Tanulópénz a diákmunka

Szórólaposztásra jelentkező diákok panaszolták be az ING Biztosító Zrt. egyes ügynökeit a közelmúltban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF), mivel a közvetítők a csoport nyugdíjpénztárába való belépéshez kötötték, hogy kiválasztanak-e valakit a munkára.

Az ügyet a PSZÁF egy, a közvetítőket érintő általános témavizsgálat során kívánja felgöngyölíteni. Mindezek után az ING Biztosító néhány hete már megvált mintegy tíz, a társaság számára elfogadhatatlan, etikátlan üzletpolitikát folytató ügynökétől. „Az ügynököket egyéni vállalkozóként foglalkoztatjuk, így maguk dönthetnek arról, hogy további alvállalkozókat vonnak-e be a munkájukba” – magyarázza Kovács Zsolt, a társaság értékesítési igazgatója. Az ING-nél ugyanakkor az eset kapcsán a Meló-Diák és az Universitas Iskolaszövetkezetekhez kötődő Universitas Kft. tagszervezési gyakorlatát is vizsgálják, és az eredmény fényében döntenek az esetleges további együttműködésről.

A nyári ellenőrzések augusztus közepéig 132 munkáltatóból 109-nél találtak diákok foglalkoztatásával összefüggő rendellenességet.

Életre nevel

A PSZÁF-nál nem jelentettek más hasonló incidenst, de a diákmunkával kapcsolatos egyéb típusú szabálytalanságokban az idén nyáron sem volt hiány. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) júniustól augusztus közepéig 132 munkáltatót ellenőrzött, amelyek közül 109-nél rendellenességet tapasztalt a nappali tagozatos diákok foglalkoztatása során. Ez az arány 20 százalékkal magasabb, mint a munkaerőpiacon általában. A feketefoglalkoztatás a leggyakoribb vétség – a 615 ellenőrzött tanulóból 165-nél ez volt a helyzet –, emellett gyakoriak a munkavédelmi hiányosságok is.



A könnyű fizikai feladatok közül a szórólapok terítése a legnépszerűbb, nem véletlen, hogy ezen a területen szép számmal hajtottak végre ellenőrzést az OMMF munkatársai. A sorozatos büntetések is közrejátszhattak abban, hogy a korábbinál kevesebb helyen találtak a közúton, a járdaszigetről lelépve, illetve láthatósági mellény nélkül osztogatókat. Viszont változatlanul sokan megfeledkeznek arról, hogy biztosítaniuk kell az órákon keresztül a tűző napon álló diákok számára a kötelezően előírt folyadékot vagy a pihenőhelyiséget.

„A diákmunka erősen fertőzött terület, főként a foglalkoztatás alkalmi jellegéből adódóan” – mutat rá Szűcs László az OMMF stratégiai referense. A renitens munkáltatók arra számítanak, hogy a néhány hetes vagy akár csak pár napos munkaviszony során nem derül fény a törvénytelenségekre. A visszaélések okozta közvetlen káron túl ezzel a hozzáállással az is a gond, hogy a diákok éppen az első munkatapasztalatokat szerzik meg ilyenkor, amelyek aztán beléjük vésődnek az elkövetkezendő évtizedekre.

„Az a baj, hogy nem is igazán tudjuk, mi számít szabálytalanságnak” – vonja meg a vállát a 17 éves Vivien, aki épp az egyik gyorsétterem reklámcéduláját nyomja a járókelők kezébe. Mint hozzáteszi, a munkáltatók könnyen kihasználhatják a diákok jogi ismereteinek hiányát. Az évente mintegy 200 ezer dolgozó diák közül különösen a többségében a nyári szünetben munkát vállaló gimnazisták tapasztalatlanságával és jóhiszeműségével élnek vissza sokan, ezért az OMMF például a Sziget fesztiválon is helyezett ki tájékoztatókat a fiatalkorúak foglalkoztatására vonatkozó jogszabályokról.




----Megrövidítések----

A 21 éves Éva, aki a főiskola mellett tavasz óta nemzetközi buszjáratokon utaskísérőként dolgozik, a maga kárán tanulta meg, hogyan védje az érdekeit. A korábbi nyári alkalmi munkák során szerezett negatív tapasztalataiból okulva a minap úgy döntött, közli jelenlegi munkaadójával, hogy munkaügyi bírósághoz fordul, ha az utazásszervező vállalkozás rövid úton nem rendezi a helyzetét. Érthető, hogy elfogyott a türelme: a cég mondvacsinált okokra hivatkozva rendszeresen kevesebb fizetést utalt a számára, mint amennyiben megállapodtak, a túlórákat pedig egyáltalán nem volt hajlandó honorálni.

Az ilyen megrövidítések ellen a diákoknak az iskolaszövetkezetek nyújthatnak védelmet. Ezek többnyire akkor is kifizetik a jogos javadalmazást, ha azt a velük szerződött cégek nem utalják át időben. A belépő hallgatók ráadásul járulékmenetességet élveznek, ami természetesen a munkát kínáló cégek és a tavaly 14 milliárd forintos értéket megtermelő diákszövetkezetek számára is előnyös (lásd a Kivételes pozíció című keretes írást). „A Meló-Diák Iskolaszövetkezetnél a tanulók, megbízásonként változóan, az általuk termelt bevétel 65–95 százalékát kapják meg; a szervezet a maradékból gazdálkodik” – mondja Marosi László, a 35 ezer tagot számláló, legnagyobb hazai iskolaszövetkezet vezetője. Bizonyos fokú garancia az is, hogy a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége (Diák-ÉSZ) a szabálytalankodó cégekről feketelistát vezet, amelyet körülbelül kéthetente frissítenek a tagszervezetek tapasztalatai alapján. A lista azonban csak az iskolaszövetkezetek számára publikus, maguk a munkavállalók nem tekinthetnek bele.

Mindenkinek megéri

Némiképp érthetetlen a terület szabályozatlansága, és a visszaélések ismétlődése, hiszen a cégeknek nagyon is megéri diákokat foglalkoztatni. Velük ugyanis rugalmasan és nagy tömegben pótolhatják a nyáridőben szabadságolt dolgozókat, vagy tölthetik be a szezonális pozíciókat. Ezt mutatja a BKV Zrt. példája is, amely az idén nyáron először diáktolmácsok segítségével oldja meg a turistákkal folytatott kommunikációt a forgalmas csomópontokon.

Az összkép továbbra sem rózsás; három egyetemi előadó – Jakab Tamás, Kocsis László Levente és Vida Szabolcs – 200 fő részvételével készült tavalyi felmérése szerint például a tanulók 90 százaléka úgy ítélte meg, hogy a pályakezdéshez szükséges tapasztalatszerzéshez nem járult hozzá a munkája. Pataki Zoltán, az EUdiákOK Iskolaszövetkezet vezetője ennél azért jóval több elégedett fiatallal találkozott, ám azt ő is látja, hogy a hallgatók által keresett munkák eltolódnak a képességeiket és végzettségüket tükröző, minőségi lehetőségek felé. A fehérgalléros állások kínálata ugyan nem gyarapszik olyan ütemben, mint a tanulók igényei, ám például a bankszektorból és a telefonos ügyfélszolgálatok közül egyre több cég nyit a diákok felé.