Petőcz Kálmán, az intézet programigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy
a szlovák kormány a nemzeti kisebbségi jogok minőségi mutatóit gyakran
mennyiségi mutatókkal cseréli fel.
„Míg mi a hatékonyságról beszélünk, addig a kormány a kisebbségi iskolák,
színházak és hasonlók számáról beszél” - jelentette ki Petőcz keddi pozsonyi
sajtóértekezletén. Szerinte a helyzet megváltoztatása addig nem lehetséges,
amíg a politikusok a kisebbségi jogokat külön kategóriaként, és nem az alapvető
emberi jogok részeként értelmezik.
A Fórum Intézet helyzetértékelése azt mutatja, hogy Robert Fico kormánya idején
tovább mélyült a „társadalmi különbség” a szlovák és a magyar etnikum között.
„Nem arról beszélünk, hogy társadalmi különbség van egy zsolnai szlovák és egy
révkomáromi magyar között, hanem arról, hogy ez működik a révkomáromi szlovák
és a révkomáromi magyar között” - jegyezte meg Petőcz.
Három témakör van, amelynek problémáit - figyelembe véve az Európa Tanács kisebbségvédelmi
keretszerződését - hosszú távon nem kezelik megfelelően, és nincsenek megoldva.
Petőcz megjegyezte: a keretszerződés alapján a nemzeti kisebbségeknek joguk van
nemzeti identitásuk fejlesztésére.
A keretszerződés 15. cikkelye kimondja, hogy a kisebbségeknek joguk van beleszólni
az őket érintő döntésekbe. „A politikai elit az utóbbi négy évben mintha
megpróbálta volna saját maga meghatározni, milyen legyen egy nemzeti kisebbség
identitása. Nincs megfelelő mechanizmus arra, hogy a kisebbségek részt vegyenek
az őket érintő ügyekről hozott döntésekben” - mutatott rá Petőcz.
Hatalmas probléma továbbá a kultúrák közti párbeszéd hiánya nevezte. „Ennek
elemei teljességgel hiányzanak a mai oktatási rendszerből” - szögezte le.
A Fórum Intézet úgy látja, hogy a nemzeti kisebbségi közösségek hosszú távú
fejlődéséhez Szlovákiában nincs meg a megfelelő jogi, intézményi és politikai
keret és háttér, s a megoldatlan problémák rendszerint társadalmi
feszültségekhez vezetnek.