2014. április 21. - Konrád, Zelmira, Anzelm

Facebook

Mit kell tudni a csoportos leépítésekről?

A csoportos létszámleépítések szabályai az uniós normákhoz igazodnak hazánkban, a Munka törvénykönyvében (Mt.) külön fejezetet szenteltek neki. A tömeges elbocsátás esetén például konzultálni kell az üzemi tanáccsal, a szakszervezetekkel, majd be kell jelenteni a pontos létszámot a munkaügyi központoknál. Ha a munkaadó valamit elszúr a folyamat során, könnyen munkaügyi perekkel találhatja szemben magát.

Meg kell felelni a szigorú szabályoknak

Csak a cég működésével összefüggő ok miatt lehet tömegesen elbocsátani a dolgozókat: ez lehet például egyes tevékenységek megszüntetése, a feladatok csökkenése, munkakörök összevonása, gyárak bezárása. Csoportos leépítésre akkor is lehetősége van egy munkaadónak, ha ezzel egyidejűleg máshol egy nagyobb beruházást valósít meg. Épp ezért állhat fenn az a helyzet, hogy miközben a komáromi Nokia-gyárban leépítés lesz, a budapesti központba új munkatársakat keresnek több állásportálon is.

Négyezernél több ember munkahelye szűnik meg
A Malév csoport 2080 munkavállalóját bocsátják el csoportos létszámleépítéssel. A Nokia komáromi gyárából pedig – a munkaadó előzetes tervei szerint – 2300 ember távozik. Utóbbi cégnél még nem közöltek pontos számokat, folynak a tárgyalások az érdekképviseletekkel.


A versenyszférában húsznál kevesebb főt alkalmazó munkáltatónak nem kell alkalmaznia a csoportos létszámleépítés törvényi előírásait. 20-100 közötti alkalmazott esetén már 10 dolgozó elbocsátása is csoportos leépítésnek is minősül az Mt. szerint. Az ennél nagyobb cégeknél (100 és 300 közötti munkavállalói létszámnál) az alkalmazottak 10 százalékától, a 300-nál több embert foglalkoztató vállalatoknál pedig legalább 30 munkatárs munkaviszonyának a megszüntetése jelent csoportos elbocsátást.

Ha a munkáltatónak több telephelye is van, és ezek területileg ugyanannak a munkaügyi központnak hatáskörébe tartoznak, akkor a dolgozók létszámát össze kell vonni. Ha más-más megyében (vagy a fővárosban) vannak, akkor viszont a létszámkorlátot telephelyenként számítják ki.

Rendes felmondás vagy közös megegyezés

Csoportos leépítéskor a munkaviszony megszüntetésének módja lehet munkáltatói rendes felmondás és közös megegyezés is. Fontos azonban, hogy a törvény szerint csak a rendes felmondás esetén ját automatikusan végkielégítés. A munkaadók a közös megegyezést szeretik, ugyanis a dokumentum szövegébe beleveszik, hogy mindkét fél akaratával szűnik meg a munkaviszony, és hogy a munkavállaló nem él a jogorvoslati jogával, így „bevédi” magát a munkaadó, és elejét veszi az esetleges pereknek. Ha az elbocsátandó munkavállaló felmondási védelem alatt áll (például táppénzen, szülési szabadságon van), a rendes felmondás csak a védelem megszűnése után közölhető vele.

Az elbocsátottakra nézve előnyösebb is lehet a közös megegyezés, mint a rendes felmondás, hiszen akár kialkudhat magának magasabb „lelépési pénzt” is. Abból a szempontból nem biztos, hogy jól jár a dolgozó, hogy a közös megegyezés nem számít felmondásnak a szó klasszikus értelmében, így nem kötelessége a munkáltatónak valóban kifizetni a végkielégítést. Ezt az emberek nagy része egyáltalán nem tudja. Persze ha a felek megállapodnak abban, hogy a munkáltató még néhány havi átlagkeresetet fizet, azt a jogszabály nem tiltja, csak éppen nem végkielégítés a neve.

A határozott idejű munkaviszonyú dolgozókat a munkáltató egyoldalú nyilatkozattal is elküldheti, ha a hátralévő időszakra járó munkabért – legfeljebb egyévi juttatást – ki kell fizetni a munkavállalónak.

Ha egy bejelentett csoportos leépítés után (30 napon belül) még további dolgozókat bocsát el egy cég, akkor azokat az embereket is hozzá kell számolni az első ütemben távozókhoz.

Meg lehet néhány munkahelyet menteni?

A csoportos létszámcsökkentési döntés meghozása előtt 15 nappal a munkáltató köteles tárgyalóasztalhoz ülni az üzemi tanáccsal (ha ilyen nincs, akkor a szakszervezetekkel vagy a dolgozók képviselőivel). Ha az elbocsátások oka a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, akkor a végelszámolónak vagy felszámolónak kell „munkaadóként” viselkednie a tárgyalásokon. A konzultáció megkezdése előtt legalább 7 nappal a munkavállalók képviselőinek írásban át kell adni a létszámcsökkentés okait, illetve az elküldésre ítélt dolgozók munkakörét, beosztását és létszámát.

A konzultáció során arról is tárgyalni kell, hogy a létszámcsökkentés elkerülhető lenne-e, és hány ember állása menthető meg. Ezeken túl az elbocsátások következményeinek enyhítéséről is beszélnek. A megállapodást el kell küldeni a munkaügyi központnak, ahol egyébként különböző szolgáltatásokat – jogi, álláskeresési tanácsadást – is nyújtanak.

Aktuális ajánlatok [x]