Pezsgő kóstolóra gyülekezik a pesti polgár Budán, a Hubay Jenő Rendezvényteremben. „Pezsgő Világ – életérzés palackba zárva” – hirdeti a meghívó. Tízezer a beugró, ezért viszont annyit ihatunk, amennyi belénk fér. Persze pezsgőt kóstolni nem úgy kell, mint a bort. A szénsavval óvatosan kell bánni, különben szétpukkad a fejünk az első gyors kortyok után.

Az italsor impozáns: van itt Moët &Chandon, Taittinger (ejtsd: tattenzsé), Roederer, Antech Crémant de Limoux – összesen tíz tétel. Mind rozé (illetve pardon: rosé). A magyar pözsgőipart a Törley képviseli két Pinot Noir Roséval – róluk majd később. Harapnivalóról Csizmazia László, a Café 57 és a Porcellino Grasso séfje gondoskodik.

Sosem hátulról!

Pezsgőt kóstolni is csak szép sorban szabad, úgyhogy amikor nagy lendülettel nekiláttam volna egy gyönyörű palack spanyol nedűnek, a cég képviselője barátságosan a terem túlsó végébe mutat: „ott tessék kezdeni, a tattenzsénél!” Akkor irány a túlvég, egy pohár Taittinger Brut Prestige Rosé, hozzá fésű kagyló seviche friss gyömbérrel. Mivel pedig magyar ember éhgyomorra nem iszik (legfeljebb rövidet), két adag kagyló csusszan le a tattenzsé előtt. Picit sós, picit chilis, picit gyömbéres, a nyelvet pont úgy bizsergeti, mint maga az ital, amit… végre kitölt ez a kedves, öltönyös úr, az asztal mögött. Illat- és ízorgia, rengeteg vörös gyümölcs – némi cseresznye, málna – kiegyensúlyozott savak. A fő alkotóelem természetesen Pinot Noir, de van benne 30 percent Chardonnay is. Nem rossz, nekem speciel egy Dúzsi rozé jobban bejön, de hát ízlések és pofonok. Csak óvatosan merem megkérdezni, mennyibe kerül egy üveg? Nem drága – ebben a kategóriában tényleg nem – kábé 12 ezer forint egy palack. Egyike vagyok azon szerencsés magyaroknak, akik kóstolhatják: évi 340 millió palackból mindössze 35 ezer jön hozzánk, ebből egyet már ki is végeztünk.

Fésűs kagyló, gyömbér, chili és egy kis pezsgés

Moët &Chandon

Az este másik ászához lecsúszik még egy fésűs kagyló, aztán töltök. A Moët&Chandon-ban 50-60 százalék Pinot Noir, 20-30 százalék Pinot Meunier (ejtsd: mönyié) és a maradék Chardonnay. Szamóca, fűszer és bors, talán a Chardonnay érződik kicsit erőteljesebben. Határozottan édes, pedig nem az. Izgalmas, karakteres íz, kezd a fejembe szállni. Te jó isten, még van hátra hét fajta, hogy fogom én ezt bírni? Egyébként a Moët &Chandon márka ugyanannak a cégnek a tulajdona, amelyik a Louis Vuitton nevű táskát is készíti, vagy fordítva. Egy Louis Vuitton táskához képest egy palack Moët&Chandon maga a megtestesült spórolás: 12 ezerért hazavihető.

Élesztő, Élesztő!

Egy kis családi pincészet pözsgője is tud izgalmas lenni, ezt bátran kijelenthetem. Különösen, miután magamévá tettem egy pohár Boudaire-Gallois Brut Rosé-t. Nem adja könnyen magát, a hivatalos leírásban a piros ribizli és a málna ízjegyei dominálnak, de nekem az élesztő a hangsúlyos.Nem egyszerű darab, de le kell húzni még egy pohárral, hogy biztos legyek benne. Na jó, tényleg van benne ribizli is, málna is, eper is. Meg 20 százalék Pinot Meunier, amit egy 2008-as Brut Tradition-nal házasítanak. A parmezános csirkemell ananászkompóttal sokat dobott rajta!

Parmezán, csirkemell, háttérben pezsgő

Megvilágosodás és eperfagyi

Az Antech Crémant de Limux Emotion 2009-hez rózsaszín borjúsültet kapunk málnával, rózsalekvárral és creme fraiche-el (utóbbi egyszerűen friss tejszínt jelent, csak franciául jobban hangzik). Maga a pezsgő tavaszias, könnyed és – eperfagyi ízű. Igazi női ital, és nem is drága. Négyezer ötszázért bárki megveheti az asszonynak, és higgyék el, örülni fog neki! 66 százalék Chardonnay 20 százalék Chenin Blanc, 4 százalék Pinot Noir és 10 percent Mauzac (egy dél-francia szőlőfajta, amely kizárólag arrafelé terem, alig 3000 hektáron). Nagyjából ennél a tételnél kezdtem érezni: pezsgőzni teljesen más érzés, mint borozni. Hamarabb hat, és a fene tudja, mi lesz a vége. (A borozásnál mindig tudja az ember, mi lesz a vége.)

A magyarok pezsgője és a Deákné vászna

Kihagyom a Colesel Prosecco Pinot Rosé Brut 2008-ast, de csak azért, hogy legyen erőm a J&J Pinot Noir Roséhoz és a Törley pezsgőjéhez, a Francois President Pinot Noir Roséhoz. Előbbi tényleg szép, rozé színű, élénk savakkal és testességgel. Utóbbihoz előbb bekapom az ajánlott angolos hátszínt ropogós, vajas pálcikán, kikanalazom a málnás majonézt az aljáról (hogy a három szem pattogatott kukorica mit keresett benne, nem tudom, de nem ártott neki), és belekóstolok a magyar pezsgőipar remekébe. Kitűnő ital, egy magamfajta laikusnak semmivel sem tűnik gyengébbnek, mint francia kollégái. Na jó, mondjuk a Moët &Chandon jobb volt, de csak egy hajszállal. Romsics László, a Törley főborásza elmeséli, hogy először 2004-ben csináltak rozé pezsgőt, de akkor is csak azért, mert nem tudták, mi legyen a Pinot Noir-ral. Nem volt túl jó évjárat, sok volt az eső, kevés a nap, de azért le kellett szüretelni. A pezsgőt később találták ki – bejött. Ez már a harmadik évjárat ebből a fajtából. Három évig érlelték palackban, jót tett neki. A piros gyümölcsök mellett előjönnek az üde, citrusos jegyek. Lám, ezt is tudjuk. Pezsgőben sem vagyunk rosszabbak a címben említett asszony textiljénél. Sőt. Aki kóstolta már a Törley nyers pezsgőjét, tudja, miről beszélek.

>

A spanyolok is

Feladom, hazamegyek, lefekszem, nem bírok meginni még egy pohár pezsgőt! És mégis. Kolléganőm szerint a spanyol pezsgők nagyon jók, tavaly megivott… Mindegy is, mennyit, a lényeg, hogy jók, és itt van egy valódi spanyol pezsgő, próbáljuk meg. A Codorniu Pinot Noir Rosé a leírás szerint az ország első rozé Cava-ja, és teljes egészében Pinot-ból készült. Nem tudom, miért fontos, de éjszaka szüretelték, acéltartályokban erjesztették, majd a második erjesztést már palackban végezték. Tényleg nagyon finom, friss, üde és egyáltalán nem zavaróan édes. Különösen a hozzá fogyasztott vaníliás, erdei gyümölcsös tésztakosárkához képest. Meg ahhoz képest, hogy életemben nem ittam ennyi pezsgőt egyszerre.

A Hubay terem meredek lépcsőjén lefelé egyensúlyozva eszembe jut, amit egy korábbi pezsgőkóstolón mondott egy kedves hölgy (vagy úr – ki emlékszik már arra?), hogy tudniillik nem akkor kell pezsgőt inni, amikor ünnepelünk, hanem az az igazi ünnep, ha kibontunk egy üveg pezsgőt. Nagyon igaz. Egy üveg kis ünnep, tíz üveg egy egész ünnepségsorozat. Éljen és virágozzék! Proszit!

A Please Don't Tell New York-ban vár egy italra - Fotó: PDTNYC.com

Az első tíz helyezettből öt Londonban működik, de például Franciaország, Spanyolország, Dánia, Japán, Szingapúr, az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország szintén bekerült a közé a 16 ország közé, amelyek a világ 50 legjobb bárjának listáján helyezéssel dicsekedhetnek. Sajnos magyar helyezettet nem találtunk...

A világ 100 legjobb szakembere segítségével készült el a lista, többek közt Salvatore Calabrese a Playboy Clubból, Dale DeGroff a King Cocktailtől, David Wondrich az Esquire-től és a jégből gyémántot faragó Hidetsugu Ueno vett részt a szavazáson.

Íme, a világ 50 legjobb bárja:
1. PDT, New York
2. Connaught, London
3. Artesian, London
4. Death & Co, New York
5. Milk & Honey, London
6. American Bar, a Savoyban, London
7. 69 Colebrooke Row, London
8. Drink, Boston
9. Harry’s New York Bar, Párizs
10. Black Pearl, Melbourne, Ausztrália
11. Pegu Club, New York
12. Dry Martini Bar, Barcelona
13. Eau De Vie, Sydney
14. Bramble, Edinburgh
15. Employees Only, New York
16. La Capilla Bar, Mexikó
17. Merchant Hotel, Belfast
18. Nightjar, London
19. Smuggler’s Cove, San Francisco
20. Buddha Bar, Párizs
21. Skyview Bar, Dubai
22. The Varnish, Los Angeles
23. Tippling Club, Szingapúr
24. Milk & Honey, New York
25. 878 Bar, Buenos Aires
26. Der Raum, Melbourne
27. Callooh Callay, London
28. Clover Club, New York
29. Door74, Amsterdam
30. Tommy’s, San Francisco
31. Floridita, Havana
32. City Space, Moszkva
33. Matterhorn, Wellington, Új-Zéland
34. High Five Bar, Tokió
35. Le Lion, Hamburg
36. LAB, London
37. Boadas, Barcelona
38. Dutch Kills, New York
39. Worship St Whistling Shop, London
40. BarAgricole, San Francisco
41. Papa Doble, Montpellier
42. Quo Vadis, London
43. Lounge Bohemia, London
44. Mayahuel, New York
45. Mutis, Barcelona
46. Ruby, Koppenhága
47. Rules, London
48. Hemingway Bar, Párizs
49. Zuma, Dubai
50. Star Bar, Tokió

A somelier munka közben - Fotó: www.hotelchatter.com

Az ötcsillagos luxusszálló a libanoni Sadek Zeineddine-t bízta meg a különleges feladattal, hogy a Shisha teraszon kalauzolja a vendégeket a bongnak is nevezett füstölgés élvezete során. (A terasz egyébként nincs messze a gyaloghídtól, amely átvezet a pénzügyi központ épületébe.) A vendégeket ő köszönti érkezéskor, és egy menüt ad át különféle vízipipa-ízesítésekkel, amelyek kinek-kinek a saját ízléséhez, illetve az általa kiválasztott ételekhez és italokhoz illik. Sőt, akár egyedi aromát is elkészítenek, amelyet később is kérhet a kedves vendég, ha visszatér.

Azért, ha kedvet kaptunk is, ne feledkezzünk meg arról, hogy a vízipipa is káros az egészségre, bár arról megoszlik a vélemény, hogy a cigarettázáshoz képest ártalmasabb vagy éppen kevésbé. Próbaképpen december 11-én szerettünk volna gyorsan szobát foglalni, de a felkínált 1850.02 dirham (azaz 111 672 forintos) és 2450 dirham (147 981 forint) per éjszaka árakon még gondolkozunk (két főre értendő)...

A Hír24 megkérdezte Telihay Gergely aranyművest, mennyire jó ötlet színarany cipőfűzőt készíteni, pláne vásárolni: „Azt tudni kell, hogy az arany csodálatos anyag – jelentette ki –, például egyetlen gramm arany 2 ezer méter, azaz két kilométer hosszúra nyújtható, az aranyfüst vastagsága pedig a milliméter tízezred része.” Épp ezért lehetségesnek tartja a különlegesen vékony szálak speciális összeszövését, hiszen hasonló technikával arany nyaklánc is készül.

A fűzők napi viselését viszont már nem ajánlaná, hiszen ez a nemesfém, ilyen tisztaságban rendkívül gyorsan kopik és megtörhet. Hiszen már a 22 karátos arany – amit például a Közel-Keleten viselnek előszeretettel – is rendkívül puha, könnyen deformálódik. „Gondoljunk csak arra a filmekből jól ismert szokásra, amikor a pénz aranytartalmát úgy állapították meg, hogy ráharaptak” – emlékeztet.

A 6,57 millió dollárért eladott gyémánt 32,8 karátos, színe magyarázataként a Christie's képviselője elmondta, hogy a gyémánt szénatomjai nitrogént kötöttek meg, ettől alakult ki a tökéletesnek mondható sárga árnyalat.

Az árverésen több tucatnyi ékszert és drágakövet kínáltak megvételre, a második legdrágább tétel a Graff társaság 3,89 millió dollárért elkelt gyémántja volt. Az ovális drágakő 25,74 karátot nyom. Magas áron, 2,71 millió dollárért kelt el egy körte alakú kék gyémánt is. Kétmillió dollár feletti árat adtak egy 1940-ben készült Cartier platinagyűrűért, hasonló összegért, 2,08 millió dollárért talált új gazdára egy körte alakú piros gyémánt.

A temetkezési törvény szerint mindenkit megillet a jog, hogy végakarata szerint temessék el, amennyiben kívánsága nem ütközik jogszabályba és a pénztárcája is elég mély az akár extra igények megfizetéséhez.

Kérhetjük, hogy egy árnyas fa tövében, az erdő mélyén pihenjünk meg, vagy mesterséges korallzátonyként a tenger mélyén nyugodjunk. Hamvaink egy része az űrbe kilőve keringjen a Föld körül az idők végezetéig, vagy akár sárkányrepülőről, repülőről vagy hőlégballonról szórják szét hamvainkat. Ha mindez nem elég, akár porainkat bakelitlemezbe préselve (ma már inkább DVD-korongra másolva!) még a síron túlról is szólhatunk néhány szót a búcsúszertartáson a résztvevőkhöz.

Mennyibe kerül?

Persze az extra kívánságok nem olcsók. Ha például Föld körüli pályára kilövés a végső cél, akkor csaknem egymillió-kétszázezer forintot kell összegyűjteni. Holdra lövés kétmillió-nyolcszázötvenezer forintos ártól érhető el. A Tejút elhagyása a legdrágább, összesen hárommillió-háromszázötvenezer forintba kerül – tájékoztatta az fn24-et Gőcze Edit, a Lélekhajó Temetkezés szakértője.

Az árak meglehetősen magasak, de ha figyelembe vesszük, hogy az űrutazásokat az amerikai Space Services Incorporate szervezi, nem is tűnik drága végmulatságnak. Megtudtuk, postai úton kerül ki a hamvak egy része az űrközpontba. A legközelebbi utazás a TBD nevű űrhajón lehetséges, utána 2013-ban a Luna02, majd 2014-ben a Voyager űrhajó szállítja a hamvakat. Már tíz alkalommal indult hasonló misszió, utoljára idén májusban. Önköltségen egyébként ki is lehet utazni a támaszponthoz, ha végig szeretnénk nézni a kilövést, amely USA-ban már nagyon népszerű búcsúztatónak számít.

Várólista

Idén már az utolsó űrhajón is elfogytak a helyek, legközelebb 2012 második negyedévében lehet felszállni, de a helyek korlátozottsága miatt több hónapos várakozási idővel kell számolni. A hamvak űrbe juttatása gyakorlatilag nem egy valódi temetés, hiszen csak néhány gramm kel útra, a többit valamilyen más módon kell elhelyezni.

Különösnek, morbidnak tűnhet az ötlet, de még minket is meglepett, mekkora az érdeklődés az űrutazások és a kegyeleti ékszerek iránt – mondta Gőcze Edit. Véleménye szerint az induló ár nem is mondható különösebben drágának, amit azzal indokolt, hogy egy teljesen átlagos koporsós temetés is négy-hatszázezer forint körül mozog Budapesten.

Fotó: H. Szabó Sándor/MTI

A Föld biokapacitása jelenleg 12 milliárd globál-hektár, ami hétmilliárdos népességgel számolva 1,8 gha/fõ. Az emberiség jelen igényeihez azonban fejenként átlagosan 2,7 gha-ra van szükség, összesen 18 milliárd globál-hektárra. Igen, pontosan másfél Föld kellene, hogy mai életszínvonalunkat tartani tudjuk. Mivel más bolygók meghódítása ma még elképzelhetetlen, a különbözetet egyedül a természet tartalékaiból vehetjük el: erdõt irtunk, öntözünk, és tétlenül nézzük, hogy a harmadik világban százmilliók éheznek, szomjaznak, az erõforrások hiánya járványokat szül és háborúkat szít.

Ma már hitelbõl élünk

Bár mi, magyarok sok szempontból joggal panaszkodunk hanyatló életszínvonalunk miatt, de "ökológiailag" inkább meg kellene húzni magunkat. Természeti körülményeinknek köszönhetõen Magyarország biokapacitása ugyan jobb, mint a világátlag, a magyarok ökolábnyoma azonban 3 gha/fõ. Ha tehát a mi életkörülményeinket kivetítjük a világra, 21 milliárd globál-hektárra, vagyis csaknem 1,75 Földre lenne szükségünk a fenntartható élethez. Megfordítva: a mi színvonalunkon a természet 4,2 milliárd ember életét tudná hosszú távon biztosítani. Európa 730,9 millió lakosának 4,7 gha/fõ az ökológiai lábnyoma, míg a kontinens biokapacitása 2,9 gha/fõ. Vagyis ha mind a hétmilliárd ember Európa irigyelt életszínvonalán élne, ennek fenntartásához csaknem három, a Földdel azonos bolygóra lenne szükségünk.

Afrika átlagát tekintve a biokapacitás 1,5, míg az ökológiai lábnyom 1,4 gha/fõ. Az Egyesült Arab Emirátusok lakóinak a világon a legnagyobb, 10,7 gha/fõ az ökolábnyomuk, míg biokapacitásuk csupán 0,8. A másik véglet Kelet-Timor 1,2 gha/fõs biokapacitással és 0,4 gha/fõs ökolábnyommal. A természetre rótt terheket nemcsak országokra, hanem egyénekre is meg lehet határozni: ide kattintva ön is kiszámolhatja saját, „személyes” ökolábnyomát.

Hétmilliárd ember akkor élhetne fenntartható módon, ha ökológiai lábnyomuk nem haladná meg a Föld 1,8 gha/fõs biokapacitását. Mint Hondurasban, ahol az ökológiai lábnyom 1,9 globál-hektár fejenként. Tudni kell ugyanakkor, hogy bár az afrikai és ázsiai régióban nagyon sok országnak 1,8 gha/fõ körüli a lábnyoma - például Algéria, Csád, Egyiptom, Guinea, Szudán, Örményország, Azerbajdzsán, Mianmar -, de a saját biokapacitásukat még így is túlléphetik. És ez nem feltétlenül jelenti, hogy pazarolnak, hanem azok a területek egyszerûen terméketlenebbek, sokan küzdenek szegénységgel. Az ökológiai lábnyomnak tehát nem egyszerûen kicsinek kell lennie, hanem olyan méretûnek, hogy ne aknázza ki a Földet, ugyanakkor biztosítsa a jól-létet. Ami nem egyenlõ a jóléttel - fogalmaz Nagy Gréta.

A túllövés napja

A GFN minden évben meghatározza az ökológiai túllövés napját, azt a virtuális dátumot, amikor az emberiség ökológiai lábnyoma meghaladja a rendelkezésre álló biokapacitás méretét. Ettõl a naptól kezdve tehát már nem a Föld azon hozamaiból élünk, amelyet fenntartható módon képes biztosítani az adott évben, hanem ettõl kezdve elõre költekezünk. 2011-ben ez az állapot szeptember 27-én kezdõdött. Az emberi faj gyarapodásából és igényeinek növekedésébõl kiindulva logikusnak tûnik, hogy a túllövés idõpontja évrõl-évre mind elõrébb vándorol a naptárban.

Forrás: MTI/EPA

Nagy Gréta szerint a tendencia valóban ez, de sok múlik a részleteken, a képletet ugyanis az aktuális kereslet és kínálat viszonya határozza meg. Elõbbi például a világválság miatt globális szinten visszaesett, míg utóbbit egyes területekre lebontva mondjuk a kiemelkedõen magas, vagy alacsony termésátlagok árnyalhatnak. Tény azonban, hogy az utóbbi tíz évben egyre korábban és korábban haladtuk meg a Föld eltartóképességét. A számítások szerint egyébként 1987. volt az utolsó év, amikor a túllövés napja december 31-ére esett, vagyis nem szorultunk a természet nyújtotta hitelre – teszi hozzá a szakértõ. A gondolatmenetet folytatva természetesen felmerül, hogy egyszer eljutunk-e a január 1-jei dátumhoz. Elméletben eljuthatunk, a gyakorlatban nem. Ez ugyanis az emberiség végnapját, a Föld pusztulását, a világvégét jelentené. Azt, hogy a természeti erõforrások egyetlen napra sem állnak rendelkezésre, magyarul teljes egészében „elfogytak”.

Ha minden ország csak a saját természeti adottságaiból gazdálkodhatna, akkor Európa idén augusztus 11-én, az USA május 27-én, az Egyesült Arab Emirátusok január 28-án, Magyarország pedig szeptember 25-én érte el a túllövést. Vannak természetesen olyan országok is, ahol az egy év alatt megújulni képes természeti erõforrásokat nem használják ki. Ilyen szempontból Kelet-Timornak például háromszoros, Angolának és Finnországnak kétszeres, míg Kongónak 13 szoros tartalékai vannak. Természetesen itt is szem elõtt kell tartani az adott ország természeti adottságait, illetve az emberek jól-léti szintjét.

Sorozatunk korábbi részeiben láttuk, hogy a régi tégla családi házak energiaigénye akár az 500 kWh/m2 évet-t is meghaladhatja, de a régi tégla társasházak fogyasztása is elérheti a 400 kWh/ m2 évet. Összehasonlításul: az alacsony energiafogyasztásúnak tekintett házaknál ugyanez az érték 40-50 kWh/m2 év körül alakul, passzív házaknál pedig ennél is kevesebb.

40-55 ezer forint szigeteléssel

Szerencsére a panel épületek energiafogyasztása is csökkenthetõ. A falak hõátbocsátási képessége átlagos esetben már a 10-12 cm vastagságú polisztirol alapú hõszigeteléssel is olyan mértékben javítható, hogy elérje, sõt kissé meg is haladja a jelenleg az új épületekre érvényes követelményt (ami U=0,45 W/m2K). Érdemes lehet a lakóközösségnek megfontolnia, hogy egy ennél is jobb, U=0,2 W/m2K körüli értéket céloz meg, hiszen a beruházás az épület energiafogyasztását hosszú távon fogja befolyásolni. Jó tudni azonban, hogy ehhez általában a sima polisztirolhab hõszigetelés már nem megfelelõ, ugyanis a szükséges vastagság már speciálisabb rögzítés-technikát kívánna meg, ez pedig igen drága.
Ezekben az esetekben a grafitos vagy a poliuretánhab szigetelõanyag lehet a megoldás. Persze egyiket sem adják ingyen: a választott szigetelõanyagtól, a vastagságtól, az épület felületétõl és nagyságától függõen 600 ezer és 1,2 millió forint közé tehetõ a beruházás lakásonként. Jelentõs, az elkövetkezõ 20-25 évre szóló döntésrõl van tehát szó, ezért feltétlenül javasolt energetikus szakértõ tanácsát és számításait kérni a beruházás tervezésekor.

Az ablakok vásárlásakor szintén fontos szerepet játszik az U-érték: a panelházakban jellemzõ úgynevezett egyesített szárnyú ablakok (azok a bizonyos „szétcsavarozható” szerkezetek) U-értéke 3 W/m2K körül alakul, míg a mai hatékony ablakoké 1 W/m2K körüli, aminél rosszabbra semmiképpen nem érdemes cserélni ablakunkat. A nyílászárócsere cégtõl, kivitelezõtõl, a választott típustól, illetve az ablakok, erkélyajtók számától függõen akár a 600-700 ezer forintot is elérheti. Fontos, hogy ha már a hozzányúlunk az ablakokhoz, gondoljunk a nyári hõvédelemre is, és szereltessünk fel - lehetõleg hõszigetelõ – redõnyöket.

Ha a falakat megfelelõen szigeteltük, nyílászáróinkat pedig hatékonyra cseréltük, a lakás energiafogyasztása körülbelül negyedével, kiemelkedõ hatékonyságú szigetelés és nyílászárók esetén akár 40 százalékkal is csökken. Hogy ezzel mennyi pénzt takarít meg egy háztartás, azért nehéz megmondani, mert a távhõszolgáltatás díjaiban településenként igen nagy eltérések vannak. Ha budapesti árakkal számolunk, akkor a beruházás révén évente körülbelül 40-55 ezer forinttal kell kevesebbet kifizetnie a lakóknak a fûtésszámlákra. Fontos megemlíteni, hogy a hõszigetelés, a hatékony ablakok és a redõnyök a nyári felmelegedés ellen is védelmet nyújtanak, így a légkondicionálás terén is számíthatunk megtakarításra.

A fûtés problémás

A panel épületek döntõ többségében távhõszolgáltatás keretében érkezik az otthonokba a szükséges hõ, vagyis a cikkünk elején említett egy m2-re jutó 220 kWh-nyi energiahordozó ahhoz szükséges, hogy elégetésével a távfûtõmûvekben magas hõmérsékletre forrósítsák fel a vizet, ezt a távhõvezetékeken keresztül eljuttassák az épületig, s felmelegítsék a ház csõvezetékeiben keringõ vizet. Ez utóbbi, utolsó fázis a ház hõközpontjában történik, úgynevezett hõcserélõ segítségével.

Hacsak a lakók le nem akarnak válni a távhõrendszerrõl, akkor nem sok mozgásterük van a fûtés korszerûbbé tételére. Az egyik lehetséges megoldás a fûtés szabályozhatóvá tétele: ez az eredeti egycsöves rendszer kétcsövessé alakítását, és a radiátorok szabályozó-szeleppel történõ ellátását jelenti. Ez jó módszer lehet a lakások esetleges túlfûtésének megszüntetésére, viszont érdemes hozzáfûzni, hogy a túlzott hõmérséklet a panelházakban sem jellemzõ egyformán minden lakásra - a kelleténél alacsonyabb, vagy éppen jó hõmérsékletû lakások lakói valószínûleg kevésbé lesznek érdekeltek ebben a beruházásban.

Annál is inkább, mivel egyedi hõmennyiségmérés nélkül a tulajdonosok csak abban az esetben tudnak költségmegtakarítást elérni, ha mindenki lejjebb tekeri a fûtést: a lakók ugyanis a teljes házban elfogyasztott, hõközpontban mért hõ után fizetnek, általában a lakások nagyságának (légtérfogatának) arányában. Vagyis ha az egész ház hõfogyasztása nem csökken, akkor a lakók továbbra is ugyanannyit fognak kifizetni a fûtésért. Megjegyzendõ, hogy némely távhõszolgáltató alapdíj-kedvezményt biztosít azoknak a házaknak, amelyek részt vesznek a cég felújítási programjában.

Út közben

Tojás- gázadás. Ezzel az óvatos gázadással – mintha egy tojást helyeznénk a cipõnk és a gázpedál közé – akár 15 százaléknyi üzemanyagot is megspórolhatunk. Finoman gyorsítsunk és lassítsunk. A hirtelen fékezés vagy a tövig nyomott gázpedál nem csak az autó élettartamát csökkenti, de jelentõsen, akár 30 százalékkal is növelheti a fogyasztás. Ezzel szemben, ha egyenletesen, kiegyensúlyozottan vezetünk 20-30 százalékkal csökkenthetjük a fogyasztásunkat és persze a károsanyag-kibocsátást is.

Váltsunk fel minél hamarabb. Ha a nem megfelelõ sebességben vezetjük az autót, többet fogyaszt. Csak akkor használjuk a légkondícionálót, ha valóban szükségünk van rá. Alacsony sebességnél (60km/ó alatt) a légkondi sokat, akár 4-5 litert is fogyaszt, így a városon belül érdemes inkább letekerni az ablakot, a légkondit pedig például az autópályán használni. Használjunk tempomatot. A tempomat az egyenletes sebesség megtartásával segít üzemanyagot spórolni, amely akár 7 százalékos megtakarítást is jelenthet sík terepen. Ugyanakkor emelkedõn érdemes kikapcsolni, mivel ilyenkor az autónak több energiára lenne szüksége, hogy hegymenetben is megtartsa az adott sebességet.

Játsszunk: ragasszunk egy vízzel teli poharat egy lezárható befõttes üvegbe. Tegyük az autónk pohártartójába és induljunk el. Minél kevesebb víz ömlik ki utunk végére az üvegbe, annál inkább sikerült az eco-driving módszereit alkalmaznunk.

Válasszunk megfelelõ benzintípust. A benzinhez hozzákevert különbözõ adalék és kenõanyagok nem csupán reklámfogások, valóban elõsegíthetik az alacsonyabb fogyasztást és a hosszabb élettartamot. Ugyanannyi tankolással akár 10 százalékkal is messzebbre juthatunk, ha megfelelõen választunk. Kerüljük a motor üres járatását. Ha például sorompónál kell megállnunk, érdemes leállítani a motort. A motor menet nélküli járatása akár óránként 2 liter üzemanyag elpocsékolását is jelentheti.

Parkoljunk árnyékba. A nyári forróságban minél inkább próbáljuk elkerülni az autó felmelegedését fényvisszaverõ takarókkal és a megfelelõ helyre történõ parkolással. Így elkerülhetjük, hogy az autónk akár 60 oC-ra is felmelegedjen és hogy már indításkor a maximumra állítsuk a légkondicionálót.

Tankoláskor erõsen húzzuk meg a benzinsapkát. A nem megfelelõen záródó benzintartályból az üzemanyag egy része elillan. A Car Care Council vizsgálata szerint naponta körülbelül 555 millió liter benzin párolog el így az autókból.

Mindig idõben és megfelelõen végeztessük el az autó szervizelését. A megfelelõen karbantartott autó kevesebbet fogyaszt és az élettartama is jelentõsen növelhetõ. A nem megfelelõen karbantartott motor akár 50 százalékkal több üzemanyagot is fogyaszthat és a károsanyag kibocsátása is akár 50 százalékkal emelkedhet.

A hatóság évek óta szeretné értékesíteni a parlagon heverõ 900 megahertzes frekvenciasáv kontingenseit. Ennek érdekében már 2008-ban meghirdették a frekvenciákat, azonban a tenderre jelentkezõ szereplõk üzleti tervei nem feleltek meg, így gyorsan lefújta az állam az eljárást.


Az állam a jelenlegi kiírás szerint egy új szereplõ színrelépését látná szívesen. Egy új szereplõ ugyanakkor csak nagyon magas beruházási költségek árán tudna szerephez jutni. A frekvencia elnyerése ugyanis csak a jéghegy csúcsa, a teljes beruházáshoz nagyjából 160 milliárdot kellene költenie, és 2 millió elõfizetõt szereznie, hogy megtérüljön a befektetése.

részét ezért "fel kell vállalnia az Új Színháznak. Azért ennek, mert a fõvárosban jelenleg nincs olyan olyan mûvészeti vezetés, amely törekedne erre". A Hátország egy, az egész nemzet számára életbe vágóan fontos visszafoglalási igényt jelent be. "Ennek a visszafoglalásnak egyik elsõ, kicsi, de nem jelentéktelen ütközete lehet ez a színház" - írja Dörner, aki megindítaná "a visszafoglalást a liberális, pesti vicchullám, pénzcsinálás és újabban a szórakoztató liberális állam sokszor a bordélyházak szintjére süllyedt csomópontjai ellen. "

A windsori víg nõ bemutatóján

Fotó: Újvári Sándor / MTI

És nemcsak a liberálisokkal szállna harcba Dörner, de a szórakoztató állammal is, szerinte ugyanis "az állam híg, üres szabadidõeltöltést nyújt a tömegeknek." A színész beleszóló színházat ígér, "sok ellenséggel és csak lassan szaporodó barátokkal és küzdõtársakkal, melynek nézõit az egész magyar országból kell összeszerveznie. " Ennek érdekében egy-egy elõadásra buszokkal kívánja a közönséget a „hátországból” a fõvárosba transzportálni. Dörner pályázatában bevallja, hogy a gondolatmenet valójában Csurka Istváné.

Új Színház vezetésére Dörner György mellett Márta István eddigi igazgató is pályázott és a szakmai bizottság tagjainak többsége Mártát támogatta. A Színház.hu korábban azt írta, hogy a nyolctagú testületbõl csak a két minisztériumi delegált voksolt Dörner Györgyre, ennek dacára a fõpolgármester neki szavazott bizalmat.

Márta István megdöbbenéssel fogadta a fõváros döntését, amely szerint 2012. február 1-jétõl Dörner György vezetheti tovább az Új Színházat. Mint a jelenlegi igazgató elmondta, legnagyobb bánata, hogy egy jól menõ, prosperáló színházat kell elhagynia, amelyet 13 évig vezetett.

A Népszabadság szerint a magát radikális jobboldalinak tartó Dörner kinevezése meglepõ, hiszen tavaly a fideszes irányítású Pécsnek annak dacára sem kellett, hogy Eperjes Károly ajánlotta õt. A mostani, budapesti eset hasonlít a József Attila Színház igazgatói pályázatához, amelyen szintén a szakmai bizottság állásfoglalása ellenére nyert a Fideszhez közel álló Nemcsák Károly - jelezte tegnap az LMP.

Az ellenzéki párt szerint a helyzet most annyival rosszabb, hogy Tarlós nem egyszerûen a jobboldalnak, hanem a szélsõjobbnak tett gesztust. Dörner György ugyanis nyíltan a MIÉP-el szimpatizál, és a pályázatában a párt elnökét, Csurka Istvánt nevezte meg intendánsként. Az LMP tiszteli Dörner György színészi munkáját, politikai szimpátiát pedig kész lenne magánügyként kezelni, ám a jelek szerint ez mégsem magánügy, mert ez volt a kinevezés alapja. Az LMP sajnálatosnak tartja, hogy a megszorítások által sújtott kulturális intézményeknek a politika közvetlen beavatkozását is rendszeresen el kell viselniük.

A Nobel-díjra jelöltek közé a svéd, a francia és a spanyol akadémia tagjai, valamint esztétikát, irodalmat vagy történelmet tanító egyetemi oktatók, az egyes országok írószövetségeinek elnökei, illetve a korábbi Nobel-díjasok tehetnek javaslatot. Májusban öt név került az Akadémia elé, az õ életmûvüket tanulmányozva hozzák meg végül a döntést.

A 10 millió svéd koronával (mintegy 300 millió forinttal) járó irodalmi elismerést Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át Stockholmban.