7°C

Aktuális ajánlatok [x]


Facebook

Pályakezdő diplomások elhelyezkedése - Dupla szaltó


T. N. az egyik legkedveltebb szakirányon végez a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen (BKÁE), két nyelvvizsgával rendelkezik, s két évig részt vett egy egyetemi diákszervezet munkájában. Az ötödik év elején kezdett munkát keresni az interneten és újságok böngészésével. Nagy, multinacionális cégekhez és kisebbekhez egyaránt beadta jelentkezését. Sok helyen még válaszra sem méltatták. A tél beálltával T. N. végre interjúra ment egy internetes céghez és egy bankhoz. Az előbbinél kiderült, hogy a munkakörhöz túlképzett. A bankhoz informális úton jutott el, s már a munkafeltételek egyeztetésénél tartott, amikor közölték, mégsem felel meg. Közben kezdett beérni a hónapokkal azelőtt befektetett munka, újabb cégek érdeklődtek iránta. Végül ismét csak informális úton ajánlat érkezett egy tanácsadó cégtől, s hősünk ott végre elkezdhetett gyakornokként dolgozni.

MIT VÁRNAK? T. N. azt mondja, gyakorlat nélkül nem kap állást, viszont lehetetlenség gyakorlatot szerezni állás nélkül. Egyes multinacionális cégek indítanak ugyan kezdők számára gyakornoki programokat, de T. N. szerint ezen programok egy része túl sokat követel a friss diplomástól - azonnali kezdést, napi 8 munkaórát, 1 éves, kötött munkaszerződést -, miközben az egyetemen végzettek átlagos kezdő fizetésének körülbelül a felét kínálja. Az állásbörzét illetően is élnek kételyek a diákokban: a vállalatok gyakran bevallják, nem keresnek friss diplomást, csak az "adatbázis frissítése" végett jelennek meg. Volt olyan cég, amely azt is elismerte, hogy a beadott jelentkezések kezelésére nincs módszere, s amennyiben konkrét állásra keresnek valakit, úgyis hirdetnek majd.



TANULÁS MELLETTI MUNKAVÁLLALÁS - NÉZETELTÉRÉSEKMULTIK ÁLLÁSPONTJA


Fizetés
• A kezdők nem tekinthetők teljes értékű munkaerőnek, az idő nagy részét az alapok elsajátításával töltik, ezt befektetésnek kellene tekinteniük.
Munka
• Érdemi munka végzéséhez időre van szükség.
Alkalmazás
• A sok kezdőt alkalmazó cégek foglalkoztatnak diákokat, mert így jobban megismerik őket. Máshol ez nem fontos, mert különösebb energia-befektetés nélkül is elegendően széles körből lehet válogatni.

EGYETEMISTÁK VÉLEMÉNYE
Fizetés
• A diákok fizetsége alacsony a munkához képest.
Munka
• A tanulás mellett nem jut annyi idő munkára, amennyit a multik kívánnak.
Alkalmazás
• A multik megkövetelik a gyakorlatot a kezdőktől is, de alig akad cég, amely módot ad ennek megszerzésére.

Fürjész Beáta, a Grafton Recruitment Személyzeti Tanácsadó Iroda helyettes vezetője úgy látja, friss diplomásokat rendszerint a nagyobb társaságok vesznek fel. A komolyabb létszámú szervezetben jobban tudnak velük foglalkozni, s a képzésükre is inkább tudnak áldozni. A kisebb cégek elvárják a néhány éves tapasztalatot, tehát a nagyobbaknál érdemesebb próbálkozni.

Széni Zoltán, az Ernst & Young (E&Y) könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég humánpolitikai vezetője szerint a végzős közgazdászok közül egyre többen szereznek munkatapasztalatot, külföldön tanulnak néhány szemesztert, sőt előfordul, hogy egyesek dolgoznak is az országhatáron kívül. A vállalatok sok jó jelölt között választhatnak, ugyanakkor egy-egy kiváló végzős is válogathat az ajánlatok között. A kevésbé tudatos diplomázók azonban nagyon nehezen találnak állást jó cégnél. "Az állásinterjúkon megkérjük, hogy a pályázó kommentáljon egy gazdasági eseményt, s kiderül, van, aki egyáltalán nem olvas újságot" - mond példát Széni Zoltán. A nyelvtudást tekintve is nagyok a különbségek. Vannak, akik felvesznek egy tárgyat idegen nyelven, csereprogramban vesznek részt, s vannak, akik számvitel szakos létükre nem tudják, hogyan mondják a mérleget angolul.



Céges követelményekDIPLOMA.

Ez csak a minimum.
OSZTÁLYZATOK. Nem ez számít.
MELYIK INTÉZMÉNYBEN VÉGZETT? Ezt nem nézik, de vannak egyetemek, főiskolák, ahonnan jobban beválnak a végzősök.
MENTALITÁS. A munkaszeretet, a szorgalom, a tisztesség és hasonló, inkább otthonról, s nem az iskolából hozott normák fontosak.
MUNKATAPASZTALAT. Nemcsak cégeknél szerezhető meg, jó az is, ha valaki dolgozott diákszervezetben, tudományos diákköri dolgozatot írt, külföldi ösztöndíjon vett részt.
FOLYÉKONY ANGOLNYELV-TUDÁS. Közgazdászoknál nem gond, műszakiaknál már inkább, a középfokú nyelvvizsga nem elég.
MÁSODIK NYELV ISMERETE. Egyre több helyen jelent előnyt.
PREZENTÁCIÓS KÉPESSÉG. Műszakiak ebben kevésbé jók.

A cégeket nemigen érdekli a papíron elért eredmény. Mint Vass Kornélia, a Dreher Sörgyárak Rt. humán erőforrás igazgatója mondja, a diploma annyiban fontos, hogy meglegyen a pozíció betöltéséhez szükséges szakmai alapképzettség. Az adott munkakör megfelelő színvonalú ellátásához szükséges tudásra és gyakorlatra a munkahelyen tehet szert a fiatal. A szakirányú felsőfokú intézményeket nem rangsorolják előzetesen, bár bizonyos intézményekből többen beválnak, mint máshonnan. Elsősorban a jelentkező belső motivációira kíváncsiak: valóban érdekli-e az előtte álló feladat, akar-e és képes-e komolyan dolgozni, fejlődni, vagy netalán csak gyorsan valamiféle munkához akar jutni. Fontosnak tartják azt is, hogy van-e a pályázónak valamilyen munkatapasztalata, például volt-e külföldi gyakorlaton egy FMCG (gyorsan forgó fogyasztási cikkekkel foglalkozó) cégnél. Előny, ha nemcsak egy idegen nyelvet beszél, mert ez jelzi az ambíciót. Fürjész Beáta szerint egyre több helyen elvárják a második nyelv ismeretét. Főként a németet és a franciát, s a spanyol iránt is mind nagyobb az érdeklődés, de portugálul és hollandul beszélő munkavállalókat is keresnek. A megfelelő számítógépes felhasználói ismeret ugyancsak szükséges.



FizetésekPályakezdő diplomások tavaly - a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi tanácsadó cég 2000. augusztus 15-i állapotot feltérképező felmérése szerint - átalagosan 140 ezer forintos fizetést kaptak, függetlenül attól, hogy közgazdász, mérnök, jogi, illetve más diplomát szereztek-e. "A szórás azonban nagy, volt 70 és 260 ezer forintos fizetés is" - tájékoztat Zsembery-Csóka Krisztina, a PwC menedzsere, hozzátéve, hogy azóta mintegy 10 százalékot emelkedhettek a bérek. A felső szegmensben fizetnek például a telekommunikációs cégek az informatikusoknak, ők 250-300 ezer forintot is elérhettek az augusztusi adatok szerint. Zsembery-Csóka Krisztina szerint amennyiben egy cég 160 és 200 ezer forint között ajánl, akkor az már igen korrekt összegnek számít. A külföldi tulajdonban lévő cégek jobban fizetnek, mint a magyarok. "Egy közepes méretű, termeléssel foglalkozó magyar vállalatnál nem tudnak 150 ezer forintot adni egy kezdőnek" - jegyzi meg a PwC menedzsere, hozzátéve, hogy már tapasztalható felzárkózás is. Nem mindig igaz már az sem, hogy Kelet-Magyarországon alacsonyabbak a keresetek; előfordul, hogy az odatelepülő cégek ugyanannyit, sőt, pár ezer forinttal többet is adnak egy pályakezdőnek, mint a fővárosban, hogy megakadályozzák az elvándorlást.

SULI MELLETT. Az Unilevernél a kívülről felvettek 80-85 százaléka kezdő. Ez a cég ugyanis belülről szeret építkezni, s ha nincs utánpótlás, a legtöbbször fiatalokat vesznek fel trainee (gyakornok) pozícióba. Amint azt Horváth Ritától, a cég toborzási és képzési vezetőjétől megtudtuk, a pályakezdők első 3-4 hónapja tanulással telik, megismerik a szervezetet, a folyamatokat, a kultúrát. A felvételnél technikai minimumnak számít a diploma és a folyékony angolnyelv-tudás. A kiválasztásnál olyan személyiségjegyeket keresnek, mint a rugalmasság, az alkalmazkodóképesség, a nyitottság, a dinamizmus. Szívesen veszik, ha a jelölt már az egyetemi évek alatt nem csak tanult, de mással is foglalkozott, például dolgozott a diákszervezetben, menedzselte az iskolai újságot vagy szakmai gyakorlaton vett részt. Előny, ha valaki külföldi ösztöndíjon volt, mert ebből valószínűsíthető, hogy szereti a multikulturális környezetet. Horváth Rita úgy tapasztalja, a pályakezdők sokkal jobban felkészülnek az állásinterjúra, mint korábban. "Három-négy éve még nagyon amatőr önéletrajzokat kaptunk, most viszont sok a profi. A diákok 60-70 százaléka úgy jön ide, hogy utánanézett az Unilevernek. Két éve még legfeljebb egyharmaduk tudta megmondani, milyen termékeink vannak." Az Unilevernél van mód a tanulás melletti munkavégzésre is. Legkevesebb három hónapos szakmai gyakorlatra vesznek fel fiatalokat. A nyári gyakorlatot rövidnek tartják, mert úgy gondolják, egy-másfél hónap minimum kell ahhoz, hogy valaki kiismerje magát a cégnél. A szakmai gyakorlaton felelősségteljes munkát bíznak a fiatalokra, s fizetnek is érte, a fizetség az eltöltött idővel arányosan, sávosan nő. Jellemző a 4-6-12 hónapos szerződés, de van, aki ennél is tovább marad. A szakmai gyakorlatra való felvételnél kritérium a felsőfokú tanulmány, az angolnyelv-tudás és a mentalitás. A túljelentkezés itt is óriási: az idén 13-14 helyre legalább 300-an jelentkeztek.



Elhelyezkedési lehetőségekPénzügyi szektor.


A bankszférára most inkább a leépítések jellemzőek (Figyelő, 2001/22. szám), kezdőket tehát nemigen vesznek fel. "Inkább tapasztalt szakembereket keresnek egy-egy távozó vezető helyére" - tájékoztat Gombás Éva, a Recruitment International cégvezetője. Egy-két helyen azért még vannak trainee programok, amelynek keretében a kezdőkkel több részterületet is megismertetnek a bankok, s így maguk nevelik ki az utánpótlást. A Raiffeisen-csoporthoz az idén 180-200 új munkatársat vesznek fel, részben nem új, hanem megüresedő állásokba. Az új munkatársak döntő többsége azonban már néhány éves, hasonló területen szerzett tapasztalattal rendelkező szakember, legfeljebb 10 százalékuk pályakezdő. Közülük 4-5 trainee lesz gazdasági főiskolai és egyetemi végzettséggel, ők fél évig különböző helyeken dolgoznak, s tipikusan a számukra legmegfelelőbb bankszakmai területeken helyezkednek el. További 8-10 egyéb frissen végzett diplomás általában ügyfélkapcsolati vagy adminisztrációs, számviteli területre kerül. A trainee pozíciókra 250-300 pályázat szokott beérkezni. Gyakorlatilag az állásbörzén jelen lévő összes pályázó jelentkezik minden helyre. A trainee programban részt vevők kiválasztásánál nagyobb hangsúlyt kap, hogy melyik egyetemen, főiskolán, milyen szakirányon, milyen eredménnyel végzett a pályázó, miféle egyéb tudományos és más eredményei voltak, de itt is jellemzően a megfelelő személyiség a fontos.

Gazdasági-jogi pálya.
Évek óta egyre jobb a képzés a jogi fakultásokon, bár vannak különbségek az egyetemek között - tapasztalja Kajtár Géza, a Baker & McKenzie-vel együttműködő Martonyi és Kajtár Ügyvédi Iroda ügyvezető partnere. Ennek is köszönhetően minden évben több pályakezdőt vesznek fel, mint tervezik: a mintegy húszszoros túljelentkezés mellett minden valóban jó jelöltet alkalmaznak, ez évi 4-5 friss diplomást jelent. A kiválasztásnál nem a már megszerzett tudás a fontos, hanem az, hogy az illető milyen gondolkodásmóddal közelít az egyes ügyekhez, hogyan keres választ a kérdésekre, kreatív-e, innovatív-e. A diplomát sosem nézik meg előre, de azt fontosnak tartják, hogy a polgári jogot, a római jogot és a nemzetközi magánjogot menynyire sajátította el a jelölt, a jogi műveltség ugyanis ezekből a tárgyakból mérhető le. Mint Kajtár Géza rámutat, a tíz évvel ezelőttihez képest nagyot változott a piac, felnevelődött egy új jogász generáció. Ez a pályakezdők felvételénél is megmutatkozik: a követelmények nemzetközi szintűek.

Gyógyszeripar.
A gyógyszeripari cégeknek leggyakrabban értékesítési területre közvetítünk munkatársakat, akik kizárólag orvosok, gyógyszerészek lehetnek; szívesen vesznek fel frissen végzetteket is - tájékoztat Gogolák Rita, a gyógyszeripari munkaerő-közvetítésre szakosodott RDL Magyarország Kft. tanácsadója. A gyógyszerészeknek van lehetőségük arra is, hogy gyógyszergyártásban, minőségbiztosítási területen helyezkedjenek el. Végzős gyógyszerészek, orvosok egyaránt választhatják a monitori tevékenységet, amely a klinikai gyógyszerkipróbálások szervezését jelenti. Budapesten többféle álláslehetőség közül választhatnak a jelentkezők, míg vidéken elsősorban orvoslátogatókat keresnek. Gogolák Rita úgy tapasztalja, hogy a jelentkezők száma területfüggő. A főváros és környéke, valamint Csongrád megye - utóbbi a szegedi egyetem végzősei miatt - telített, az észak-keleti és az észak-nyugati régióban azonban kevés a szakember. Orvoslátogatói állás betöltéséhez a diploma mellett kommunikatív személyiségre is szükség van. A cégek szívesen veszik, ha a jelölt az egyetem alatt például érdekképviseleti feladatot vállalt. Monitori tevékenységnél viszont inkább a TDK-munkát díjazzák. Az orvoslátogatókból néhány év tapasztalat után válhat menedzser, nyitott a karrierépítés lehetősége, ehhez előny a közben megszerzett közgazdász másoddiploma. Gogolák Rita úgy tapasztalja, a kezdők szívesen helyezkednek el a gyógyszeriparban, s ennek nemcsak a 200-220 ezer forintos kezdő fizetés a magyarázata, hanem az is, hogy sokak számára nem vonzóak a magyar egészségügy egyéb területei. Berta Bea, a Sanofi-Synthelabo Magyarország Rt. humán erőforrás vezetője elmondta, hogy a területi képviselői munkakörnél elvárás a jó kommunikációs készség, a döntési képesség, a gyógyszerkészítmények ismertetésére való rátermettség, a rendszerezettség, az önállóság, s a gépjármű-vezetői engedély.

TESZT LESZ. A Recruitment International (RI) személyzeti tanácsadó cégnél úgy tapasztalják, a megbízókat legfeljebb az esetek 20-30 százalékában érdekli, honnan származik a diploma, pedig ma már nagyon sok iskola van, felhígult a képzés, mégsem kötik ki, hogy a jelölt hol végezzen. A nyelvtudás és a személyiség az, ami fontos. "Rátermettséggel, karakterrel lehet állást nyerni" - jegyzi meg a Gombás Éva cégvezető. Mint mondja, az ő korosztálya (amely 1994-ben végzett a Közgázon) még nem nagyon dolgozott cégeknél az egyetemi évek alatt, a mostani végzősök azonban már törekednek erre. Így próbálják csökkenteni azt a hátrányt, amit a friss diploma jelent a munkaerőpiacon. Szőke János, az SHL Hungary Kft. tanácsadó munkatársa arra hívja fel a figyelmet, hogy az önéletrajzot jobb megmutatni hozzáértőnek, mert aki nem megfelelőt nyújt be, azt nagy valószínűséggel meg sem hallgatják. Multinacionális cégeknél ráadásul divatba jött, hogy egy-két képességtesztet töltetnek ki a jelentkezőkkel, illetve úgynevezett értékelő-fejlesztő központ segítségével mérik fel, hogy kivel töltsék be az adott munkakört (Figyelő, 2000/44. szám). A manapság leggyakrabban alkalmazott teszt kérdőív az OPQ 32, amely a jelölt várható munkahelyi viselkedését firtatja. Lényeges vizsgálati szempont a pályázó írásbeli és szóbeli kommunikációja, továbbá az, hogy a jelölt mennyire képes például egy adathalmazból helyes következtetéseket levonni, fontos lehet még a csapatmunkára való készség és a magas stressztűrő képesség. Az E&Y-nál például mindenkitől kétnyelvű önéletrajzot kérnek, s ki kell tölteni egy angol nyelvű jelentkezési lapot is. A pályázókkal magyar és külföldi munkatársak egyaránt elbeszélgetnek. Vannak írásbeli feladatok is, s különleges esetekben esettanulmány készítésére, prezentálásra is felkérik a jelölteket. A Drehernél a személyes beszélgetéseken kívül a végső két-három "befutót" háromféle teszt megírására kérik. Az egyik olyan személyiségteszt, amely a munka világában való viselkedésről, például a következetességről, a határidő betartásáról, a vezetői képességekről ad információt. A különböző szinteken dolgozóknál különböző numerikus teszteket alkalmaznak, s egy szövegértelmező tesztet is ki kell tölteni. A Nokiánál is többlépcsős rendszeren keresztül jutnak el a jelöltek a kívánt állás betöltéséig: a szakmai interjú és az értékelő központ a kiválasztási folyamat két fő pillére. A Siemensnél a szelekció során a személyes beszélgetésekre helyezik a hangsúlyt, és bizonyos pozícióknál pszichológiai tesztet íratnak a jelölttel.

SOK AZ ESZKIMÓ.A pályakezdő diplomásoknak meghirdetett állások iránt óriási az érdeklődés. A Drehernél például gyakran előfordul, hogy 150-200 megfelelő végzettséggel rendelkező jelölt is pályázik egy-egy állásra. Az Unilevernél az idén 10-12 állást töltenek be kezdőkkel, s csak a Közgázon és a Műszaki Egyetemen tartott állásbörzéken mintegy 900 önéletrajzot kaptak, a később érkezettekkel együtt pedig a szám úgy 1200-ra nőtt. Az előzetes szelekció után a jelöltek először a toborzási, majd a szakmai vezetővel találkoznak, ezután egy állásra 6-7 embert hívnak be az értékelő központba, ahol különböző feladatokat kell megoldani két nyelven.

"A pénzügyi és a közgazdász végzettségűek közül a számviteli szakembereknek van a legnagyobb esélyük az elhelyezkedésre, a marketinges, értékesítési munkakörökhöz elsősorban már tapasztalatokkal rendelkezőket keresnek" - tapasztalja Fürjész Beáta. Szőke János úgy látja, hogy az utóbbi esztendőkben a cégek számára egy fiatal, 35 év alattiakból álló dinamikus csapat kiépítése a fontos, ami növeli a végzősök esélyeit. Nemigen jelent gondot az elhelyezkedés azoknak, akik mérnöki és közgazdász diplomát is szereztek, HR területen viszont túlkínálat érzékelhető. Az értékesítésben tehetségesek iránt óriási a kereslet, nem véletlenül nőtt meg az orvoslátogatók iránti igény. A frissen végzett műszakiaknak nagyon jó karrierlehetőségeik vannak. "Sok elektronikai termelő vállalat jött be az országba, ezek keresik a friss diplomás műszakiakat, nemcsak az informatikusokat, hanem például a minőségbiztosítási szakembereket is, s megadják nekik a 200-250 ezer forintos kezdő fizetést" - mondja Gombás Éva, az RI cégvezetője. Pedig a cégek a mérnökök képességei ellen több kifogást emelnek, mint a közgazdászoknál: gyakori, hogy a műszakiak nyelvtudása és kommunikációs képessége viszonylag gyenge. Az elsősorban villamosmérnököket kereső Siemensnél a fő profil az értékesítés, ezért fontos, hogy a jelentkezők tudjanak eladni. "Ez a képesség azonban nem fejlődik ki az iskolában" - jegyzi meg Ághné Csáki Ilona humán erőforrás igazgató. A pályázók szakmai felkészültségével elégedettek, a sok jó jelölt közül nehéz a választás. A nyelvi képzést ugyanakkor nem tartják erősnek, igényelnék továbbá, hogy a kommunikációs készséget, az önmenedzselést, a projektmunkát, az időmenedzsmentet, a prezentációs készséget már az egyetemen, főiskolán elsajátítsák a majdani munkavállalók.



ÁllásbörzékVannak cégek, amelyek előnyben részesítik az állásbörzéket. Például a GE Hungary Rt. összes üzletága jelen van az állásbörzéken, s nyílt napokat is tartanak, amikor az egyetemisták megnézik a gyárat, előadásokat hallgatnak, beszélgetnek a munkatársakkal. A Nokia 2001 tavaszán kilenc állásbörzén vett részt, mivel eddigi tapasztalataik szerint célcsoportjukat így tudják a leghatékonyabban elérni. Ez a cég 1998-tól kezdve több száz pályakezdőt vett fel. A Dreher, ahol viszont alig van pályakezdőknek való állás, már nem jelenik meg börzéken, mert hirdetésre is van bőven jelentkező.
A BKÁE Karrier Irodája immár ötödik esztendeje évente kétszer rendez - áprilisban és októberben - állásbörzét. Mint Andrási Mónika igazgatótól megtudtuk, az alkalmanként kétnapos rendezvényen 65 és 100 között szokott lenni a részt vevő cégek száma, s léteznek olyan társaságok, amelyek 30-40 pozíciót hirdetnek meg. Az idén áprilisban 2,5 ezer állást kínáltak az érdeklődő 5 ezer látogatónak.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 1992 óta szerveznek minden év áprilisában állásbörzét, s a nagy igényt kielégítendő, 2000 novemberében informatikusok számára már külön is tartottak ilyen rendezvényt. Hajdú Csongor, a Karrier Központ szakmai vezetője arról számolt be, hogy két éve 98, tavaly 132, az idén pedig 140 cég jelent meg a rendezvényen, legutóbb 3 ezer állást kínálva a 8 ezer érdeklődőnek.

TEREPFELMÉRÉS.A General Electric (GE) Hungary Rt. szintén már végzés előtt felvesz diákokat 3-6 hónapos projektmunkára (internship program). "Így megismerkedhetünk az évfolyamok legjobbjaival" - indokolja ezt Stolz Csaba, az egyik üzletág, a Power Systems humán erőforrás igazgatója. A diákok például egy héten 3 napot vagy 5 félnapot bent töltenek a gyárban, megismerik a technológiát, azt, hogy miként működik egy nemzetközi vállalat. Ezután mindkét fél el tudja dönteni, kell-e neki a másik. Az internship program résztvevői a többieknél nagyobb eséllyel pályáznak arra, hogy bekerüljenek a GE vezetőképző (leadership) programjába. Ezt az MBA-vel összehasonlítható struktúrájú képzést friss diplomásoknak hirdetik meg azzal a céllal, hogy később vezetőkké váljanak a GE-nél - tájékoztat Friedl Zsuzsanna programkoordinátor. Magyarországon 450-500-an jelentkeznek erre a programra, s körülbelül harmincat vesznek fel.

A nagyobb cégek konkrét projektekhez is keresnek végzősöket. Az ilyen feladatok esetén annyira intenzív munka folyik, hogy fél év alatt akár két esztendőnek megfelelő tapasztalat is szerezhető. "Egyre több olyan végzős jelentkezik nálunk, aki felismeri, hogy hasznos lehet egy-két évet projektmunkában eltölteni. Komoly szakmai gyakorlat így is szerezhető" - állapítja meg Fürjész Beáta, aki úgy látja, hogy a friss diplomások egy része túlpozícionálja magát, nincs tisztában a lehetőségeivel.

Aktuális ajánlatok [x]

Ajánlott lap.hu oldalak: