A szakszervezeteknek hiányzik az OÉT

Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke a közszférát érintő eddigi kormányzati lépések sorozatát elfogadhatatlannak nevezte. Ide sorolta az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségét, amire megfogalmazása szerint „afrikai országokban sincs példa”. Nem lehet munkavállaló-barátnak nevezni a kormányt az eddigi lépések alapján - mondta.

A 98 százalékos „büntetőadóról” elmondta, hogy a menedzserszerződések nem a közszférában okoztak gondot, a nyilatkozók sokszor összekeverték a közszférát az állami vállalatokkal. Elfogadhatatlannak nevezte az elnök, hogy jogszabállyal büntetnek olyan embereket, akik életüket tették fel arra, hogy a köz érdekében dolgozzanak, és ha ez a jogviszony megszűnik, még azt a kevés pénzt sem kapják meg, ami az addigi munkájukért járna - mondta.

A 2 milliós bérplafon a közalkalmazottaknak nem jelent nagy megrázkódtatást. Ez azonban inkább baj - utalt a pedagógusok alacsony bérére, hozzátéve: még kormányzati utalás sincs arra, hogy a béreket ebben a szférában növelnék. Emlékeztetett arra is: a szakszervezetek a 90-es évek elején úgy döntöttek, hogy a SZOT-vagyon jelentős részét nem osztják szét, hanem üdülési alapítványba helyezik. "Ezt most lenyúlják, és állami vállalatot csinálnak belőle úgy, hogy a vagyon tulajdonosai bele sem szólhatnak" - kifogásolta Kuti László, és törvénytelen kisajátításnak nevezte az alapítvány „államosítását”.

Gaskó István, a LIGA Szakszervezetek elnöke is elégtelennek tartja az eddigi intézkedéseket. „Eddig majdnem csak megszorító intézkedéseket hozott a kormány egy-egy szűkebb munkavállalói csoportra” - mondta. Az indoklás nélküli elbocsátás és a végkielégítés megadóztatása súlyos jogsérelmet jelent a munka világában. Tette ezt úgy a kormány, hogy a rendszerváltozás óta példátlan módon egyszer sem ült le a munkavállalók képviselőivel tárgyalni. „Nem tudjuk, hogy mire készül a kormány a munka világában, csak rossz sejtéseink vannak” - mondta. Hangsúlyozta: többek között tárgyalni akarnak a személyi jövedelemadó rendszer változásáról, mert a LIGA nem támogatja az egykulcsos rendszert.

Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke is azt kifogásolta egyebek között, hogy a kormány „élő emberrel nem állt szóba még magán kívül”. Semmiféle egyeztetés nem történt, a nemzeti konzultáció sem tekinthető annak, noha a kormány több olyan törvényt is alkotott, amely a munka világát érinti. Pataky Péter szerint az elmúlt száz napban meghozott számos törvény jelentős része csak szimbolikus jelentőségű, nem igazán lényegesek a gazdaság szempontjából. Hiányoznak például a foglalkoztatás növeléséhez szükséges lépések - említette.

A teljes magyar közigazgatás átszabásánál Pataky Péter hiányolta a hatástanulmányokat és előkészítettségét. A kormány nagyon sok jelentős lépést jelentett be, de nem adott választ a „hogyanra” - mondta. Hangsúlyozta: a „hogyan” kialakításában a szakszervezetek is részt kívánnak venni. Kifogásolta azt is: Orbán Viktor szerint ugyan a kormány helyreállította a jogállamiságot, de a kormány nem tartja be a törvényeket - utalt az egyeztetések elmaradására.

Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke is kifogásolta az elmaradt érdekegyeztetést. „A miniszterelnök az önmaga által vállalt határidőt sem tartotta be” - mondta Borsik János, emlékeztetve, hogy a kormányfő egy korábbi interjúban augusztus végére ígérte az OÉT összehívását. A mostani beszéd a legárulkodóbb - mutatott rá -, meg sem említette a konzultációt, beszéde nélkülözte a társadalmi párbeszédre vonatkozó elemeket. A választási eredménnyel nem lehet letudni a folyamatos egyeztetést - mondta.

A túlhatalom nem teszi feleslegessé, sőt indokoltabbá teszi a társadalmi párbeszédet - hívta fel a figyelmet Borsik János. Ezzel a magatartásával szerinte a kormány tartósan megsérti az alkotmányt is, de megszegi az OÉT-ről szóló törvényt is, amelyet a Fidesz ellenzéki pártként támogatott. A szövetség ezért elkerülhetetlennek tartja, hogy az Európai Szakszervezeti Szövetséggel és a Szakszervezeti Világszövetséggel felvegye a kapcsolatot, és tiltakozzon a magyar kormány jogsértő gyakorlata ellen.