A politikán kívülálló, a költségvetési folyamatokat elemző közgazdászoknak nincs joguk beleszólni értékválasztásokon alapuló gazdaságpolitikai döntésekbe, például abba, mekkora legyen az állam szerepe – mondta Kornai János, a „létező szocializmus” gazdasági értelmezésével világhírre szert tett közgazdász a Költségvetési Tanács által szervezett konferencián, csütörtökön.
Könnyű helyzetben van az elméleti közgazdász – utalt magára Kornai – aki megteheti, hogy könyve első felében leírja a gazdasági folyamatokat, majd a második felében gazdaságpolitikai javaslatokat tesz. Ám ebben az esetben is meg kell mondania a közgazdásznak, milyen értékeket vall, mert nincs értékmentes állásfoglalás gazdaságpolitikai kérdésekben – hangsúlyozta.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a Költségvetési Tanács közgazdászainak mindenkor hallgatniuk kell, akadnak esetek, amikor kötelező szólniuk.
Szót kell emelniük az „inkonzisztens”, azaz a következetlen, ellentmondásos gazdaságpolitika ellen. Sokat költeni és sok adót beszedni – ez is egy legitim politika. De egyszerre csökkenteni az adóbevételeket, s növelni az állami kiadásokat – ez viszont nem megy. Kornai szerint a gazdaságpolitikai populizmus még a szlogenek szintjén is káros, a politikai gyakorlatban meg azután különösen. A közgazdász úgy vélte: a költségvetési hiány alakulásának trendje, s a politikai morál között összefüggés van.
A költségvetést felügyelő független intézményeknek feladatuk továbbá a hatáselemzés, s hogy a költségvetési folyamatokat átláthatóvá tegyék a közgazdász végzettséggel nem rendelkező állampolgároknak is. Le kell fordítani ezért a szakzsargont, s a trükközés, a kreatív könyvelés sem megengedhető a költségvetési számokkal, mindezen szerpontokra figyelemmel kell lenniük a költségvetést ellenőrző független intézményeknek – mondta a neves közgazdász.