Felvételi legek

Az idén 127 500-an jelentkeztek a felsőoktatásba, 27 ezerrel többen, mint tavaly. A legtöbb diák – 22 ezernél többen – az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szeretne tanulni. Az egy évvel korábbinál 42 százalékkal nőtt a jelentkezők száma. A Szegedi Tudományegyetem megelőzte az ELTE-t, náluk 46,3 százalékos növekedés volt. A nyertes azonban az Eszterházy Károly Főiskola lett, amely a 15. helyezést érte el az iskolák listájában. Az első helyes jelentkezések alapján másfélszer annyian szeretnének náluk tanulni, mint 2008-ban – áll az Országos Felsőoktatási Információs Központ adataiban.

A karok versenyében is az ELTE vezet: a bölcsészkarára csaknem hétezer fiatal szeretne bejutni, 1100-zal többen, mint a második helyezett Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karára, amely 5891 jelentkezőt vonzott. A bronzérmes a Kodolányi János Főiskola lett, náluk 5767 diák tanulna tovább. Az ELTE évek óta az első helyen végez a jelentkezési adatokban. Ez nemcsak a nagy múlt és a hírnév miatt van így, hanem azért is, mert nagyon sok kar működik az égisze alatt, és sokféle szakot indít.

Taroltak a gazdasági alapszakok: ezekre szeretne bejutni a legtöbb felvételiző, az idén 22 917-en jelöltek meg ilyen jellegű képzést a jelentkezési lapon. A dobogó első fokán a gazdálkodás és menedzsment áll, 14 ezres jelentkezőszámmal, utána a turizmus-vendéglátás, majd a kommunikáció és a pénzügy-számvitel következik. A felsőfokú szakképzések közül kiemelkedik az idegenforgalmi szakmenedzser (3380 fő). A dobogón még a csecsemő- és gyermeknevelő-gondozót, illetve a vendéglátó szakmenedzsert láthatjuk, mindkettő ezernél alig több jelentkezővel büszkélkedhet.

Az idén megduplázódott a mesterképzésre első helyen jelentkezők száma is. 2008-ban csak az összes felvételiző 6 százaléka, ebben az évben viszont már a 13 százaléka szeretne a szakmája „mesterévé válni”. A meghirdetett MSc/MA szakok köre is bővült, míg a jelentkezők tavaly 76, addig az idén már 164 szak közül választhattak. A legnépszerűbb a vezetés és szervezés volt, csaknem ezer jelentkezővel. A HR és a nemzetközi tanulmányok is nyolcszáznál több diákot vonzott, és a tanári MA-képzésekre is több százan adták be a lapjukat.

Százezret költött a jelentkezésre

A felvételizők 40 százaléka legalább három helyre jelentkezett. Van egy jelentkezéshalmozó is, aki annyira bebiztosította magát, hogy 43 helyre felvételizik. Ez összesen 89 ezer forintjába került (hiszen három jelentkezés benne van a 9000 forintos „alapdíjban”, majd minden továbbiért 2000-2000 forintot kellett fizetnie).

Alig marad el mögötte az a három további felvételiző, aki 42, 41, illetve 39 intézményt jelölt meg. Húsznál több jelentkezéssel összesen mintegy hatvanan büszkélkedhetnek. Ők csaknem mindannyian a fiatal korcsoportok képviselői, egy-két kivétellel 1989 és 1991 között születtek.

A jelentkezők legtöbbje fiatal (1990-ben születtek), az átlagéletkoruk 23 év. Ám mindig vannak idősebb, gyakran az 50-60 év feletti felvételizők is. A 2009-es év három legidősebb felvételizője idén tölti be hetvenedik életévét. Ketten 1957-ben, egy pedig 1976-ban tette le az érettségit. Előbbiek közül az egyik a műszaki mesterképzésbe szeretne bekapcsolódni, a másik a kommunikáció és médiatudomány alapszak mellett döntött. A harmadik szenior pedig a villamosmérnök alapszakra jelentkezett. Mindhárman a levelező képzést választották.

Brazil diák is jönne

Külföldről körülbelül háromezren jelentkeztek magyar felsőoktatási intézménybe. A legtöbben hagyományosan a környező országok állampolgárai, főként határon túl élő magyarok. Egyharmaduk Szlovákiából, negyedük Romániából, 10-15 százalékuk pedig Ukrajnából, illetve Szerbiából pályázik.

Németországból mintegy 50, Horvátországból, Oroszországból és Lengyelországból pedig körülbelül 20-30 fő döntött úgy, hogy hazánkban tanul tovább. A jelentkezők között összesen 63 külföldi ország állampolgárai képviseltetik magukat, az európai országokból érkezők mellett ázsiai (kínai, vietnami, mongol és afgán), afrikai (nigériai, egyiptomi, líbiai, namíbiai, ugandai, szomáliai), latin-amerikai (brazil, argentin, chilei, kolumbiai, mexikói) és egyesült államokbeli fiatalokkal is találkozhatunk.

És a sereghajtók

A hittudományi főiskoláknak nem kedvezett az idei jelentkezési időszak: a Győri, az Egri és a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolára, a Debreceni Református Hittudományi Egyetemre, valamint a Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskolára egyetlen fiatal sem szeretne az idén felvételizni. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolára pedig összesen 14, első helyen 13 diák járna.

A mezőgazdasági szakoktató alapszakra csak 13-an adták be az idén a lapjukat. A művészeti képzésekre is kevesen jelentkeztek: a plasztikai ábrázolás 15, az üvegtervezés 19, a kerámiatervezés pedig 35 alkotópalántát vonzott. És romológiára is alig hatvanan jelentkeztek. A mesterszakok közül például a cseh és az ukrán nyelv csak egy-egy diákot érdekelt.

A legkevesebben az őriszentpéteri kistérségből (Vas megye) jelentkeztek, összesen 54-en. A zalai Pacsáról és a somogyi Lengyeltótiból is száznál kevesebben adták be a lapjukat.