Határozottan rakta le voksát az optimista/pesszimista elemzői vélemények vitájában a Cashline: elemzőik szerint olyan eseménysorozat jöhet, „amelyhez képest a Lehman-csőd utáni pánik csak technikai korrekció”.
Az
elemzés Nouriel Roubini – a közgazdász, aki megjósolta a válságot - legsötétebb vízióit visszhangozza, aki a napokban ugyancsak kitett magáért. A Der Standardnak adott interjújában megemlítette hazánkat – a balti államok, Románia, és Bulgária mellett – mint pénzügyileg törékeny kelet-európai államot, egy másik nyilatkozatában pedig gyengének értékelte a frissen megjelent amerikai növekedési adatot (5,7 százalék), mivel leginkább csak az átmeneti intézkedések hatása érződik rajta.
Megint fújják a buborékokat?mi a buborék?
Eszközök - ez lehet részvény, deviza, ingatlan, akár tulipánhagyma is - folyamatos, spekulatív okokból történő drágulását nevezzük buboréknak.
Több elemző, és neves közgazdász is figyelmeztetett arra a közelmúltban, hogy a jegybankok által teremtett likviditás nem a hitelezés megélénküléséhez, azaz nem a reálgazdaság megsegítéséhez, hanem spekulációhoz, buborékok kialakulásához vezethet, illetve vezetett máris. A veszélyesen növekvő kockázati étvágy okozta veszélyekkel máris szembe kell néznünk – mondta Lámfalussy Sándor, az „euró atyja” 2009 decemberében, Budapesten tartott előadásában.
A Cashline hétfőn megjelentetett elemzése esszenciáját adja az elemzői pesszimizmusnak, az ilyenkor egyébként szokásos „egyrész-másrészt” óvatoskodás is teljesen hiányzik. Nincs a dokumentumban szinte semmi, ami tompítaná az apokalipszis vágtató lovasainak dübörgését.
Csúcsok után szakadékA Cashline elemzői szerint újabb globális mélypontok felé tartunk nagy valószínűséggel még 2010-ben, de legkésőbb 2011-ben – addig azonban még újabb csúcsok jöhetnek. Ennek oka, hogy a válságot csak a kiváltó okok felerősítésével kezelték, még több fogyasztásösztönzéssel, és még több hitellel – vélik az elemzők.
Korábban az a modell működött - leegyszerűsítve -, hogy Kína fillérekért termelt, a fejlett világ, élén az USA-val, fogyasztott, miközben azért termelt is, de elkezdte felélni megtakarításait.
A rendszert a világot egyre jobban átszövő tőkés társaságok és befektetési házak, bankok működtették és működtetik: a fogyasztásösztönző marketingstratégiák sikeres
alkalmazása, illetve az egyre rövidebb időhorizontra szűkülő profitéhség, a koncentrálódó pénzteremtési (vagy pénzmegsemmisítési) hatalom – olvasható az elemzésben.
A nagy házak most azt a sztorit adják el, hogy Kína, Brazília India, Oroszország majd megmentik a világot, nemcsak termelési, hanem fogyasztási szerepben is tündökölni fognak, ám az elemzés szerzői nem sok hitelt adnak ennek az elképzelésnek.
"Önmaguk paródiájává váltak"A dokumentum szerint „az egész befektetési iparág önmaga paródiájává vált”, s újraindult a 2008 előtti tőzsdei pilótajáték. Szinte teljesen érdektelen, hogy meddig marad az amerikai célráta 0 százalék, hiszen ha van még új beszálló a pilótajátékba, a szereplők mindig megtalálják maguknak az olcsó rövid távú forrásokat: ha a dollár már drága, ott a jen vagy az euró. A fő kérdés szerintük inkább az, hogy mikor omlik össze a rendszer a saját súlya alatt, mikor fogy el a rövid távú likviditást igénybe vevő új beszállók sora.
A nagy házak nagyrészt a kínai növekedésre, a „Kína megment” szlogenre alapozzák azt víziójukat, amely már nevetséges célárakat jelenít meg mind az egyes cégek, mind indexek tekintetében egy éves időszakra vonatkozóan. A cél: eladni a hosszú távú víziót rövid távú jutalék- és díjbevétellel motiválva – fogalmaz szarkasztikusan az elemzés.
Törékeny történetHerczenik Ákos, a Raiffeisen részvényelemzője nem kívánta részletekbe menően kommentálni az elemzőcég véleményét, de annyit megerősített az elemzés állításaiból: elváltak - különösen a tavalyi év utolsó harmadában – a részvényárfolyamok a fundamentumoktól (azaz a reálgazdasági alapjaiktól), ennek oka az „olcsó pénz”, a spekuláció. Herczenik Ákos szerint is érdemes kommunikálni a befektetők felé, hogy a „kilábalási sztori” törékeny, és sok a kockázat benne, ugyanakkor a végső kimenetet szerinte jelen pillanatban nem lehet megmondani.
A Cashline álláspontja természetesen nem az elemzők többségi véleményét jeleníti, ám ez önmagában persze nem befolyásolja annak lehetséges valóságtartalmát.
Az optimistább elemzők jellemzően azt hangsúlyozzák, hogy a kormányok, és jegybankok csak nagyon óvatosan, fokozatosan vonják vissza a rendkívüli válságkezelő intézkedéseket, ezért nem kell drámai visszaeséstől tartani.
(Az fn.hu korábban több cikkben foglalkozott a kilábalási esélyekkel, korábbi elemző cikkeink olvasásához kérjük, kattintson a kapcsolódó cikkek dobozban található linkekre.)