Ha jövőre a költségvetést az új kormány hatályon kívül helyezi, akkor az lényegében pótköltségvetést jelent, hiszen a költségvetési törvényt utólag már nem lehet visszavonni – próbálta az FN.hu kérésére Akar László, a GKI vezérigazgatója értelmezni Orbán Viktor, a Fidesz elnöke szavait .
Pótköltségvetéssel fordulnánk az "új irányba"
Orbán Viktor a napokban a Hír TV egyik műsorában beszélt arról: ha föláll az új kormány, hatályon kívül helyezi a költségvetést, s „kisebbfajta csodát” fog tenni. A pártelnök kevés konkrétumot említett: utalt arra, hogy több forrást kapna a menzai étkeztetés, s az egészségügy (ugyanakkor maga a szociális miniszter is jelezte,
nem tartja elfogadhatónak a menzai étkeztetés tervezett támogatáscsökkentését, így az végül valószínűleg magasabb lesz, mint a jelenleg tervezett).
Nehézkes lenne az ingatlanadó visszavonásaAkar László szerint bár pótköltségvetés régen – a Bokros-csomag idején – volt utoljára, politikailag teljesen érthető, ha az új kormány ezzel is jelezni akarja, hogy valami gyökeresen új kezdődik.
Az ingatlanadó visszavonása – amire a Fidesz korábban ígéretet tett - kissé nehézkes lenne, hiszen mire az új kormány föláll, addigra az adót már el kellett utalniuk az adózóknak. Viszont elvben lehetséges, hogy a már elküldött összegeket visszautalják, ha az új kormány az ingatlanadó eltörléséről dönt, ám ez tízmilliárdos nagyságrendű kiesést jelentene a bevételi oldalon – tette hozzá.
A kutató szerint leginkább a kiadási oldal átrendezésére nyílhatna évközben lehetőség, a hiányt nem hagyhatja elszaladni a kormány.
Beláthatatlan következményekA vállalt hiánycél szándékos túllépése a rövid távú politikai előnyön túl nem tűnik ésszerű lépésnek az új kormány részéről, a befektetői bizalom megingása beláthatatlan következményekkel járhat – vélte Sárdi Bence londoni gazdasági elemző is az FN.hu megkeresésére.
A hiánycél akár csak néhány tizedszázalékos túllépésénél is (egy tizedszázalék kb. 25 milliárd forint) az állampapír-aukciók sikerességének csökkenésére, a hozamok drasztikus megemelkedésére, a magyar bankok pénzpiaci limitproblémáinak mélyülésére (azaz túl kockázatosnak tűnik majd a külföldi bankoknak a magyar bankokkal üzletelni – a szerk.) és további leminősítésekre is lehet számítani – vélte az elemző.
Ez utóbbi azért is veszélyes, mert ha a magyar államadósság besorolása valamely hitelminősítőnél kikerül a befektetési kategóriából, számos befektetési alap az állampapír-portfolió csökkentésére kényszerülhet befektetési politikájából adódóan, amely rendkívüli eladási nyomást gyakorolhatna a nem likvid állampapírpiacra. Mindez az elemző szerint a jelenlegi vagy a jelenleginél optimistább nemzetközi befektetési környezetben is bekövetkezhet.
Több mint „kisebbfajta csoda”Roppant nehezek tehát a külső feltételei még egy „kisebbfajta csodának” is. A költségvetés egyes elemei természetesen módosíthatók, átrendezhetők a hiánycél föladása nélkül is. Mint arra például az FN.hu által megkérdezett foglalkoztatási szakértők
fölhívták a figyelmet, a járulékcsökkentés foglalkoztatásra gyakorolt élénkítő hatása elhanyagolható, így példának okáért lehetne érvelni amellett, hogy az áfaemelés többletbevételét akár más – például a válság hatásait enyhítő szociális - célokra is érdemes fordítani.
A Fidesz politikusai azonban nem a tételek átrendezéséről beszélnek, hanem egyszerre szólnak az adócsökkentés szükségességéről, s a
megszorítások értelmetlenségéről.
pontosítás
Mint Bibliát jól ismerő olvasóink figyelmeztettek, Jézus két alkalommal is tett ilyen csodát több evangélium szerint, nincs ellentmondás az evangéliumok adatai között.
Kétség kívül - mint egyik olvasónk írja - Jézusnak nem okozhatott gondot, hogy kevesebb forrásból többet elosszon, de - mint ugyanezen olvasónk is hozzáteszi - ez cikkünk lényegét nem érinti.
Mint újszövetségi iratok írják, Jézus 4000 férfit látott vendégül 7 kenyérből, s néhány apró halból (avagy 5000 férfit 5 kenyérből, s két halból – az evangéliumok itt eltérő adatokkal szolgálnak).
Azt viszont egyik evangélium sem írja, hogy a következő alkalommal Jézus még több embert látott vendégül még kevesebb ételből. Márpedig ha Jézus sem vállalta föl, hogy kevesebb forrásból többet osszon el, akkor a kevesebb állami bevételből a több elosztogatása – további kölcsönök felvétele nélkül – nehezen nevezhető „kisebbfajta csodának”. Ez sokkal inkább nagyobbfajta csoda lenne.