Sólyom László miatt nyúlt meg a parlamenti ülésszak, ugyanis a Fidesz az államfő távozáshoz időzített egyes törvényeket. Múlt héten ugyanis – szokatlan módon – négy napra bővült az ülésnapok száma és csak a negyedik napon, csütörtökön szavaztak olyan fontos törvényekről, mint a médiatörvény vagy az adócsomag.
A törvényhozás menete – amelyet az alkotmány és a házszabály szabályoz – szerint az Országgyűlés elnökének a szavazás után tizenöt napon belül kell aláírnia a törvényt, majd haladéktalanul továbbítania a köztársasági elnöknek. A július 22-én megszavazott törvények esetében a 15. nap augusztus 6-ra esik, arra a napra, mikortól az államfőt már Schmitt Pálnak hívják, aki „nem gátja, hanem motorja kíván lenni a törvényhozásnak”.
Lassan hajts!egy kis demokrácia
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője nyílt levélben kéri Schmitt Pál házelnököt, hogy minél előbb írja alá a parlament rendkívüli ülésszakának utolsó napján elfogadott törvényeket, ezzel lehetővé téve, hogy Sólyom László megvizsgálhassa azok alkotmányosságát. (MTI)
Bár a törvényhozatalban a sürgősség általában előny, most a Fidesz érdekei azt kívánják, hogy ne a törvényeket olykor – minden esetben megalapozott – alkotmányossági aggályok miatt visszaküldő Sólyom László dönthessen az új jogszabályok sorsáról.
A dolog pikantériája, hogy az időhúzásra „kijelölt” házelnököt is Schmitt Pálnak hívják. Így elviekben az is előfordulhatott volna, hogy Schmitt az utolsó pillanatban, augusztus 5-én aláírja a törvényt, mint az Országgyűlés elnöke, majd haladéktalanul továbbítja a Köztársasági Elnöki Hivatalba, ahol másnap már ő nyithatja az érkező postát és szignózhatja a beérkező törvényeket.
Majd a LezsákEzt elkerülendő, Schmitt felkérte az alelnökét, a szintén fideszes Lezsák Sándort, hogy írjon alá helyette. Lezsák pedig közleményben sietett leszögezni, hogy ő „tiszta és egyértelmű” helyzetet teremtene, ezért csak augusztus 6-án írja alá a törvényeket, majd haladéktalanul továbbküldi az új államfőnek.
A FigyelőNet értesülései szerint egyébként Sólyomnál a múlt csütörtöki törvénydömpingből mindössze egy, gazdasági tárgyú törvénycsomag került aláírásra.
TörvénycunamiA parlament múlt héten csütörtökön több mint egy tucat törvényt fogadott el, köztük a kormány 29 pontos gazdasági akciótervéhez kapcsolódó gazdasági és pénzügyi törvénycsomagot, illetve a Fidesz ötelemes médiacsomagjához tartozó, a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását, amely átalakítja a közszolgálati média rendszerét.
Az utolsó ülésnapon fogadták el a kilakoltatási moratóriumot jövő év április 15-ig meghosszabbító, a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását, a nemzeti földalapról szóló törvényt, valamint a közbeszerzési törvény módosítását.
Ugyancsak múlt héten fogadták el azt az alkotmánymódosítást, amely három évig korlátozza a fegyveres szervek volt tagjainak választhatóságát - ennek sürgős kihirdetését is kérte a Ház - , illetve azt a törvényt, amely az alaptörvényben teszi lehetővé különadó kiszabását az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire. A múlt héten elfogadott jogszabályok között van a közrendvédelmi csomag is, amely alapján lehetővé válik, hogy elzárással is büntethetők legyenek azok - köztük a fiatalkorúak is -, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el.