Idén a teknõsök ásítási szokásaival, illetve azok elterjedésével foglalkozó kutató kapta az IgNobel díjat. Az is kiderült a díjazottak munkáiból, miért látogassuk a mellékhelyiséget fontosabb döntések elõtt.
Az 1991-ben alapított IgNobel a Nobel-díj amerikai paródiája, a nemzetközi tudományos élet azon szereplõinek ítélik oda évente, akik tevékenysége látszólag értelmetlen felfedezésekhez, használhatatlan találmányokhoz vezetett, egyúttal mulatságosnak tûnik. Az alapítók honlapján (http://improbable.com/ig) is közzétett mottó szerint elnyeréséhez a kutatóknak "elõször meg kell nevettetniük az embereket, majd elgondolkodtatni õket". Az IgNobel eredményhirdetése minden évben a "komoly" Nobel-díjat megelõzõ héten zajlik a Harvardon, idén helyi idõ szerint csütörtökön adták át.
A 2011-es élettani díjat Anna Wilkinson és társai kapták annak megállapításáért, hogy az ásítás nem ragályos egy teknõsfaj egyedeinél. A kémiai díjat japán szakemberek érdemelték ki, akik wasabin alapuló tûzjelzõ rendszert fejlesztettek ki. Az orvosi kategória nyertesei azt vizsgálták, milyen hatással van döntéseinkre a vizelet visszatartása, a pszichológiai kategóriában nyertes oslói professzor pedig azt, hogy miért sóhajtunk.
A biológiai díjat az a felfedezés érdemelte ki, hogy egyes bogarak bizonyos ausztrál sörösüvegekkel kísérelnek meg párzani. A "miért szédülnek el a diszkoszvetõk és miért nem a kalapácsvetõk?" kérdésre keresték a választ a fizikai IgNobel kitüntetettjei.
A matematikai becslésekkel és számításokkal kapcsolatos óvatosságra hívja fel a figyelmet az idei matematikai citromdíj, amelyet a világvégét megjövendölõ jósoknak ítéltek oda. Rajtuk kívül nem kutató kapta a béke kategória IgNobelét is, ezt a díjat a litván Arturas Zuokas, Vilnius polgármestere érdemelte ki, aki - a YouTube-on is közzétett videó tanúsága szerint - páncélkocsival hajtott át a tilosban parkoló autókon. Ezt az IgNobelt egyébként az elsõ díjkiosztáskor, 1991-ben Teller Edének ítélték oda a béke szó új értelmezéséért. A közbiztonság kategóriában egy kanadai kutató nyert, aki egyik kísérletét úgy szerkesztette meg, hogy az autópályán vezetõ sofõr szeme elé újra és újra lecsapódik egy sisakrostély.
Az irodalmi díjat John Perry kapta a halogatás sajátságos elméletéért, amely azt írja le, hogyan lehetünk sikeresek azáltal, hogy mindig valami fontos dolgon ügyködünk, amit arra használunk, hogy elkerüljük még fontosabb teendõink elvégzését.
A citrom-Nobel korábbi díjazottjai között olyan is akad, aki "komoly" Nobel-díjat is kapott, a 2010-es egyik fizikai Nobel-díjasa, Andre Geim tíz évvel korábban élõ békák mágneses térben való lebegtetéséért kapott IgNobelt.