Két részben közlünk testes interjút a belváros polgármesterével, Doktor Ötkerrel. Az elsőben hegyes orrú cipővel nyitunk, aztán tarlósozunk egy sort, szó esik karrierről és tockosról, cserbenhagyásról és gyorshajtásról, nem csajozós méregzsákról és lézerblokkolóról, erős arcról, szégyenről és tisztességről. A második etap holnap jön, azzal válik kompletté az élmény.
Milyen cipőt vett fel? Hegyes orrút?
Valamiről lemaradhattam.
„A mai világban a hegyes orrú cipős menedzserek minden szakértelemnél többet érnek” – ezt Tarlós István nyilatkozta pár hónapja, amikor épp fasírtban volt önnel.
Neményi Márton / fn.hu
Nem hordok hegyes orrú cipőt, nem szeretem. Amúgy is mostanában kifejezetten rendezett a viszonyunk a főpolgármesterrel. Vele sokkal több kérdésben értünk egyet, mint annak idején Demszky Gáborral.
Szerény bázis. Tarlóssal ráadásul kvázi párttársak. Érthető volt a főpolgármesteri pikírtség: ön egy törvénymódosítással pár nappal korábban rodolfózta át Budapest zsebéből a kerületekhez az idegenforgalmi adót. Mire fölnézett Tarlós, egymilliárddal kevesebb volt az amúgy is zörgős kasszájában.
Azt jelenítettem meg törvénymódosítási javaslat formájában, amit korábban is képviseltem. Az idegenforgalomból adódó terhek jelentős része a belvárost terheli, ennek ellenére egyetlen fillért sem kaptunk az ebből befolyó adóból. Változtatni kellett.
A belváros gazdag kerület, igazán lehetett volna nagyvonalú Tarlóssal. Vagy ebből a székből nem számít Budapest érdeke?
Ha akad kerület, amelynek elemi érdeke együttműködni a fővárossal, az a miénk. Még Demszky idején is a főpolgármesterrel egyeztetve alakítottuk ki a fejlesztési tervünket.
Tarlós puccsként érte meg az ön törvénymódosítási javaslatát.
Itt a második etap
Interjúnk második része
itt olvasható.
Nem akarom újranyitni a vitát, de annyit azért közölhetek: a változtatás a költségvetési törvény részét képezte, előkészítése nyilvános volt, és bő másfél hónapig tartott.
Meglehet, egyszer majd ön lesz a főpolgármester. Nem fog az a pénz hiányozni?
Főpolgármesterként ugyanazt gondolnám, amit most gondolok kerületi polgármesterként: Budapest nem működhet centralizáltan, ezt a kétmilliós várost sok kis központtal érdemes irányítani. Persze csak abban az esetben, ha a felek – esetünkben a főváros és a kerületek - felismerik a közös érdeket, és együtt dolgoznak. Nagy butaság azt hinni, hogy minden feladatot fel kell rángatni a főpolgármester szintjére. Már a mostani főpolgármesteri hivatal is túl nagy.
Pedig országos szinten is ilyesféle felrángatás zajlik: az állam elvonni készül forrást és feladatot az önkormányzatoktól.
Az nem egészen ez a recept.
De maradjunk még ott, hogy nem cáfolta az iménti kérdésemben rejlő állítás.
Mi is volt az az állítás?
„Egyszer majd ön lesz a főpolgármester…” Lesz?
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Ja, az állítás volt? Kérdésként éltem meg.
Tudni, hogy mielőtt a Fidesz megnevezte volna 2010-es főpolgármester-jelöltjét, ön egyeztetett Orbán Viktorral. Egyes fideszesek azt állítják, hogy ön visszautasította a főpolgármester-jelöltséget, mások pedig arra esküsznek, könyörgött érte. Mi az igazság?
Már 2007-ben eldőlt, hogy 2010-ben Tarlós István lesz a jelöltünk.
Utóbb nem kérdőjeleződött meg ez a döntés?
Szóval: ha Tarlós István akarja, ő lesz a főpolgármester-jelölt.
Tudtommal nem. István hatalmas előnye, hogy ő az első olyan jelöltünk erre a posztra, aki az elveszített választás másnapján nem köszönt el a várostól. Hanem beült a közgyűlésbe, átvette egy ellenzéki frakció vezetését, végiggályázott négy évet, és fölkészült a főpolgármesterségre. A Fidesz fővárosi frakciója 2006 és 2010 között lényegesen többet szerepelt a médiában, mint bármikor korábban. Ebből is látszik, hogy Tarlós István kiválóan vezette a képviselőcsoportot, vagyis kiérdemelte a 2010-es jelöltséget. Javára írom azt is, hogy föladta a biztosat a bizonytalanért: a kerületi polgármesterséget, ahol a maga ura volt, a főpolgármesteri sanszért.
És ön föladja majd 2014-ben a biztosat a bizonytalanért?
Az összeférhetetlenségre gondol?
Arra majd egy kérdés múlva fogok gondolni. Most a következő fideszes főpolgármester-jelölt neve érdekelne.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Tarlós Istvánnak 2014-ben, ha akar, van reális esélye a jelöltségre, sőt akár a főpolgármesteri cím elnyerésére is.
Van reális esélye? Vagyis nem rajta múlik, hogy ő indul-e?
Jó, igyekszem pontosan fogalmazni, hiszen elég egy félreérthető hangsúly, és a fél ország előrehozott választásokat vizionál. Szóval: ha Tarlós István akarja, ő lesz a főpolgármester-jelölt.
Ön nem mozdul rá a posztra?
Nem sietem el a döntést. Egyelőre azon dilemmázom, hogy 2014-ben, amikor életbe lép az összeférhetetlenség, a kerületi polgármesterséget vagy a képviselői mandátumot válasszam. Már tavaly megfordult a fejemben, hogy nem indulok a polgármesterségért, és az országgyűlési képviselőség, valamint a gazdasági bizottság vezetése mellett „csupán” a fővárosi közgyűlésben dolgozom tovább. De a belvárosi fideszesek meggyőztek: cserbenhagyás lenne elköszönni.
Attól függ, hol szállok fel a villamosra.
Nincs egy okos helyi fideszes, akire rábízhatná a kerület vezetését?
Dehogy nincs.
Akkor hogy jön ide a cserbenhagyás?
A politika nem magányos játék, figyelni kell a társakra. A Belváros nekem támaszt, közösséget adott a számomra konfliktusos években. A Fidesz országos kampányfőnökeként tudtam, ebben a közösségben akkor is megtalálom a helyem, ha minden balul sül el az életemben. A nagy vereség után, 2002-2003 fordulóján alakult át a kerületi Fidesz-csoport, és itt indítottuk el azt az újszerű építkezést, amely mintául szolgált a szövetségként átalakuló Fidesznek. Itt nyílt az első nyitott iroda, itt működött az első szalon. Ilyen közösségben ilyen fontos döntést csak közösen szabad meghozni. Aminek 2010-ben még nem jött el az ideje.
Ha tavaly a leghegyesebb orrú cipőjét indítja, az is elnyeri a polgármesterséget. Még egy ilyen tuti sansz nem lesz az utód pozícióba emelésére.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Soha sincs tökéletes tuti. És mindig van esély.
Helyes döntésnek tartja, hogy 2014-től különválasztódik a polgármesteri és az országgyűlési képviselői poszt?
Én össze tudom egyeztetni őket. Persze nekem könnyű dolgom van, hiszen a polgármesteri hivataltól két vagy három megálló a Parlament, attól függ, hol szállok fel a villamosra. Nyilván Nyíregyházáról, Debrecenből vagy Szegedről nézve gond a közlekedés.
Aligha az egy főre jutó munkát sokallja a miniszterelnök. Sokkal inkább az lehet a döntése mögött, hogy 2014-től kétszáz fősre soványodik az Országgyűlés, ám a mostani kádereknek továbbra is közéleti egzisztenciát kíván biztosítani Orbán.
Én inkább úgy fogalmazok: mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, hogy valahol bizonyíthasson. Másrészt pedig fönnállna a veszély, hogy a kétszáz fős parlamentben többségbe kerülnek a polgármesterek, ami olyan lenne, mintha az első kamarában működne a második kamara. Egyébként nem példa nélküli ez a három év múlva bevezetendő modell: 1990 és 1994 között így működött a törvényhozás.
Jól értem, hogy ön ma arra hajlik, hogy az országgyűlési képviselői mandátumát tartja meg 2014-ben?
Gondolkodom.
Lázár János azt mondja: pár ciklus után a városnak is az tesz jót, ha a polgármester elereszti a székét.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Nekem ez még csak a második polgármesteri ciklusom, Jánosnak pedig a harmadik.
Kormányzati babérokra tör? Még kölyökként azt találta nyilatkozni sok éve, hogy 2010-re akár miniszterelnök is lehet önből. Aztán kapott egy nagy tockost az élettől.
Mindig is a gazdaságpolitika érdekelt, ez a szakmám, ebből írtam az összes tudományos diákköri dolgozatomat, diplomamunkámat, nem véletlenül törekedtem a gazdasági bizottság élére.
Kössük hát pozícióhoz a gazdaságpolitikai affinitást.
Inkább ne kössük.
Feladathoz?
Nem véletlenül törekedtem a gazdasági bizottság élére.
Egyikünk sem tudja, mit hoznak a 2014-es országgyűlési választások.
Tavaly több ciklusra készülődtek. Aztán nagyot döccentek a médiatörvénnyel, az EU-elnökség sem a remélt módon alakul, a mindent elfoglalni politikája is sokaknál kiverte a biztosítékot, plusz belefutnak olyan bakikba, mint Lázár János Audija vagy az „akinek nincs semmije, annyit is ér” mondat.
Nem ugyanaz a két történet.
Nem, de rosszul néz ki, hogy annak idején Veres János szocialista pénzügyminiszterről lehajszárítózták a keresztvizet egy tizenhárommilliós Audi miatt, most meg az önök frakcióvezetője egy harmincmilliósba ült.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Veres vásárlási stop idején, a vámhivatalon keresztül, kerülővel vásárolt vadonatúj kocsit, János pedig használtat bérelt.
Lézerblokkolóval.
Úgy vélem, János helyes döntést hozott, amikor nem vállalta fel tovább szolgálati autóként azt az S8-ast. Teljesen nyilvánvaló, hogy bele akartak kötni.
Lehet nem belekötni egy lézerblokkolóba?
Én is hoztam pár rossz döntést az életemben. Különben a gazdasági bizottság egyik ülésén derült ki számomra, hogy nem tiltja jogszabály a lézerblokkoló használatát. Más kérdés, hogy szerencsés-e, ha pont egy törvényhozó használja ki a törvényen található rést.
Válaszoljuk meg ezt a kérdést.
Nem szeretném.
Kár.
Azért szoktam elkerülni ilyenkor a választ, mert emlékszem a politikában töltött első éveimre. Egészen fiatalon, 1998-ban kerültem a közéletbe, megérintett, hogy van szolgálati autóm, a zsebemben képviselői igazolvány lapul...
Erős arca volt. És hát, sokat nem láttuk mosolyogni, az biztos, a Fidesz jezsuitájaként emlegették önt.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Így volt. Sokat kellett tanulnom. Emlékszem, a Balatonról jöttem fel valami rendezvényről, amikor leintett egy rendőr, és mondta, alapvetően azért állít meg, mert elfelejtettem bekapcsolni a lámpát, de ha már így alakult, szeretne figyelmeztetni, hogy jó volna bekötnöm a biztonsági övet, mert karambol esetén pótolhatatlan veszteség érné a közéletet a képviselő úr elhalálozása miatt. Elszégyelltem magam.
Mennyire?
Más kérdés, hogy szerencsés-e, ha pont egy törvényhozó használja ki a törvényen található rést.
Kértem, méltóztasson megbüntetni. Fel is jelentett, én pedig kifizettem a bírságot. Azóta bekötöm az övet, fölkapcsolom a lámpát. És csak akkor van nálam képviselői igazolvány, sőt akkor sincs mindig, amikor a Parlamentbe megyek; a személyi dokumentumaim között nincs helye, nem kérek a kivételezésből. Képviselőként azt sem engedhetem meg magamnak, amit magánemberként megengednék. Itt a belvárosban egy forgalmirend-változás után megbírságolt a rendőr, pedig szabályosan közlekedtem. Nem vitatkoztam vele, gondoltam, legyen igaza. Aztán másnap hívtam a kerületi kapitányt, de nem a konkrét esetet beszéltem át vele, csak kértem, okítsa ki kollégáit az új rendről.
Ez szép. Amúgy önnek van lézerblokkoló az autójában?
Nincs. Viszont az elmúlt évben három-négy csekket is kaptam sebességtúllépés miatt. Enyhe túllépésekről van szó természetesen.
Milyen típusú autóval lépi túl enyhén a sebességet?
Régi A3-assal, lassan négyéves. Gyors autó, kis méregzsák, de ideje lassan lecserélni. A háromajtós kocsi jó dolog, mindaddig, míg nem kell vinni reggelenként bölcsődébe a gyereket.
Szóval családira cseréli csajozós autóját.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu
Sosem volt csajozós autóm.
Nálam az A3-as már az. De arra az „akinek nincs semmije, annyit is ér” mondatra is akart mondani valamit.
Én is polgármester vagyok, és sokat beszélek a képviselő-testületi üléseken. Az idézett mondat önmagában, szövegkörnyezetből kiragadva valóban nem a legszerencsésebb, de...
Olyannyira nem szerencsés, hogy még Hegedűs Zsuzsánál is kiverte a biztosítékot. Valami olyasmit mondott Orbán Viktor főtanácsadója a Heti Válaszban, hogy képtelen megérteni, miként jut valakinek eszébe ez a gondolat.
Ha végigolvassuk azt az évekkel ezelőtti hódmezővásárhelyi jegyzőkönyvet, kiderül: arról szólt a vita, legyen-e önkormányzati képviselő, aki a civil életben nem vitte semmire, és az az egyetlen célja, hogy felügyelőbizottságokba ülhessen és fölmarkolja a tiszteletdíjakat.
Legyen?
Ne legyen.
Önnek is a politika az első munkahelye.
Azért ez nem teljesen van így. Életemet végigkísérte egy másik karrierlehetőség, és 2002-ben, majd 2006-ban is megeshetett volna, hogy pályát módosítok. Maradtam. És maradok is, amíg értelmét látom, s hasznomat veszik.