Amíg a panziókban, üdülőházakban, közösségi szálláshelyeken, kempingekben komoly visszaesés volt a forgalomban, addig a szállodáknak összességében sikerült javítaniuk. Ez lényegében a négycsillagos hoteleket jelentette, ahol mind a belföldiek, mind a külföldiek száma és az itt töltött idő is több volt, mint korábban.
A minőségi kikapcsolódásra láthatóan van kereslet, amit alátámaszt az is, hogy a legjobban a wellness-szállodák teljesítettek. A vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból ötöt érintett, leginkább a Dél-Dunántúlt és a Balatont.

Menedzsment kérdése is

A fenti trendeket erősítette meg Ágoston Anikó, az Accent Hotel Management Kft. disztribúciós vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy némi konszolidáció figyelhető meg a szállodapiacon abban a tekintetben, hogy egyre több tulajdonos bízza az üzemeltetést szakemberekre. Az ország különböző területein 10 négy- és ötcsillagos szállodát, illetve a balatoni Club Aliga Üdülőközpontot üzemeltető cég szállodaportfóliója 2011-ben közel megduplázódott.
A portfólió így jó rálátást biztosít a hazai turisztikai trendekre. A szakember elmondása szerint a mostoha balatoni időjárás miatt egyedül a Club Aliga esetében nem sikerült hozni a terveket, de a régebb óta menedzselt szállodáikban mindenhol javulást értek el.

Érdemes a módosabb vendégek felé nyitni

Nem feltétlenül kell félni a magasabbra pozicionálástól, állítja a szakember. Erre példa, hogy a  szállodalánc egy évvel ezelőtt (az üzemeltetés átvétele után) ötcsillagos szállodává alakította át az Andrássy Rezidenciát, ami jó döntésnek bizonyult, hiszen az így megszerzett új vendégkör jóval nagyobb költési hajlandósága mind az átlagárban, mind az egyéb, elsősorban wellnessbevételekben megmutatkozik. Ez a szálloda például az újrapozícionált szolgáltatásoknak köszönhetően a korábbinál  sokkal jobb forgalmat tudhat maga mögött.

A beutaztatásban még mindig a német forgalom a meghatározó

Számos nagy európai küldőországnál (pl. Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország) nőtt tavaly a hazai vendégéjszakák száma. A német vendégek száma és az itt töltött idő a központi statisztika szerint mérséklődik, de volumenében még így is a legmeghatározóbb.
A hazai idegenforgalom még mindig Budapest-központú: a vendégek több mint fele összesen 6,3 millió vendégéjszakát töltött a fővárosban, ami több mint 2010-ben. Ennek megfelelően a fővárosi házak jó eredményt tudhatnak maguk mögött.

Országos kép

Az utóbbit támasztja alá az is, hogy az Accent Hotel Management alá tartozó két budapesti szálloda az elmúlt évben az átlagárat és foglaltságot egyaránt képes volt jelentős mértékben növelni, sőt ezek együttese olyan REVPAR emelkedést (egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel) eredményezett, amely jóval meghaladja a Magyar Hotel Monitor által a budapesti négycsillagos kategóriában jelzett szerény növekedést – hangsúlyozta Ágoston Anikó.

Nyugat-magyarországi szállodáik továbbra is erősen támaszkodnak az osztrák és német piacra, míg a hazai gyógyvizek iránt az orosz piac  mutat érdeklődést. Persze a környező országokra is érdemes koncentrálni. A mórahalmi Colosseumban a szerbek jelentik a belföldi után a legfontosabb piacot, a tokaji bor miatt nemzetközi érdeklődésre számot tartó Andrássy Rezidenciában pedig minden hatodik vendég külföldi, legtöbben a szomszédos Szlovákiából érkeznek.

Az idei év tartogathat meglepetéseket

Az általános gazdasági helyzet, az üzemanyagárak emelkedése és a Széchenyi pihenőkártya jelenleg bizonytalan piaci elfogadottsága miatt a belföldi kereslet szűkülésére lehet számítani. Némi jó hírt jelenthet a hosszú hétvégék száma, amelyből idén nyolc is akad, és talán arra is lehet számítani, hogy a magas euróárfolyam miatt többen inkább itthon pihennek majd a külföldi utazás helyett.

A szakember ugyanakkor arra is figyelmeztet, minden bizonnyal lesz egy olyan réteg is, amely erősen lecsökkenti, - vagy kénytelen kihúzni - a 2012-es családi költségvetésből a wellnesshétvégékre, nyaralásra szánt keretet. Az eddigiek alapján ráadásul az üdülési csekk és SZÉP kártya közötti váltás nem éppen gyors és zökkenőmentes: a szállodák úgy érzik, mind a kibocsátó bankok, mind a munkáltatók lassan reagáltak. A felhasználók és az elfogadók számára hiába praktikusabb fizetőeszköz a kártya, a munkáltatókat még visszatartja az ezzel járó pluszadminisztráció és költség.

Érdemes-e a gyenge forintra játszani?

A külföldi érdeklődést csak átmenetileg növelheti a forint gyengülése, emelte ki Ágoston Anikó. Arra lehet számítani, hogy rövid fellendülés után lecserélődhet a vendégkör és inkább az alacsonyabb szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező réteget vonzzák az alacsony árak. Véleménye szerint előnyösebb lehet nem követni az árfolyamváltozást, hanem euróban fixálni az árakat. Ezt persze csak azok a szállodák tehetik meg, amelyeknél a belföldi piac elhanyagolható.

Ebben a helyzetben érdemes a belföldi vendégkör lojalitását növelő eszközök bevezetésével és a külföldre irányuló fokozottabb marketingtevékenységgel próbálkozni. Fontos, hogy a szállodák különböző programokkal és különleges ajánlatokkal rendelkezzenek, amelyek nemcsak a vendégek elégedettségét növelik, de pluszbevételt is termelnek.

A január elseje után alakult egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1-jéig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vetetni magukat.

A bejelentés módja

Amelyik cég nem az online regisztrációt választja, az a regisztrációs adatlapot a kamarai honlapokról tudja kinyomtatni. A regisztrációs lapot kitöltés és cégszerű aláírás után vagy postai úton kell beküldeni a székhely szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarához, vagy személyesen lehet leadni az ügyfélszolgálatokon. Tegnap óta pedig már elektronikus formában is benyújtható.  A későbbiekben a cégeknek kell frissíteniük az adataikat, amit bármikor megtehetnek.

A nyilvántartásba vételi kérelmeket csak az 5000 forintos kamarai hozzájárulás beérkezése és jóváírása után teljesítik. A banki átutalás mellett lehetőség van az ügyfélszolgálatokon történő készpénzbefizetésre is. Egyes területi kamaráknál „sárga postai csekken” is befizethető a hozzájárulás. A kamarai regisztrációs díj adó módjára is behajtható. Jövőre március 31-ig kell majd befizetni a kamarai hozzájárulást (s aki nem fizeti be eddig, attól a NAV behajtja). Az év közben alakuló cégeknek is 5000 forintott kell fizetniük.

A regisztrált vállalkozások nem válnak automatikusan kamarai taggá. A kamarai tagság továbbra is önkéntes marad.

Mit nyújt ezért a kamara?

A regisztrált cégeknek a kamara a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) nyújtja, térítésmentesen. A regisztráció legfőbb célja, hogy képet kapjanak róla, hány ténylegesen működő vállalkozás van, és mi jellemzi őket. A bekért adatokból online kereshető kamarai nyilvántartás készül. amely 2012. június 1-jétől lesz nyilvános (az MKIK, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető).

A kamarai tagok már most is kérhetnek tanácsadást – mondta az FN24-nek Dunai Péter, az MKIK főtitkára. Ezeket a meglévő szolgáltatásokat fogják bővíteni, hogy ki tudják majd szolgálni a megnövekvő igényeket. A kamara szerint 20-szorosára nőhet majd a szolgáltatásokat igénybe vevők száma. A pályázatfigyelési rendszer pedig március végére válik elérhetővé.

A regisztrációs adatlapon vannak kötelezően és önkéntesen kitölthető adatok. Ha egy cég önkéntesen beszámol arról, hogy hány főt foglalkoztat, mekkora az árbevétele, vagy épp végez-e külkereskedelmi tevékenységet, akkor ezek az adatai is bekerülhetnek a nyilvános adatbázisba (amennyiben ehhez hozzájárul a regisztráció során). A külkereskedelemmel foglalkozó cégek későbbi újabb felmérésre, célzott adatgyűjtésre számíthatnak. Az ebből elkészült adatbázisból az MKIK egy CD-romot készít majd, amelyet üzletember-találkozókon oszt majd ki, illetve a külképviseleteket is ellátja vele, hogy ezzel is segítse a cégeket.

Az üzleti partnerkeresési szolgáltatás a kamarai tagok számára már most is hozzáférhető "üzleti hálón" keresztül lesz elérhető.

A nyilvános adatbázist 2-3 év alatt olyan üzleti információs tárházzá fejlesztenék, ahol minden vállalkozás segítséget kaphatna ahhoz, hogy kivel érdemes üzletelni, megtudhatják például, hogy a leendő partner nem áll-e csődeljárás alatt.

A későbbiekben a kamara javaslatot fog tenni arra, hogy bizonyos vállalkozási ügyek intézésénél (pl. Széchenyi kártya igénylés, pályázatok, stb.) a kamarai regisztrációs számot is kérjék be.

Fotó: Kummer János

Csak átmeneti szabály

Nincs ellentmondás a törvény és az elvárt béremelés mikéntjét előíró kormányrendelet között az MSZOSZ bérpolitikai szakértője, Hanti Erzsébet szerint. A kormányrendelet átmeneti helyzetet szabályoz: az adójóváírás megszüntetése és az egészségügyi járulék emelése miatt csökkenő nettó bérek megőrzését célozza.

Nem azt mondja tehát, hogy általában a béremelés egy részét lehetne cafeteriában adni, csak azt, hogy ebben a speciális esetben a béremelés negyede elfogadható cafeteria-emelésben is - magyarázta a szakértő. S ez az átmeneti szabály sem jelenti azt, hogy a minimálbér-emelés vagy a garantált bérminimum emelés egy részét le lehetne tudni cafeteria-emelésben - tette hozzá. Minimálbért és garantált bérminimumot továbbra is csak bér formájában lehet emelni - szögezte le.

A dolgozó nem jár jól

Viszont ha egy dolgozó már tavaly is a minimálbér felett keresett (mondjuk 120 ezer forint volt a bruttója) és kapott cafeteriát is, akkor az elvárt béremelés teljesítéséhez (kizárólag ha ezt a munkáltató a dolgozók kétharmadánál teljesíti, azzal a céllal, hogy pályázhasson), figyelembe lehet venni a cafeteria-emelést, negyed részben - fejtette ki.

Hanti Erzsébet azonban azt is hozzátette, hogy ha így kap béremelést a dolgozó, az hátrányosan érinti, több szempontból is. Egyrészt, mert a cafeteria bármikor megszüntethető, s akkor marad csak a bére. Másrészt a további béremelést is a béréhez viszonyítva fogja kapni, nem a cafeteriával emelt bér után. Harmadrészt, mivel a cafeteria nem számít be sem a szabadság sem a betegállomány számításakor, így ezeken a jogcímeken is kevesebbet fog kapni, mintha bérben kapta volna a béremelést.

A béralkuknál is előfordul cafeteriás kiegyezés

A munkavállalók alapvetően abban érdekeltek, hogy a bért bérben kapják meg, de abban is érdekeltek, hogy ezen felül legyen cafeteria. A gyakorlatban azonban időnként (részben) béremelés helyett kapnak cafeteriát, amivel persze jól járhatnak (attól függően eltérő mértékben, hogy a cafeteria terheit teljes egészében, részben, vagy egyáltalán nem vállalja át a munkáltató), mert nettóban többet kaphatnak. Ez a pillanatnyi előny.

Azonban ha az előbb ismertetett szempontokat nézzük, akkor a munkavállaló nem jár jól, ha béremelés helyett és nem felett kap cafeteriát. A szakszervezetek is alapvetően azért lobbiznak, hogy a bért bérben kapják meg a dolgozók. A béralkuk során azonban nem ritka, hogy maguk a szakszervezetek is belemennek olyan alkuba, amelynél a béremelés egy része cafeteria-emelésben realizálódik.

Hanti Erzsébet beszámolt arról is, hogy van ellentétes tendencia is: vannak olyan cégek, ahol azért szüntették meg a cafeteriát, hogy abból fedezzék a kötelező minimálbér-emelést, s szerinte az idén számos cég folyamodhat ehhez az eszközhöz.

Szankció nincs, ha nincs elvárt béremelés

Az MSZOSZ bérpolitikai szakértője úgy tudja, kifejezetten az elvárt béremelést ellenőrizni nem fogják, de ha már ellenőrzést kap a cég, akkor ez is része lesz. Ha ilyenkor az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a cég nem hajtotta végre az elvárt béremelést, akkor (ahhoz, hogy megússza a szankciókat) visszamenőlegesen korrigálhat - tette hozzá. Szerinte ez azt is jelenti, hogy bár leírva nincs a kormányrendeletben, nemcsak a pályázatokból zárják ki azokat a cégeket, akik nem emelik meg az alacsony keresetűek bérét annyira, hogy az ne legyen kevesebb, mint tavaly októberben.

Megkérdeztük az adóhivatalt, van-e más szankció. Megerősítették, amit eddig is lehetett tudni. Amennyiben az érintett munkavállalók legalább kétharmadánál nem valósul meg a kormányrendelet szerinti elvárt béremelés, a munkaügyi ellenőrzés elmarasztaló határozatot hoz, de bírságot emiatt nem kell fizetni. Az elmarasztalt vállalatok viszont 2 évig nem indulhatnak közbeszerzési pályázaton és költségvetési támogatásban sem részesülhetnek. Az adóhatóság honlapján (GYIK menüpont alatt) is azt írják, hogy az elvárt béremelést nem kötelező megadni.

A bérkompenzációnál lehet szankció

Azoknál a munkáltatóknál viszont, amelyek állami bérkompenzációt kérnek, van színakció, ha nem teljesül az elvárt béremelés. Az állami bérkompenzációhoz valamennyi folyamatosan foglalkoztatott érintett (bruttó 216 805 bér alatti) munkavállalónál végre kell hajtani az elvárt béremelést. Ennek fejében a cégek az 5 százalék feletti béremelésre és annak munkáltatói közterhére (27 százalék) a szociális hozzájárulási adóból (levonással) adókedvezményt érvényesíthetnek.

Ha egy vállalkozás jogszerűtlenül veszi igénybe az adókedvezményt, azaz úgy csökkenti a szociális hozzájárulási adókötelezettségét, hogy közben az elvárt béremelésnek nem tesz eleget, akkor ezt az adóhatóság szankcionálhatja az általános szabályok szerint (hasonlóan például ahhoz, ha egy magánszemély úgy vesz igénybe – jogtalanul – a családi kedvezményt, hogy gyermekekről vagy más eltartottakról nem gondoskodik).

A jogtalanul igénybe vett adókedvezmény miatt meg nem fizetett adó adóhiánynak minősül. Az általános szabályok szerint adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50 százaléka.

Ha gond az 5 százalék

Azok a cégek, amelyek nem tudják teljesíteni a bérkompenzációhoz szükséges 5 százaléknyi béremelési önrészt, az 5-ből 2-3 százaléknyi állami támogatásra pályázhatnak. Hétfői hír, hogy amely munkáltatók kimaradnak a kompenzáció szerinti béremelésből, azoknál az állam egyéni kompenzációt hajt végre, amihez szintén pályázni kell. A köztartozás mindkét pályázatnál kizáró ok, és vállalni kell a munkahelyek megőrzését. A pályázatok még nem jelentek meg, annyit tudni, hogy a támogatásokat két részletben, utólag folyósítják majd.

Az idén a korábbinál is jobban kell sakkozniuk a cégeknek, ha elő akarják teremteni a működéshez szükséges költségeiket. Jelentős minimálbér-emelés történt, számos adónemben növekedtek a fizetendők, s a cafeteria terhei is emelkedtek. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértőt arról kérdeztük, mit mérlegeljenek a munkáltatók a béren kívüli juttatásoknál.

Hogyan értékeli az adózási szabályok változását?

GDP-arányosan 2 százalékkal nőtt idén az adóteher, ezt a nemzetgazdasági miniszter is elismerte. Az emelés érthető, ha valóban csökkenteni akarjuk a költségvetés hiányát és az adósságállományt. Nem nagyon megy másképp ilyen célok elérése. Persze a kiadási oldal átrendezése is szükséges ezzel párhuzamosan. De már látjuk, hogy az államháztartás alrendszereiben is (felnőttképzés, közoktatás, egészségügy, stb.) komoly változások vannak.

Fotók: kummer János

A cafeteriát is érintették az adóváltozások. Mit jelent ez a munkáltatóknak és a dolgozóknak?

A béren kívüli juttatások adóterhe is emelkedett, hiszen a 16 százalékos személyijövedelemadó-teher mellé bejött a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is, így az 1,19-es szorzós adóalapra 30,94 százaléknyi lett a közteher. Ez érinti a munkáltatókat, a dolgozókat, a társaságok személyesen közreműködő tagjait (amennyiben van náluk béren kívüli juttatás). Összességében azonban még mindig sokkal olcsóbb cafeteriát adni, mint bért.

A cafeteria összes közterhe (évi 500 ezer forintig) 30,94 százalék. A munkabérből viszont 18,5 százaléknyi foglalkoztatotti járulékot vonnak a dolgozótól, plusz 16 százalék személyi jövedelemadót (az évi 2 424 000 forint jövedelem felett megmaradt szuperbruttó miatt 20,32 százalékot). A munkáltatónak pedig fizetnie kell a bérek után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást.

Amennyiben tehát a vállalkozás megengedheti magának, célszerű minél jobban kihasználnia a törvény adta lehetőségeket, minél több cafeteriát adni.

Foglaljuk össze az olvasók kedvéért, milyen változások voltak a cafeteria rendszeren belül!

Egy évre maximum 500 ezer forint lehet a cafeteria. Ezen a kereten belül meghatározott összegig adhatóak a juttatások a kedvezményes (30,94 százalékos) adóteher mellett. A tavaly bevezetett Széchenyi pihenőkártya keretét felemelték, évi 300-ról 450 ezer forintra, és felosztották 3 alszámlára. Szállásfoglalásra évi 225 ezer forintot lehet juttatni, vendéglátásra 150 ezer forintot és rekreációra 75 ezer forintot. Hangsúlyoznám, hogy az utóbbi két alszámlán lévő összegből szállásfoglalást is lehet fizetni. A SZÉP kártya azért jó, mert használatával élénkülhet a belföldi turizmus, fehéredhet a gazdaság, és nem mellesleg a pihenőkártyának kevesebb a költsége, mint elődjének, az üdülési csekknek.

"A cafeteria nem bér"

Újdonság az Erzsébet utalvány, amit havi 5 ezer forintig adhat a munkáltató, s az idén nemcsak hideg-, hanem melegétkezést is fizethet vele a dolgozó. Ezenkívül az idei évtől munkahelyi étkezés keretében havi 12 500 forintnyit lehet juttatni a dolgozónak. Ezt a lehetőséget valószínűleg nem sok helyen tudják majd kihasználni, mivel feltétel, hogy a menzán külsősök ne étkezzenek. A tavalyról ismert étkezési utalványok viszont már nem tartoznak a cafeteriába, de az idén is adhatóak (egyes meghatározott juttatásként) 51,17 százalékos adóteher mellett.

Változatlanul hozzájárulhat a munkáltató a dolgozó önkéntes kölcsönös pénztári befizetéseihez. (nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig, egészségpénztárba a minimálbér 30 százalékáig) és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménybe is fizethet (a minimálbér 50 százalékáig). A helyi utazási bérletet is térítheti, mint eddig (a munkáltató nevére szóló számla ellenében) és támogathatja az iskolarendszeren kívüli képzést is (évente a minimálbér két és félszereséig), valamint az iskolába járó gyermekek szüleinek is adhat iskolakezdési támogatást (évente és gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig). A sportutalvány továbbra is adómentes maradt, évi 50 ezer forintig, az internet díjához viszont már nem járulhat hozzá a munkáltató. Választék tehát van. Ha a munkáltatónak van rá pénze (például a kötelező minimálbéremelés kigazdálkodása felett), akkor célszerű lehet a bérpolitikát a cafeteria irányába eltolni.

Gyakran vonnak párhuzamot a bér és a cafeteria között, összehasonlítják mennyi az egyik, mennyi a másik közterhe. Ami egyrészt érthető, másrészt viszont nem, mivel a Munka törvénykönyve szerint bért csak forintban (készpénzben vagy átutalással) lehet adni, utalványban nem. Mit gondol erről?

Ha béremelést kell adni, akkor azt nem lehet cafeteriával helyettesíteni. A cafeteria nem bér. De ha például a minimálbért vagy az ágazati minimálbért megemelte a cég, és még van olyan összege, amit a dolgozók javadalmazására tud fordítani, akkor már adhat cafeteriát. A munkáltató is számol, a dolgozó is számol, s mindketten rájönnek arra, hogy jobban járnak így. Ebben a felek szabadon rendelkezhetnek.

S mi a véleménye arról, hogy a bérkompenzációnál (azoknál a cégeknél, amelyeknél a pályázatokon való részvételhez kötelező a 300 ezer forint alatt kereső dolgozók kétharmadánál legalább annyi nettó bért adni idén is, mint tavaly) a cafeteria emelést is elismerik 25 százalékban? Jogos ez?

Miért ne? Nem tiltja semmi. A nettót kell biztosítani az állami pályázatokon való részvételhez. Ha a jogszabály megengedi, hogy a bérkompenzáció negyede cafeteria emelés legyen, akkor a munkáltató eldöntheti, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.

"Célszerű minél jobban kihasználnia a törvény adta lehetőségeket"

De itt is kötelező (elvárt béremelésről) van szó...

Nem gáláns dolog, de a jogszabály megengedi.

Van-e arra szabály, hogy milyen lehet a bér és a cafeteria aránya?

Nincs korlátozás. Minimálbér mellé is adhat maximális cafeteriát (évi 500 ezer forintig) a munkáltató. Sőt, ezt még megfejelheti bármennyi "egyes meghatározott juttatással" is (51,17 százalékos közteher mellett), ha van rá kerete. Bár utóbbi meggondolandó a bő 20 százalékponttal magasabb adóteher miatt.

December és január mindig kritikus

Az elmúlt két hónapban rendkívüli mértékben megnőtt a közzétett felszámolások és végelszámolások száma. 2012 januárjában 1951 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a cégbíróságok, ez 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és 41 százalékkal meghaladja az eddigi januári rekordot is, amit a válság első hullámában, 2009-ben regisztráltak. Újabb emelkedő trend kialakulását jelzi, hogy a korábbi időszak viszonylagos nyugalma dacára már decemberben is 49 százalékos növekedés volt tapasztalható.

A szakemberek már akkor is jelezték, hogy a NAV intézkedései miatt kényszer-végelszámolás alá került cégek felhalmozott adósságainak felszínre kerülésével komoly felszámolási hullám várható az idei évre. „Január és december az adó- és egyéb jogszabályok változása miatt mindig kritikus hónap. A múlt év adatai és a mögöttük álló folyamatok azonban most egy egész évre kiható, minden eddiginél nagyobb felszámolási hullámot vetítenek előre” – véli az adatok láttán Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Nem statisztikai hiba

Feltételezését alátámasztják a végelszámolási adatok is: itt még gyorsabb ütemű az emelkedés, mint a felszámolásoknál. 2012 első hónapjában 1994 végelszámolás megindítását tették közzé, ez 71 százalékos növekedés az egy évvel korábbi értékhez képest. Itt is igaz, hogy a romló tendencia már decemberben megkezdődött, akkor 78 százalékkal több végelszámolás indult meg, mint 2010 decemberében. „A két adat együttesen sajnos azt mutatja, hogy a cégvilágban a romló tendencia nem „statisztikai hiba”. A gazdaságnak növekedésre és tisztulásra van szüksége, amihez igen sok változásnak kell végbemennie” – mondja az Opten igazgatója.

Az igazgató szerint ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a végelszámolások tavaly év elején indult száguldása mögött leginkább a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások állnak. „Az kétségkívül jó hír, hogy a NAV és a cégbíróságok kiszűrik a rendszerből a nem működő cégeket, hiszen ez egyfajta tisztulási folyamatként értelmezhető. Annak azonban nem kell örülni, hogy ilyen mértékben kell megtisztítani a cégvilágot, illetve hogy a tisztulás közben ilyen sok adósságot hátrahagyó cég kerül felszínre” – világít rá egy évek óta halmozódó problémára Tóth Tamás.

Utolsó "ügyeskedési roham"?

A képet némiképp árnyalja, hogy mindkét mögöttünk álló hónapban rekordmagasságba szökött az új cégek alapítása is. Decemberben 7242, januárban 7166 új cégbejegyzést tett közzé a cégbíróság, ez azonban feltehetőleg annak tulajdonítható be, hogy most szigorították és drágították a cégbejegyzést. A sok új alapítás tehát részben „előrehozott beruházásként” értelmezhető, részben pedig az az oka, hogy megszűnt az egyórás cégalapítás lehetősége, ami gyakorlatilag kizárta, hogy a cégbíróságok érvényesíteni tudják a cégvezetéstől eltiltott személyekkel szembeni szankciókat.

Nem zárható tehát ki annak lehetősége, hogy egy utolsó nagy roham indult az ügyeskedők részéről annak érdekében, hogy akár több cég alapításával tovább űzhessék játékukat, miszerint egy adósságot hátrahagyó céget bedöntenek, majd egy „szűz” vállalkozásban ugyanezt viszik végbe.

„Tény, hogy a fizetésképtelenségi eljárások és a cégalapítások ilyetén együttmozgása nem a véletlen műve. A piaci környezet nem magyarázza a felaprózódott, kényszervállalkozókkal terhelt magyar cégállomány további növekedését. A forint erősödése kedvező tendenciákat vetít előre, de éppen az exportdinamika ellen hat, a belső kereslet növekedésére pedig még biztosan várni kell” – véli Tóth Tamás.

Csakhogy a jogalkotó most az adózás rendjének módosításával általánossá tette azt a mindenki számára egyformán kedvezőtlen szabályt, miszerint hetvenöt napot kell várni arra, hogy az adóhatóság a visszaigényelt áfát kiutalja. Ennél rövidebb határidőn belül csak azok juthatnak a pénzükhöz, akik valamennyi levonható áfát tartalmazó számlát időben kiegyenlítettek a beszállítóik felé. A szigorítás jelentősen érinti a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét.


Fő szabályként 75 napot kell várni az áfára

A február 1-jétől érvényes módosítások előtt az általános szabály szerint az adóhatóság harminc (ötszázezer forintot meghaladó összeg esetén negyvenöt) napon belül köteles volt kifizetni a visszaigényelt áfa teljes összegét. Az új hetvenöt napos szabály mindenki számára egyaránt kedvezőtlen, hiszen főszabállyá teszi a közel három hónapos kiutalási határidőt.

"Az uniós tagállamok gyakorlatában nem ritka, hogy az Európai Bíróság jogellenességet vagy diszkriminációt megállapító határozata után a korábban kivételes szabályt teszik általánossá, és ezzel az adózók nagyobb csoportjára hátrányos rendelkezéseket fogadnak el. Ez történt például Németországban is, ahol az Európai Bíróság Lankhorst-Hohorst ügyben hozott ítélete után az alultőkésítés szabályait úgy módosították, hogy a korábban csak a külföldieket sújtó rendelkezéseket a belföldiekre is kiterjesztették. Nem meglepő tehát, hogy a magyar jogalkotó is ehhez az eszközhöz folyamodott" – mondta el dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

A költségvetési kiesés miatt tartják vissza az áfát

Az áfakiutalás eljárási szabályainak módosítását az is indokolta, hogy az uniós bírósági ítélet miatt az államnak több mint 250 milliárd forint jogosulatlanul visszatartott áfát kellett visszautalnia a vállalkozásoknak, ami jelentős többletterhet jelentett a magyar költségvetés számára. Az állam ezt a kiesést próbálja most más forrásból pótolni, és az adózás rendjéről szóló szabályok módosítása lehetőséget nyújt az adóhatóság számára az áfaösszegek meghatározott ideig történő visszatartására. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a hetvenöt napos határidő csak arra az esetre vonatkozik, amikor az adóhatóság nem rendel el mélyreható ellenőrzést, hiszen ha igen, akkor a kiutalás határideje jóval hosszabb időre is elnyúlhat.

Mikor lehet 75 napnál hamarabb megkapni?

Az új szabályok értelmében az adóhatóságnak általánosságban az adóbevallás benyújtásától, illetve az esedékességtől számítva hetvenöt napja van a visszaigényelt áfa visszatérítésére. Ez alól csak néhány esetben van kivétel, így például, ha az adóbevallás benyújtásáig az adózó a rá áthárított, levonásba helyezett áfát tartalmazó összes számláját teljes mértékben kifizette vagy az ilyen számlatartozása más módon teljes egészében megszűnt. Ilyenkor, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot nem haladja meg, 30 napon belül juthat a vállalkozás a pénzéhez, míg 1 millió forintot meghaladó visszaigénylés esetén 45 napot kell várnia a kifizetésre. A vállalkozóknak az áfabevallásban kell nyilatkozniuk arról, hogy valamennyi érintett számlájukat kiegyenlítették, ha a rövidített határidőn belül szeretnének hozzájutni a visszaigényelt összeghez.

Ha akár egyetlen érintett számla vonatkozásában nem történt meg a tényleges kifizetés, akkor a hetvenöt napos határidőt kell alkalmazni. Ráadásul, ha az adózó vonatkozó nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, akkor a visszaigényelt összeg 5%-áig terjedő, de legalább 500 000 forintos bírságra számíthat a vállalkozás.

"Az áfa-visszaigénylés eljárási feltételeinek szigorítása jelentősen érintheti a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét, mivel a korábbihoz képest jóval többet kell várni a kiutalásra. Másrészt, az új szabályozás arra ösztönözheti a visszaigénylő pozícióban lévő vállalkozásokat, hogy mielőbb kiegyenlítsék fennálló tartozásaikat, ha rövidíteni kívánják az általános törvényi határidőt. Ez utóbbi az esetleges visszaélések kiküszöbölését is célozza" - mondta el Dr. Békés Balázs.

2010-ben 6600 kényszer-végelszámolás indult, 2011-ben pedig már több mint 17 000, ami azt jelzi, hogy a NAV az eddigieknél szigorúbban jár el a beszámolót le nem adó vállalkozásokkal szemben. Ha a havi átlagokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy hazánkban felszámolásból 1700, míg végelszámolásból 1900 indul. Kényszer-végelszámolásból 2010-ben még csak átlag havi 550-et indított az adóhatóság. 2011-re azonban 1500-ra ugrott ez a szám, megközelítve a felszámolások és végelszámolások havi átlagát.

A mérlegleadási határidőket a fokozódó szigor miatt mindenképpen érdemes tehát betartani, mivel a 2012-ben hatályba lépett új cégtörvény tovább nehezíti a szabályokat kikerülők életét. Januártól ugyanis az adóhatóság megtagadhatja az új adószám kiadását azok esetében, akik 5 éven belül vezető tisztségviselői voltak olyan cégnek, amely 15 millió Ft-nál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg, vagy adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték.
Keleti József, a PartnerControl.hu döntéstámogató céginformáció rendszert üzemeltető Bisnode csoport országigazgatója a NAV szigorítását üdvözlendő folyamatnak tartja, mivel az segít megfékezni, hogy a nagy tartozásokat maguk után hagyó vállalkozások új cégek mögé bújva ismét tartozásokat halmozzanak fel.

A NAV az adótartozók, illetve a dokumentumleadást elmulasztók cégalapításait tiltja ugyan, de sajnos a más vállalkozásokat „átverő” cégeket nem bünteti a rendszer.  Van azonban megoldás a rosszul fizető cégek kiszűrésére, mivel még szerződéskötés előtt egy alapos cégvizsgálattal nagy eséllyel elkerülhetők a „csaló” vállalkozások.  Minden eseten érdemes megvizsgálni, hogy az adott cég vezetői és tulajdonosai milyen más cégekben érdekeltek, korábbi vállalkozásai milyen körülmények között szűntek meg.

A cégérdekeltségek mellett fontos információ az is, hogy egy cég milyen gyakran költözik más megyébe, mivel ilyenkor cégjegyzékszámának változása miatt akár hitelezői elől is el tud tűnni.  Mivel központi intézkedésekkel nehezen fékezhető meg ez a mentalitás, minden cég saját felelőssége, hogy partnereit körültekintően megvizsgálja, ha nem akar veszteségeket elkönyvelni.

Fotók: Kummer János

Csökkent az egy főre eső juttatás

A növekvő terhek miatt persze az összkép mégiscsak visszaesést mutat 2012-re. A válaszadó cégek 52,6 százaléka csökkentette a dolgozóknak adott nettó juttatások értékét, s csak 9,1 százalék számolt be növekedésről. Átlagolva idén nettó 15,3 százalékkal kevesebb jut a dolgozóknak béren kívüli juttatások formájában, mint 2011-ben.

A felmérést készítő cég cafeteria szakértője, Fata László szerint ez az elvárásokhoz és a munkáltatókra nehezedő terhekhez képest így is kedvező eredmény. A mért csökkenés ugyanis csak néhány százalékkal nagyobb, mint a 11,9 százalékos közteher növekedés (2012-től 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni a kedvezményes adózású juttatásokra, 1,19 szeres értékére).

Hogyan fizetik a közterheket?

Elterjedt munkáltató gyakorlat, hogy a keretösszegből kell minden érintettnek kigazdálkodnia a juttatásokat terhelő közterheket. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 10 000 forintra szeretné tölteni a Széchenyi pihenőkártyáját (kedvező adózás mellett), akkor 13 094 forint fogy a cafeteria keretéből.

Ezt a gyakorlatot azonban csak a válaszadó munkáltatók 40,4 százaléka alkalmazza 2012-ben. 44,9 százalékuk azonban külön munkáltatói keretből fizeti ki a béren kívüli juttatások szja- és eho-terheit. A többiek vagy csak az eho-t vagy csak a személyi jövedelemadót hárítják a dolgozókra.

Összetett étkezés

Az étkezés támogatásának lehetőségei alapvetően átalakultak 2012-re. Míg tavaly gyakorlatilag egyfajta módon valósíthatta meg a munkáltató ezt a közkedvelt juttatást (kedvezményes adózással havi legfeljebb 18 ezer forintos hideg-meleg étkezési juttatás formájában), addig az idén négyfajta lehetőség is rendelkezésre állhat.

A frissen megjelent Erzsébet-utalvány mellett (ami az idén hideg- és melegétkezésre is felhasználható) használatban maradnak a magasabb (51,17 százalékos) adó- és járulékteherre adható tavalyi étkezési utalványok is a hidegétkezés támogatására. Az Erzsébet-utalvány havi 5 ezer forintig adható kedvezményes (30,94 százalékos) adózással. "Meleg” étkezés ezen kívül a Széchenyi pihenőkártya vendéglátás alszámlájáról (évi maximum 150 ezer forintig kedvezményes az adózása), illetve speciális esetben munkahelyi étkeztetéssel (havi 12 500 forintig kedvezményes a közterhe) is adható.

Milyen étkezési juttatást adnak idén?

A válaszadó munkáltatók 69 százaléka legalább kétféle juttatási formában valósítja meg az étkezés támogatását.
A legtöbben először a kedvező adózású, hideg étkezésre is költhető Erzsébet-utalványt kínálják (86 százalék szerepelteti ezt a juttatási rendszerében). A válaszadók 66 százaléka biztosít lehetőséget a dolgozóinak a Széchenyi pihenőkártya vendéglátás alszámlájának használatára. Emellett a megkérdezett munkáltatók 21,5 százaléka döntött úgy, hogy a 2011-ben használt étkezési utalványokat a magasabb adóteher (51,17 százalék) ellenére  is szerepelteti a palettán.

Sajnos a munkahelyi étkeztetést csak 14,5 százalék veszi majd igénybe. Ennek fő oka a cafeteria szakértő szerint az, hogy csak kevés munkáltató tudja teljesíteni a törvényben meghatározott speciális feltételeket. (Azonos telephelyen kell hogy legyen a munkahely és az étkező, s ha a dolgozók papír vagy elektronikus utalvánnyal veszik igénybe az étkezést, akkor feltétel az is, hogy külsős vendégeket ne fogadjon a menza.)

Többen adnak magasabb adóteher melletti juttatást

A 2012. január végén elkészült felmérés érdekes eredményt hozott azzal kapcsolatban is, hogy hogyan viszonyulnak a munkáltatók magasabb adóteherrel adható juttatásokhoz. (Ezek az úgynevezett "egyes meghatározott juttatások", amelyek adóterhe 51,17 százalék.)

Míg 2011-ben a 19,04 százalékos kedvező adóteher mellett kevesen alkalmazták a kevésbé kedvező, 51,17 százalékos   adóteherrel járó juttatásokat, addig 2012-ben a válaszadó munkáltatók 43,8 százaléka biztosít valamilyen formában ilyen költségesebb elemeket is.

Ennek egyik oka az lehet, hogy a 2012-es kedvező (30,94 százalékos) közteher már nem esik olyan távol az 51,17 százaléktól. Másrészt a változások okozta bizonytalanságban stabil pont lehet a korábbról már ismert juttatások használata, még ha ez magasabb kiadásokkal jár is.

A cégek hamarosan kiadják az idei első cafeteria csomagokat. Eddig az étkezési utalvány volt a legnépszerűbb béren kívüli juttatás, s felmérések szerint valószínűleg ez az idén is így lesz. A változások miatt azonban elképzelhető, hogy a dolgozók egy része nem lesz elégedett. Kérdés, hogy ez mennyire lesz fontos szempont a munkáltatóknál. Ettől függhet az is, mennyire rendeződik át az étkezésiutalvány-piac.

Kevesebb lehet a juttatás

Az idei év több olyan változást hozott, ami miatt csökkenhet a béren kívüli juttatás (ezen belül az étkezési utalvány) összege és népszerűsége is. A minimálbér jelentős emelése eleve nagy teher a cégeknek, emellett nem biztos, hogy marad pénzük cafeteriára is. Másrészt a cafeteria adója emelkedett, 16 százalékról 30,94 százalékra.

Fotó: MTI / Soós Lajos

Az étkezési utalványok piacán most fog rajtolni az Erzsébet-utalvány (amit idén nemcsak hideg, hanem meleg étkeztetésre is fel lehet használni). Ebből pedig már csak havi 5 ezer forintnyit adhatnak a cégek kedvezményes adózással (tavaly a korábbi utalványok még havi 18 ezer forintig adóztak kedvezményesen). Ha 5 ezer forint felett is ad egy cég Erzsébet-utalványt, az már egyes meghatározott juttatásnak számít, melyre 51,17 százalék az adó. Ugyanennyi adóteher mellett viszont adhatóak a korábbi évekről megszokott étkezési utalványok is.

Az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesülete (EUFE) adatai szerint tavaly 100 ezer munkáltató mintegy 2 millió munkavállalója kapott étkezési utalványt, havi átlagban 12 ezer forint értékben. Amelyik cég idén a kedvezményes adózásra lövi be a cafeteriát, az valószínűleg maximum havi 5 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt ad a dolgozóinak.

Viszont a dolgozók egy része talán még nem is tudja, de az új utalvánnyal nem fizethet minden olyan nagy láncban, ahol tavaly elfogadták tőle a bónokat.

Nem szerződhetnek a multikkal?

Bár az Erzsébet-utalványokat kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) már többször nyilatkozott úgy, hogy nem rekesztik ki a multikat (külföldi tulajdonú) áruházláncokat az Erzsébet-utalvány forgalmazásából, "tárgyalnak velük is". Szerződést azonban csak a magyar élelmiszeráruházakkal (CBA, Arzenál, Coop, Reál) kötöttek. Kérdeztük a NÜSZ-t, hogyan áll a többi lánccal a tárgyalás. Azt válaszolták, hogy nemcsak a Tescóval, hanem egyéb külföldi tulajdonú áruházlánccal ia kapcsolatban állnak. De azt is hozzátették, hogy egyelőre még egyik céggel sem sikerült megállapodniuk az Erzsébet-utalvány forgalmazására. Hangsúlyozták, a kibocsátó és a forgalmazó kiemelten fontosnak tartja, hogy országos lefedettséget biztosító elfogadóhelyi hálózatot hozzanak létre. Több mint 20 ezer elfogadóhelyi megállapodást kötöttek, az említett áruházláncok mellett kisboltokkal, vendéglátóhelyekkel is.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint azt, hogy eddig csak magyar láncokkal szerződött a NÜSZ, nehéz másképp értelmezni, mint hogy "feltehetően felsőbb utasításra" mellőzi a multikat. Miért gondolják így? Mint Vámos György főtitkár elmondta: a jogszabályi szerint nincs semmi akadálya annak, hogy a multi láncok is forgalmazzák az Erzsébet-utalványt, s az sem szerepel a törvényben, hogy elsősorban kisvállalkozásokat, vagy magyar cégeket kellene bevonni a programba.

Ennek ellenére eddig a multikkal (Tesco, Auchan, Lidl, Spar, stb.) nem kötött szerződést a NÜSZ, s hiába kezdeményezték ezt többször is a láncok, érdemben még nem tárgyaltak velük. Márpedig ha törvényi akadálya nincs a dolognak, nemigen van más magyarázat arra, hogy a magyar láncokkal és a további mintegy tízezer kisebb elfogadóhellyel szerződést tudtak kötni, a multikkal meg nem - jegyezte meg a főtitkár.

A dolgozókkal, vásárlókkal szúrnak ki

Ha pedig a dolgozók (vásárlók) nem fizethetnek ott az utalványokkal, ahol szeretnek vásárolni, akkor biztosan dühösek lesznek - valószínűsítette Vámos György. És feltehetően sokan nem tudják még, hogy nem vásárolhatnak ott az utalvánnyal, ahol eddig.

Az a szándék érthető, hogy a magyar vállalkozókat akarják támogatni, de ez így nagyon szerencsétlen megoldás. Nem ér meg ennyit az egész, ha a dolgozók isszák meg a levét - tette hozzá. S nem mellesleg, ha a Széchenyi pihenőkártyával lehet szoláriumbérletet venni, akkor az Erzsébet-utalvánnyal miért nem lehet például a Tescóban élelmiszert venni? - jegyezte meg.

Fotó: Kummer János

Kontroll-érv

A kormány azt is mondta, amikor a magyar láncok melletti érvelt, hogy garanciákat szeretne arra: valóban élelmiszerre költik az étkezési utalványokat a dolgozók. Erre utalva Vámos György elmondta, tudomása szerint a nagy áruházakban kontrollálható, hogy ténylegesen élelmiszert vásárolnak-e az étkezési utalvánnyal, vagy sem, mert ez szerepel a blokkon (s ki lehet számolni, hogy a vásárolt élelmiszer összege eléri-e az utalvány összegét).

Megkérdeztünk az áruházakat is: a Tescóban valóban így van, de a Lidlnél például nem. Az OKSZ főtitkára azt is hozzátette: aki étkezési utalványt kap, dolgozik, eszik, az az ételt valahol megveszi. Vagyis az utalvány közvetve, vagy közvetlenül, de célba talál, még akkor is, ha néha becsúszik egy-egy mosópor is a vásárlásba - jegyezte meg.

A munkáltatókon múlik

Kérdés, hogy a munkáltatóknak mi lesz a fontosabb: hogy kisebb adóteherrel adjanak étkezési jegyet (Erzsébet-utalványt maximum ötezer forintig) vagy inkább az, hogy a dolgozóik minden olyan helyen levásárolhassák az utalványukat, ahol eddig. Korábbi felmérések szerint a munkáltatóknak igenis fontos, hogy ha már juttatást fizetnek, akkor biztosak legyen abban, hogy a dolgozóik elégedettek.

A kisebb adóteherről pedig annyit, hogy az Erzsébet-utalvány 5 ezer forintos kedvezményes adózású összegére fizetendő adóteher (1547 forint) és az ugyanilyen összegben igényelt korábbi utalványok közterhe (2557 forint) között 1010 forint a különbség. 5 ezer forint felett pedig egyforma (egyformán magasabb, 51,17 százalékos) az adóteher a régi és az új utalványokra is. Ha a munkáltatónak ez az ezer forint nem jelent gondot, viszont az igen, ha a dolgozó nem elégedett, akkor semmi akadálya annak, hogy a régi utalványokból rendeljen.

Vagyis a munkáltatókon fog múlni, kiszorulnak-e az eddigi (multi) étkezésiutalvány-forgalmazók és (multi) áruházláncok a 200 milliárdos piacról, vagy sem. Megkérdeztük az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesületét (EUFE), vajon hány munkáltató tart ki a régi utalványok mellett, de még nem tudtak számokat mondani.

S mit adnak a multik?

Az EUFE tagok mindenesetre saját dolgozóiknak a saját maguk által forgalmazott utalványokat fogják adni. A Tesco még nem döntötte el, milyen étkezési utalványt ad a dolgozóinak, Erzsébetet, amit saját üzleteiben nem vásárolhatnak le, vagy a korábbi utalványok valamelyikét. A Lidlnél pedig évek óta a cég által kibocsátott étkezési utalványokból kapnak a dolgozók, nem lesz ez másképp az idén sem.

Piacszerzés

Az EUFE tagok úgy tudjuk nem kampányolnak, az Erzsébet-utalvány reklámhadjárata viszont gőzerővel folyik. Kaptunk olyan híreket, hogy esetleg nem készülnek el február elejére az új utalványok, de a NÜSZ azt írta, január első heteire már 6 millió Erzsébet-utalványt nyomott ki a Pénzjegynyomda, s azokat már csak a megrendelők adataival kell kiegészíteni.

Január közepéig 700 ezer munkavállaló számára rendelték meg az Erzsébet-utalványt, közülük 588 ezren dolgoznak a versenyszférában, a többiek a közszférában. A munkáltatók 84 százaléka dolgozónként 5 ezer forintért, 7 százaléka ennél többért, 9 százaléka ennék kevesebbért kért az új utalványból. A NÜSZ úgy véli, január végére már egymillió igénylő lehet. A fele piacot tehát már meghódítják.

A kifizetőknek (munkáltatóknak) január 31-éig kell kiadniuk a munkavállalóiknak (és az ekhósoknak) a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez a jövedelemigazolást. Az igazolás átvételét igazolni is kell. Az igazolást a külföldön foglalkoztatott dolgozóknak is eddig az időpontig kell kiadni (a kettős adóztatás elkerülésére figyelve).

Ugyancsak január 31-ig kérhetik a dolgozók (nyilatkozattal), hogy a munkáltatójuk készítse el helyettük a személyijövedelemadó-bevallásukat (munkáltatói adómegállapítás), feltéve, hogy megfelelnek a feltételeknek, és hogy munkáltatójuk vállalja a bevallás elkészítését.

Munkáltatói adómegállapítás

Fő feltétele, hogy csak olyan jövedelme legyen az elmúlt évben a dolgozónak, ami a bevallást készítő munkáltatótól származott, illetve ha munkahelyet váltott vagy adóköteles juttatást kapott, akkor ezekről is átadja a munkáltatójának a kapott adóigazolást. Akinek őstermelői tevékenységből adóköteles bevétele volt, az nem kérheti a munkáltatói adómegállapítást. Nem kizáró ok, ha a magánszemély adókedvezményt (pl. családi kedvezmény) érvényesít, vagy az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban rendelkezik, de ekkor is át kell adnia az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat.

A munkáltató nem köteles átvállalni az adómegállapítást, s ha nem vállalja, akkor dolgozóját tájékoztatnia kell az egyszerűsített adóbevallási lehetőségekről.

Étkeztetésre a most induló Erzsébet-utalvány szolgál (havi ötezer forintig kedvezményes az adózása, s idén átmenetileg nemcsak bolti élelmiszervásárlásra, hanem vendéglátásra is elkölthető). Az Erzsébet-utalványt egyelőre nem minden nagy láncban tudják elfogadni, de ebben elméletileg lehet majd változás. Ahol van munkahelyi étkeztetés, ott ezenkívül még havi 12 500 forintnyit arra is adhat a dolgozónak a munkáltató. Ezen kívül a Széchenyi Pihenőkártyán (SZÉP kártya) is van 150 ezer forintos vendéglátási keret. Ha a dolgozó az összes étkezési juttatást igénybe tudja venni, akkor ez összesen évi 360 ezer forintot jelenthet neki.

A felmérés azt mutatta még, hogy a közlekedési hozzájárulás a második leggyakrabban alkalmazni kívánt béren kívüli juttatás, ezt a kkv-k negyede tervezi nyújtani dolgozóinak az idén. A SZÉP kártyát pedig a harmadik leggyakoribb juttatási formaként jelölték meg a vállalkozások. Minden 10. kkv számol vele 2012-ben.

A SZÉP kártyára idén már évi 450 ezer forintig adhat béren kívüli juttatást a munkáltató a dolgozónak kedvezményes adózással. A 450 ezer forinton belül három zseb lehet, 225 ezer szállásfoglalásra, 150 ezer vendéglátásra és 75 ezer szabadidős szolgáltatások (egészségmegőrzés, kulturális, sportrendezvények és rekreációs programok) vásárlására. Utóbbi két keretből is lehet azonban szállásfoglalást fizetni.

A K and H-nál eddig mintegy hétezer vállalkozás jelezte igényét a K and H SZÉP-kártya programban való részvételre. A bank az elmúlt hónapban csaknem háromezer elfogadóhellyel kezdte meg az együttműködést, a szerződések megkötését. A közlemény szerint a következő hónapokban az elfogadóhelyek számának további jelentős növekedése várható, így ez a szám több ezerre nőhet.

A nagyobb cégek inkább adnak

A kkv-vezetők közlései alapján az is látható a felmérésből, hogy a cégmérettel párhuzamosan nő a béren kívüli juttatásokat nyújtó vállalkozások aránya. Míg a mikrovállalkozások kevesebb mint fele (48 százaléka) alkalmazza a cafeteria elemeket, addig a kisvállalkozásoknál 58, a középvállalkozásoknál pedig 64 százalék ez az arány.

Főként a nagyobb cégek sajátossága az egészségpénztári, illetve az önkéntes nyugdíjpénztári befizetés. A mikro-, és kisvállalkozásoknál kevésbé alkalmazott ez a két juttatási forma. A középvállalkozások körében viszont meglehetősen népszerű, az egészségpénztári befizetést a középvállalkozások 20 százaléka, a nyugdíjpénztári kiegészítést pedig 17 százalékuk tervezi nyújtani az alkalmazottaknak - áll az összegzésben.

Milyen juttatást mennyi adóval?

A SZÉP kártyán és az étkezési juttatásokon kívül iskolakezdési támogatást és egészségpénztári hozzájárulást továbbra is a minimálbér 30 százalékáig, önkéntes nyugdíjpénztári vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói hozzájárulást a minimálbér 50 százalékáig adhat kedvezményes adózással a munkáltató. Az egészségpénztári kártyával azonban már nem lehet egészségmegőrző szolgáltatásokat (például wellness üdülést sem) fizetni. Iskolarendszeren kívüli képzésre pedig a minimálbér két és félszeresét adhatja.  Helyi utazási bérletet is el lehet béren kívüli juttatásként számolni, számla ellenében.

Változás, hogy a béren kívüli juttatások adója jelentősen (másfélszeresére) emelkedett 2012-re, mert a 16 százalék szja mellett 10 százalék ehót is kell fizetni rájuk a cégeknek (1,19-es szorzóval megemelt adóalapra). Az adó így 30,94 százalék. Amennyiben a kedvezményes adózással adható összeget, vagy az évi 500 ezer forintot meghaladja a juttatás értéke, akkor az a fölötti részre pedig 51,17 százalék az adó.

Az internet-hozzájárulás és a tavalyról megszokott étkezési utalványok már nem adhatóak béren kívüli juttatásként (30,94 százalékos adóteher mellett), hanem csak "egyes meghatározott juttatásként" (51,17 százalékos adóteher mellett). A sportutalvány évi 50 ezer forintig továbbra is adómentes.

Ez jelentős teher a gyógyszertáraknak. Különösen, mert mint a Magyar Gyógyszerészkamara elnökétől, Hankó Zoltántól megtudtuk, a patikák majdnem egynegyede veszteséges.

Visszavonatnák

A törvényben nincs indoklás arra, miért vonták ki az adómentesség alól ezt a kört. A Nemzetgazdasági Minisztériumtól is megkérdeztük, miért vonták be az adóztathatók körébe a szociális és egészségügyi intézményeket, de választ még nem kaptunk.

Fejfájást okoz a döntés

Fotó: MTI / Soós Lajos

A gyógyszerészkamara a változásról csak a megjelent jogszabályból értesült nemrégiben, előzetesen nem egyeztettek velük. Jogászaik segítségével most próbálják kideríteni, mi indokolhatta a lépést, ezen túl pedig beadványt készítenek a változtatás visszavonására. Tervezik, hogy összefognak a többi érintett egészségügyi intézmény érdekképviseletével, így a Magyar Orvosi Kamarával (MOK) is. A MOK elnöke, Éger István csak annyit mondott az FN24 megkeresésére, hogy hamarosan közleményt adnak ki, amiben ismertetik álláspontjukat.

A kormánynak nem lehet érdeke

Hankó Zoltán elmondta, azért is problémás a változtatás, mert az érintett intézmények működését jelentős mértékben közpénzekből finanszírozzák (ami a patikáknál a gyógyszertámogatás árréshányada). Vagyis innentől a járulékokból adott támogatásból a korábbinál is nagyobb arány kerül vissza adóként.

A gyógyszerészkamara mindenképpen szeretné elérni, hogy az egészségügyi intézmények újra mentességet kapjanak. Attól viszont tart Hankó Zoltán, hogy nehéz lesz elérni a változtatást (tekintettel az új, pénzügyi stabilitásról szóló törvényre, ami az évközi adóváltozást különleges indokláshoz köti). Az elnök abban bízik, hogy mivel a kormánynak nem lehet érdeke a patikák működésének ellehetetlenülése, ismét sikerül elérniük az adómentességet.

Vállalhatatlan teher

Először március közepén kell majd ingatlanadót fizetniük az érintett intézményeknek. A patikák egy részének (főleg a már most is veszteségeseknek) vállalhatatlan terhet jelentene az új adó, ezért is tervez lépéseket a kamara. Már így is a saját tőkéjét éli fel a patikák egy része, késve fizetnek a beszállítóiknak, illetve nyitvatartási időt és létszámot kénytelenek csökkenteni azért, hogy fenn tudjanak maradni - tudtuk meg Hankó Zoltántól.

Mi a teendő?

Ingatlanadót nem minden önkormányzat vet ki, saját hatáskörben dönthetnek arról, szednek-e ilyen adót. Megkérdeztük az érdi önkormányzatot (ahol van ingatlanadó), milyen teendőjük van az ottani patikáknak. Megerősítették, hogy a nem önkormányzati fenntartású (tehát magán) patikáknak kell ingatlanadót fizetniük. Érden 800 forint/négyzetméter évente ez az adó. (Átlagosnak tekinthető 150 négyzetméteres patikával számolva ez évi 120 ezer forint kiadást jelent.)

Négy részletben kell fizetni, az első részletet március 15-ig. Az ezzel kapcsolatos értesítéseket február végén küldik ki. Viszont már január 15-ig el kellett (volna) készíteni (a patikáknak is) az ingatlanadó-bevallásukat (az önkormányzat honlapjáról le lehet tölteni). Amelyik gyógyszertár ezt elmulasztotta volna, az még február közepéig büntetlenül beadhatja a bevallást - mondták az adócsoportnál.

Kedvezőtelen változások nehezítik a cégek életét

Külső és belső nyomás

A külső, piaci problémák közül a leggyakrabban a vevői kör beszűkülése, a korábbi megrendelésállomány visszaesése érintette a társaságokat (közel 50 százalék), ezzel párhuzamosan észlelték a konkurencia erősödését, illetve meg kellett küzdeniük a beszállítóikkal is. Belülről pedig erősödött a bevételnövelés igényéből fakadó, új ügyfelek megszerzésére irányuló nyomás. Ennek kivitelezhetősége azonban egyre nehezebbnek bizonyult.

Forintárfolyam

A nemzetközi és a hazai gazdaság állapota egyértelműen problémákat vetett fel, emellett a forint árfolyamváltozásának hektikussága kiemelten hátrányosan érintette a társaságokat, aminek kezelése nagyrészt a cég bevételi vagy költségoldali devizakitettségén múlt. „A devizaárfolyamokból keletkező árfolyamveszteség ugyan a társasági adóban bizonyos feltételek teljesítése esetén érvényesíthető volt, ezen keresztül lehetőség van a társasági adóelőlegek mérséklésére is, e megoldás ugyanakkor pontos adótervezést igényelt” – emeli ki Kalocsai Zsolt, a cég vezérigazgatója. „E technika mindenképpen hatékonynak tekinthető, hiszen cash-flow oldalról jelentős könnyebbséget tudott jelenteni a vállalati adós számára.”

Belső kihívások

A vállalatok kétharmada – részben a gazdasági környezet problémáira visszavezethető - belső kihívásokkal is szembesült. A társaságok esetében a tőkehelyzet stabilizálása, a cégcsoportba tartozó társaságok struktúrájának, aktivitásának újragondolása és kiegyensúlyozása jelentett megoldandó feladatot, ezek tették ki e problémák felét. Hasonló súllyal jelent meg a belső, főként adminisztrációs változások kezelése és a munkaerő menedzsmentje.

Bérek előteremtése

A béreket érintő 2011. évi jogszabályváltozások, illetve az év végén elfogadott további módosítások ez utóbbi, kifeszített helyzetet tovább nehezítik majd. Míg a munkavállalók számára az adójóváírás kivezetése miatti nettóbér-csökkenés okoz problémát, addig a munkáltatók számára a minimálbér erőteljes növelésének forrásait lesz nehéz kigazdálkodni. Ez a dinamikusan bővülő társaságok számára nem okoz gondot, azonban a kiélezett helyzetben lévő társaságok drasztikus lépésekre kényszerülhetnek.

Elvárt béremelés

Mérlegelniük kell a cégeknek, részt kívánnak-e venni állami tendereken, vagy a közszféra valamely területének beszállítójaként, illetve végig kell gondolniuk azt is, hogy kívánnak-e európai uniós támogatásokra pályázni a közeljövőben, mert ha igen, akkor módosítaniuk kell bérezési politikájukat. (Ahhoz, hogy ezeken a pályázatokon indulhassanaka cégek, legalább a dolgozók kétharmadánál teljesíteniük kell az elvárt béremelést.)

Jogszabályváltozások

Az, hogy a hazai jogszabályok és különösen az adószabályozás sűrűn változott, már eddig is nehezítette a cégek életét. Kiemelt kérdéssé vált, hogyan feleljenek meg az adóhatóság megkereséseinek, ellenőrzésének. Ez a jogkövető vállalatok esetében is felvetett kérdéseket.

Az együttműködés keretében a HITA folyamatos tájékoztatást nyújt külpiaci üzleti lehetőségekről és kereskedelemfejlesztési pályázatokról. A hazai cégeket személyes tanácsadás formájában segíti beszállítói pozíciók elérése és javítása terén, valamint folyamatosan eljuttatja a magyarországi beszállítókat kereső külföldi vállalatok műszaki specifikációit az érdekelt vállalkozások számára. A magyar vállalatok külföldi befektetéseit elősegítésére pedig információt szolgáltat egyes országok befektetési lehetőségeiről, projektjeiről.

A VOSZ vállalja, hogy tagvállalkozásait megismerteti a HITA tevékenységével, s minden olyan információt továbbít a Nemzeti Külgazdasági Hivatalnak, amely segíti a Hivatal hatékony, vállalkozói érdekeltségű munkavégzését.

A HITA nemrégiben kötött megállapodást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) is, a Kárpát-medencei üzleti kapcsolatok élénkítését tűzve ki célul.

A Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) fő feladata egyfelől a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása, másfelől a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése. A Hivatal a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

Csak ügyvezetéssel foglalkozik?

Az már más kérdés, hogy ha a társas vállalkozó csak a minimálbér után szeretne járulékot fizetni, vajon mikor mondhatja azt, hogy fő tevékenysége a "vezető tisztségviselés". Életszerű-e például, ha az egyszemélyes kft., bt., kkt. vezetője (és feltehetőleg mindenese) azt mondja, hogy az ő fő tevékenysége az ügyvezetés? A megkérdezett adószakértő szerint nem valószínű, hogy ezt egy ellenőrzésnél elfogadnák... Merthogy adódik a kérdés: akkor ki végzi magát a vállalkozási tevékenységet? S ha csak 1-2 alkalmazottja van a társas vállalkozónak, hihető-e, hogy ő főképp az ügyvezetéssel foglalkozik?

Megkérdeztük a NAV-ot, van-e erre valamilyen szabály. Azt válaszolták, nincs megszabva, hogy pontosan hány munkavállalónak kell dolgoznia egy vállalkozásban ahhoz, hogy a tag azt állíthassa, tevékenysége ténylegesen csak az ügyvezetésre terjed ki. Arra nem tudtak még válaszolni,  hogy ilyen esetekben pontosan mit ellenőriz majd az adóhatóság, hiszen a megbízási szerződéses ügyvezetők és beltagok csak 2012. január 1-jétől minősülnek társas vállalkozónak.

Ha nemcsak ügyvezetéssel foglalkozik

Arra is rákérdeztünk a NAV-nál, mi a helyzet, ha nemcsak ügyvezetést végez a társas vállalkozó, akkor hogyan kell fizetnie a közterheket. Azt válaszolták, amennyiben a társas vállalkozó egyszerre több tevékenységet is végez a társaságnál, például ellátja az ügyvezetői feladatokat, de közben (nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében) például könyvel is, akkor közte és a társaság között két jogviszony áll fenn.

Ebben az esetben a könyvelés társas vállalkozói tevékenységnek minősül, de nem ügyvezetésnek, ezért  ezután a járulékokat legalább a garantált bérminimum figyelembevételével kell megfizetni (a könyvelési tevékenység közép- vagy felsőfokú képzettséghez kötött). Az ügyvezetői tevékenység ekkor nem minősül társas vállalkozói tevékenységnek, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak, amelyre a ténylegesen kifizetett összeg figyelembevételével kell a járulékot megállapítani.

Egyéni vállalkozók minimális járuléka

Egyéni vállalkozónál továbbra is attól függ, hogy legalább a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kell-e megállapítaniuk a minimum járulékot, hogy az egyéni vállalkozó vállalkozása által végzett tényleges tevékenység (pl. orvosi tevékenység) milyen képzettséghez kötött. Ha kell hozzá minimum középfokú iskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség, akkor továbbra is legalább a bérminimum után kell fizetniük, ha nem, akkor elég, ha a minimálbért célozzák meg. Az egyéni vállalkozóknál tehát az a tény, hogy az ügyvezetés önmagában nem kötött középfokú képzettséghez, nem befolyásolja a járulékkötelezettséget - írta a NAV.

Evások minimális járuléka

Az egyszerűsített vállalkozói adózást (eva) választó egyéni vállalkozónál a minimálbér a nyugdíjjárulék alapja. Az eva alany társaságok tagjai viszont ugyanolyan feltételek mellett tekinthetőek társas vállalkozónak, mint más vállalkozások tagjai, és a közterhek tekintetében sincsen különbség köztük - válaszolta a NAV.

Nyugdíjas vállalkozók

A nyugdíjas egyéni és társasvállalkozóknak továbbra is a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot kell fizetniük. Viszont mivel a korhatár előtti nyugdíjasok már nem számítanak öregségi nyugdíjasnak, ezért nekik pluszban a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetniük, mintha főállású vállalkozók lennének (mindaddig, amíg be nem töltik a nyugdíjkorhatárt). 

Változás még, hogy az alkalmazottat foglalkoztató vállalkozóknak januártól nem egy, hanem két külön folyószámlára kell utalniuk a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és a nyugdíj-biztosítási alapnak utalandókat, aszerint, hogy a közteher a saját személyükhöz kötődik-e vagy pedig az alkalmazottjukhoz. Egyéni és társas  vállalkozásokra, valamint őstermelőkre is vonatkozik ez az új szabály.

Szintén január 31-ig kérhetik a dolgozók (nyilatkozattal), hogy a munkáltatójuk készítse el helyettük az adóbevallásukat (munkáltatói adómegállapítás), feltéve, hogy megfelelnek a feltételeknek, és hogy munkáltatójuk vállalja a bevallás elkészítését.

Munkáltatói adómegállapítás

Fő feltétele, hogy csak olyan jövedelme legyen az elmúlt évben a dolgozónak, ami a bevallást készítő munkáltatótól származott, illetve ha munkahelyet váltott vagy adóköteles juttatást kapott, akkor ezekről is átadja a munkáltatójának a kapott adóigazolást. Akinek őstermelői tevékenységből nem volt adóköteles bevétele, az is kérheti a munkáltatói adómegállapítást. Nem kizáró ok, ha a a magánszemély adókedvezményt (pl. családi kedvezmény) érvényesít, vagy az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban rendelkezik, de ekkor is át kell adnia az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat. 

A munkáltató nem köteles átvállalni az adómegállapítást, s ha nem vállalja, akkor dolgozóját tájékoztatnia kell az egyszerűsített adóbevallás lehetőségéről.

Egyszerűsített adóbevallás

Lényege, hogy az adózó a Nemzeti Adó és Vámhivatalt (NAV) bízza meg az adóbevallás elkészítésével (nyilatkozattal). Az egyszerűsített adóbevallás fő feltétele, hogy a magánszemélynek csak olyan bevallásköteles bevétele volt 2011-ben, amelyből a kifizető (munkáltató) adót/adóelőleget vont le. Ha ingó vagyontárgy, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származott jövedelme miatt van adókötelezettsége, az sem kizáró ok, de ha egyéni vállalkozó volt az igen. Amennyiben mezőgazdasági őstermelői tevékenységéből nem volt adóköteles jövedelme, akkor is kérheti az egyszerűsített bevallást. A családi kedvezmény, adókedvezmény érvényesítése is történhet ezen az úton. Aki az egyszerűsített adóbevallást szeretné választani, ezt február 15-ig jelezheti a NAV felé.

Söralátét-adóbevallás

Az adóbevallás egyszerűsítése jegyében most először adónyilatkozatot is lehet tenni, ami a "söralátét" bevallás hivatalos neve. A munkáltatóknak kötelességük tájékoztatni a dolgozót arról, hogy van ilyen lehetőség is. Adónyilatkozattal főszabályként az teljesítheti az adóbevallást, akinek az összes bevallásköteles jövedelme egyetlen munkáltatótól származott tavaly, és akinél a levont, illetve a ténylegesen fizetendő adó különbözete nem haladja meg az ezer forintot. Ha más kifizetőtől is származott bevétele az adózónak, akkor ezek egyenkénti összege nem haladhatja meg a százezer forintot.  Feltétel az is, hogy a bevételből levonást, a jövedelemből családi kedvezményt (kizárólag akkor, ha azt nem osztja meg a házastársával vagy élettársával), az adóból adójóváírást, adókedvezményt csak annyit érvényesítsen az adózó, amennyit az adóelőleg-nyilatkozata szerint a munkáltató figyelembe vett.

Aki az adójáról rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, valamint nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot ad, az viszont nem tehet adónyilatkozatot. Kizáró ok az is, ha valaki tételes költségelszámolással számolt el költséget a múlt évben. Figyelem, az adónyilatkozat nyomtatványon szerepel a "bizonytalan adójogi helyzet" mező (azt jelenti, hogy nem vagyunk biztosak abban, hogy jól értjük az adózási jogszabályt). Ezt semmiképpen ne jelölje be, aki adónyilatkozatot tesz, mert minimum százezer forintba kerül ez az "x". S mellesleg az adóhatóság állásfoglalása szerint a söralátétbevallóknál nem is lehet indokolt ezt beikszelni. (Már csak az a kérdés, hogy akkor minek tettek ilyen rubrikát a nyilatkozatra...)

Aki a fenti három adóbevallási lehetőség egyikével sem él vagy élhet, annak saját magának kell elkészítenie az adóbevallását.

Bevallási határidők

Az egyéni vállalkozók és az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek  személyi jövedelemadó-bevallási határideje kivételesen február 27. (mert február 25. szombatra esik).
Az egyszerűsített bevallást választó adózók részére április 30-ig küldi meg az adóhivatal a bevallási ajánlatot.
Aki nem egyéni vállalkozó és nem áfafizetésre kötelezett magánszemély, annak pedig (kivételesen, mivel május 20-a vasárnap) május 21-ig kell beadnia a személyi jövedelemadó-bevallást. Eddig kell visszaküldeni az egyszerűsített bevallás ajánlatát is, és az adónyilatkozat benyújtásának is május 21. a határideje.

Az adóbevallásokat elektronikus úton vagy papíralapon postán, illetve az ügyfélszolgálatokon lehet majd leadni, ahogy már megszokhattuk.

Akinek visszajár az szja-ból, annak az idén először nem a benyújtás beérkezésétől számított 30 napra fizet az adóhivatal, hanem egységesen március elseje lesz a határnap (feltéve, hogy nincs hiba a bevallásban).

A törzstőke követelménye terén a magyarhoz a lengyel szabályozás áll a legközelebb, mivel a lengyel kft. (Spółka z ograniczoną odpowiedzialnością – Sp. z o.o) alapításához nem kötelező az 5000 zlotys törzstőkét a cég bankszámláján elhelyezni; az az alapítandó társaság házipénztárába is befizethető. Ezen esetekben az ügyvezetőnek kell nyilatkoznia a törzstőke szabályszerű befizetéséről – tájékoztat Bánki Orsolya.

Szlovákia a társasági jog területén is nagy hangsúlyt fektet a vállalkozóbarát környezet kialakítására, így az utóbbi tíz évben nemcsak a Nyugat-Európából érkező nagytőke, de a magyar kis- és középvállalkozások számára is fontos befektetési célponttá vált. A szakjogász figyelmeztet, a szlovák korlátolt felelősségű társaság (spoločnosť s ručením obmedzeným - s.r.o.) társasági szerződését – a legtöbb országtól eltérően - ugyan nem kell közjegyzői okiratba foglalni, de az alapítók aláírását ettől függetlenül közjegyzőnek kell hitelesítenie. A törzstőke minimuma 5.000 euró, és egy tag törzsbetétének legkisebb mértéke 750 euró. A tervezett szlovák reformok megvalósulása esetén Szlovákiában is jelentősen felgyorsul a cégalapítás, és már két munkanapon belül lehetne korlátozott felelősségű társaságot alapítani. Ezzel egyidejűleg a törzstőke minimumösszege is 1 euróra csökkenne.

A csehországi cégalapítás nagyban hasonlít ahhoz, ami északi szomszédunknál tapasztalható. A korlátolt felelősségű társaság (Společnost s ručením omezeným – s.r.o.) törzstőkéjének minimuma 200.000 cseh korona, amelynek a 30 százalékát, de legalább a 100 000 cseh koronát már az alapításkor be kell fizetni a társaság bankszámlájára.

Annak ellenére, hogy Ukrajna nem tagja az EU-nak, a külföldiek ugyanolyan feltételekkel alapíthatnak korlátolt felelősségű társaságot (Товариством з обмеженою відповідальністю – TOV), mint az ukrán állampolgárok – hívja fel a figyelmet az ügyvéd. Az alapításhoz szükséges iratokat Ukrajnában is közjegyző előtt kell aláírni. Magyarországtól eltérően mind Szlovákiáról, mind Ukrajnáról elmondható, hogy ugyan megengedik az egyszemélyes társaságok alapítását, azonban egyszemélyes társaság nem lehet más egyszemélyes társaság alapítója.

A vállalkozásoknál 1 millió 853 ezren dolgoztak, 27 ezer fővel (1,5 százalékkal) többen, mint az előző év azonos időszakában. A költségvetési szférában 735 ezren, 39 ezerrel (5 százalékkal) kevesebben. Ez a KSH szerint elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatása. Közmunkát novemberben 64 ezren végeztek, a vizsgált 11 hónap alatt pedig átlagosan közel 59 ezren, és 70 százalékuk részmunkaidőben dolgozott. A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 676 ezren álltak alkalmazásban, 1,3 százalékkal kevesebben, mint 2010-ben. A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban a létszám 106 ezer főre emelkedett.

A novemberben látott kedvező növekedéshez legnagyobb mértékben továbbra is a feldolgozóiparban mért jelentős, 1,7 százalékos foglalkoztatottsági bővülés járult hozzá – elemezte a KSH adatait az NGM.

A fizikai dolgozók nettó átlagbére 99 800 forint volt

Az időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 6 százalékkal haladták meg az előző évit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 4,9, a költségvetés területén 3,2 százalékkal nőttek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 300 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215 900, a költségvetési szervezeteknél pedig 202 600 forint.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (453 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (390 800 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (376 000 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (125 400 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (148 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában a foglalkoztatottak 45 százalékának járt az adó- és járulékváltozások miatti nettóbér-csökkenés ellensúlyozására kompenzáció. Átlagosan 5200 forint juttatást kaptak ezen a címen. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,8 százaklékkal emelkedett.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 140 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 181 600) forint volt.

Mivel az MNB alapkamat-emelése a hitelek sztenderd kondícióin általánosan még nem mutatkozik meg, 2012 első negyedévben arra számítanak a cég szakértői, hogy más bankok is emelni fogják hitelkondícióikat. A tranzakciós költségek további jelentős növekedését nem tartják valószínűnek ebben a negyedévben, viszont a betételhelyező kkv-k számára kedvező hír, hogy további betételhelyezési akciókra számíthatnak.

Amennyiben 2012 első negyedévben további MNB-alapkamat-emelés következik be, akkor ez automatikusan hatni fog a betétekre, de a tanácsadó elemzőinek álláspontja alapján a hitelekre is. A hitelekre további hatással lehet, ha az országkockázat nő, illetve a gazdasági helyzet bankok általi megítélése romlik, hiszen ekkor a hitelkondíciókban a megemelkedett kockázat is megjelenik. Kedvezően hathat ugyanakkor a kkv-hitelekre a bankszövetség és a kormány közötti megállapodás, amelynek eredményeként a bankok aktivitásának növekedése várható ezen a területen, kérdés persze, hogy miként alakulnak majd a kondíciók…