"Nem leszek a akadály"
Fotó: Kummer János

A The Foreign Policy összeállításában a harmadik "helyezett" Gyurcsány Ferencről azt írják, hiába volt az első újraválasztott miniszterelnöke Magyarországnak, ha 2006-ban utcai zavargásokba torkollott az őszödi beszéde miatti felháborodás. Ezt követően már képtelen volt átvinni a gazdasági reformokat, majd benyújtotta lemondását 2009 áprilisában. Magát ekkor, mint akadályt határozta meg, aki ha kell odébb áll, hogy az ország kilábalhasson a hitelválságból.

Az országunk jelenlegi helyzetéről azt írják, továbbra is törékeny állapotban van, növekvő munkanélküliséggel, és az üzleti világ bizalmi válságával néz szembe, miközben az unióval és a valutaalappal is összekülönbözött a jelenlegi vezetés. Magyarország jövőjét a jelenlegi miniszterelnök Orbán Viktor intézkedései, az új alkotmány és a vitatott törvénymódosítások is nehezítik.

Már folynak eljárások

Mióta felajánlották a segítségüket, összesen 1128 panasz futott be hozzájuk, amelyekből 979 belföldi, 149 pedig külföldi. Meglepő módon 100 felett van a bolgár panaszosok száma, őket a bolgár kormány irányította a fogyasztóvédelmi testülethez. A magánszemélyeken kívül sportszövetségek, iskolai csoportok, cégek, illetve kisebbségvédő szervezetek is fordultak hozzájuk, a KÖFE pedig igyekszik nemcsak begyűjteni a kárigényeket, hanem kezelni is.

Fotó: Kummer János

„Részletes felvilágosítást adunk az utasoknak arról, hogy milyen jogok illetik meg őket, valamint békéltető testületi eljárást is indítunk, több mint 200 fogyasztó esetében ez már meg is történt” – hangsúlyozta Eitmann Norbert KÖFE-elnök. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor ott van még a bíróság. Az egyesület megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) és az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságát is. Eitmann elmondása szerint a fogyasztóknak joguk van a jegyár visszaigénylésére, a céljuk pedig a fogyasztók jogainak az érvényesítése. Sok utasban azonban felmerülhet, hogy úgysem kapja már vissza a jegyárat, a KÖFE-elnök azonban azzal „biztatta” őket: „Ha nem lenne esély az utasok kártalanítására, akkor most nem ülnénk itt.”

Betett a hazai turizmusnak

Molnár Gabriella, a MUISZ (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a vásárolt jegyek visszatérítése a Malév feladata, az utazási irodák viszont átfoglalásokban tudnak segíteni. „Biztos lesznek olyanok, akik pórul járnak az ügyben, hiszen nem ismert a Malév fizetési képessége” – jelentette ki.

Ami az utazási csomagok keretében történt foglalásokat illeti, a MUISZ-elnök elmondása szerint a nagy charterező cégek már elkezdték az átfoglalásokat más légitársaságok járataira. Tehát a nyári utazásokra történt foglalások per pillanat nincsenek veszélyben, hiszen az utazási irodáknak is az az érdekük, hogy megoldódjon a járatok átszervezése a meghirdetett árakon. Ebből a szempontból pedig szerencsés, hogy év elején történt a leállás, nem pedig a nyári szezon kellős közepén - jegyezte meg a MUISZ-elnök.

A jogászok úgy vélik, a Malév-leállás vis maiornak minősül, ám ez csupán az utazási irodák és a légitársaságok közötti helyzetre vonatkoztatható (azaz visszatérítési kötelezettség ebben az esetben az utazási iroda részéről nem állhat fenn). A fogyasztók és az utasok felé azonban szó sincs vis majorról, hiszen a járattörlés nem viszonyul vis majornak. Ennek értelmében tehát feléjük mindenképpen fennáll a kártalanítási kötelezettség.

Már most biztos, hogy a hazai turizmusra is kihat a Malév-leállás. Egyrészt a megszűnt járatok miatt, másrészt a bizalomvesztés miatt pártolhatnak el a külföldi turisták Magyarországtól. „Nincs katasztrófahelyzet, ezt kell hangsúlyozni” – jelentette ki Molnár Gabriella. A magyar idegenforgalmon kívül a jelentősebb utazási irodákat (körülbelül 10-15 iroda) érte még valós kár.

Van esély az utasok kártalanítására
Fotó: Kummer János

Ha becsődöl, ki fizet?

Az e-mailen érkezett panaszáradatból az is kitűnik, hogy nincs egyértelmű tájékoztatás az ügyfeleknek. Erre Baranovszky György, a FEOSZ (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége) ügyvezető elnöke azt a – napokban szárnyra kapott – téves információt hozta fel példának, miszerint a bankkártyás fizetők visszakaphatják a pénzüket. A bankkártyával fizető utazók közül – akiknek azonban elenyésző a száma a károsultak között – nem biztos, hogy mindenki visszakapja a pénzét, mert félő, hogy a bankok nem vállalnak felelősséget minden bajba jutottért.

Sőt arra is rámutatott, hogy 2 milliárd forint kevés lesz a bajba jutott Malév-utasok kártalanítására (ahogy a megszületett kormányrendeletben áll), főleg úgy, hogy még a kifizetések módjáról sincs megegyezés. A kormányrendelet értelmében ugyanis jelenleg 2 milliárd forint van félretéve az utasok kártalanítására (tehát nem a pénzvisszatérítésre!). Az összeg azok számára nyújt lehetőséget, akik a leállást követő 3 napra (T+3 nap) rendelkeztek jeggyel, és február 29-ig visszatértek volna Magyarországra. Mindenesetre még a fogyasztóvédők számára is sok a kérdőjel. „Jelenleg az sem tisztázott, hogy egy estleges tényleges csőd esetén mi a teendő" – jegyezte meg Baranovszky.

Fotó: MTI / Kollányi Péter

Az érdeklődök közvetlenül is fordulhatnak kérdéseikkel az oktatási államtitkársághoz, amely úgy véli, a párbeszéd lehetősége biztosítja a változás körüli bizonytalanságok, félreértések tisztázását.

Az első online tájékoztatót a napokban kapják meg az intézményvezetők, ebben a törvény egyes intézkedései hatálybalépésének dátumait sorolják fel. E szerint a legsürgősebb teendő most az iskolákban az alaptanterv társadalmi vitájába való bekapcsolódás (erre néhány hetük van), illetve december 31-ig a pedagógiai programok és SZMSZ-ek felülvizsgálata.

Törésvonalak és kitörésvonalak

A szélsőjobboldalon tapasztalható megosztottság, a hungaristák, nemzetiszocialisták és a Jobbik közti ellentétek lecsapódnak a 45-ös kitörés emléknapján is. Ennek legfőbb oka, hogy ez a nap a hazai militáns szélsőjobboldal, a szkinhed szubkultúra, a neonáci és nemzetiszocialista sejtek, szervezetek legfontosabb eseménye volt a találkozásra, eszmecserére és az elvtársi kapcsolatok ápolására. Ennek színterei a már évtizedes hagyományú kitörés emléktúrák voltak, bizonyos esetekben azonban a Budai Várban is zajlott neonáci, hungarista összejövetel, melyet általában szkinhed zenekarok koncertje zárt.

A "Becsület napja" 2008-ban a Hősök terén
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Az első Orbán-kormány alatt, 1999-ben azonban rohamrendőrök jelentek meg egy ilyen, a megemlékezés után tartott koncerten a Viking kocsmában és a kemény razzia után egy ideig szüneteltek a nyilvános rendezvények. 2003-ban viszont már egyenesen az Országházzal szemben zajlott újra a megemlékezés körülbelül száz neonáci részvételével, több száz ellentüntető jelenlétében. Tavalyelőttig több alkalommal a Hősök tere volt az emléknap helyszíne, számos külföldi neonáci társszervezet, szimpatizáns, 2009-ben több mint 500 ember részvételével.

Átkerült a staféta

2010-től a hatósági nyomás és a szélsőjobb belső konfliktusai miatt újra az emléktúrák vették át a nagy sajtónyilvánossággal járó központi ünnepségek helyét, a Jobbik megerősödésével pedig adta magát, hogy a szélsőjobboldali párt is saját, arculatának megfelelő rendezvényt szervezzen. Idén, csakúgy, mint 2011-ben bár nem a Jobbik szervezésében, de jobbikos politikusok részvételével zajlik majd az egyik túra, melynek már a helyszíne és időpontja is ismert. Velük párhuzamosan zajlik egy másik túra, a keménymagé, amelyet a feloszlatott Vér és Becsület Kulturális Egyesület utódja, a Pax Hungarica Mozgalom, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg, a Nemzeti Forradalmi Párt és az NS-Front szervez közösen.

A kitörés emléktúrák hagyományát elindító Magyar Nemzeti Arcvonal, mely a 90-es évek elején a hazai hungarista mozgalmak újraindításának motorja volt, a 2000-es évek végén pedig paramilitáris kiképzőtáboraival hívta fel magára a figyelmet, idén anyagi okokra hivatkozva nem szervez központi megemlékezést. Ettől függetlenül helyi szinten, vidéken elszórt sejtjeiket helyi megemlékezések rendezésére buzdítják, a budapesti csoport pedig megszervezi az emléktúrát, a többi, „pesti hangoskodásnak” nevezett szélsőjobbrendezvénytől függetlenül. Közleményükben hozzáteszik ugyanakkor, hogy „szép ünnep”, de „pillanatnyilag huszadrangú kérdés”, mivel most „olyan évbe léptünk, amikor bármi megtörténhet”.

Aki nem szívesen válik meg hajkoronájától, nem is feltétlenül Jobbik-szimpatizáns és a fenti túrák egyike sem elégíti ki maximálisan igényeit, az még mindig elmehet a „politikai célt nélkülöző”, hagyományőrző Kitörés 60 emléktúrára, mely a Várból indul. Ide azonban már beugró is van, a 60 kilométeres verzióra 2000, a 35-ösre 1200, a legrövidebb, 25 kilométeres túrára pedig 1000 forint.

Zavar, gyász, dicsőség

Budapest ostroma a XX. század egyik legsúlyosabb magyar tragédiája. A legendás szépségű főváros romba döntése sokáig volt feldolgozhatatlan trauma a város lakói, sőt az egész ország lakossága számára, ám a mai köztudatból szinte teljesen hiányzik az ostrom emléke. A mai fiatal generációkat már egyedül a minden évben összegyűlő, az ostrom során elesett kitörő katonákat hősökként ünneplő neonácik felvonulása figyelmezteti Budapest tragikus múltjára.

A Budapest ostromának történelmét könyvben is feldolgozó történész, Ungváry Krisztián szavaival: „A nagyrészt katonai és politikai vezetőik által becsapott önkénteseket, vagy az éppen tömeggyilkos múltjuk elől menekülő hithű nácikat hősökként beállítani kívánó csoportok a mai napig évente megrendezik a Becsület Napját, kisajátítva ezzel Budapest ostromának emlékét. Holott az emlékezés fontossága vitathatatlan, annak hiteles jellege azonban sokkal inkább a gyász, semmint a dicsőség lenne”.

A HÖOK országos rendezvénysorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet a felsőoktatásban kialakult helyzetre. Ennek első állomása a ma esti tiltakozás. A szervezet elnöke Nagy Dávid ismertette követeléseiket, amelyek a keretszámok újragondolását – főleg jogász és gazdasági szakokon – indítványozza. Továbbá a hallgatói szerződés eltörlését, amely miatt az európai hallgatói szövetség (ESU) segítségével az Európai Bizottsághoz fordulnak. A törvény szerintük uniós alapjogot sért azzal, hogy korlátozza a szabad munkavállalás lehetőségét. Kitértek arra is, hogy úgy vélik a tandíjrendszer adósrabszolgaságba taszítja a fiatal értelmiségieket.

A képre kattintva galéria nyílik!
Fotó: Kummer János

A HÖOK Elnökségének tagjai és a hozzájuk csatlakozók egész éjszakán át tartó virrasztásba kezdenek egyébként egy sátorban a téren. A helyszínen egyetlen politikusként Kunhalmi Ágnes az MSZP-től jelent meg, valamint egy rektor  a Corvinus vezetője Rostoványi Zsolt.

A helyszínen elhelyezett véleményládában gyűjtik a jelenlévők véleményeit, kérdéseit, észrevételeit majd azokat másnap továbbítják az oktatásért felelős államtitkárságnak. Várnak tehát minden diákot, szülőt, továbbá minden érintettet, akinek kialakult véleménye van és azt szeretné eljuttatni az illetékesekhez.

Selmeci Zsuzsanna interjút ad
Fotó: Kummer János

Titokban, kamerával

Itt fogunk először gyanút. Ha ez egy ilyen nyilvános esemény, amiről mindenki tud, akkor miért kellett titokban találkoznunk a parkolóban? Azt sem értjük pontosan, mire számít a hatóság egy olyan ellenőrzésen, ami tulajdonképpen be van jelentve. De Selmeci Zsuzsa megnyugtat minket. Amit ők keresnek, azt nem lehet csak úgy eltüntetni. Majd interjúadásba fog még a razzia előtt. Echo TV, HírTV, MTV. Ugyanazok a kérdések, ugyanazok a válaszok. "A gazdasági nehézségek időszakában az embereknek jobban be kell osztaniuk a pénzüket a mindennapi vásárlásaik során is. Ebben a helyzetben fokozott jelentősége van annak, hogy a fogyasztók ne legyenek kiszolgáltatva a kereskedelmi vállalkozások esetleges szabálytalanságainak.” Értjük. Közben a kisebb csődületre megjelenik az áruház biztonsági szolgálata. Zavar a rendszerben. Selmeci asszony megismétli, hogy csak egy kamera mehet be az áruházba. A tanácstalan operatőrök sorsot húznak.

Segíthetek?

Már egy órája várakozunk az áruház előtt, hogy meglepetésszerűen lecsaphassunk a milliókat offshore számlákra menekítő karvalytőke mindenkit kizsákmányoló templomára, vagyis a gonosz multira.

Vagy 15 újságíró, egy osztályvezető, egy sajtós és néhány ellenőr társaságában végre lecsapunk. Mosolygó biztonsági őr kérdezi, segíthet-e valamiben. Nem, köszönjük. Mi most meglepetésszerűen ellenőrzünk sajtó nyilvánosan. Egy kedves fiatalember vezeti a menetet. Kameneczky Péter felügyelő hosszú előadást tart azokról a hibákról, amire most figyelnek. Szigorúan a vásárló érdekében. Közben, kis túlzással, az áruház szinte teljes vezetése ott tolong körülöttünk.

Fotó: Kummer János

Non-stop

A felügyelő közben folytatja. „Tipikus probléma az áruházakban az, hogy ha éjfélkor lejár az akció, az adott termék, és a polcra függesztett akcióra figyelmeztető tábla nem tűnik el azonnal. A vevő a pénztárnál értesül arról, hogy a termék már drágább.” És milyen igaza van, bólogatnak az áruház alkalmazottai. Ha van vevő, aki éjfélkor így jár a pénztárnál az magára vessen – jegyzi meg mellettünk egy biztonsági őr. Ez a madaras teszkó. Legkésőbb 10-kor bezár. Teszi hozzá mosolyogva.

Trükközések

Sebaj, megyünk tovább. A magyar rádió riportere hetedik alkalommal sem kap konkrét választ a hiperek „trükközéseit” firtató kérdésére. Közben a zöldség-gyümölcs osztályra érünk. A csak nekünk magyarázó Kameneczky Péter látványosan megnézi az egyik mérleg hitelesítési matricáját. Rendben van. Közben egy másik apróságra is felhívja a figyelmet. „Amikor az áruház átcímkézi az árut, hogy a szállító vonalkódja mellé felkerüljön a sajátja is. Ekkor az eredeti vonalkódra nem ragasztható rá az új, és a nettó súly, valamint a szavatossági idő sem változhat az eredetihez képest. Miután látszik, hogy ez a többnyire férfiakból álló hallgatóságnak nehéz, egy kolléga szalad egy osztállyal arrébb, hogy példát keressen nekünk. A csomagolt szalonnán rendben volt az új matrica, és látszott a régi is.

No para

Ami azonban ennél is meglepőbb, hogy a negyed órás akció alatt mindent rendben találunk. Ennek örömére, boldogan integető alkalmazottak gyűrűjében véget vetünk a szigorú ellenőrzésnek. Kifele menet még Selmeci Zsuzsanna, a felügyelőség osztályvezetője megosztja velünk, hogy január elejétől eddig húsz ellenőrzés során találtak jogsértéseket. Amikor azt próbáljuk megtudni, hogy mekkora volt a bírság, mosolyogva elárulja, hogy határozatok eddig nem születtek, így a kiszabott bírság sem tudható. Majd egy későbbi tájékoztatón elárulják. Addig meg ellenőrizgetnek tovább. Titokban. No és meglepetésszerűen.

A szén-monoxid nem válogat

Az egyik leggyakoribb háztartási baleset a szén-monoxid-mérgezés, amelyet legtöbbször a helytelenül használt tüzelőberendezés okoz, de más oka is lehet. Aki belélegzi, észre sem veszi a gázt. Színtelen, szagtalan és íztelen. Amint bekerül a vérkeringésbe, a vörösvértest oxigént szállító részéhez, a hemoglobinhoz kapcsolódik, és miután 250-szer erősebb a kötődési erőssége, oxigénhiányos állapotot idéz elő.

A toxikológus szörnyű halálról beszél. A mérgezés a központi idegrendszert támadja meg. Az illető még a tudatánál van, de már mozgásképtelen. Legfeljebb hányingere lehet, fejfájást érezhet előtte.

„A szén-monoxid nagyon alattomos, hiszen nem lehet észrevenni. A beteg ugyan észleli, hogy valami gond van, de addigra már nem tud menekülni. A gáz blokkolja a testét" – mondta Prof. Dr. Somogyi Gábor, az Országos Toxikológiai Intézet igazgatója.

A szén-monoxid-mérgezett betegnek friss levegőt kell adni, szabad légutakat biztosítani és szükség esetén lélegeztetni. A helyiséget pedig gyorsan ki kell szellőztetni, miközben az elsősegélynyújtónak arra is fokozott figyelmet kell fordítania, nehogy segítés közben maga is bajba kerüljön.

Drámai a helyzet

A napok óta tartó erős szél és hóátfúvások sokat rontottak a helyzeten. A szél ugyanis visszafelé fújta a füstöt és vele együtt az életveszélyes égéstermékeket a kéményekben. Szén-monoxid-mérgezés miatt hatan vesztették életüket és 44-en kerültek kórházba az idén a katasztrófavédelem adatai szerint.

Naponta tucatnyi esethez riasztják a mentőket, ez jóval több az átlagosnál. Máskor a legkeményebb téli napokon is csak egy-két esettel van dolguk. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője szerint az elmúlt 24 óra alatt országszerte tíz helyszínre kellett kivonulniuk szén-monoxid-mérgezés miatt. A 18 éves szombathelyi lányon kívül kedden a Csongrád megyei Bordányban is rosszul lett egy asszony. Rajta sem tudtak már segíteni. Lánya kórházba került. A hétvégén a Békés megyei Dévaványán, illetve Szabolcsban, Napkoron riasztották ugyanezért a mentőket.

Szellőztetés, korszerűsítés és túl jól záródó ablakok

A szakemberek arra figyelmeztetnek: fontos, hogy naponta többször szellőztessünk és rendszeresen ellenőriztessük a gázkészülékeket. Szén-monoxid ugyanis akkor képződik, ha a kazán, kályha vagy vízmelegítő hibás, rosszul beállított, nem megfelelő füstelvezetésű és emiatt nem ég el rendesen a tüzelőanyag. Éppen ezért fontos, hogy már a tél kezdete előtt ellenőriztessük a füstelvezető csöveket, engedjük be a kéményseprőket, vagy magunk hívjunk szakembereket, hiszen igen gyakori, hogy kéményhiba okozza a füstmérgezést.

Puskás Tivadar (Fidesz-KDNP), Szombathely polgármestere korábban hangsúlyozta: országos probléma lehet abból, hogy sok lakásban jól záródó, a levegőt át nem engedő nyílászárókra cserélték az ablakokat, ám olyan gázkészülékeket használnak, amelyek az égéshez az oxigént a lakás légteréből vonják el.

A 2003-as gáztörvényben még benne volt, hogy a gázkészülékek üzemelését a tulajdonosoknak legalább ötévente felül kell vizsgálniuk, a 2008-as gáztörvényből azonban ez a kötelezettség már kimaradt - mutatott rá törvénymódosítást sürgetve a polgármester, aki Szombathely országgyűlési képviselője is. Bejelentette: a februári közgyűlésen kezdeményezni fogják, hogy az összes gázfűtéses önkormányzati lakásban vizsgálják fölül a használt gázkészülékeket. Ugyanezt javasolják a magántulajdonú lakásokban élők számára is.

Életet menthet a megelőzés

A szén-monoxid-koncentráció emelkedése szén-monoxid-érzékelővel azonnal jelezhető. Riasztót már néhány ezer forintért is kapni, és életet menthet.

A kereskedelemben megtalálható készülékeknek két fő típusa létezik. Az olcsóbb félvezetős és a drágább, ami vegyi reakcióval jelzi a szén-monoxid mennyiségét. Ez utóbbinak szigorúan meghatározott élettartama van, annak letelte után a készülék használhatatlanná válik.

„Gyengébb minőségű készüléket egy-két év garanciával és körülbelül ugyanennyi élettartammal már négyezer forintért is kapni. A biztonság szempontjából azonban nem a legmegnyugtatóbbak. Mivel általában hosszú távra vásárolunk, érdemes minőségi készüléket választani. Ezek tizenötezer forinttól kezdődnek, de akár hét évig is működnek és többéves garancia jár hozzájuk. Emellett kényelmesebb velük együtt élni, nem riaszt be feleslegesen" – mondta megkeresésünkre Kertész Csaba, a Dr. Gáz Szolgáltató Bt. áruházvezetője.

A szakember szerint több gázkészülék használata esetén javasolt több érzékelőt használni, többek között a fürdőszobában is. A fűtési szezon indulásakor célszerű bekapcsolni, majd bekapcsolva tartani a készülékeket. A számla miatt nem kell aggódni, áramfogyasztásuk minimális.

A készüléket olyan helyen kell használni vagy stabilan felszerelni, ahol nem kaphat vizet. Főszabály, a gázkészülék közelében, lehetőleg három méteren belül, a levegőmozgás irányában és közel fejmagasságban legyen. Riasztáskor kapcsoljuk ki a gázkészüléket és azonnal nyissunk ablakot, menjünk friss levegőre.

Mint korábban megírtuk az új felsőoktatási finanszírozási rendszerben, aki államilag finanszírozott képzésben szerzi a diplomáját, annak a diplomázást követő 20 éves periódusban bármikor legalább kétszer annyi időt kell eltöltenie Magyarországon, mint amennyi ideig a tanulmányait végezte. Egy orvosnak tehát, aki a hatéves egyetemi képzésének végén általános orvosi oklevelet szerzett, legalább 12 évig Magyarországon kell dolgoznia a diplomázás utáni 20 évben bármikor. Ha nem így tesz, akkor a végzett hallgatónak vissza kell fizetnie az állam részére a teljes egyetemi képzésének költségeit. Az elfogadott törvény és kormányrendelet szerint mindezt a tanulmányok megkezdése előtt szerződésben kell vállalniuk az államilag finanszírozott, tehát tandíjmentesen tanuló hallgatóknak.

Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

Az oktatáspolitikáért felelős EU-biztos saját, hivatalos Twitter-csatornáján közölte: „Találkoztam Győri államtitkár asszonnyal, és közöltem vele: félő, hogy a törvény sértheti a munkaerő szabad áramlásának elvét, és növelheti az iskolaelhagyók számát”.

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a testület jogi szolgálatai már január közepén megkezdték a magyar jogszabályok jogi vizsgálatát. Több főigazgatóság végzi az elemzést, hiszen több szempontból (foglalkoztatási és oktatási) is aggályosnak ítélte a Bizottság a törvényt és a kormányrendeletet.

Az oktatási EU-biztos kabinete emlékeztetett arra, hogy ritka, de nem példa nélküli, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított oktatási kérdésekben egy tagállam ellen. Ausztria például néhány évvel ezelőtt azért kényszerült szabálymódosításra, mert Bécs városa az egyetemein tanuló diákoknak nem biztosított ugyanolyan tömegközlekedési kedvezményeket, mint a helybéli fiataloknak. Elmondása szerint ugyanakkor a tagállami hatáskörbe tartozó szakpolitikai területeken a szokottnál is óvatosabban jár el a Bizottság, ha egyszer kötelezettségszegési eljárás indításáról van szó.

A szocialista Hiller István múlt héten arra hívta fel a figyelmet, hogy a diákhitel 2. rendszer az IMF-tárgyalásokon lehet téma, hiszen az kiszámíthatatlan terheket ró az ország költségvetésére.

Vannak persze kivételek. Az - 1978 előtti szabályozási környezethez való visszatérést jelentő, hétfőn vitára bocsátott központosított, előíró - új alaptanterv éppen azokat az innovációkat fojtja meg, amelyek hatékonyan és eredményesen éltek a helyi szintre utalt lehetőségekkel. Ez igaz mind a tehetségfejlesztő, mint a hátrányos helyzetűek nevelésével foglalkozó alternatív iskolákra, a normál tantervtől eltérően nevelő-oktató intézményekre és az ott tanító pedagógusokra. Mint Nahalka István oktatáskutató több helyen elmondta, ez a réteg a pedagógusok mintegy 20 százalékát teszi ki. A 80 százalék pedig tulajdonképpen észre sem veszi vagy örül az új szabályozásnak, hiszen az megerősíti őket abban, hogy a megszokott módon, az előre megírt tankönyvek alapján taníthatnak.

A tankönyvírók „natosíthatnak”

Ilyen értelemben a tanterv a tankönyvíróknak szól leginkább, hiszen ők fogják most „újnatosítani” a könyveiket. A NAT-ot néhány – minden iskolának kötelezően választandó – kerettanterv fordítja le a mindennapi tanítás nyelvére. Ezek alapján készül majd el egy-két szerencsés kiadónál (busás bevételt hozva, és a kis kiadókat ellehetetlenítve) az a néhány új tankönyv, amit a kormány jóváhagy és amit a pedagógusok választhatnak.

A vitára bocsátott dokumentumnak tehát nem a tartalmával van a legnagyobb baj, hanem a múlt század közepi szellemiségével, amely úgy véli, ma is a központból előírt tananyagot kell „lenyomni a diákok torkán” a Cserehát eldugott falvaiban és a Rózsadombi iskolákban egyaránt.

A vitaanyag a köznevelés feladatát alapvetően „a nemzeti műveltség átadásában és az egyetemes kultúra közvetítésében, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítésében jelöli meg. Feladata továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a közjóra való törekvés megalapozása, a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése”. Ezzel nem lehet vitatkozni, mint ahogy azzal sem, hogy tanítani kell az iskolában Adyt, Petőfit és a geometriai alakzatokat. Sokan az új tartalmak megjelenésére hívják fel a figyelmet, de a legtöbb újnak hitt tartalom - mint az erkölcsi nevelés, a médiaismeret vagy a tánc és dráma - már az 1995-ös NAT-ban is szerepelt. Az a kérdés, hogy az iskolák hogyan vezetik be ezeket a műveltségterületeket a mindennapi gyakorlatban.

Az a fontos, mit tanulnak

Halász Gábor oktatáskutató szerint ma már nem az a fontos, hogy az egyes iskolákban mit tanítanak, hanem az, hogy mit tanulnak a gyerekek. Annak, hogy központilag részletesen meghatározzák a kötelező tananyagot, és jogi eszközökkel előírják ennek a tanítását, csekély direkt hatása lehet arra, hogy a gyerekek mit tanulnak. Úgy véli, az iskola munkafolyamatai olyan bonyolultak, hogy azokat nem lehet ilyesfajta jogi ellenőrzéssel befolyásolni.

A központi szabályozás semmilyen formában nem veszi figyelembe a helyi lehetőségeket, igényeket, azt, hogy mi érdekli a gyermekeket – magyarázta Vass Vilmos az FN24-nek korábban. Hozzátette, az ráadásul olyan tanulás- és műveltségképpel rendelkezik, ami működésképtelen a 21. században.  Rossz hír a pedagógusok egy részének, hogy ma már nem az iskolából, nem a tanároktól, de még csak nem is a szülőktől szerzik a gyermekek az ismereteik nagy részét, hanem az internetről, a televízióból és a kortársaiktól. Lassan el kell felejteniük a hagyományos tudásátadás privilégiumát, hiszen nekik is kutatni, keresni, konstruálni kell az ismereteket, s ugyanezt a folyamatot kell támogatni a diákok esetében is. Ez a helyi körülmények figyelembevétele nélkül vakmerő vállalkozás. A pedagóguspálya egy értelmiségi pálya, nem betanított munka, itt Marzano szavaival élve „művészetről és tudományról” beszélünk, ez bizalom és professzionalizmus kérdése. Ezt a bizalmat vonja most megint el az állam a tanároktól – véli az oktatáskutató.

Másrészt a magyar közoktatási rendszer alapvetően kimenetszabályzó rendszer. Az érettségi követelmények sokkal erősebben meghatározzák az általános iskola felső tagozata és a középiskola iskolai gyakorlatát, mint bármely bemeneti, tantervi előírás, bármilyen minőségű, tartalmú, szemléletű a NAT. Így volt ez eddig is, és így lesz ez a mostani „ellenreform” után is.

János vitéz a helyére került?

Ismert, hogy Országos Köznevelési Tanács korábbi elnöke éppen azért mondott le, mert a Hoffmann-tervekben megjelent a mindenkire kötelező, központi tanterv, ami előírja, hogy mit, mikor kell az iskoláknak tanítani. Mint mondta, eddig a tartalmi szabályozás nem határozott meg konkrét tartalmakat. Nem azt írták elő, hogy a szövegértést a János vitézen keresztül kell tanítani mindenütt (volt annyi bizalom a magyar pedagógusokban, hogy előírás nélkül is tanítani fogják a János vitézt), hanem fejlesztési követelményeket fogalmaztak meg. Azt, hogy milyen képességeket, készségeket kell kifejleszteni a gyerekekben. Ha előírják az egy és oszthatatlan kötelező tantervet és ezen belül a tananyagot, akkor megfosztják az iskolákat attól a lehetőségtől, és egyben megszabadítják attól a tehertől, hogy maguk dolgozzák ki a helyi sajátosságokra is reflektáló helyi tantervet – mondta lapunknak a lemondása után Loránd Ferenc.

Úgy fogalmazott, hogy „olyan ez, mint a házasság, ami gyönyörű adomány, de rengeteg teherrel, a másik emberért vállalt felelősséggel is jár. Eddig a nevelőtestületre bízták, hogy dolgozza ki helyi tantervét, ami egy jelentős bizalmi effektus volt. Megbíztunk a pedagógusok szakértelmében, lelkiismeretében, hazafiságában. Ha előírják, hogy mit kell tanítani, ahogy a tervek szerint az új Nemzeti alaptantervvel tenni szándékozzák, akkor egy kis tanyasi iskolában ugyanazon az anyagon kell fejleszteni az adott képességeket, mint egy városi iskolában. Az ilyen rendelkezések ellen persze a pedagógusok régen kitalálták, hogy bezárják az ajtót, és a teremben azt csinálnak, amit akarnak. De hát, ez a cél?”

Az új NAT több mint három évtizedes – a nemzetközi trendbe illeszkedő, és minden ellenkező híresztelés ellenére eredményeket felmutató - folyamatot fordít most vissza a hatvanas évekbe. A központosításra, előírásokra épülő alapelv rossz, de a benne megjelenő tartalmakkal nincs nagy baj.

Akárhogy is, várhatóan alig határozza majd meg az iskolai munkát.

Annak érdekében, hogy a kompenzációt egész évre biztosítani lehessen, a kormány azt kéri, a közszolgák legkésőbb 2012. március 15-ig nyilatkozzanak a munkáltatójuknak. (Amennyiben a jogviszony év közben keletkezett, a jogviszony keletkezésével egyidejűleg lehet a munkavállalónak benyújtani a nyilatkozatot.) A munkáltató a kompenzációs igényt csak az átvételt követően tudja megküldeni az illetékes illetményszámfejtő helynek.

A nyilatkozatot folyamatosan lehet benyújtani, de akinek február 15. után érkezik be a kérelme, annak a februári bérében még nem jelenik meg a kompenzáció összege.

Ezért kérnek mindenkit, hogy lehetőleg minél hamarabb nyilatkozzon a munkáltatója felé. Azonban abban az esetben, ha valamilyen okból kifolyólag - pl. szabadság, betegség - a februári bérek számfejtését megelőzően a munkavállaló nem tud nyilatkozni, a kompenzáció ebben az esetben sem veszik el, azt 2012. március 15-ig benyújtott nyilatkozata esetén visszamenőlegesen megkapja.

Az üzleti szférában minden munkáltatónak, aki állami bérkompenzációt szeretne, pontosan tudnia kell, melyik dolgozóinál mennyivel kell megemelni a bért. Sőt, garantálnia is kell, hogy az elvárt béremelést maradéktalanul végrehajtja, különben megbüntethetik. Ehhez képest érdekes, hogy a közszférában a dolgozókat nyilatkoztatják, mintha munkáltatójuk, az állam nem lenne tisztában azzal, hogy mennyit keresnek és mennyivel kell őket kompenzálni.

De nézzük ebben az egészben a jó hírt: úgy tűnik, a (bruttó 216 805 ezer forint alatt kereső) közszolgák is megőrizhetik a tavalyi nettójukat. Pedig február elején még kevesebb volt a borítékjukban.

Magyarországon lopnak. Azért kell új köztársaság, új jogrend, hogy a tömeges lopás megszűnjön. Kerényi Imre rendező (Echo TV, január 31.)

Fotó: Neményi Márton

Tisztában vannak már vele a legelszántabb fülkeforradalmárok is, hogy Orbán Viktor legnagyobb választási ígérete teljesíthetetlen. Hollósi Zsolt újságíró a munkanélküliségről (Délmagyarország, január 31.)

Az LMP túl fogja élni ezt a választási ciklust, ha tovább zöldül. Péter Mihály agrárpolitikus, Magosz-alelnök (Echo TV, január 31.)

Mindenki úgy szeretne összefogást, hogy mögötte alakuljon ki. Krekó Péter politológus az ellenzéki mozgalmakról (ATV, február 1.)

Arra kellett neki a demokrácia, hogy mindenki mást kiszorítson belőle. Parti Nagy Lajos író Orbán Viktorról (FN24.hu, február 2.)

Ha megállapodik az IMF-fel, iszonyú megszorításokra kényszerül. Ha nem, jön az államcsőd. Debreczeni József közíró Orbán Viktorról (168 Óra, február 2.)

A Valutaalap, a Provident és a tanyasi uzsorás között nem látok lényegi különbséget. Fábry Sándor műsorvezető (Heti Válasz, február 2.)

Fotó: Kummer János

Annyira hülyék, hogy még azt sem értik, amit hazudnak. Para-Kovács Imre újságíró (Hírszerző.hu, február 2.)

Díszmagyart ölt magára, nem polgári ruhát. Aczél Endre újságíró az Orbán-kormányról (Népszabadság, február 3.)

Minden összegnél van több. Farkas Erika műsorvezető (Magyar Rádió, február 3.)

Magyarországon most ruhaváltás zajlik. Megváltozik a demokrácia ruhája, de nem a demokrácia változik meg. 23 évvel a rendszerváltás után adunk egy tisztességes gúnyát az országra. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár (Magyar Hírlap, február 4.)

Van egy kör, amely egy bizonyos fajta színházi ízlést és stílust terrorként értelmez. Ők tehát terroristák. Mi pedig a demokráciáért küzdünk. A szellemi demokráciáért. Pozsgai Zsolt drámaíró, az Új Színház művészeti vezetője (FN24.hu, február 4.)

Szláv asszimilánsként imádta a magyart. Tamás Gáspár Miklós filozófus Csurka Istvánról (HVG Onlie, február 4.)

Az olajfa nem ebben az országban terem. Schiffer András LMP-politikus (Magyar Nemzet, február 4.)

Fotó: Kummer János

Mi azoknak a politikai képviseletére szeretnénk vállalkozni, akiket mélyen felháborít és elkeserít az Orbán-rendszer, de emiatt nem akarják szőnyeg alá söpörni a megelőző ciklus hibáit és csalódásait. Jávor Benedek LMP-politikus (Facebook.com, február 4.)

A bukás nem rázta meg eléggé az MSZP-t ahhoz, hogy kíméletlenül végiggondolja önmagát. Mihancsik Zsófia újságírónő (Galamus.hu, február 5.)

Aki mindent tud, nem biztos, hogy művész., aki nem tud mindent, azt biztosan nem az. Gyémánt László festőművész (Vasárnapi Hírek, február 5.)

Az előző részek tartalmából

Egy csapat magyar nagyot gondolt. A mongoloknak akarták megmutatni, milyen a magyar munkás. Nem fél az idegentől, a rossz munkakörülményektől, keményen dolgozik, csak fizessék meg. Mint arról korábban írtunk, egy férfi társaival egy mongol külszíni vasércbányában próbált szerencsét. A kaland azonban komoly ráfizetéssel zárult. Volt, aki csak a fizetést nem kapta meg. De olyan is akadt, aki maradandó egészségkárosodást szenvedett.

Nem mindenkinek rossz ott

Bogdány János a tél kezdetéig ugyanitt dolgozott. Ha kitavaszodik, visszamegy és nem véletlenül. Tisztességesen fizetnek, felnéznek rám, és komoly feladatokat kapok  – mondja. „Ugyanolyan módon jutottam ki erre a munkára, mint a többiek. A munkahelyem nem a bánya, hanem az útépítés volt. 50 kilométerre laktam a főtábortól, kint a sivatagban, jurtában, úgy éltem, mint a helyiek.”

Hova máshova

János itthon a bányaiparban, később az építőiparban dolgozott. Mostanában nem épül szinte semmi Magyarországon. Ezért választotta a távoli munkát. Az elején persze nehéz volt szót érteni a helyiekkel. De az alkalmazkodás meghozta az eredményt. „Átlagosan 100 fő munkájáért, életéért voltam, vagyok felelős. A köszönésen kívül nem tudtam egy szót sem mongolul, viszont az első perctől kezdve voltak tolmácsok. A kiutazásom előtt órákat töltöttem a neten, hogy minél több infóhoz jussak erről az országról, szokásairól, az elfogadott viselkedésről, a tabukról, illetve az írott, íratlan szabályokról, amivel szembesülni fogok, mint egy mongol cég alkalmazottja. Ezt megteheti mindenki, sőt meg is kell tennie, ha Európán kívül szeretne munkát vállalni, ilyen-olyan okok miatt. Ilyen felkészülés után sem egyszerű egy átlag európainak megérteni, elfogadni azt, amivel találkozik."

Nyilvántartanak

Mert arrafelé bizony nagyon más az élet. Jurtában lakni európaiként nem egyszerű dolog. Az ételek sem olyanok, mint itt. És az emberek mentalitása sem. János azt mondja, volt olyan, amikor egy kis csapat mongol 150 kilométert utazott, hogy megnézze, kik azok az idegenek akik utat építenek a bánya mellett. Mert hallottak róluk. „Azt tudomásul kell venni mindenkinek, hogy figyelni fogják, - még ha nem is veszi észre -, milyen ember, milyen a munkája, hogyan viselkedik, mennyire erős mentálisan, fizikálisan. Ezek döntik el, mennyire veszik komolyan az embert.

Jánost három hónap után fogadták be. „A szerződés nem is mindig számít, ha jó vagy, megkapsz mindent, sőt többet is. Ha nem, akkor mindegy mit csinálsz, olyan, mintha nem is lenne szerződésed.”

A magyar vircsaft

Úgy tudjuk, a pórul járt magyarok egy részével is pont ez volt a baj. A mongolok szerint nem bizonyultak elég jó munkaerőnek. Ez persze nem feltétlenül az ő hibájuk. Egyszerűen nem tudták mire vállalkoznak, a mongolok pedig mást vártak tőlük. „Nem mondom, hogy a helyi cég nem tehet a kialakult helyzetről, de a magyarok is nagymértékben benne vannak abban, hogy ez így alakult. Nem vetett túl jó fényt ránk némely honfitársunk viselkedése. Sokan alkoholproblémákkal küzdöttek, mikor szeszesitalhoz jutottak elvesztették az önkontrolljukat, nem ismerték a mértéket, viselkedésükkel lejáratva magukat, illetve az összes magyart.”

Ahogyan a csillag megy az égen

Persze azt János sem állítja, hogy a korábbi cikkeinkben emlegetett nem fizetés jogos volna. Neki azonban nincsenek gondjai. Igaz, azt hozzáteszi, hogy az elején harcolnia kellett egy kicsit a fizetésért. „Nem pont annyit gondolt a mongol cég, mint amennyit én. Kiharcoltam a magam jussát.” Látták, hogy rá lehet bízni embereket, akár 24 órában is ott van. Keményen dolgozik. Kicsit vitatkoztak, aztán megadták, amit kért.

Új honfoglalás

A magyar szakembernek már az is eszébe jutott, hogy az egész családjával kitelepül. Az elmúlt 10 hónapban, ha nem is felsőfokon, de megtanult egy kicsit mongolul. „Hasonlít a nyelvtan szerkezete. Persze a szavak mások, de abban is van némi egyezés.” Amikor azt firtatom, hogy kamasz fiai mihez kezdenének egy ilyen távoli országban, magabiztosan mondja, hogy nagyon jó iskolákat talált. „Innen amerikai, brit egyetemekre mennek a diákok.”

Mindenesetre ez még csak terv. Ami biztos, hogy tavasszal várja vissza a mongol cég. A pórul járt magyarok pedig arra várnak, hogy történjen valami az ügyükben.

Beérve látszott, hogy a hagyományokhoz híven a közönséget három egységre osztották a csarnokon belül. Az illusztris meghívottak ellipszisét két oldalról nyugdíjasok oszlopa foglalta keretbe. Hamarosan megérkeztek az első notabilitások is a Millenáris csarnokába. Az elsők között véltük felfedezni Pozsgai Imre arcélét, aki éppen a helyét kereste a jobboldalon.

Az idei évértékelésen a Fidesz-vezérkaron, a szellemi holdudvaron és a gazdasági tényezőkön kívül megjelentek olyan független intézmények első emberei is, mint a Legfőbb Ügyészség (Polt Péter személyében), vagy a Magyar Tudományos Akadémia (Pálinkás József, sőt elődje, Vizi E. Szilveszter is). A vendégek mind nagyon szépen felöltöztek, még Demján Sándoron is egyenesebben állt a nyakkendő a szokásosnál. Hoffman Rózsa megtörve a rutint szürkében érkezett, de vele kontrasztban viszont az idei évértékelő meglepetése a piros volt. Vörösben érkezett Pitty Katalin operaénekesnő és Gereben Ágnes történész is.

Külön tanulmányt lehetne írni arról, milyen hierarchia alapján állítják fel az ülésrendet a miniszterelnök évértékelő eseményein, miért kap helyet elől Balázs Péter egy színházzal és hátul Reviczky Gábor egy üvegtigrissel. Bár még így is jobban járt, mint Pálffy István KDNP-s, Farkas Flórián fideszes képviselő, vagy a kormány saját szóvivője, Giró-Szász András. A rendezői közepet azért egy törhetetlen Demján-Csányi-Széles tengely erősítette. Demján Sándor el is kvaterkázott hosszasan a nemzeti fejlesztési tárca új vezetőjével, aki szintén a szomszédban ült. A nyugdíjas közönség páholy soraiban Fata Jánosnét kerestük, de úgy tűnik, neki már felvitte az isten a dolgát.

A kormányfőt Balgoh Zoltán, a rendezvény védnöke kísérte be, majd rövid bevezetőjében úgy fogalmazott meg kérdéseket és kéréseket felé, mint a kisgyerek a Mikulás ölében. A miniszterelnök színpadra lépését a szokásos vastaps fogadta, beszédének részletezésétől eltekintünk, inkább a hangulatra térnénk ki pár szóban. A kormányfő beszéde alatt nyolcszor zengett fel tapsvihar, ebből egyszer spontán. A kormányfői szóvicceken és még kritikus füllel hallgatva is tényleg vicces poénokon a közönség elégedetten nevetgélt, ha jól számoltuk, éppen ötször.

Az kétségtelenül átjött a teremben állva, hogy itt most előremutatást várnak a jelenlevők, de a rendezvény végén már úgy tűnt, hogy a visszamutogatással sincsen különösebb problémájuk (a kormányfői beszédben most igen hangsúlyos szerepet kapott az „elmúltnyolcév” és Magyarország tönkretevői). Orbán határozott, de kompromisszumképes politikát ígért, viszont egyben közölte is, hogy balra az országot kiárusítók, jobbra pedig mindent visszautasító erők állnak, így középen az irány, a küzdelem eszköz, nem cél. A közönség tapsolt.

A beszéd után vidám arcokat láttunk, érdekes módon még Berényi János, a megboldogult Malév igazgatóságának elnöke is mosolygott kifelé menet, pedig pár napja még mély szomorúsággal számolt be a nemzeti légitársaság haláláról. Pálffy István, akit a kijáratnál elkaptunk, három dolgot emelt ki a miniszterelnök beszédéből: az országot tönkretevőknek nehéz lesz megbocsátani, az egykulcsos adórendszer jó, csak még nem jutott érvényre minden intézményben, végül pedig a Patrióta Európa Mozgalom létrejöttét méltatta, amelynek megalapítását Balog Zoltán államtitkár jelentette be Orbán Viktor beszéde után. „Nem az a kérdés, hogy kell-e nekünk az Unió, vagy nem, csupán az, hogy milyen”– mondta a KDNP-s képviselő. Mi pedig próbáljuk újra összerakni a miniszterelnök szavait „Az Európai Unió jelenleg olyan, mint az alkohol”. Fenékig.

A 10 éves évfordulóra tervezett ünnepi eseményeket a jelenlegi – Schwajda György, Huszti Péter (két hétig) és Jordán Tamás után - a negyedik igazgató, Alföldi Róbert mutatta be a sajtó munkatársainak. A legendás hírű nyitóelőadás előtt a jelenleg is műsoron lévő, Alföldi által rendezett Tragédiával tisztelegnek. A jubileumi estre tíz vidéki város pedagógusait hívják meg, akiknek – az EON jóvoltából – az utaztatásáról is gondoskodik a színház.

2012 tavaszán a Rákóczi-híd (korábban Lágymányosi-híd) pesti oldalán elhúzódó mintegy 40 méteres falfelületre a Nemzet Színészei eltávozott birtokosainak – Komlós Jucinak, Lukács Margitnak, Agárdy Gábornak, Bessenyei Ferencnek, Garas Dezsőnek, Kállai Ferencnek, Raksányi Gellértnek, Sinkovits Imrének és Zenthe Ferencnek – a portréit festik fel a Suppré-Neopaint kreatív ügynökség TűzfalRehab programja keretében. A mű átadására, illetve annak elkészítéséről szóló kiállításának és werkfilmjének bemutatására szintén március 25-én, a délutáni Bánk Bán junior előtt kerül sor. Az ügynökség munkatársa szerint az óriásfreskó több évig látható lesz a híd lábánál.

A színház emellett – profi és amatőr fotósok számára egyaránt – Madách műve inspirálta fotópályázatot hirdet, a műveket március 9-ig várják, a fényképekből rendezett tárlat megnyitója természetesen szintén a március 25-én lesz.

A sajtótájékoztatón bejelentették azt is, hogy február 16-21. között mini turnén vesz részt Magyarországon a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, amely a Thália, a Nemzeti mellett a debreceni Csokonai Színházban is bemutatkozik. Ahogy azt a sajtótájékoztatón az erdélyi társulat igazgatója sejtelmesen mondta, turnéjuk Alfölditől Vidnyánszkyig terjed.

"A magánnyugdíj-pénztári tagok befizetéseit csak 75 százalékban ismerik csak el"

Még mindig van hátrányos megkülönböztetés

A hátrányos megkülönböztetés szerintük annak ellenére is fennáll, hogy már nem fosztják meg az állami nyugdíjtól a magánpénztárakban maradókat. Mégpedig azért, mert a magánnyugdíj-pénztári tagok befizetéseit csak 75 százalékban ismerik csak el, míg a többi járulékfizető befizetését (akik visszaléptek az állami nyugdíjrendszerbe) 100 százalékon.

Mint ismert, a tagok a pénztáruknak nyugdíjjárulékot már nem utalhatnak (csak az államnak) így, bár a jövedelmükkel arányosan ugyanannyival járulnak hozzá az állami nyugdíjkassza finanszírozásához, mint a többi járulékfizető, mégis jelentősen kisebb állami nyugdíjat fognak kapni. Ezt hívják hátrányos megkülönböztetésnek – szögezi le a bizottság.

Mennyi lehet a nyugdíj?

Kiszámolták, hogy mennyi nyugdíj járna egy nem diszkriminatív szabályozás esetén azoknak, akik 2010 októbere előtt, 5 vagy 10 évig voltak pénztári tagok, majd a tagdíjbefizetés felfüggesztését követően, a tagságukat fenntartva tovább dolgoznak, és így 20, 30, vagy 40 éven keresztül fizetik a nyugdíjjárulékot a tb-nek. Ezt összevetették a 2012 januárjától hatályos új szabályozással. Íme, a számok:

Nagyobb méretért kattintson a táblázatra

A történet következő állomása – a működési feltételek ellehetetlenítése miatt – az lehet, hogy a nyugdíjkasszák megszűnhetnek, és a vagyonuk állami kézbe kerülhet. Ha erre sor kerül, úgy érzik megint lesz mit mondaniuk, az újabb jogsértő államosításról, és ismét írnak Strasbourgba.

Nem kell sietni

A teljesség kedvéért azt is megemlítik, hogy egyes kormányzati nyilatkozatok szerint (mint az FN 24 is megírta) tervezik a fenti diszkrimináció megszüntetését. A bizottság azonban csak a jelenleg hatályos jogszabályokból indulhatott ki a számításnál.

A magánnyugdíj-pénztári tagoknak azt javasolják, hogy ne kapkodják el a döntést: maradnak-e tagok vagy visszalépnek a tb-be. Hiszen – ismerve a törvényalkotás jelenlegi módját és tempóját – március 31-ig, a visszalépésre megadott határnapig, akár még meg is változhat a jelenlegi szabályozás.

„… a mindannyiunkat összekapcsoló értékeket: a munkát, az otthont, a családot, az egészséget és a rendet tesszük meg a kormányzati munka alapjául.” (Orbán Viktor 2010-es évértékelőjéből - a teljes szöveg itt olvasható)

Összefogás, megújulás, elrugaszkodás - 2011

„2010 az összefogás éve volt, amellyel létrehoztuk a minden további remény alapját jelentő változást. 2011 a megújulás éve, amikor átszervezzük és új alkotmányos alapokra helyezzük Magyarországot. 2012 az elrugaszkodás éve lesz, amikor Magyarország visszanyeri elvesztett egyensúlyi helyzetét.” (Orbán Viktor 2011-es évértékelőjéből - a teljes szöveg itt olvasható)

A változásról

2010 „Nem is tudom, volt-e valaha, amióta élek, ilyen mélyről jövő és elsöprő igény a változtatásra Magyarországon. Talán egyszer – húsz éve.”

„Amikor (az alkotmány) készült, egészen más helyzetben volt az ország, mint most, mint ma. Akkor erre volt lehetőség, és akkor lényeges előrelépést is jelentett. De a magyar szellem ebben bizony azóta sem vert tanyát.” (Orbán Viktor 2011-es évértékelőjéből)

Mintegy 20-an ünnepelték január elsején az életbe lépő új alaptörvényt a Parlament előtt. A maroknyi csapat Tordasról érkezett. A szimpatizánsok a miniszterelnök és a kormány teljesítményét méltatták. (A Hír24 beszámolója)

A nemzetközi tekintélyről

2010 „Itt az ideje, hogy Magyarországnak erős vezetése legyen. Olyan, amelyben megbízhatnak az emberek itthon és külföldön egyaránt, amely képes helyreállítani Magyarország tekintélyét, hogy újra tisztelet övezzen bennünket a nagyvilágban.”

„Úgy vezesse át Magyarországot a fontos reformokat eredményező törvények általi változásokon, hogy közben megőrzik az egyéni szabadságjogokat és a szükséges fékek és ellensúlyok rendszerét.” (Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Orbán Viktorhoz írt leveléből)

„Erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt!” (José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnökének Orbán Viktorhoz írt leveléből)

Az elmúlt tizenhárom év évértékelőinek fotóiért kattintson a képre!
Fotó: MTI / Kovács Tamás

„A tömeg pedig áll és vár. Zsigereiben érzi, ez az ő kormánya, s azt is, ha ezt a kormányt le tudja váltani az IMF, a szemét Le Monde meg a Nyugat akárhány hülye politikusa, akkor ők is le lesznek váltva. Akkor a magyar életlehetőségek is le lesznek váltva. Akkor megmaradhatunk lótuszzabáló disznóknak, csak a lótusz lesz egyelőre korlátozva, mert túl hedonisták voltunk ez idáig, és túl sokat fogyasztottunk." (Bayer Zsolt újságíró a Magyar Hírlapban)

A valóságról

2010 „A kormányzat elfordult az emberektől, ezáltal törvényszerűen elrugaszkodott a valóságtól, a mindennapi élettől is.”

„Matolcsy György szerint a Start-programban résztvevők nettó 47 ezer forintot kapnak, ez lényegesen magasabb, mint a korábbi 28 500 forintos bérpótló juttatás. Ha valaki 28 500-ból meg tudott élni, annak nagyon jót tesznek a magasabb összeggel.” (Az FN24 beszámolója a költségvetési bizottság 2012. január 26-ai üléséről.)

Az elszámoltatásról

2010 „…a választások után Magyarországon a jövő kormányzásának kell következnie, nem valamiféle bosszúkormányzásnak. A hibákat akkor is ki kell javítanunk, ha mások követték el őket. Ám a jövő kormányzása nem jelentheti azt, hogy szemet hunyunk, és átlépünk afölött, ami történt.”

2011 „…a tenyerek viszketése nem múlt el, sőt a hétről hétre napvilágot látó szélhámosságok miatt mintha inkább erősödne. Erről majd az elszámoltatási kormánybiztos munkájának lezárásakor kell újra beszélnünk, addig legyen elég annyi, hogy a kormánybiztos úr iparkodjon, mert igény, az van rá.”

„Az elszámoltatásért felelős kormánybiztos kifejtette: tavaly összesen 736 bejelentést kaptak, idén eddig 480-at. Jelenleg 32 kiemelt ügyben folytat vizsgálatot hivatala, és a mai napig 38 büntető feljelentést tett. Egyben, a bábolnai ménesbirtok ügyében pedig már megtörtént a vádemelés” (A Hír24 beszámolója Budai Gyula 2011. október 20-ai sajtótájékoztatójáról.)

A törvények erejéről

2010 „Az egyik szélsőséget ma éppen a hatalmon lévők jelentik, akik a törvények fölé helyezték magukat. Úgy gondolják, bármit megtehetnek, hiszen náluk van a hatalom, amit aztán magánérdekeik erőszakos érvényesítésére használnak – az emberek szolgálata helyett. (…) Nem hagyhatunk örökül a következő nemzedékeknek egy olyan országot, ahol a törvény egyszerűen nem vonatkozik a hatalmon lévőkre, ahol a hatalmasoknak nem kell felelniük semmiért, míg az átlagembert apró mulasztásokért is előveszik.”

„A legtöbben néhány millió forintot, de volt, aki tizenötmilliót is megtakarított azon képviselők közül, akik éltek a múlt ősszel elfogadott devizahitel-végtörlesztéssel. Bár az Origo mindenkit megkérdezett, a képviselőknek kevesebb mint harmada volt csak hajlandó válaszolni.” (Így végtörlesztenek a képviselők - FN24 lapszemle)

A konzultációról

2010 „…a következő kormánynak mihamarabb és nyilvánvalóan meg kell mutatnia, hogy a politika igenis hasznos eszköz lehet. Hasznos eszköz, amellyel a mindennapi életünk jobbá tehető. De ehhez a kormányzást vissza kell fordítanunk az emberek felé.”

„A magyar szakszervezetek elküldték véleményezésre az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének (ILO) az új magyar Munka törvénykönyvét. Az ILO elemzése szerint már a törvény előkészítése során hibát követtek el a döntéshozók, ugyanis elmaradt a szociális partnerekkel az érdemi egyeztetés.” (ILO: jogot sért a Munka törvénykönyve - az FN24 beszámolója)

„A hivatalos adatok szerint a nemzeti konzultáció során mintegy 917 ezer, a szociális konzultáció alkalmával pedig 1 millió 140 ezer kérdőív érkezett vissza a kormányzathoz. A Századvég felmérése alapján körülbelül 650-750 ezren válaszoltak mindkét esetben.” – (Főleg a 60 éven felüliek válaszoltak a kormány kérdőíveire - a Hír24 beszámolója)

A gazdaságról, nyugdíjról

2010 „Olyan gazdasági rendszerre van szüksége Magyarországnak, amely elfogadja, hogy nem létezik jólét és fellendülés hatékony pénzügyi rendszer nélkül, áruk és szolgáltatások szabad áramlása és verseny nélkül. (…) figyelembe veszi a biztonság, a védelem, az igazságosság és a méltányosság iránti igényeket. (…) nemcsak a kormányzást, de a jegybankot és a pénzügyi felügyeletet is megújítja, mert ezek együtt, közösen viselik a felelősséget a magyar gazdaság összedöntéséért.”

Az elmúlt tizenhárom év évértékelőinek fotóiért kattintson a képre!
Fotó: Kummer János

2011 „2011-ben pedig hadat üzenünk az államadósságnak is. Le kell és le is fogjuk győzni az államadósságot, ami a legtöbb mai gondunk és bajunk forrása. (…) Az első nagy lépéseket megtettük: arányossá tettük az adórendszerünket, bevezettük a bank- és a válságadót, és megmentettük a nyugdíjrendszerünket. (…) Most talpon kell maradni, meg kell erősödnünk, és meg kell állnunk a saját lábunkon. Ha nem tesszük, akkor a külföldi hitelek lélegeztetőgépén marad az ország. Márpedig a gép bérleti díja magas, a hozzávaló oxigén rendkívül drága, és nem vagyunk abban a helyzetben, hogy alkudozzunk az árról.”

„Mára bebizonyosodott, hogy a piacok nem tolerálják tovább az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikát.” – (Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának elnöke a Világgazdaságnak - Hír24 Lapszemle)

"Nem szakmai alapon született a Nemzeti Bank hétfőn közzétett jelentése - reagált Selmeczi Gabriella arra, hogy a jegybank nyilvánosságra hozta: az GPD 82,6 százalékát érte el tavaly a harmadik negyedév végén a magyar államadósság. A mutató a második negyedév végén még 76,7 százalékon állt.. A Fidesz szóvivője szerint az almát a körtével akarják összehasonlítani, és nem szolgálják az ország érdekeit." (Selmeczi: szakmaiatlan az MNB-jelentés - a Hír24 beszámolója)

„…az IMF-től egy védelmi hálót várunk. Az ország működéséhez szükséges pénzt a piacokról akarjuk megszerezni, de világos jelzést akarunk adni nekik, hogy Magyarország az elérhető források beszűkülése, az euróválság jelentős elhúzódása esetén is rendelkezik azokkal a forrásokkal, amelyek a biztonságos működéshez és a növekedéshez szükségesek” – (Orbán Viktor nyilatkozata az MTI-nek 2012 január 9-én.)

„Orbán Viktor találkozott José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, aki közölte a magyar kormányfővel, hogy gyors választ vár az Európai Bizottság múlt héten felvetett aggodalmaira a magyar és az uniós joganyag eltérését illetően. Orbán a találkozó után közölte, hogy Magyarország eláll a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonásától, de abban nem enged, hogy a jegybankelnöknek a magyar alaptörvényre esküt kell tennie.” – (A Hír24 beszámolója Orbán Viktor 2012. január 24-ei, brüsszeli látogatásáról.)

„Az Alkotmánybíróság nem döntött a magán-nyugdíjpénztári beadványokról, januártól pedig új időszámítás kezdődik” (Bedobta a törölközőt az Alkotmánybíróság – a Hír24 beszámolója)

„Minden jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagnak járni fog a teljes állami nyugdíj, függetlenül attól, március végéig visszalép-e az állami nyugdíjrendszerbe (…) Ez sokkoló üzenet annak a mintegy 2,8 millió volt pénztártagnak, akik azért léptek vissza tavaly az állami rendszerbe, mert attól tartottak, elvész jogosultságuk a teljes nyugdíjra.” – (Nyugdíjügy - kész átverés? – FN24 lapszemle)

Az egészségügyről

2010 „…rendeznünk kell a háziorvosok és a kórházak helyzetét. Nem lehet tovább tétlenül nézni, hogy az orvosaink száz- és ezerszám külföldre mennek, és eközben kórházaink súlyos sérülteket nem tudnak fogadni.”

„Január 17-én, egy egészségügyi témájú szimpóziumon a Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Papp Magor elmondta: az Élhető magyar egészségügyet! mozgalmuk keretében már 2512 felmondólevelet helyeztek ügyvédi letétbe.” (Újraindították a visszaszámlálást a rezidensek - a Hír24 beszámolója)

A munkáról

2010 „A józan ész tehát azt diktálja, hogy tűzzük ki célként magunk elé, hogy az elkövetkező tíz év alatt egymillió munkahelyet hozunk létre. Ezért mindenekelőtt a hazai kis- és középvállalkozásokat kell támogatnunk, mert most is ők adnak munkát a legtöbb embernek.”

2011 „A munkáért elismerés, a több munkáért több elismerés és magasabb bér, a törvénysértésért büntetés, az emberi méltóság megbecsüléséért pedig tisztelet jár. (…) Ahhoz, hogy az adósságot legyőzzük, Magyarországon mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes (…) határozott és bátor lépéseket fogunk megtenni az idén, hogy akit csak lehet, visszahozzunk a legális munka világába, és ott is tartsunk. Mindenkit kortól és nemtől függetlenül.”

„A foglalkoztatottak száma 3 millió 851 ezer fő volt 2011 negyedik negyedévében, 1,2 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában. A KSH adatai szerint elsősorban a férfiak munkaerő-piaci pozíciói javultak, a munkanélküliek száma az egy évvel korábbival lényegében megegyezett, 459 ezer fő volt, amely 10,7 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.” – (2011 utolsó negyedéves KSH-adatok)

A fiatalokról

2010 „Minden egyes megszülető gyermek befektetés, amely sokszorosan meg fog térülni az országnak, amikor képzett és egészséges felnőtté válva munkát vállal, és részt vesz a javak előállításában. Mindenkinek saját, jól felfogott érdeke, hogy amikor ő szorul majd gondoskodásra, legyen, aki gondoskodni képes róla. Ezért itt az idő, hogy helyreállítsuk a szociális biztonságot Magyarországon!”

2011 „…nem mondhatunk le a fiataljainkról sem. Az is a küldetésünk része, hogy küzdenünk kell értük, hogy meg kell tartanunk őket, hogy el kell érnünk, sikeresnek lenni, boldogulni és Magyarországon élni megférjen egy gondolatban.”

„Lázár János Fidesz-frakcióvezető szerint az oktatási államtitkárság nem biztos, hogy jól mérte fel a magyar valóságot a felsőoktatási keretszámok kihirdetése előtt. Az is probléma, hogy ha középosztálybeli családok, amelyek fizetésre kényszerülnek, nem azt nézik, melyik magyarországi egyetemre menjen a gyerekük, hanem azt, hogy melyik külföldire – tette hozzá a Népszabadságnak adott interjúban.” (Lázár János rádöbbent a valóságra – Hír24 lapszemle)

Az érvényes szabályozás célja, hogy levegye az autósok válláról annak terhét, hogy új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) szerződés esetén nekik kelljen igazolniuk, milyen bónuszfokozatot értek el korábbi biztosítójuknál. Ennek érdekében hívták életre a központi kárnyilvántartó rendszert, amelybe a biztosítók folyamatosan töltik fel a kártörténeti adatokat. Mostantól a biztosítók számára hivatalosan ez az egyetlen információforrás új ügyfeleik korábbi károkozásairól. A feltöltött adatok azonban egyelőre igen hiányosak, a meglévő állomány pedig sok pontatlanságot tartalmaz: becslések szerint legalább százezer autós adatait érinti ez a probléma.

Két hét van az elintézésre

Az adatlekérést már az is meghiúsíthatja, ha a feltöltött vagy az új biztosítónál nyilvántartott személyes adatok nem pontosan egyeznek (a rendszerben a lakcímkártyán nyilvántartott személyes adatoknak kell szerepelniük.) Mivel a tavalyi kötelezőkampányban az előzetes becslések szerint mintegy 700-750 ezer kgfb-szerződést (az összes állomány ötödét) kötötték újra az ügyfelek, arra kell számítani, hogy a február 14-i határidőig (a kockázatviseléstől számított 45. napig) akár 40-50 ezer autós is értesítést kaphat biztosítójától, hogy nem sikerült adataik lekérése a központi rendszerből. Az értesítést követően már az ügyfélnek kell intézkednie annak érdekében, hogy megfelelő besorolásban maradjon. Minderre pedig csupán két hete marad: február 29. után a jogszabály szerint A0-ba kell a szerződését sorolni.

Biztosítók közti egyeztetés és papíralapú igazolás kilőve

Az új biztosítónak sok mozgásteret nem hagy az új rendelkezés, mivel adatvédelmi okokból nem léphet közvetlen kapcsolatba a korábbi biztosítóval, akit így az ügyfélnek kell megkeresnie, kérve az adatok pontosítását. A korábbi biztosító a megfelelő adatokról nem állíthat ki igazolást, csupán az új kártörténeti rendszerben korrigálhatja az adatokat! Innen kísérelheti meg aztán az új biztosító ismét lekérni a besorolásra vonatkozó adatokat. Egy ilyen összetett folyamatra két hét nagyon kevés idő.

Előnyben azok, akik minőségi szolgáltatást kínáló alkusznál váltottak

„A legkézenfekvőbb, ha ebben a helyzetben az alkuszunkhoz fordulunk – ad tanácsot Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ Gépjármű szekciójának elnöke. A független alkuszok (a biztosítási ügynököktől eltérően) az ügyfél nevében eljáró szereplők, így megfelelő meghatalmazás birtokában jogosultak közvetíteni az általuk képviselt ügyfelek adatait mindkét - az előző és az új - biztosító irányába. Nem kétséges, hogy a szakértői támogatás jelentősen lerövidítheti az ügyintézéshez szükséges időt, ami ebben a helyzetben különösen nagy jelentőséggel bír a szerződők számára. A kampány során a FBAMSZ-ba tömörült száz alkuszcég mindegyike felkészült erre a helyzetre, és a gyors ügyintézést lehetővé tevő meghatalmazást már eleve belefoglalta az alkuszi ügyfélmegbízás szövegébe.”

Mindenkinek lehessen három gyereke, három szobája és négy kereke. 2000. február 3.

Engem is zavarba ejt az általam elmondottak magyarázata. 2000. február 14., az évértékelő fogadtatásáról

Szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani. 2001. február 1.

Orbán 13 évi évértékelő galériáért kattintson a fotókra
Fotó: MTI

Magyarnak lenni biztos befektetés a jövőbe. 2002. február 9.

A státustörvény a magyar nemzet határokon átívelő újraegyesítését szolgálja. 2002. február 9.

Úgy tűnik, semmi sem volt jó úgy, ahogy az előző négy évben megépítettük. Talán még az esztergomi hidat is hajlandóak volnának lebontani, csakhogy húsz méterrel odébb ők építsék újjá. 2003. február 6.

Bár a kormányzás eszközét kivették a kezünkből, soha ennyien még nem álltak ezen az oldalon. 2003. február 8.

Magyarország történetében először kell kiegyenlített erőviszonyok mellett kormányoznia a baloldalnak. 2003. február 8.

Az elmúlt év a magyar családoknak az összezsugorodás, az összetöpörödés éve volt. 2004. február 10.

Nem lehet mindenki Dugovics Titusz, mert akkor senki nem maradna a várban. 2004. február 10.

Egy csöndes, nyugodt kormányváltásnál így hirtelen nincs több gondolatom. 2005. február 16.

Fotó: MTI

Mindenkitől karnyújtásnyira, nem pedig több napi járóföldre kell lennünk. 2005. február 17.

Valami születőfélben van, érezhető egy csakazértis hangulat. 2006. január 29.

Sokan vannak, még a polgári oldalon is, akik felhúzzák az orrukat, mert úgy hiszik, a plebejus politika valami lábszagú, provinciális és műveletlen dolog. Azonban a plebejus politika lényege éppen az, hogy nem kiváltságos politika. Magának sem kér, és mások számára sem ad kiváltságot. 2007. február 16.

Egy az ország, egy a zászló. 2007. február 16.

Mindenki látja Magyarországon, hogy rossz irányba mennek a dolgok, és hiába az új politika ígéretei, ma már egy szavukat sem hiszi el senki. 2008. február 14.

Azt akarom mondani önöknek, summa summárum, ami ide van írva a hátam mögé: a jövő igennel kezdődik. 2008. február 14.

Ha tandíj lett volna, akkor én ma nem állnék itt. 2008. február 16., a Kádár-korszakról

Magyarország gyakorlatilag csődben van. 2009. március 6.

Fel kell morzsolni a Reménytelenség Embereinek ellenállását. 2009. március 6.

Az igenek győzelme a remény győzelme a beletörődés felett. 2010. január 29.

Azoknak a véleményében is van igazság, hogy jobb a szakadék szélén maradni, mint eljutni a mélyére. 2010. január 29.

Nem tudom, volt-e valaha ilyen mélyről jövő és elsöprő igény a változtatásra Magyarországon. 2010. február 6.

Ezek inkább az ország jövőjéről szóló előadások. 2011. február 3., az évértékelőkről

Fotó: Kummer János

Magyarországot végre saját elképzelésünk szerint újjászervezhetjük. 2011. február 7.

2010 az összefogás éve volt, amelyben létrehoztuk a minden további remény alapját jelentő változást. 2011. február 9.

A tét világos: ha nem sikerül a megújulás, visszatér a múlt. 2011. február 9.

Ezen túlmenően a lap azt írta, hogy az állam csaknem százmillió forint értékben két szerződést kötött a televízió „népszerű riportere és politikai publicistája”, Mészáros Tamás résztulajdonában álló céggel, a Közszereplők Európai Akadémiája Kft-vel. A Népszabadság online kiadása, a Nol.hu „Százmilliós megbízás: amikor az ATV veri a Hír TV-t” címmel közölt összefoglalót a magyarnarancs.hu cikkéből. A Hír24 e cikkekből közölt lapszemlét.

Az ATV az alábbi nyilatkozatot tette közzé a fentiekkel kapcsolatban:

„Valótlan a Magyarnarancs.hu azon állítása, miszerint az EKF-fel kapcsolatos televíziós megjelenésekre költött 182 millió forint „közel egyharmadát” az ATV „vitte el”. A valóság ezzel szemben az, hogy az ATV egyetlen forintot sem kapott.

A cikk másik állítása szerint az EKF népszerűsítése kapcsán Mészáros Tamás „Ahogy tetszik” címmel 60 részes kulturális sorozatot készített, melyet az ATV sugárzott „péntekenként”.

A valóság ezzel szemben az, hogy ismétlésekkel együtt az ATV 116 alkalommal sugározta Mészáros Tamás kulturális műsorát. Az adás nem péntekenként, hanem csütörtökön és vasárnap délutánonként került képernyőre. A Televízió a kultúra iránti elkötelezettségéből fakadóan a műsor sugárzásáért nem kért pénzt, hanem ingyen sugározta azt, gyártásában pedig nem vett részt, annak részleteiről tudomása sem volt.

A magyarnarancs.hu egyébként közli az „Ahogy tetszik” című műsorral kapcsolatos számlák egyikét, melyből világosan látszik, hogy az ATV-nek semmi köze a szerződéshez: a számlakibocsátó az ATV-től teljesen független Berg Média Kft., a címzett pedig a Hungarofest Rendezvényszervező Nonprofit Kft.

Az ATV sérelmezi, hogy a cikkek megjelenése előtt sem a magyarnarancs.hu, sem a nol.hu nem adott lehetőséget a televízió álláspontjának kifejtésére. Noha Mészáros Tamás reakciója vasárnap délután megjelent a Pécsi Újság.hu-n, a nol.hu hétfő reggeli cikke ezt nem vette figyelembe. Így többek között Mészáros Tamásnak azon állításait sem, miszerint „a Narancs fogalmazásmódja például arra enged következtetni, hogy a műsor örvén az ATV is pénzhez jutott. Csakhogy a csatorna a produkció gyártásában nem vett részt, sugárzásáért pedig nem kért egyetlen fillért sem.”

A cikkek sugalmazásával szemben Mészáros Tamás nem „a televízió riportere”, és egyébként nem az ATV-vel áll munkaviszonyban.

A televízió a durva és méltatlan támadás miatt helyreigazítást kér az említett weblapoktól, és jóhírnevének megsértése  miatt is elégtételt kíván venni.”

Civilekkel fogna össze az Szolidaritás Mozgalom által életre keltett Demokratikus Ellenzéki Kerekasztal. Ezt a Szolidaritás társelnökei jelentették be. Szerintük Magyarország jelenleg nem működik, az emberek félelemben élnek, teljes a létbizonytalanság; többek közt rossz a közigazgatás, az egészségügy, az oktatás, a közbiztonság, a közlekedés és a közbiztonság is. A mozgalom úgy véli, széleskörű társadalmi összefogás szükséges és így kell nyomást gyakorolni a politikára, a politikai pártokra. Ezért hívták életre az Ellenzéki Kerekasztalt, melynek egyik feladata „az orbáni rontás felszámolását megalapozó” program létrehozása.

Kónya Péter a Szolidaritás egyik társelnöke szerint ez a szerveződés nem baloldali, nem liberális, hanem nyitott – emiatt pedig konzervatív szervezetek is csatlakozhatnak hozzá. „Meg a Fideszen belül is kialakulhat egy olyan csoportosulás, mely nem az Orbán-kormány politikáját kívánja folytatni.” – mondta. Mától két héten át várják a civil szervezetek jelentkezését.

Fotó: MTI / Földi Imre

Kónya egyébként úgy látja, jelenleg olyan helyzetben van az ország, hogy nem zárható ki az előrehozott választások lehetősége. A társelnök szerint tarthatatlan, ami a rendszerváltás óta a magyar politikai színtéren zajlik: koncepciótlan, ideológiai és pártérdekek befolyásolják. „Kell lenni közös alapoknak, amikhez nem nyúlunk hozza..”

Vissza a kokárdát!

A Szolidaritás március 10-re tömegdemonstrációt szervez a Parlament elé „Együtt a Köztársaságért - tüntetés a szociális és a szabadságjogokért” címmel. Azt remélik, hogy ezen legalább annyian lesznek, mint a tavalyi úgynevezett D-dayen vagy a január 2-ai Operaház előtti tüntetésen.

Itt nem fizetett forradalmárok lesznek – mondta Kónya, aki szerint nem a kormánypárti Békemenet mutatja meg, hogy a társadalom valójában milyen véleménnyel van az orbáni politikájáról. Székely Sándor, szintén társelnök szerint nem elég csak tüntetni, új köztársaságot kell létrehozni – ennek első lépése pedig a márciusi tüntetés lesz. Székely hozzátette: vissza szeretnék szerezni a kokárdát, mint jelképet. Céljuk, hogy bárki, bármikor, félelem nélkül hordhassa, párthovatartozás nélkül.

„Aki kimarad, lemarad”

Ezt már ismét Kónya Péter mondta, kommentálva a 4K! hétfő reggeli bejelentését, miszerint az Egymillióan a magyar sajtószabadságért! Facebook-csoport égisze alatt alakult párt nem kíván részt venni az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. A 4K! ezt azzal indokolta, hogy korábban az LMP is visszautasította a részvételt és így már ők sem látják értelmét a szerveződésnek. A Szolidaritás Mozgalom társelnöke szerint a magyar emberek összefogást és új politikát várnak, aki pedig ebből kimarad, az lemarad.

Fotó: Kummer János

Új kerekasztal

Az Ellenzéki Kerekasztal ötletét korábban a Szolidaritás Mozgalom jelentette be. Céljuk volt, hogy egy asztalhoz ültessék az Orbán-kormány demokratikus ellenzékét. Az akcióval közösséget vállalt az MSZP, a Gyurcsány Ferenc-féle Demokratikus Koalíció és a 4K! i. Az LMP azonban már akkor jelezte: kongresszuson dönt arról, hogy csatlakozik-e a szerveződéshez. Az ellenzéki párt küldöttei végül nemet mondtak a kerekasztalra.

Így indokolták lépésüket: „Az LMP a programját azokkal a civil és szakmai szervezettekkel, parlamenten kívüli mozgalmakkal, pártokkal kívánja megvitatni, amelyek maguk is tiszta lappal igyekeznek hozzájárulni az országunk megújulásához, és az Orbán-kormány kritikája mellett, hozzánk hasonlóan, napirenden akarják tartani a hozzá vezető út kritikáját is. Az LMP önállóan készül a soron következő parlamenti választásra. A parlament jelenlegi pártjai között nem látunk olyan partnert, akivel a ciklus hátralevő részében rendszeresen egyeztetett ellenzéki együttműködésnek értelme lenne.”

A Szolidaritás társelnöke, Kónya Péter szerint a jövő héten ismét tárgyalóasztalhoz ülnek az LMP-vel.