnak, amelyek közvetve vagy közvetlenül ránk, emberekre is hatnak.
Partifecske (fotó: Csonka Péter)
Ami pedig rossz a fecskéknek, az rossz nekünk, embereknek is. A leginkább városiasodott molnárfecskéket érő környezetszennyezés közvetlenül bennünket is megbetegít, nem véletlen, hogy az ország lakosságának majd' fele küzd valamilyen allergiával. A vidékies környezetben élő füsti fecskéink állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy az elmúlt évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás Magyarországon, ami a fecskék állománycsökkenése mellett számunkra is kedvezőtlen szociális és gazdasági következményekkel jár.
A klímaváltozás miatt növekszik a szélsőséges időjárási helyzetek (szárazságok, viharok, özönvízszerű csapadék, földcsuszamlások, árvizek) száma, ami balesetveszélyt, mezőgazdasági károkat, időszakos ellátási problémákat okoz már napjainkban is. A sarki jégsapkák olvadása miatt bekövetkező tengervízszint-emelkedés tengerparti területvesztést, országokon belüli népességvándorlást, majd az országok és kontinensek közötti klímamenekült-probléma, a társadalmi és nemzetközi konfliktusok felerősödését (pl. vízháborúk) okozhatja már a közel- és középjövőben.