Trónfosztott lett Lali király
- Megjelent: 2010.09.09. 07:30|
- Frissült: 2010.09.09. 07:32
Reneszánszát éli a rádiózás Magyarországon: júliusban a lakosság kilencven százaléka hallgatta valamelyik országos rádióadót. Hét és fél millió hallgató rádiózik naponta, összesen négy órát – még akkor is, ha a beprogramozott adó neve közben megváltozott - írja a Népszabadság.
Az MR1-Kossuth Rádió továbbra is stabilan vezeti a hallgatottsági statisztikákat, a kereskedelmi adók közül pedig változatlanul a Class FM a legnépszerűbb a GfK–Ipsos közös júliusi felmérése szerint. A Class csaknem minden műsorsávban, illetve korcsoportban vezető pozíciót ért el, bár Budapesten és a nagyvárosokban a Juventus, a Neo FM és a Rádió1 is alaposan megszorongatta. A fiatalok körében (országosan) toronymagasan vezeti a mezőnyt a Class, reggeli műsora, a Morning Show pedig a tizenkét éven át veretlen, a Sláger tavaly őszi megszűnése után a Neohoz költözött Boros–Bochkor-féle Bumerángot is letaszította trónjáról - írja a lap.
Az egymilliós napi hallgatószámot a közszolgálati Magyar Rádión kívül értelemszerűen a két országos kereskedelmi adó, a Class és a Neo tudta átlépni az elmúlt fél évben. A Juventust alig 600 ezren, a Rádió1-et 400 ezernél valamivel többen hallgatják. A három dobogós összességében naponta négymillió hallgatót vonz, vagyis az országos lefedettségükkel biztosítottnak látszik elsőbbségük a piacon. A felmérések szerint a rádióhallgatók több mint háromnegyede hű maradt kedvenc adójához, vagyis a nagyoknak elsődlegesen nem a hallgatók számának növelésére, hanem inkább a „forintosítására”, azaz a reklámbevételek növelésére kell koncentrálniuk. (Ez csak a „kiváltságosokra” érvényes, a frekvenciájáért küzdő, hallgatottságát tekintve fél éve zuhanórepülésnek indult Klubrádióra már kevésbé; a Roxyról már nem is beszélve, amely elvesztette hallgatóinak felét).
A reklámbevételek növelése viszont nem tűnik reálisnak azok után, hogy a válság és a frekvenciabotrányok – a hirdetők kivárása – miatt a tavalyi évben a rádiós piac szenvedte el a legnagyobb visszaesést a médiá ban. Az éves nettó reklámköltés tavaly nyolcmilliárd forint volt, 30 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban, igaz, ezt részben a frekvenciabotránynak tudják be az elemzők. Az egész reklámpiac is jelentősen, csaknem 20 százalékkal csökkent (200-ról 160 milliárd forintra) a Magyar Reklám Szövetség becslése szerint. Az ország teljes nettó reklámköltése 2008-ban tetőzött 200 milliárddal, tavaly visszaestünk a 2005-ös szintre: kedvezmények nélkül, tarifaáron valamivel kisebb a különbség, 600 milliárdról 580-ra estek vissza a számok.