Ismét az ELTE a legnépszerűbb

A 2010. szeptemberben induló képzésekre összesen 135 996 jelentkező adta be a lapját, közülük osztatlan és alapképzésre közel 82 ezren, mesterszakra 24 ezernél is többen pályáznak (a „maradék” pedig a felsőfokú szakképzések valamelyikére szeretne bekerülni). A felsőoktatásba egyébként 56 ezer hallgató vehető fel államilag támogatottként, a jelentkezők közül viszont kétszer ennyien jelölték meg ezt a képzési formát.

Mind az alap-, mind a mesterszakokra több nő felvételizik 2010-ben, mint férfi. Tavaly is körülbelül ugyanakkora volt a két nem aránya, akkor is húszezerrel voltak többen a nők. 2008-ban a szebbik nem jelentkezői 11 ezerrel voltak többen, 2004-ben pedig közel 30 ezerrel haladta meg a számuk a férfiakét.

A jelentkezők legnagyobb része, 29 179-en 19 évesek, de a 20-21 esztendősök sem sokkal maradnak el mögöttük (1300-zal vannak kevesebben). Érdekes módon a 27 évesnél idősebbek állnak a jelentkezési dobogó harmadik fokán, ők teszik ki a harmadik legnépesebb korosztályt. A 18 évesek vagy náluk fiatalabbak – azaz a most érettségizők – összesen 21 673-an próbálnak bejutni a felsőoktatásba.

A legtöbb reménybeli egyetemista/főiskolás Közép-Magyarországon lakik (közel 42 500-an), a második legnépesebb jelentkezőtáborral az Észak-Alföld régió rendelkezik, bár csak feleannyi diák nyújtott be jelentkezést. A külföldi felvételizők száma 1540 volt – áll az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK).

Az ELTE a legnépszerűbb

Nemcsak a legnépszerűbb intézmények listáját vezeti az Eötvös Loránd Tudományegyetem, hanem a karokénak az élén is az ELTE bölcsészkarát találhatjuk – az összes és az első helyes jelentkezéseknél is. A legtöbb jelentkezőt vonzó intézmények a nagy egyetemek és a neves fővárosi főiskolák közül kerültek ki. A karok listája már kissé összetettebb képet mutat: megtalálhatjuk közöttük a pénzügyi-számviteli kart, a Rendőrtiszti Főiskolát, de a több bölcsész és társadalomtudományi, illetve pedagógiai, pszichológiai, turisztikai, külkereskedelmi és a kommunikációs profilú képzéseket oktató egységeket is.

Milyen szakokra vágynak a felvételizők?

A gazdaságtudományi képzésekre szeretne bejutni a legtöbb felvételiző. Az idén is a gazdálkodási és menedzsment alapszak (bachelor vagyis BSc-szak) nyerte a „versenyt” – ugyanúgy, mint tavaly. Ezen az alapszakon született 2009-ben az egyik legmagasabb ponthatár is, a Budapesti Corvinus Egyetemen az államilag támogatott és a költségtérítéses nappali képzésének a pontja között mindössze 11 volt a különbség: az előbbi 454, míg az utóbbi 443 volt.

A jelentkezési adatok alapján a dobogó második fokán a turizmus-vendéglátás áll, majd a nemzetközi gazdálkodás következik. Várhatóan ezeken az alapszakokon lesz magas a ponthatár is: a tavalyi adatok alapján. A kommunikáció és médiatudomány három helyet visszaesett 2009 óta, most csak a hatodik legnépszerűbb alapszak, a pénzügy-számvitel és a kereskedelem-marketing viszont előbbre lépett (most a 3-4. helyen állnak). A mérnöki és az informatikai alapszakokra (mérnök informatikus, gépészmérnöki, műszaki menedzser és villamosmérnöki alapszakokra) is többen pályáznak, mint tavaly. Az informatikusoknál átlagosan 300 körüli ponthatár született 2009-ben, néhány költségtérítéses levelező műszaki képzésre – például a Kecskeméti Főiskola gépészmérnöki alapszakára – viszont már a minimum ponthatár elérésével is be lehetett jutni.

Nem szorult ki a legnépszerűbb 15 közül az andragógia és a pszichológia, de új színfoltként egy egészségügyi képzés is bekerült a toplistába: az ápolás és betegellátás. A pszichológia alapszakra 2009-ben nagyon nehéz volt bejutni: például 440 pontot kellett szerezni a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre, a Károli Gáspár Református Egyetemre pedig 453-at.


A mesterszakok közül a tanári a legkelendőbb: 6500-nál is többen szeretnének pedagógusként továbbtanulni. A vezetés és szervezés, illetve a nemzetközi tanulmányok mesterszakokra összesen is csak feleannyian felvételiznek, mint a tanárira. A gazdasági MSc-képzések (pénzügy, marketing, HR, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás, illetve vállalkozásfejlesztés) mellett több bölcsész és társadalomtudományi szak is szerepel a toplistában: sokan felvételiznek közigazgatás, kommunikáció, pszichológia, szociológia vagy andragógia szakra. Az idén először egy természettudományi mesterszak, a biológia is a top 15 közé került.

A szakképzésben látják a jövőt

Az idén felsőfokú szakképzésekre 20 százalékkal többen jelentkeztek. A legtöbb diák – 16 ezer – államilag támogatott, nappali tagozatos felsőfokú szakképzésen tanulna tovább, ők tízszer annyian vannak, mint a nappali költségtérítéses jelentkezők. Az esti és a távoktatásos munkarend sem volt igazán népszerű, mind az államilag támogatott, mind a költségtérítéses formában száz alatt maradt a jelentkezőszám.