A Jobbik szerint úgy tűnik, a kormány megpróbálja a kényes kérdéseket az október 3-ai önkormányzati választás utánra hagyni. „Igyekezzenek, nehogy október 4-én legyen egy újabb őszödi beszéd, azokkal a beláthatatlan következményekkel, amelyek az elhíresült Gyurcsány-nyilatkozatot követték” - üzente Lenhardt Balázs, a párt gazdasági kabinetjének vezetője.
Az MSZP azt követeli határozottan, hogy az ország gazdasági stabilitása és nemzetközi megítélésének javítása érdekében a gazdasági miniszter közölje végre a 2011-es év költségvetésének sarokszámait és nevezze meg, kiknek kell viselni a 3 százalékos hiánycél elérése miatti terheket.
Segítenek a csontvázakBármi is történik az önkormányzati választás után, 2010-ben három tényező segíthet a Fidesznek abban, hogy ne ismétlődjön meg a 2006-os drámai hitelvesztés: az előzmény, a várakozás és a megközelítés – írja
legfrissebb blogbejegyzésében Török Gábor politológus.
Négy évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc saját magától vette át a kormányt, esélye sem volt csontvázakról értekezni, visszafelé mutogatni, legfeljebb az ellenzék kerékkötő magatartására hivatkozhatott; ennek meggyőző ereje azonban nem említhető egy lapon a mostani „nyolc szörnyű év” érvkészlettel. Természetesen ez utóbbi sem tart örökké, de még bőven benne vagyunk a „nyolc évig mentünk befelé az erdőbe” mondóka szavatossági idejében.
Nincs mit számon kérniNégy évvel ezelőtt mindenki megtanulhatta, hogy a választási kampányban tett ígéretek az esetek jelentős részében teljesíthetetlenek – pontosabban teljesítésük, miként ez nyolc évvel korábban történt, olykor nagyobb károkat okoz, mintha a feledés jótékony homályába merültek volna. Bár a választói tanulás a korábbinál is erősebb bizalmatlansághoz vezetett, egyben alkalmas volt arra, hogy mérsékelje a várakozásokat.
A Fidesz a választási kampányban ráadásul óvatosan bánt a konkrét ígéretekkel, cselekvési tervét tudatosan homályban hagyta, aminek egyrészt ugyan az az önveszélyes következménye lett, hogy minden támogatója saját vágyait láthatta bele a jövendő kormányprogramba, másrészt azonban – és talán ez a fontosabb - erősen csökkentette a számonkérhetőség lehetőségét.
Nem lesz új szótárNégy évvel ezelőtt a parlamenti választásokat követően Gyurcsány Ferenc meg sem próbálta magyarázni a bizonyítványát, közvetlenül a második forduló után maga kezdett el nehéz helyzetről és megszorításokról beszélni. Bár sokak szerint a szocialista kormányfő elsősorban a kommunikációban jeleskedett, a második Gyurcsány-kormány első hónapjait éppen a kommunikációs szempontok teljes ignorálása jellemezte - írja a politikai elemző.
A miniszterelnök – még jóval az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt – maga szorította a fejéhez a fegyvert, ez Orbán Viktortól és kormányától józan számítás szerint nem várható.
A kormány csak a cselekvési szabadsága miatt vár az önkormányzati választásra, de nem amiatt, hogy elővehesse végre az új szótárat. Márpedig ha nincs be- vagy elismerés, a hazai nyilvánosság működése még egyértelmű esetekben is csak A és B álláspontok versenyéig jut el, amelyben gyakran hit kérdése marad, hogy ki melyik „véleménnyel” azonosul.
Hosszabb távon lehet, hogy Orbán Viktor népszerűsége egyszer lejtmenetbe kerül, hitelessége erodálódik, ám ha csak maga nem tesz ezért, erre biztosan nem egyhamar kerül majd sor – zárja gondolatát Török Gábor.