Az idősek bevonása szintén kulcskérdés – bár ezen a területen az elmúlt húsz évben sikerült növelni a foglalkoztatottságot, még mindig Magyarország az utolsók között van az unióban az 55-64 éves korosztály foglalkoztatottságát tekintve.

Miközben a legtöbb uniós országban a foglalkoztatási arány nőtt az elmúlt évtizedekben, Magyarországon ez a mutató érdemben nem változott, a munkanélküliségi ráta pedig a válság óta stabilan 10-11 százalék.

Az öregedő társadalom szociális kihívása mellett meg kell oldani a gazdaság kifehérítését, a tehetségek itthon tartását, a munkavállalók motiválását, ennek érdekében pedig növelni kell a földrajzi mobilitást és tervezhetővé kell tenni a szakmai képzést – mondta Baja Sándor.

TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N, KATT IDE.

A SECO azzal számol, hogy a idei átlagos munkanélküliség 3,6 százalék lesz a tavalyi 3,1 százalék után.

Svájcban tavaly októberben kezdett emelkedni a munkanélküliség a frank erősödése és a lassuló globális gazdaságnövekedés miatt.

A támogatottnak vállalnia kell többek között, hogy a már meglévő és az újonnan felvételre kerülő létszámát a beruházás befejezését követő 2 éven át megtartja, továbbá a támogatással létrehozott kapacitást a beruházás befejezésétől számított 3 évig fenntartja az érintett régióban. A vissza nem térítendő támogatás keretében az új gépek, berendezések, műszaki eszközök, technológiák beszerzésének, továbbá az új létesítmények építési költségei számolhatók el.

A pályázók így új munkahelyenként összesen 2,5 millió Ft mértékű fajlagos támogatást igényelhetnek, amennyiben a beruházás pl. leghátrányosabb helyzetű kistérségben/településen valósul meg, valamint a fenti szempontoknak is megfelel. Ez az összeg az elmúlt évben 2,2 millió Ft, 2010-ben mindössze 1,4 millió Ft volt.

A résztvevők 54 százalék szerint, a tréningek nem javítottak a munkahelyi együttműködésen – számszerűsíti a kudarcot. Az adrenalin túrák –vadvízi evezés, bungee jumping- valamint a bizalomra épülő próbák bizonyultak a legkevésbé hasznosnak. Leghatásosabbnak a céges evészet-ivászat bizonyult – idézi a Daily Telegraph ás a Vodafon UK és YouGov vizsgálatát.

A brit cégek évente több millió fontot költenek csapatépítő tréningekre. A tanulmány alapján jobban tennék, ha inkább a munkahelyek légkörén javítanának.

TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N, KATT IDE!

TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N, KATT IDE!

A vezetők helyzete várhatóan nem változik tavalyhoz képest: ők továbbra is nyertesei a tavalyi adóváltoztatásoknak, de az ő bérük is az infláció alatti mértékben nőhet. A vállalatok nagy része figyelembe vette a kormányzati előírásokat a bérkompenzációra vonatkozóan – derült ki a Hay Group december végén és január elején készített felméréséből.

Azok a cégek, amelyeknél dolgoznak alacsony keresetűek, a béremelésre fordítható keret csaknem felét (46,1 százalékot) a kötelező béremelésre használják fel. A felmérésben részt vevő cégek 10 százaléka a teljes béremelési összeget az alacsonyabb keresetűekre fordítják. A vállalatok több mint harmada (36 százalék) azt állította, a kötelező béremelés által nem érintett munkakörökben kisebb lesz a béremelés. E vállalatoknál a vezetők bérének emelkedése jelentősen elmarad a korábbi években tapasztaltaktól.

Ez ronthatja a magyar vállalatok vonzerejét, ezért a mobilabb vezetők nagyobb fluktuációja kezdődhet meg.

A megnövekvő bérköltségeket a vállalatok egy része a juttatások csökkentésével ellensúlyozza. 2012 az első év, amikor a cafetéria terjedése komolyan megtorpan: a vállalatok 14 százaléka csökkenti az erre fordított keretösszeget. Idén csökken a munkavállalók juttatási csomagjának nettó értéke is. Az összes vállalat bruttó értéken átlagosan mindössze 1,4 százalékkal növeli a cafetéria összegét – miközben annak adóterhe 10 százalékkal nő.

Tavalyhoz hasonlóan idén is az várható, hogy az alacsonyabb munkakörökben dolgozók magasabb arányú emelésekben fognak részesülni, mint a vezetők. Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy január elején a vállalatok kiemelkedően magas aránya még nem tudott döntést hozni a béremelésekről. A cégek harmada tehát úgy vágott bele az idei évbe, hogy nem látott tisztán a béremelések ügyében – derül ki a tanulmányból.

Az ILO-normákkal ellentétes, hogy a munkáltató nem felelős a munkaviszonnyal kapcsolatos kár esetén, ha „részéről nem volt elvárható, hogy a károkozó körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa”.

A felmondási védelmet és a szülést követő szabadságot biztosító rendelkezések között nem szerepel, hogy a munkáltatónak biztosítania kell a korábbi munkahelyre való visszatérést – ez is egy EU-irányelvvel (1010/18/EK) ellenkezik. A szabadság meghatározásakor, valamit a kiadásának a szabályozásánál az új Mt. nem biztosítja, hogy a dolgozó évenként négy naptári hétnyi időt (28 naptári napot) legalább szabadságon tölthessen (2003/88/EK irányelv).

A dolgozó érdeke sérülhet

Szintén irányelv (EU 91/533/EGK) sérül azáltal, hogy a törvény 46. paragrafusából hiányzik, hogy a munkáltató nem köteles tájékoztatni a dolgozót az irányadó munkahét hosszáról, valamint a kollektív szerződést kötő felekről. A 2003/88/EK irányelvnek nem felel meg, hogy a törvény – munkaidőkeret hiányában – engedi a munkaidőt úgynevezett „elszámolási időszakban” meghatározni. Ez a munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezések kijátszását eredményezheti.

Az Mt. határozott idejű munkaviszonyra vonatkozó rendelkezései részben ellentétesek az EU 1999/70/EK irányelvével. Hiányzik ugyanis a törvény 192. paragrafusából az a szabály, mely szerint határozatlan idejűnek kell tekinteni a határozott időre szólóan megkötött munkaviszonyt, ha a munkaadónak valójában nem lenne erre oka, és a határozott munkaidejű szerződés miatt szándékosan sérti a munkavállaló jogait.

Csoportos leépítés

Csoportos létszámleépítés esetén hiányoznak a törvényi szabályok arra, hogy az elbocsátással érintett területre a munkáltatók nem vehetnek fel újabb munkaerőt. Az ILO szerint elsőbbséget kellene élvezniük a létszám bővítésénél azoknak a munkavállalóknak, akiket korábban csoportos létszámcsökkentéssel bocsátottak el.

A csoportos létszámleépítésnél az Mt. nem írja elő, hogy az üzemi tanácsoktól függetlenül a munkahelyen működő szakszervezettel is kötelező legyen konzultálnia a munkaadónak (98/59/EK irányelv).

A szakszervezetek jogai

Már 1949 óta életben van az az ILO-egyezmény, amelynek értelmében a szakszervezetek szabadon szervezkedhetnek a munkahelyeken. Az MSZOSZ közlése szerint ezzel (de egy 1971-es egyezménnyel is) ellentétes, hogy a szabadon szervezkedő és szervezetét szabadon, a munkáltatótól és az államtól függetlenül meghatározni jogosult szakszervezetek választott képviselői közül csak meghatározott számú tisztségviselő kaphat a törvény által munkajogi védelmet. A védelem hiánya egyezményellenes a munkajogi védelmet egyáltalán nem élvező választott munkavállaló képviselők (üzemi tanácsok tagjai) esetében is.

A magyar üzemi tanácsok munkájában a szakszervezetek közvetlenül nem vehetnek részt, így az ILO 87. és 98. számú egyezményei alapján járna nekik a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések esetén a tárgyalás joga. A nemzetközi szervezet szerint indokolt lenne a szakszervezetek számára is a törvényben biztosítani a döntések előtt a munkáltatói tájékoztatási kötelezettséget, s a szakszervezetek előzetes véleményezési jogát.

Szintén ILO-egyezményt sért, hogy a fegyveres-, rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervezeteknél a dolgozók csak korlátozottan szervezkedhetnek.

A 2002/14/EK irányelv rendelkezései sérülnek azáltal, hogy a törvény a szakszervezetek tájékoztatáshoz, véleményezéshez és konzultációhoz való jogát korlátozza – írja az MSZOSZ az elemzésben.

Miért jó a tömeges felsőoktatás?

Többféle magyarázata van annak, hogy miért akarnak a világon mindenhol egyre többen diplomát szerezni. A közgazdasági okok egyértelműek: a diplomások jóval magasabb fizetést kapnak, és a munkanélküliség réme sem fenyegeti őket oly mértékben, mint a középfokú végzettségűeket. A kisebbségi csoportok (például a nők) bekerülése a felsőoktatásba szintén nagyon nagy létszámnövekedést eredményezett. Egy másik elmélet szerint maga a képzés egy olyan „szolgáltatás”, amit fogyasztóként igénybe vesznek a jóléti államok polgárai – így tehát egy társadalom jólétét az is megmutathatja, hogy mennyien tanulnak. Ebből egyenesen következik a „középosztályosodás”: a középfokú végzettségű szülők azt szeretnék, hogy a gyerekük „többre vigye”, és szerezzen diplomát.

A magyar diplomások nagyon jó bérelőnyben vannak, világszerte csak a chileiek előznek meg minket. A diploma véd a munkanélküliségtől is: 2011-ben a munkanélküliek között csak 5 százaléknyi volt a főiskolát végzettek aránya, míg a szakképzetteké 13 százalék. Ám árnyalja a képet, hogy a diplomások elég nagy hányada végez olyan munkát, amelyhez valójában nem szükséges a felsőfokú végzettség. A szolgáltatói szektorban emelkedett meg nagyon az igény, valamint az állami intézményeknél fordul elő gyakran, hogy „beiskolázzák” a munkatársakat (általában a magasabb bér miatt). Polónyi szerint azonban ez nem biztos, hogy baj.

A tömegesedés megállíthatatlan

A világ egyre inkább arra halad, hogy minél több gyereket a felsőoktatásba próbálnak terelni, ám úgy, hogy utána munkát is adjanak nekik. A bolognai rendszer sajátossága az átjárhatóság, az alapszakok meghatározásánál például az szerepel, hogy ez egy olyan képzés, amely az európai munkaerőpiacon hasznosítható tudást ad – ez pedig eléggé tágan értelmezhető. A szakosodás, az elméleti ismeretek megtanulása majd a mesterképzés feladata lesz, az alapszakokon a diákok – ahogy a neve is mutatja – az alapokat sajátítják el, amelyre majd építkezni lehet.

Franciaországban nagyon sok nő taníttatása „kidobott pénz”, ha abból a szempontból közelítjük meg a kérdést, hogy a munkaerőpiacon hogyan hasznosítják a tanultakat – ugyanis igen sokan nem is kezdenek el dolgozni, mert férjhez mennek, és a párjuk eltartja őket. Japánban létrehoztak egy olyan, kimondottan nőknek szóló felsőoktatási szakot, amely célzottan azok a nők végeznek el, akik tanulni akarnak, de dolgozni nem. Megszerzik az általános műveltséget, kezükben van egy diploma, majd ezzel férjhez mennek, és nem vállalnak állást.

Lehet rossz egy diploma?

Az I. világháború előtt iszonyú sokan jártak jogi képzésre, ezeknek az embereknek a nagy része soha nem lett jogász, csak családi nyomásra végezte el azt az iskolát, amelyet a társadalmi státuszához szükséges volt, és az apja, nagyapja is ezt tanulta. A kommunizmus időszakában a műszaki képzéseket erőltette az állam, ma a kormány a műszaki és a természettudományi diplomák megszerzésére ösztönözné a fiatalokat. Ezzel szemben mégis a gazdasági, társadalomtudományi szakok népszerűek.

Hogy mi számít divatszakmának, állandóan változik, ez valójában nem tervezhető. A diplomák minősége sem igazán mérhető, hiszen csak sok év múlva látható, hogy mire használhatja a tudását valaki. Polónyi szerint minőség mérése is kétséges: az egyes rangsorok más-más szempontok alapján állítják fel az egyetemek és a főiskolák toplistáit. Példaként említette a sanghaji rangsort, amely azt is vizsgálja, hogy az oktatók között hány Nobel-díjast tud felmutatni az intézmény.

Világszerte a közepesnél kicsit jobban álló országokban – például Magyarország is ilyen – mindenhol nő a felsőoktatásban tanulók száma – hívta fel a figyelmet Polónyi István. Ám fontos, hogy a jelentkezéseknél, a „bemenetnél” a gazdasági tényezők nem igazán hatnak, emiatt a szakember szerint nincs értelme annak, hogy az állam annak alapján határozza meg a keretszámokat, hogy a munkaerőpiacnak mire lenne szüksége.

Polónyi István elmondta: hibás az a megközelítés, hogy a keretszámokat rendezik át, ugyanis manapság – a Diplomás Pályakövetési Rendszer adatai alapján – egy vegyész vagy egy biológus tud a legnehezebben elhelyezkedni. A keretszámok átrendezése, csökkentése másféle problémát is okozhat: a vidéki főiskolák és egyetemek egy-egy régió fiataljainak jelentenek tanulási lehetőséget, emiatt a keretszámok elosztása őket nagyon érzékenyen érintette. Az oktatáskutató szerint például egy szegény, ám tehetséges hajdúnánási gyerek családja nem engedheti majd meg magának, hogy a Pestre küldje tanulni a diákot.

Ami a munkaadónak is jó

A Tempus Közalapítvány kiírt egy pályázatot, amelyre felsőoktatási kurzusok jelentkezhettek. A Mit díjazna a munkáltató? pályázaton négy első helyezettet és egy különdíjast választottak ki. A kritériumrendszert a BME Management Szakkollégium hallgatói készítettek el, és vállalati HR-szakemberek segítségével. Kiderült: a munkaadók olyan frissdiplomásokkal szeretnének együtt dolgozni, akik jó szervezők, megfelelő kommunikációs készségekkel rendelkeznek, képesek a csapatmunkára, problémamegoldó-képességük átlagon felüli, emellett professzionalitás jellemzi őket. Az öt kurzus erre készíti fel a fiatalokat.

TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N, KATT IDE!

Diáktüntetés Londonban (MTI)

Nagy-Britanniában 1998-ban vezették be a tandíjat. A hallgatóknak azonban utólag kell fizetniük, diplomájuk megszerzéséig nincs fizetési kötelezettségük, utána azonban törleszteniük kell. Észtországban is utólag kell visszafizetnie a diákoknak a tanulásuk költségeit. A diákok államilag garantált diákhitelt is felvehetnek, melynek törlesztését legkésőbb a tanulmányuk befejezése utáni 12. hónapban el kell kezdeniük.

Néhol van, néhol nincs

Szinte napra pontosan hat évvel ezelőtt döntött úgy a német Alkotmánybíróság, hogy Németországban be lehet vezetni a tandíjat, ám minden tartomány saját maga dönthet arról, hogy kíván-e élni ezzel a lehetőséggel. Az általános tandíj a diákok és a társadalom ellenállása miatt „bukott el”. Összesen hét tartományban vezették be a tandíjat, ám azoknak a hallgatóknak, akik nem tudják az előírt időn belül elvégezni a képzést, szinte minden intézményben fizetniük kell, és a magániskolák, valamint egyes mesterképzések sem ingyenesek. Ritka az olyan állami egyetem, amely szemeszterenként 500 eurónál többe kerül – olvashatjuk a Deutsches Studentwerks honlapján.

Az osztrák fővárosban 2009 novemberében tüntettek a hallgatók, például blokád alá vonták a Bécsi Egyetemet. Tartottak az oktatás színvonalának a bolognai rendszer bevezetése miatti hanyatlásától, és a tandíj és a létszámkorlátozások eltörlését követelték. Ausztriában az állami felsőoktatási intézményekben minden EU-polgár ingyenesen tanulhat.

Több európai országban nem létezik tandíj. Néhány országban például akkor kötelezhetik tandíj fizetésére a hallgatókat, amennyiben túllépik az átlagos tanulmányi időt, vagy beiratkozási díjat kell fizetni, mint például Írországban (ami megközelítheti a 800-900 eurót is). Finnországban viszont úgynevezett „tagdíjat” fizetnek a diákok, ennek összege igen alacsony, gyakran a 100 eurót sem éri el.

"Fontos tudni, hogy az állami ösztöndíjas vagy részösztöndíjas helyeken tanuló fiatalokkal hallgatói szerződést köt az oktatási hivatal. Arra kötelezi ezeket a hallgatókat, hogy a diploma megszerzését követő 20 év alatt a tanulmányi időszak kétszeresét Magyarországon dolgozzák le. A határon túli magyarok a származási országukban is ledolgozhatják ezt az időt, amivel lényegében a szülőföldre való visszatérést támogatja a magyar kormány" - hívja fel a figyelmet a lap.

Mivel Magyarországon a szlovákiaitól eltérő az érettségi rendszer, a szlovákiai diákoknak arról is tájékozódniuk kell, hogy az általuk kiválasztott egyetem előír-e valamely tárgyból emelt szintű érettségit; az emelt szintű érettségit Magyarországon, az arra kijelölt oktatási intézményben tehetik le a szlovákiai diákok - írja az Új Szó.

Ezen túl fontos megemlíteni: a magán főiskolák egyáltalán nem indíthatnak ingyenes képzéseket sem alapképzésben, sem egységes, osztatlan képzésben, sem felsőfokú szakképzésben.

A törlések, kiegészítések, valamint az új meghirdetések beépülnek a tájékoztató kiadványok elektronikus szövegébe, és egységes szerkezetben megtalálhatók a Felvi.hu felületén (az Egyetemek, főiskolák menüpontnál). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzései és azok speciális szabályai szintén itt olvashatók.

Az e-felvételi adatbázisát is frissítették, már nem lehet jelentkezni olyan képzésre, amely végül nem indulhat el. Az Educatio Nonprofit Kft. (a felvételit lebonyolító szervezet) arra kéri azokat, akik már beadták a jelentkezésüket, hogy ellenőrizzék: valóban szerepel-e még a listában a megcélzott képzés. Ha törölték, akkor díjmentesen korrigálható a jelentkezés, ehhez a Kérvénytárból kell letölteni egy nyomtatványt.

Az évfordulóval kapcsolatban José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök úgy nyilatkozott: "Az Erasmus hatása kimagasló, nemcsak az egyéni hallgatókra, de az európai gazdaság egészére nézve is. Támogatja a magas színvonalú oktatást és a korszerű felsőoktatási rendszereket; az egyetemek és a munkáltatók szorosabb kapcsolatának elősegítésével pedig hozzájárul a munkaerő-piaci készségkereslet és -kínálat összehangolásához. A program önbizalmat ad és lehetőséget kínál a fiataloknak, hogy olyan országokban dolgozzanak, ahol megfelelő munkahelyek állnak rendelkezésre, és ne ragadjanak ott olyan munkaerőpiacokon, ahol nincs szükség az általuk megszerzett képesítésekre."

A program 1987-es indításakor 3244 vállalkozó szellemű egyetemi és főiskolai hallgató szerezhetett tanulmányi tapasztalatokat a résztvevő 11 ország egyikében. Jelenleg 33 ország vesz részt a programban – a 27 uniós tagállam, valamint Horvátország, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc és Törökország.

Idén több mint 250 ezer hallgató részesül az Erasmus program támogatásában. A legnépszerűbb célállomás Spanyolország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország és Olaszország, a legtöbb Erasmus ösztöndíjast pedig várhatóan Spanyolország, Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország küldi.

Tanárok és más felsőoktatási dolgozók szintén részesülhetnek uniós támogatásban ahhoz, hogy külföldön oktassanak vagy képzést tartsanak; 2010 és 2011 folyamán közel 40 000-en kaptak erre lehetőséget.

A 2007 és 2013 közötti időszakra az Európai Unió közel 3 milliárd eurót irányzott elő az Erasmus program támogatására.

A Miskolci Egyetemen például egyetlen állami ösztöndíjas jogász és gazdász sem kezdhet szeptemberben. Patkó Gyula rektor az FN24-nek eljuttatott levelében felhívja a figyelmet: a tavalyihoz képest 343-al csökkent alapképzésben az állami ösztöndíjas képzésre felvehetők száma, míg a mesterképzésben 176-al többek részesülhetnek az idén állami ösztöndíjas képzésben összegyetemi szinten. „A térség súlyos pedagógushiányához fog vezetni a tény, hogy az évekkel korábbi 1300-as sárospataki diáklétszámot tekintve most csak 40 állami ösztöndíjas helyet kapott a Comenius Főiskolai Karon” – írja levelében. A rektor az egyébként is komoly nehézségekkel küszködő Észak-Magyarország régió jövőjére nézve tartja szomorúnak a számok alakulását, hiszen pillanatnyilag nem mérhető fel, hogy hányan tudják majd és milyen mértékben vállalni a képzések önköltségét.

A Pécsi Tudományegyetem a korábbi évek beiskolázási kampányaiban elsősorban az intézmény által kínált lehetőségeket mutatta meg, addig az idei évben a középiskolások nézőpontja uralja a kommunikációt: Készülj fel! Felveszünk! – közölte Lengvárszky Attila, a PTE oktatási igazgatója az FN24-gyel. A törvény miatti változásokra reagálva az a cél, hogy az egyetem támogatást, objektív tájékoztatást nyújtson a jövőjükkel kapcsolatban elbizonytalanodott diákok számára. Megmutatják, milyen lehetőségek állnak a fiatalok előtt, hogy a megváltozott helyzetben is olyan útra lépjenek, melyek terveikhez minél közelebb állnak. Például felhívják a fiatalok figyelmét, hogy a képzési kínálatukban sok olyan szak szerepel, amelyek nem tartoznak a drasztikusan lecsökkentett képzések körébe, ám az oktatott tananyag nagyfokú átfedést mutat az eredetileg kiszemelt szakkal, így a mesterképzésre jelentkezés során már az előre eltervezett utat választhatják a hallgatók.

Facebook, nyeremények és nyomtatott sajtó

A Miskolci Egyetem munkatársai a hagyományos toborzási formákat választották: a sajtóhírek, online, tévés, rádiós és nyomtatott hirdetések, illetve információs kiadványok mellett a Facebookot is igénybe veszik. Kisfilmekkel is kampányolnak, illetve már évek óta működik a Virtuális 0. évfolyamuk, ahol a leendő egyetemi életre készülhetnek fel a látogatók. Emellett személyes találkozásokon: nyílt napon, illetve családi napon szólítják meg nemcsak a fiatalokat, hanem a szülőket is.

A Gábor Dénes Főiskola (GDF) a 2012-es beiskolázási kampányában szintén a felvételiző diákokra és a szüleikre koncentrál. Az az üzenetük, hogy „Ne add fel! Az első hely nem kerül semmibe”. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a GDF-et jelöli meg valaki a jelentkezési lapon az első helyen, akkor az intézmény többek között átvállalja a felvételi eljárás díját, térítésmentesen biztosítja a tananyagot, és elintézi még a Diákhitelt is.

Immáron negyedik alkalommal indította el online szimulációját a PTE, amely az idén a Szegedi Tudományegyetem részvételével már regionális játékká bővült. A Facebook-oldalán pedig ismét egyedülálló kezdeményezéssel toboroz a pécsi egyetem, ahol interaktív videósorozatának részeseivé válnak az érdeklődők. Az online kommunikációt a felvételizőknek szóló weboldal teszi teljessé, mely a folyamatosan frissülő felvételi információk mellett képzési iránytűvel segíti a középiskolások eligazodását az alapképzések, mesterképzések, felsőfokú szakképzések rendszerében – mondta az oktatási igazgató. A hagyományos marketing eszköztárában továbbra is helyet kapnak a hirdetések, fórumok, a középiskolai látogatások és nyílt napok, ahol a felvételivel és a képzésekkel kapcsolatos tájékoztatás mellett a személyes élmények megosztására is sort kerítenek az egyetemet képviselő diákok.

A GDF kampányának a „főszereplője” egy sárga csekk. Az üzenet célba juttatásához az iskola egyrészt online és gerillamarketing eszközökkel is él, másrészt igénybe veszi a hagyományos hirdetési felületeket (óriásplakát, citylight, rádió-spot, city-screen, újsághirdetés). Az Educatio kiállításon például a csekkes szendvicset „üldözte” az iratmegsemmisítő szendvics. A Facebookon egyedi alkalmazásokat használnak: játékokkal, szóró- és értékesebb ajándékok kisorsolásával. A személyes kommunikáció is hangsúlyos: az iskola középiskolai látogatásokat, nyílt napokat szervez.

Ösztöndíjjal csábítanak

A Gábor Dénes Főiskolának alapítványi intézményként más kihívásokkal kell szembenéznie (például az iskola finanszírozása), ugyanakkor lehetőségei is adott esetben szélesebb spektrumon mozognak, mint egy állami felsőoktatási intézménynek. Ezt jól példázza a – részben a felsőoktatási törvénynek köszönhető változások miatt – 2012 szeptemberében induló „Te jössz” Ösztöndíj Program, amelynek lényege, hogy hallgatói szerződés nélkül, az állami főiskolákkal átlagban azonos arányban biztosít ösztöndíjas helyeket az iskola.

A Miskolci Egyetemen a karok többségének van a középiskolásoknak szóló játéka, például olyan is, amelynek a nyertese – ha bejut az áhított szakra – egy éven át ösztöndíjat kap, amelyből akár a tandíját is fedezheti.

Ösztöndíjalapot létesített a szeptemberben induló gazdaságtudományi alapképzések hallgatói számára a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kara, közösen a Soproni Felsőoktatásért Alapítvánnyal– mondta Faragó Sándor rektor az MTI-nek. A céljuk az, hogy legalább annyi hallgatónak adjanak ösztöndíjat, mint ahány államilag finanszírozott hely volt korábban – ugyanis ezen a tudományterületen egyetlen államilag finanszírozott helyet sem kaptak. Háromféle ösztöndíjra pályázhatnak majd az elsőévesek: a Bachelor esetén a tanulmányi eredményt és a szociális helyzetet is figyelembe veszik, a Menedzser ösztöndíj vállalati támogatási szerződéssel is együtt járhat, a Kiválósági ösztöndíjra pedig a jó vagy kiváló tanulmányi eredményt elérő hallgatók esélyesek.

A Pécsi Tudományegyetemen is megmarad bizonyos fokú átjárás a legkiválóbban teljesítő önköltséges hallgatók számára, hiszen az állami ösztöndíjas képzésből lemorzsolódók helyére a jövőben is bejuthatnak a kimagaslóan teljesítő diákok.

Megpróbálják alacsonyan tartani a tandíjat

A Miskolci Egyetem vezetősége a régióban élők anyagi gondjaira is tekintettel mindent megtesz a költségek alacsonyan tartásáért - közölte a rektor. Az FN24 megtudta: a részösztöndíjas képzések már szemeszterenkénti 60-70 ezer forinttól is indulnak, ami akár Diákhitel nélkül is kifizethető, például hallgatói munkavállalással. A borsodi megyeszékhelyen is felmerült már az az ötlet, amelyet az Edutus Főiskola megvalósított (az erről szóló cikkünk itt olvasható), ám még nem tettek lépéseket saját iskolaszövetkezet létrehozására.

Gulyás Attila, a VTDSZSZ elnöke szerint minősíthetetlen, hogy a főváros és a kormány ilyen helyzetben hagyja a BKV-t. A csőd elkerülhetetlennek tűnik, és a tegnapi közgyűlésen megszavazott 9 milliárd forintos hitel, amit a közlekedési vállalat kap, nem fogja megoldani a problémát. A dolgozókon akarják behajtani a hiányzó összeget, az ő bérükön akar a munkáltató 5 milliárd forintot spórolni. Ezt a Kollektív Szerződés (KSZ) felmondásával érnék el, ezért arra kérik Tarlós István főpolgármestert: ne turkáljon a sofőrök zsebében!

Valójában ezek az összegek semmire nem lesznek elegendőek, 60 milliárdra lenne szükség, a vállalat a csőd közelében van – tette hozzá Gulyás. Szerinte olyan krónikus alkatrészhiánnyal küzdenek, hogy eddig csak azért nem omlott össze a budapesti tömegközlekedés, mert a dolgozók precíz munkája ezt megakadályozta.

Február 7-én délután fél 4-re demonstrációt hirdettek a szakszervezetek. Azzal a szerintük jogszerűtlen munkáltatói intézkedések ellen tiltakoznak. Követelik, hogy a KSZ-ben megszerzett eddigi jogok érvényben maradjanak, és a BKV dolgozóinak a jövedelmét szinten tartsák, valamint a KSZ-t tartsák fenn addig, amíg az új Munka törvénykönyve hatályba lép. A szakszervezetek szeretnék megismerni, milyen a vállalat rövid- és hosszútávú finanszírozási modellje. A szakszervezetek pénteken ülnek tárgyalóasztalhoz a vállalat képviselőivel.

Arra a kérdésre, hogy mit tesznek, ha nem érnek el eredményt, Gulyás Attila azt válaszolta: rengeteg lehetőségük van a tiltakozásra, a sztrájk csak a legvégső fegyver. Jól tudják ugyanis, hogy a közlekedés hiányával az utasokat is könnyen maguk ellen fordítanák, és az embereknek nem szeretnének kellemetlenséget okozni.

Nemes Gábor, a KÉKSZ alelnöke hozzátette: attól tart, hogy nem a vezetők, hanem a járművek fogják meghirdetni a sztrájkot, és egyszerűen leállnak. Megemlítette azt is, hogy a közlekedési vállalat által felvett kölcsönök után a többlet kamatkiadás 41,4 milliárd forint volt. Ebből az összegből a buszok majdnem háromnegyedét le lehetett volna cserélni (a most futó 1300 buszból közel 1000 megért már a cserére, a pénzből 700-800 járművet lehetne venni).

A BKV nem szeretné a tüntetést

A BKV vezetése megérti a munkavállalók elégedetlenségét és kétségbeesését, de azt várja, hogy a munkavállalók is értsék meg a BKV helyzetét - áll a közlekedési társaság FN24-nek eljuttatott közleményében. Úgy vélik: a szakszervezetek által február 7-ére bejelentett tüntetéssel nem oldódnak meg a problémák, pedig közös érdekünk, hogy erőinket most a szolgáltatás ellátására összpontosítsuk. A BKV részére a tulajdonos Főváros által nyújtott tagi kölcsönnel, illetve támogatással májusig biztosított a társaság működése. Amíg nem ismert a BKV ennél távolabbi jövője, feleslegesnek, ezért átgondolatlan lépésnek tartják a szakszervezetek a tüntetést.

A cég arra kéri a szakszervezeti vezetőket, hogy a tüntetésüket fújják le, és ne a BKV vezetése ellen hangolják a munkavállalókat, ehelyett közös erővel, együtt tegyenek meg mindent azért, hogy legyen értelme a „BKV távoli jövőjéről” beszélni. "Tüntetés helyett folytassuk a tárgyalásokat. A jövő hét folyamán a munkavállalókat közvetlenül tájékoztatja a menedzsment" - írják.

Az ifjú korosztály 27 százaléka azt gondolja, hogy az álláskeresés során a képességek, a szakmai felkészültség az igazán fontos felvételi szempontok, míg 19 százalék szerint ezeket egyáltalán nem, csak a képzettség meglétét nézik a munkaadók. Az érintett korosztály többsége úgy látja, hogy a magyar diploma versenyképes szerte a világban: 45 százalék szerint – ha nem is mindegyik, de – számos egyetemi végzettség egyenértékű a nyugati intézményekével, míg 20 százalékuk szerint teljes az oklevelek értékazonossága. A kételkedők aránya sem jelentéktelen, de kisebbségben vannak (24 százalék). Különösen a középiskolába járók értékelik kedvezően a honi diplomát, háromnegyedük azonosnak minősíti a külföldiekkel.

Ugyanakkor a felsőoktatásban szerzett ismereteket a többség csak beugrónak tartja a munka világába: 26 százalék szerint az egyetemek gondolkodásra tanítanak, kevés a megszerzett tudás gyakorlati haszna. További 26 százalék is csak alapnak tekinti a diplomát, hasznosulásához elengedhetetlennek tartja a továbbképzést. A fiatalok 15 százaléka még ennél is kritikusabb, mondván a gyakorlati igény és az oktatás egyáltalán nincs összhangban.

Sokféle elképzelés él arról, hogy a munkahelyek mi alapján választanak a frissdiplomások közül. A legtöbben, 38 százaléknyian úgy tartják, hogy a munkaerő-felvétel során leginkább az számít, melyik intézményben végzett a pályakezdő. A válaszadók 27 százalékának az a meglátása, hogy a foglalkoztatók tanúbizonyságot szereznek a jelentkezők gyakorlati felvértezettségéről, míg ötödük szerint csak arra figyelnek, hogy diplomája legyen a belépőnek.

A fiatalok által felállított felsőoktatási rangsor első helyezettje az Eötvös Loránd Tudományegyetem (21 százalékos említési aránnyal), második a Budapesti Corvinus Egyetem, harmadik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (8 illetve 5 százalékkal). A sorban a nagy vidéki városok tudományegyetemei következnek. A debrecenit 4, a szegedit 3, a pécsit 2 százalék tartotta a legjobb felsőfokú iskolának. Az ifjú korosztály körében még a Semmelweis Egyetem is érdemi említéseket kapott – 2 százaléktól. A fiatalok fele azonban nem rendelkezik elegendő ismerettel ahhoz, hogy sorba állítsa az intézményeket.

TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N, KATT IDE!