2014. április 23. - Béla, Adalbert

Aktuális ajánlatok [x]


Facebook

Magyarország új dackorszaka

Magyarország új dackorszaka
(Hír24)

2011-ben 656 alkalommal fordultak az uniós végső megoldáshoz, amiben talán közrejátszott néhány olyan jól átgondolt kormányzati intézkedés, mint például a 98 százalékos adó bevezetése, a magánnyugdíj-pénztári pénzek lenyúlása vagy a legtapasztaltabb bírák utcára tétele. (Amiről éppen mostanában a kormányfő azt nyilatkozta, hogy ez nem a bíróság függetlenségéről szól, hanem egyszerű nyugdíjügy – a Szerk.) A növekvő nemzetközi bírósági közteher okán 2012. április közepén az államok magas rangú képviselői konferenciát tartottak Brightonban a bíróság reformjáról.

Hazánkat Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter képviselte. A résztvevők által elfogadott Brightoni Nyilatkozat (2012. április 19.) a következőképpen fogalmaz: valamennyi aláíró állam vállalta, hogy minden ügyben, amelyben félként szerepel, magára nézve kötelezőnek tekinti a bíróság végleges ítéletét. Az egyezményt aláíró államok egyetértettek abban, hogy a strasbourgi fórum ügyterhe úgy csökkenthető, ha az egyezménysértéshez vezető helyzeteket a nemzeti jogrendszerek megfelelő módosításával már eleve kiküszöbölik.

Ebből a szempontból is érdekes a vörös csillag ügye, amelyben éppen most vesztett pert hazánk, immár másodszor. „A „vörös csillag” ügyről azért kell beszélnünk, mert szimptomatikus: működés közben engedi megfigyelni a hazai jogrendszer technikai, politikai és lélektani okokból fakadó működési zavarait.” Magyarországon azonban nem a megoldás felé keresik az utat.

„Az Alkotmánybíróság 2008 óta – annak tudatában, hogy a hatályos törvényi szabályozás a strasbourgi bíróság szerint is sérti az emberi jogokat – az új indítványt, amely a Btk. 269/B. § részleges megsemmisítését kérte, nem tűzte napirendjére. Alkotmánybírósági döntés a közeljövőben sem várható, noha a testületet immár olyan kiváló alkotmányjogászok erősítik, mind Balsai István, aki igazságügy-miniszterként a kifogásolt szabályozást előterjesztette, vagy Dienes-Oehm Egon, aki 2008-ban a Vajnai-ítélet elleni fellebbezés benyújtását sürgette. A jogalkotó ugyanezen időpont óta meg sem próbálta a törvényt módosítani. Sőt, emelte a tétet: az új Btk. tervezetében (379. §) – amelyben az önkényuralmi jelkép használatának törvényi tényállása azonos a hatályos Btk. megoldásával – szankcióként elzárás kiszabását is lehetővé teszi.”

Vagyis a Fidesz-kormány még tovább feszíti a húrt, és jogkövetés helyett szembemegy a nemzetközi joggal. A szerzők kiemelik: „A Fratanoló-ítéletet követően Kövér László, az Országgyűlés elnöke nemes egyszerűséggel leidiótázta a strasbourgi bírákat. 2012. április 20-án pedig Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter – aki a brightoni útja után talán még ki sem tudott csomagolni – egy jelentéssel kedveskedett az Országgyűlésnek. Ebben – az Alkotmánybíróság 2000-es, utólag hibásnak bizonyult határozatában foglaltakat mantrázva – kifejti, hogy a kormány a Fratanoló-ítélet dacára kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint az önkényuralmi jelképek (ezen belül a vörös csillag) használatának magyarországi tilalma továbbra is alkotmányos.”

És még azt is hozzáteszik Kövér és Navracsics urak álláspontját érzékelendő: „Az 1969-es bécsi egyezmény – amely a nemzetközi szerződésekre irányadó alapvető szabályokat tartalmazza – 26. cikkében rögzíti a pacta sunt servanda elvét, vagyis „Minden hatályos szerződés kötelezi a részes feleket és a szerződést jóhiszeműen kell végrehajtaniok”. Tehát a bíróság ítéletét már csak azért is végre kellene hajtanunk, mert az emberi jogi egyezményben – amely formáját tekintve egy nemzetközi szerződés – erre kötelezettséget vállaltunk. E kötelezettség alól nem lehet kibújni azzal, hogy a magyar szabályozás a magyar alkotmányosság követelményeinek megfelel, mert ez nemzetközi jogi szempontból irreleváns. A bécsi egyezmény 27. cikke ezt úgy fogalmazza meg, hogy „Egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának rendelkezéseire annak igazolásául, hogy elmulasztotta a szerződést teljesíteni.”

A kormány lépése „politikai szempontból alkalmas lehet a radikális jobboldali szavazótábor igényeinek kielégítésére, a szabadságharc fokozására”.

(A teljes cikk az ÉS-ben olvasható!)

Aktuális ajánlatok [x]