"Nem leszek a akadály"
Fotó: Kummer János

A The Foreign Policy összeállításában a harmadik "helyezett" Gyurcsány Ferencről azt írják, hiába volt az első újraválasztott miniszterelnöke Magyarországnak, ha 2006-ban utcai zavargásokba torkollott az őszödi beszéde miatti felháborodás. Ezt követően már képtelen volt átvinni a gazdasági reformokat, majd benyújtotta lemondását 2009 áprilisában. Magát ekkor, mint akadályt határozta meg, aki ha kell odébb áll, hogy az ország kilábalhasson a hitelválságból.

Az országunk jelenlegi helyzetéről azt írják, továbbra is törékeny állapotban van, növekvő munkanélküliséggel, és az üzleti világ bizalmi válságával néz szembe, miközben az unióval és a valutaalappal is összekülönbözött a jelenlegi vezetés. Magyarország jövőjét a jelenlegi miniszterelnök Orbán Viktor intézkedései, az új alkotmány és a vitatott törvénymódosítások is nehezítik.

Mniszterelnöknek nézték Navracsicsot

Először Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke szólalt fel, aki az ülésen a magyar kormányt képviselő Navracsics Tibort köszöntésében miniszterelnök úrnak titulálta, majd elnézést kért, "még sokat kell tennie ahhoz, hogy miniszterelnök legyen". Mint mondta, aggályaik tényeken alapulnak, nem pedig mítoszokra, így örömének adott hangot, hogy ezt személyesen Navracsics Tiborral megvitathatja. A három üggyel kapcsolatban, amelyben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, kiemelte: a magyar kormány válaszát még várják.

„Szélesebb körűek az aggályaink, mint a magyar gazdasági helyzet, a demokrácia állapotárval kapcsolatban vannak aggályaink” - fogalmazott. Itt elsősorban a média szabadságának kérdését hozta fel. A sajtószabadság kérdését szélesebb körben kell értelmezni.

Ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is - figyelmeztetett Neelie Kroes. A biztos, aki a rendezvény előtt megbeszélést folytatott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt. Felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait.

Fotó: Kummer János

Aggályos ügyek

A következő felszólaló Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója volt. Ő kiemelte: az adatvédelmi biztos hivatalának függetlenségét minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. Ezt szerinte a magyar kormány megsértette azzal, hogy hivatalának lejárta előtt megszüntették ezt a tisztséget. A bírók nyugdíjkorhatárával kapcsolatban kifejtette: az általános nyugdíjkorhatár az alkalmazottak többségére nézve nem kötelező. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 62 éves korukban ott kell hagyniuk munkájukat, míg a többi köztisztviselő ebben a kérdésben rugalmasabb.

Ráadásul a nyugdíjkorhatár csökkentése ellentétben áll azzal a határozattal, hogy 8 év alatt fokozatosan 62-ről 65-re növelnék a általánosan a nyugdíjkorhatárt. Ezért úgy látjuk, nem felel meg annak az EU-s irányelvnek, amely tiltja az életkor miatti megkülönböztetést a munkahelyeken. A harmadik aggályunk az igazságszolgáltatás függetlensége. Idő előtt ért véget a legfelsőbb bíró mandátuma. A LB korábbi elnökének mandátumának idő előtti lezárása felveti az aggályokat az igazságszolgáltatás szabadságával kapcsolatban és megrengeti a polgárok hitét, hogy az Alapjogi Charta 47. cikke szerinti tisztességes eljárást remélhetnek.

Navracsics: működnek a fékek és ellensúlyok

Navracsics Tibor 10 percet kapott a válaszra. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: demokraták között a racionális vitának van értelme. Szerinte a magyar kormány nyitottságát mutatja a mostani részvétele, illetve Orbán Viktor pár hete, az EP-ben tartott előadása is. Így kölcsönösen tisztázzák álláspontjukat, és azonosítják azokat a pontokat, ahol meg tudják győzni egymást és azokat is, ahol más megoldást kell keresni. „Magyarország elkötelezett a demokrácia irányába” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, utalva a magyar történelemre. A szabadság, a demokrácia és a jogállam iránti harcban születtek például a szűk negyedszázadban létrejött pártok. 2010 tavaszára Magyarország gazdasági és politikai válságban volt, erre kellett a magyar kormánynak reagálnia.

A fékek és ellensúlyok rendszere is működik, erre épp azt hozta példának, hogy az aggályokra reagálva módosítják a médiatörvényt. Hozzátette: a Fidesz volt az első párt, aki roma és siketnéma képviselőt küldött az Európai Parlamentbe. (A meghallgatás elnöke később jegyzőkönyvbe vetette, hogy korábban volt már roma tagja az EP-nek, egy spanyol képviselő személyében). Ez szerinte mind a demokrácia iránti elkötelezettségét mutatja. Az adatvédelmi törvény módosítására is nyitott a magyar kormány.

A Klubrádiót illetően azt kérte a miniszterelnök-helyettes, hogy ezen a mostani EP-meghallgatáson - éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében - tartózkodjanak a politikai véleménynyilvánítástól, mert az ügy jelenleg a bíróság előtt van.

A miniszterelnök-helyettes beszédét követően kérdések következtek. Az Európai Néppárt képviselője hozzászólásában kiemelte: a Fidesz is pártcsaládjuk tagja és véleménye szerint az Európai Parlament nem alakulhat át egyfajta népbírósággá Magyarországgal szemben. Göncz Kinga egykori magyar külügyminiszter, az európai szocialisták képviseletében elmondta: az a kérdés, hogy a magyar kormány a törvények betűje szerint alkalmazkodik az európai törvényekhez vagy szellemiségében is. Szerinte demokratikus módon, valódi egyeztetés mellett nem lehetséges, hogy a magyar kormány ilyen sok törvényt fogadott el az elmúlt másfél évben.

A vita során szóváltás is kialakult Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Neelie Kroes európai bizottsági alelnök között a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott bizottsági szintű közmeghallgatáson. A holland biztos arra kért egyértelmű választ, hogy a kormány kér-e átfogó véleményt az Európa Tanácstól (ET) a magyar médiajogszabályok módosításainak megfelelőségéről és azok végrehajtásáról, továbbá elfogadja-e és gyakorlatba iktatja-e az ET majdani ajánlásait. Navracsics Tibor igennel válaszolt, hozzátéve: persze csak akkor, ha ezek az ajánlások nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal. Kroes erre - az EP-bizottság számos képviselőjének tetszésnyilvánítását is kivívva - azzal reagált, hogy a válasz nem ugyanaz, mint amit a kormányfő-helyettes korábban négyszemközt mondott neki ugyanerről.

Navracsics Tibor ezt követően jelezte: ő a magyar alkotmányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni ezt a fenntartását, egyébként pedig nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellentétes ajánlásokat tesz.

A magyar médiatörvény módosítási tervezetét, amint az elkészül, el fogják küldeni az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják majd a strasbourgi székhelyű testület véleményét - közölte végezetül Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a közmeghallgatáson.

Még nincs vége

A meghallgatás eredményeképpen bejelentették, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban - mondta Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa az Európai Parlamentben (EP).

Már folynak eljárások

Mióta felajánlották a segítségüket, összesen 1128 panasz futott be hozzájuk, amelyekből 979 belföldi, 149 pedig külföldi. Meglepő módon 100 felett van a bolgár panaszosok száma, őket a bolgár kormány irányította a fogyasztóvédelmi testülethez. A magánszemélyeken kívül sportszövetségek, iskolai csoportok, cégek, illetve kisebbségvédő szervezetek is fordultak hozzájuk, a KÖFE pedig igyekszik nemcsak begyűjteni a kárigényeket, hanem kezelni is.

Fotó: Kummer János

„Részletes felvilágosítást adunk az utasoknak arról, hogy milyen jogok illetik meg őket, valamint békéltető testületi eljárást is indítunk, több mint 200 fogyasztó esetében ez már meg is történt” – hangsúlyozta Eitmann Norbert KÖFE-elnök. Ha ezek nem vezetnek eredményre, akkor ott van még a bíróság. Az egyesület megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot (NGM), a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (NFM) és az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságát is. Eitmann elmondása szerint a fogyasztóknak joguk van a jegyár visszaigénylésére, a céljuk pedig a fogyasztók jogainak az érvényesítése. Sok utasban azonban felmerülhet, hogy úgysem kapja már vissza a jegyárat, a KÖFE-elnök azonban azzal „biztatta” őket: „Ha nem lenne esély az utasok kártalanítására, akkor most nem ülnénk itt.”

Betett a hazai turizmusnak

Molnár Gabriella, a MUISZ (Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsége) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a vásárolt jegyek visszatérítése a Malév feladata, az utazási irodák viszont átfoglalásokban tudnak segíteni. „Biztos lesznek olyanok, akik pórul járnak az ügyben, hiszen nem ismert a Malév fizetési képessége” – jelentette ki.

Ami az utazási csomagok keretében történt foglalásokat illeti, a MUISZ-elnök elmondása szerint a nagy charterező cégek már elkezdték az átfoglalásokat más légitársaságok járataira. Tehát a nyári utazásokra történt foglalások per pillanat nincsenek veszélyben, hiszen az utazási irodáknak is az az érdekük, hogy megoldódjon a járatok átszervezése a meghirdetett árakon. Ebből a szempontból pedig szerencsés, hogy év elején történt a leállás, nem pedig a nyári szezon kellős közepén - jegyezte meg a MUISZ-elnök.

A jogászok úgy vélik, a Malév-leállás vis maiornak minősül, ám ez csupán az utazási irodák és a légitársaságok közötti helyzetre vonatkoztatható (azaz visszatérítési kötelezettség ebben az esetben az utazási iroda részéről nem állhat fenn). A fogyasztók és az utasok felé azonban szó sincs vis majorról, hiszen a járattörlés nem viszonyul vis majornak. Ennek értelmében tehát feléjük mindenképpen fennáll a kártalanítási kötelezettség.

Már most biztos, hogy a hazai turizmusra is kihat a Malév-leállás. Egyrészt a megszűnt járatok miatt, másrészt a bizalomvesztés miatt pártolhatnak el a külföldi turisták Magyarországtól. „Nincs katasztrófahelyzet, ezt kell hangsúlyozni” – jelentette ki Molnár Gabriella. A magyar idegenforgalmon kívül a jelentősebb utazási irodákat (körülbelül 10-15 iroda) érte még valós kár.

Van esély az utasok kártalanítására
Fotó: Kummer János

Ha becsődöl, ki fizet?

Az e-mailen érkezett panaszáradatból az is kitűnik, hogy nincs egyértelmű tájékoztatás az ügyfeleknek. Erre Baranovszky György, a FEOSZ (Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége) ügyvezető elnöke azt a – napokban szárnyra kapott – téves információt hozta fel példának, miszerint a bankkártyás fizetők visszakaphatják a pénzüket. A bankkártyával fizető utazók közül – akiknek azonban elenyésző a száma a károsultak között – nem biztos, hogy mindenki visszakapja a pénzét, mert félő, hogy a bankok nem vállalnak felelősséget minden bajba jutottért.

Sőt arra is rámutatott, hogy 2 milliárd forint kevés lesz a bajba jutott Malév-utasok kártalanítására (ahogy a megszületett kormányrendeletben áll), főleg úgy, hogy még a kifizetések módjáról sincs megegyezés. A kormányrendelet értelmében ugyanis jelenleg 2 milliárd forint van félretéve az utasok kártalanítására (tehát nem a pénzvisszatérítésre!). Az összeg azok számára nyújt lehetőséget, akik a leállást követő 3 napra (T+3 nap) rendelkeztek jeggyel, és február 29-ig visszatértek volna Magyarországra. Mindenesetre még a fogyasztóvédők számára is sok a kérdőjel. „Jelenleg az sem tisztázott, hogy egy estleges tényleges csőd esetén mi a teendő" – jegyezte meg Baranovszky.

Amíg a panziókban, üdülőházakban, közösségi szálláshelyeken, kempingekben komoly visszaesés volt a forgalomban, addig a szállodáknak összességében sikerült javítaniuk. Ez lényegében a négycsillagos hoteleket jelentette, ahol mind a belföldiek, mind a külföldiek száma és az itt töltött idő is több volt, mint korábban.
A minőségi kikapcsolódásra láthatóan van kereslet, amit alátámaszt az is, hogy a legjobban a wellness-szállodák teljesítettek. A vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból ötöt érintett, leginkább a Dél-Dunántúlt és a Balatont.

Menedzsment kérdése is

A fenti trendeket erősítette meg Ágoston Anikó, az Accent Hotel Management Kft. disztribúciós vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy némi konszolidáció figyelhető meg a szállodapiacon abban a tekintetben, hogy egyre több tulajdonos bízza az üzemeltetést szakemberekre. Az ország különböző területein 10 négy- és ötcsillagos szállodát, illetve a balatoni Club Aliga Üdülőközpontot üzemeltető cég szállodaportfóliója 2011-ben közel megduplázódott.
A portfólió így jó rálátást biztosít a hazai turisztikai trendekre. A szakember elmondása szerint a mostoha balatoni időjárás miatt egyedül a Club Aliga esetében nem sikerült hozni a terveket, de a régebb óta menedzselt szállodáikban mindenhol javulást értek el.

Érdemes a módosabb vendégek felé nyitni

Nem feltétlenül kell félni a magasabbra pozicionálástól, állítja a szakember. Erre példa, hogy a  szállodalánc egy évvel ezelőtt (az üzemeltetés átvétele után) ötcsillagos szállodává alakította át az Andrássy Rezidenciát, ami jó döntésnek bizonyult, hiszen az így megszerzett új vendégkör jóval nagyobb költési hajlandósága mind az átlagárban, mind az egyéb, elsősorban wellnessbevételekben megmutatkozik. Ez a szálloda például az újrapozícionált szolgáltatásoknak köszönhetően a korábbinál  sokkal jobb forgalmat tudhat maga mögött.

A beutaztatásban még mindig a német forgalom a meghatározó

Számos nagy európai küldőországnál (pl. Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország) nőtt tavaly a hazai vendégéjszakák száma. A német vendégek száma és az itt töltött idő a központi statisztika szerint mérséklődik, de volumenében még így is a legmeghatározóbb.
A hazai idegenforgalom még mindig Budapest-központú: a vendégek több mint fele összesen 6,3 millió vendégéjszakát töltött a fővárosban, ami több mint 2010-ben. Ennek megfelelően a fővárosi házak jó eredményt tudhatnak maguk mögött.

Országos kép

Az utóbbit támasztja alá az is, hogy az Accent Hotel Management alá tartozó két budapesti szálloda az elmúlt évben az átlagárat és foglaltságot egyaránt képes volt jelentős mértékben növelni, sőt ezek együttese olyan REVPAR emelkedést (egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel) eredményezett, amely jóval meghaladja a Magyar Hotel Monitor által a budapesti négycsillagos kategóriában jelzett szerény növekedést – hangsúlyozta Ágoston Anikó.

Nyugat-magyarországi szállodáik továbbra is erősen támaszkodnak az osztrák és német piacra, míg a hazai gyógyvizek iránt az orosz piac  mutat érdeklődést. Persze a környező országokra is érdemes koncentrálni. A mórahalmi Colosseumban a szerbek jelentik a belföldi után a legfontosabb piacot, a tokaji bor miatt nemzetközi érdeklődésre számot tartó Andrássy Rezidenciában pedig minden hatodik vendég külföldi, legtöbben a szomszédos Szlovákiából érkeznek.

Az idei év tartogathat meglepetéseket

Az általános gazdasági helyzet, az üzemanyagárak emelkedése és a Széchenyi pihenőkártya jelenleg bizonytalan piaci elfogadottsága miatt a belföldi kereslet szűkülésére lehet számítani. Némi jó hírt jelenthet a hosszú hétvégék száma, amelyből idén nyolc is akad, és talán arra is lehet számítani, hogy a magas euróárfolyam miatt többen inkább itthon pihennek majd a külföldi utazás helyett.

A szakember ugyanakkor arra is figyelmeztet, minden bizonnyal lesz egy olyan réteg is, amely erősen lecsökkenti, - vagy kénytelen kihúzni - a 2012-es családi költségvetésből a wellnesshétvégékre, nyaralásra szánt keretet. Az eddigiek alapján ráadásul az üdülési csekk és SZÉP kártya közötti váltás nem éppen gyors és zökkenőmentes: a szállodák úgy érzik, mind a kibocsátó bankok, mind a munkáltatók lassan reagáltak. A felhasználók és az elfogadók számára hiába praktikusabb fizetőeszköz a kártya, a munkáltatókat még visszatartja az ezzel járó pluszadminisztráció és költség.

Érdemes-e a gyenge forintra játszani?

A külföldi érdeklődést csak átmenetileg növelheti a forint gyengülése, emelte ki Ágoston Anikó. Arra lehet számítani, hogy rövid fellendülés után lecserélődhet a vendégkör és inkább az alacsonyabb szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező réteget vonzzák az alacsony árak. Véleménye szerint előnyösebb lehet nem követni az árfolyamváltozást, hanem euróban fixálni az árakat. Ezt persze csak azok a szállodák tehetik meg, amelyeknél a belföldi piac elhanyagolható.

Ebben a helyzetben érdemes a belföldi vendégkör lojalitását növelő eszközök bevezetésével és a külföldre irányuló fokozottabb marketingtevékenységgel próbálkozni. Fontos, hogy a szállodák különböző programokkal és különleges ajánlatokkal rendelkezzenek, amelyek nemcsak a vendégek elégedettségét növelik, de pluszbevételt is termelnek.

Fotó: MTI / Kollányi Péter

Az érdeklődök közvetlenül is fordulhatnak kérdéseikkel az oktatási államtitkársághoz, amely úgy véli, a párbeszéd lehetősége biztosítja a változás körüli bizonytalanságok, félreértések tisztázását.

Az első online tájékoztatót a napokban kapják meg az intézményvezetők, ebben a törvény egyes intézkedései hatálybalépésének dátumait sorolják fel. E szerint a legsürgősebb teendő most az iskolákban az alaptanterv társadalmi vitájába való bekapcsolódás (erre néhány hetük van), illetve december 31-ig a pedagógiai programok és SZMSZ-ek felülvizsgálata.

Törésvonalak és kitörésvonalak

A szélsőjobboldalon tapasztalható megosztottság, a hungaristák, nemzetiszocialisták és a Jobbik közti ellentétek lecsapódnak a 45-ös kitörés emléknapján is. Ennek legfőbb oka, hogy ez a nap a hazai militáns szélsőjobboldal, a szkinhed szubkultúra, a neonáci és nemzetiszocialista sejtek, szervezetek legfontosabb eseménye volt a találkozásra, eszmecserére és az elvtársi kapcsolatok ápolására. Ennek színterei a már évtizedes hagyományú kitörés emléktúrák voltak, bizonyos esetekben azonban a Budai Várban is zajlott neonáci, hungarista összejövetel, melyet általában szkinhed zenekarok koncertje zárt.

A "Becsület napja" 2008-ban a Hősök terén
Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Az első Orbán-kormány alatt, 1999-ben azonban rohamrendőrök jelentek meg egy ilyen, a megemlékezés után tartott koncerten a Viking kocsmában és a kemény razzia után egy ideig szüneteltek a nyilvános rendezvények. 2003-ban viszont már egyenesen az Országházzal szemben zajlott újra a megemlékezés körülbelül száz neonáci részvételével, több száz ellentüntető jelenlétében. Tavalyelőttig több alkalommal a Hősök tere volt az emléknap helyszíne, számos külföldi neonáci társszervezet, szimpatizáns, 2009-ben több mint 500 ember részvételével.

Átkerült a staféta

2010-től a hatósági nyomás és a szélsőjobb belső konfliktusai miatt újra az emléktúrák vették át a nagy sajtónyilvánossággal járó központi ünnepségek helyét, a Jobbik megerősödésével pedig adta magát, hogy a szélsőjobboldali párt is saját, arculatának megfelelő rendezvényt szervezzen. Idén, csakúgy, mint 2011-ben bár nem a Jobbik szervezésében, de jobbikos politikusok részvételével zajlik majd az egyik túra, melynek már a helyszíne és időpontja is ismert. Velük párhuzamosan zajlik egy másik túra, a keménymagé, amelyet a feloszlatott Vér és Becsület Kulturális Egyesület utódja, a Pax Hungarica Mozgalom, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Betyársereg, a Nemzeti Forradalmi Párt és az NS-Front szervez közösen.

A kitörés emléktúrák hagyományát elindító Magyar Nemzeti Arcvonal, mely a 90-es évek elején a hazai hungarista mozgalmak újraindításának motorja volt, a 2000-es évek végén pedig paramilitáris kiképzőtáboraival hívta fel magára a figyelmet, idén anyagi okokra hivatkozva nem szervez központi megemlékezést. Ettől függetlenül helyi szinten, vidéken elszórt sejtjeiket helyi megemlékezések rendezésére buzdítják, a budapesti csoport pedig megszervezi az emléktúrát, a többi, „pesti hangoskodásnak” nevezett szélsőjobbrendezvénytől függetlenül. Közleményükben hozzáteszik ugyanakkor, hogy „szép ünnep”, de „pillanatnyilag huszadrangú kérdés”, mivel most „olyan évbe léptünk, amikor bármi megtörténhet”.

Aki nem szívesen válik meg hajkoronájától, nem is feltétlenül Jobbik-szimpatizáns és a fenti túrák egyike sem elégíti ki maximálisan igényeit, az még mindig elmehet a „politikai célt nélkülöző”, hagyományőrző Kitörés 60 emléktúrára, mely a Várból indul. Ide azonban már beugró is van, a 60 kilométeres verzióra 2000, a 35-ösre 1200, a legrövidebb, 25 kilométeres túrára pedig 1000 forint.

Zavar, gyász, dicsőség

Budapest ostroma a XX. század egyik legsúlyosabb magyar tragédiája. A legendás szépségű főváros romba döntése sokáig volt feldolgozhatatlan trauma a város lakói, sőt az egész ország lakossága számára, ám a mai köztudatból szinte teljesen hiányzik az ostrom emléke. A mai fiatal generációkat már egyedül a minden évben összegyűlő, az ostrom során elesett kitörő katonákat hősökként ünneplő neonácik felvonulása figyelmezteti Budapest tragikus múltjára.

A Budapest ostromának történelmét könyvben is feldolgozó történész, Ungváry Krisztián szavaival: „A nagyrészt katonai és politikai vezetőik által becsapott önkénteseket, vagy az éppen tömeggyilkos múltjuk elől menekülő hithű nácikat hősökként beállítani kívánó csoportok a mai napig évente megrendezik a Becsület Napját, kisajátítva ezzel Budapest ostromának emlékét. Holott az emlékezés fontossága vitathatatlan, annak hiteles jellege azonban sokkal inkább a gyász, semmint a dicsőség lenne”.

A HÖOK országos rendezvénysorozatának célja, hogy felhívja a figyelmet a felsőoktatásban kialakult helyzetre. Ennek első állomása a ma esti tiltakozás. A szervezet elnöke Nagy Dávid ismertette követeléseiket, amelyek a keretszámok újragondolását – főleg jogász és gazdasági szakokon – indítványozza. Továbbá a hallgatói szerződés eltörlését, amely miatt az európai hallgatói szövetség (ESU) segítségével az Európai Bizottsághoz fordulnak. A törvény szerintük uniós alapjogot sért azzal, hogy korlátozza a szabad munkavállalás lehetőségét. Kitértek arra is, hogy úgy vélik a tandíjrendszer adósrabszolgaságba taszítja a fiatal értelmiségieket.

A képre kattintva galéria nyílik!
Fotó: Kummer János

A HÖOK Elnökségének tagjai és a hozzájuk csatlakozók egész éjszakán át tartó virrasztásba kezdenek egyébként egy sátorban a téren. A helyszínen egyetlen politikusként Kunhalmi Ágnes az MSZP-től jelent meg, valamint egy rektor  a Corvinus vezetője Rostoványi Zsolt.

A helyszínen elhelyezett véleményládában gyűjtik a jelenlévők véleményeit, kérdéseit, észrevételeit majd azokat másnap továbbítják az oktatásért felelős államtitkárságnak. Várnak tehát minden diákot, szülőt, továbbá minden érintettet, akinek kialakult véleménye van és azt szeretné eljuttatni az illetékesekhez.

A moszkvai csúcsforgalom dugóiban araszoló autósok évek óta erősödő dühvel nézték a kocsisorokat veszélyes manőverekkel kerülgető luxusautókat, amelyek tetején ott villogott a különleges előjogokat biztosító kék fényjelzés. A megkülönböztető jelzést láthatóan csak a dugók megkerülésére használó kivételezettek a közlekedési szabályokat, és a többi autós biztonságát is figyelmen kívül hagyva száguldoznak a város útjain, gyakran a szembejövő sávban robogva, és – mint azt az alábbi videofelvételen is látni lehet – akár szirénázó mentőautókat és tűzoltókat is feltartva.

A hatalommal visszaélő korrupt hivatalnokok jelképévé vált kékvillogós autók elleni fellépés 2010-ben kapott lendületet, miután februárban halálos balesetet okozott a LukOIL olajtársaság alelnökét szállító Mercedes. A kékvillogós luxusautó frontálisan ütközött egy kisebb autóval, amelynek két női utasa életét vesztette. Az üzletember és sofőrje megúszta büntetés nélkül az esetet, annak ellenére, hogy szemtanúk állították: a Mercedes volt az, amelyik a forgalommal szemben haladt, hogy kikerülje a dugóban álló kocsisort.

Az eset felszínre hozta a felgyülemlett dühöt: az autósok bojkottot hirdettek az olajcég benzinkútjai ellen, egy népszerű orosz rapper pedig tiltakozó dalt készített az esetről, az ördöghöz hasonlítva a kékvillogós kivételezetteket. Aztán áprilisban egy kékvillogósnak ellenálló orosz üzletember vált hőssé az autósok szemében, amikor nem volt hajlandó félreállni az orosz elnök egyik tanácsadója elől, aki a forgalommal szemben próbált meg dugót kerülni.

Anatolij Hartlij azzal magyarázta tettét, hogy már elege volt a többi autós semmibe vevő hatalmasokból, akik még fel is vannak háborodva, amikor az autósok nem adnak elég gyorsan utat nekik. Mint például az a munkanélküli nő, aki tavaly januárban egy moszkvai rádiónak betelefonálva őszintén felháborodva kelt ki az emberek ellen, amiért kékvillogós autóját nem szokták elengedni.

Mint kiderült, nem Hartlij volt az egyedüli, akinél betelt a pohár, és tette ellenállásra sarkallta az embereket. Egy autós jogvédő szervezet arra szólította fel a moszkvai autósokat, hogy dudálva kövessék a kékvillogósokat, egy rádiós újságíró pedig arra bíztatta a sofőröket, hogy vészvillogót bekapcsolva állják el az őket az útról letolni akaró kiváltságosokat, valamint mozgalom indult a kivételezettek körének csökkentésére.

Kék Vödör Társaság

A nagy nyilvánosságot kapott esetek után a nemzetközi sajtóba is bekerült tiltakozó megmozdulásokat tartott Moszkvában a Kék Vödör Társaság, amelynek tagjai az autóik tetejére felszerelt kék színű vödörrel róttak lassú köröket az orosz főváros útjain, vagy kék vödrökkel a fejükön tartottak flashmob tiltakozásokat. Közben a társaság tagjai videokamerákkal felszerelkezve kezdték el dokumentálni a kékvillogós autókat, egy blogon megörökítve és megnevezve a megkülönböztető jelzéseket jogtalanul használó embereket, mint például Nyikita Mihalkov orosz rendezőt.

Így derülhetett fény arra, amikor az orosz vámhatóság helyettes vezetője a ruhatisztítóhoz sietve használt megkülönböztető jelzést, vagy arra a nagy vihart kavart esetre, amikor a vészhelyzetekkel foglalkozó miniszter sofőrje - egyedül utazva főnöke kékvillogós autójában - fejlövéssel fenyegette meg az őt feltartó autóst. Az alábbi felvételen megörökített eset miatt a sofőrt végül elbocsájtották állásából.

("Idióta, azt akarod, hogy fejbe lőjjelek?")

A tiltakozásokat követően többször is ígérgették politikusok, hogy tesznek valamint az elszaporodott kékvillogós autók ellen, de végül egyszer sem történt semmi az ügyben. Vlagyimir Putyin 2010 decemberében még etikai oktatással gondolta megoldani a problémát. A március negyedikei elnökválasztás közeledtével, és egy január végén tartott tiltakozó menet után azonban újra elővette az ügyet az orosz kormányfő, de vannak olyanok, akiket nem nyűgözött le teljesen a megkopott népszerűségű Putyin ígérete. "Ha igazán akarná, tíz perc alatt visszavonhatná a kiadott engedélyeket" - jelentette ki Szergej Kanajev, az Orosz Autótulajdonosok Szövetségének vezetője a Moscow News-nak.

Selmeci Zsuzsanna interjút ad
Fotó: Kummer János

Titokban, kamerával

Itt fogunk először gyanút. Ha ez egy ilyen nyilvános esemény, amiről mindenki tud, akkor miért kellett titokban találkoznunk a parkolóban? Azt sem értjük pontosan, mire számít a hatóság egy olyan ellenőrzésen, ami tulajdonképpen be van jelentve. De Selmeci Zsuzsa megnyugtat minket. Amit ők keresnek, azt nem lehet csak úgy eltüntetni. Majd interjúadásba fog még a razzia előtt. Echo TV, HírTV, MTV. Ugyanazok a kérdések, ugyanazok a válaszok. "A gazdasági nehézségek időszakában az embereknek jobban be kell osztaniuk a pénzüket a mindennapi vásárlásaik során is. Ebben a helyzetben fokozott jelentősége van annak, hogy a fogyasztók ne legyenek kiszolgáltatva a kereskedelmi vállalkozások esetleges szabálytalanságainak.” Értjük. Közben a kisebb csődületre megjelenik az áruház biztonsági szolgálata. Zavar a rendszerben. Selmeci asszony megismétli, hogy csak egy kamera mehet be az áruházba. A tanácstalan operatőrök sorsot húznak.

Segíthetek?

Már egy órája várakozunk az áruház előtt, hogy meglepetésszerűen lecsaphassunk a milliókat offshore számlákra menekítő karvalytőke mindenkit kizsákmányoló templomára, vagyis a gonosz multira.

Vagy 15 újságíró, egy osztályvezető, egy sajtós és néhány ellenőr társaságában végre lecsapunk. Mosolygó biztonsági őr kérdezi, segíthet-e valamiben. Nem, köszönjük. Mi most meglepetésszerűen ellenőrzünk sajtó nyilvánosan. Egy kedves fiatalember vezeti a menetet. Kameneczky Péter felügyelő hosszú előadást tart azokról a hibákról, amire most figyelnek. Szigorúan a vásárló érdekében. Közben, kis túlzással, az áruház szinte teljes vezetése ott tolong körülöttünk.

Fotó: Kummer János

Non-stop

A felügyelő közben folytatja. „Tipikus probléma az áruházakban az, hogy ha éjfélkor lejár az akció, az adott termék, és a polcra függesztett akcióra figyelmeztető tábla nem tűnik el azonnal. A vevő a pénztárnál értesül arról, hogy a termék már drágább.” És milyen igaza van, bólogatnak az áruház alkalmazottai. Ha van vevő, aki éjfélkor így jár a pénztárnál az magára vessen – jegyzi meg mellettünk egy biztonsági őr. Ez a madaras teszkó. Legkésőbb 10-kor bezár. Teszi hozzá mosolyogva.

Trükközések

Sebaj, megyünk tovább. A magyar rádió riportere hetedik alkalommal sem kap konkrét választ a hiperek „trükközéseit” firtató kérdésére. Közben a zöldség-gyümölcs osztályra érünk. A csak nekünk magyarázó Kameneczky Péter látványosan megnézi az egyik mérleg hitelesítési matricáját. Rendben van. Közben egy másik apróságra is felhívja a figyelmet. „Amikor az áruház átcímkézi az árut, hogy a szállító vonalkódja mellé felkerüljön a sajátja is. Ekkor az eredeti vonalkódra nem ragasztható rá az új, és a nettó súly, valamint a szavatossági idő sem változhat az eredetihez képest. Miután látszik, hogy ez a többnyire férfiakból álló hallgatóságnak nehéz, egy kolléga szalad egy osztállyal arrébb, hogy példát keressen nekünk. A csomagolt szalonnán rendben volt az új matrica, és látszott a régi is.

No para

Ami azonban ennél is meglepőbb, hogy a negyed órás akció alatt mindent rendben találunk. Ennek örömére, boldogan integető alkalmazottak gyűrűjében véget vetünk a szigorú ellenőrzésnek. Kifele menet még Selmeci Zsuzsanna, a felügyelőség osztályvezetője megosztja velünk, hogy január elejétől eddig húsz ellenőrzés során találtak jogsértéseket. Amikor azt próbáljuk megtudni, hogy mekkora volt a bírság, mosolyogva elárulja, hogy határozatok eddig nem születtek, így a kiszabott bírság sem tudható. Majd egy későbbi tájékoztatón elárulják. Addig meg ellenőrizgetnek tovább. Titokban. No és meglepetésszerűen.

A magyar szervezeten kívül a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) is megtartja két miniszteri posztját, akárcsak Catalin Predoiu igazságügyi és Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszter. Ez utóbbi kettő független, akárcsak a miniszterelnök-jelölt.

A román kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) kicserélte tárcavezetőit, és többnyire fiatal jelölteket javasolt a posztokra. A miniszterjelöltek a PD-L második vonalából érkeznek, közülük egyesek már dolgoztak államtitkárként a különböző minisztériumokban, de a pártban nem töltenek be fontos vezetői funkciót. A jelöltek zöme 30 és 45 év közötti.

A legfiatalabb miniszterjelölt a 31 éves Bogdan Dragoi, akit pénzügyminiszternek javasoltak. Gabriel Berca töltheti be a belügyminiszteri posztot, Lucian Bode a gazdasági, Alexandru Nazare a közlekedési, Cristian Petrescu a fejlesztési, Razvan Mustea a távközlési, Claudia Boghicevici a munkaügyi, Catalin Baba az oktatási és Stelian Fuia a mezőgazdasági tárcát irányíthatja.

Ungureanu a román külföldi hírszerző szolgálat vezetője, akit hétfőn nevezett ki Traian Basescu államfő miniszterelnök-jelöltnek. A tervek szerint csütörtökön szavaz a parlament az új kormány hivatalba iktatásáról.

A megbízott kormányfőjelölt is aláhúzta, hogy fiatal csapattal fog dolgozni, és reményét fejezte ki, hogy kormánya megkapja a bizalmat a parlamenti szavazáson.

Magyarországon lopnak. Azért kell új köztársaság, új jogrend, hogy a tömeges lopás megszűnjön. Kerényi Imre rendező (Echo TV, január 31.)

Fotó: Neményi Márton

Tisztában vannak már vele a legelszántabb fülkeforradalmárok is, hogy Orbán Viktor legnagyobb választási ígérete teljesíthetetlen. Hollósi Zsolt újságíró a munkanélküliségről (Délmagyarország, január 31.)

Az LMP túl fogja élni ezt a választási ciklust, ha tovább zöldül. Péter Mihály agrárpolitikus, Magosz-alelnök (Echo TV, január 31.)

Mindenki úgy szeretne összefogást, hogy mögötte alakuljon ki. Krekó Péter politológus az ellenzéki mozgalmakról (ATV, február 1.)

Arra kellett neki a demokrácia, hogy mindenki mást kiszorítson belőle. Parti Nagy Lajos író Orbán Viktorról (FN24.hu, február 2.)

Ha megállapodik az IMF-fel, iszonyú megszorításokra kényszerül. Ha nem, jön az államcsőd. Debreczeni József közíró Orbán Viktorról (168 Óra, február 2.)

A Valutaalap, a Provident és a tanyasi uzsorás között nem látok lényegi különbséget. Fábry Sándor műsorvezető (Heti Válasz, február 2.)

Fotó: Kummer János

Annyira hülyék, hogy még azt sem értik, amit hazudnak. Para-Kovács Imre újságíró (Hírszerző.hu, február 2.)

Díszmagyart ölt magára, nem polgári ruhát. Aczél Endre újságíró az Orbán-kormányról (Népszabadság, február 3.)

Minden összegnél van több. Farkas Erika műsorvezető (Magyar Rádió, február 3.)

Magyarországon most ruhaváltás zajlik. Megváltozik a demokrácia ruhája, de nem a demokrácia változik meg. 23 évvel a rendszerváltás után adunk egy tisztességes gúnyát az országra. Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár (Magyar Hírlap, február 4.)

Van egy kör, amely egy bizonyos fajta színházi ízlést és stílust terrorként értelmez. Ők tehát terroristák. Mi pedig a demokráciáért küzdünk. A szellemi demokráciáért. Pozsgai Zsolt drámaíró, az Új Színház művészeti vezetője (FN24.hu, február 4.)

Szláv asszimilánsként imádta a magyart. Tamás Gáspár Miklós filozófus Csurka Istvánról (HVG Onlie, február 4.)

Az olajfa nem ebben az országban terem. Schiffer András LMP-politikus (Magyar Nemzet, február 4.)

Fotó: Kummer János

Mi azoknak a politikai képviseletére szeretnénk vállalkozni, akiket mélyen felháborít és elkeserít az Orbán-rendszer, de emiatt nem akarják szőnyeg alá söpörni a megelőző ciklus hibáit és csalódásait. Jávor Benedek LMP-politikus (Facebook.com, február 4.)

A bukás nem rázta meg eléggé az MSZP-t ahhoz, hogy kíméletlenül végiggondolja önmagát. Mihancsik Zsófia újságírónő (Galamus.hu, február 5.)

Aki mindent tud, nem biztos, hogy művész., aki nem tud mindent, azt biztosan nem az. Gyémánt László festőművész (Vasárnapi Hírek, február 5.)

Az FN24.hu most megpróbálja végigvenni a következményeket. Ebből sajnos az derül ki, hogy bár nagyon kellemetlen volt, ahogyan a nemzeti légitársaságba, mint feneketlen teknőbe önteni kellett a közpénzt, de a következő hónapokban még az is kiderülhet, hogy ez volt az olcsóbb megoldás.

Részmegoldás nincs

Kezdjük a következmények számbavételét a Malév-utasokkal. A felháborodás részben jogos: minek biztatta a cég és közvetve az állam jegyvásárlásra a magyarokat, ha aztán nem szállította el őket. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy részmegoldás nincsen. Mert ha egy légitársaság elkezd kifelé arról suttogni, hogy "óvatosan a jegyvásárlással", másnap meghalt. Mindenki előre kéri a pénzét, a repterek, a kerozinszállító, a gépeket lízingelő cég, jegyet pedig senki nem vesz. Végül is a pozitív propaganda ellenére is nagyjából ez történt, de ne legyenek illúzióink, ha nem ez történt volna, az is csak napokat-heteket jelentett volna. Állami támogatás nélkül nem volt életképes a modell, és az uniós elmarasztalás kategorikusan megtiltotta a további állami transzfereket.

Utasok kártalanítása

Az utasok kártalanításának több szintje van, de a legpechesebbek hosszú pereskedésre vagy legalábbis hosszú felszámolásra kénytelenek berendezkedni. Akinek a csődre is kiterjedő utasbiztosítása volt, az a biztosítójától kaphat pénzt. Egy sebtiben összehozott kormányrendelet szerint, akiknek a menetjegye a Malév csődjének napjára, azaz február 3-ra, vagy az azt követő három napra szólt, azaz akik legkésőbb február 6-ig elutaztak volna, illetve azok, akik már elutaztak, és a visszaútra február 29-éig érvényes menetjegyük van, állami garanciában bízhatnak, és az igényeket március 31-ig benyújthatják. Amúgy egy magántársaságnál a vevők is beállnak követelésükkel a sorba, amelyet majd a felszámolás végén vagy kielégítenek, vagy sem. A helyzet jelen esetben annyiban azért összetettebb, hogy állami cégek nem szoktak tönkremenni. Ez adhat némi reményt a sok százezer jegyvásárlónak, de azért biztosra még nem lehet menni.

Nemzeti légitársaság

Mielőtt a turisztikai, adó- és egyéb következményekre rátérnénk, fontos kérdés, mennyire reális az, hogy hamarosan feláll egy új nemzeti légitársaság. A kormány eddig is ezen dolgozott. A különböző partnerekkel, legyen az kínai vagy éppen európai soha nem a Malév megmentése szerepelt a napirenden, hanem a Malév menedzselt bedöntése és egy új társaság létrehozása. Jelen pillanatban a tárgyalások megrekedtek, gyakorlatilag nincsen napirenden semmilyen ígéretes kezdeményezés senkivel. A fapados piacra nem érdemes új céggel bemenni, ott nagy tapasztalattal bíró, hatékony piaci szereplők dolgoznak, velük nehéz lenne versenyezni.

Fotó: Kummer János

A nemzeti tőke összefogásával életre lehelt légitársaságnak azonban lehet realitása. Jó példa erre az olasz Alitalia esete, ahol az egykori olasz légitársaság a Malévhoz hasonló bizottsági eljárás után felszámolás alá került, majd a korábbi géppark és járatmennyiség 50-60 százalékát felélesztette egy új, olasz nagyvállalkozók összefogásával létrehozott Alitalia. Amikor a Malév stratégiailag kiemelt státuszt kapott, akkor voltaképpen az Alitalia-modell fele valósult meg, vagyis a légitársaság államilag kontrollált csődeljárására nyílt esély, ám sajnos jelenleg nincsen életképes terv egy új magyar légitársaság létrehozására.

Járatok

A légiközlekedésben jártas szakemberek tudták, hogy a Malév csődbe megy, nem véletlen, hogy már a leállás napján sorban érkeztek a bejelentések, hogy melyik cég, milyen új járatokat indít Budapestről. A piac remélhetőleg betölti hamar az űrt, igaz, a Malév egyelőre biztosan hiányozni fog. Kényelmes időpontokban, adott városok legjobb reptereire repültek a Malév gépei, sok-sok olyan európai fővárosba is, ahová nem feltétlenül lép majd be piaci alapon más társaság.

A fapados cégek bővítik kínálatukat, az árak nem rosszak, de a szokásos fapados zárójelekkel. A héten egyszer-kétszer mennek csak a gépek, a nap legelején vagy a legvégén, és bizony az, amit adott nagyvárosnak vagy fővárosnak hirdetnek, nem ritkán egy a fővárostól 80-100 kilométerre elhelyezkedő reptér. Fiataloknak, turistáknak nem rossz, üzletembereknek, folyton utazóknak már kevésbé vállalható kényelmetlenségek.

Egyenleg

A Malév költségvetésre gyakorolt hatását soha, senki nem tudta pontosan számszerűsíteni. Annyi az áttételes hatás, hogy ez nem is könnyű, de igazán erős kísérlet sem készült, vagy legalábbis nem vált publikussá. Az első napok tapasztalatai alapján a szállodák is sok veszteséget szenvedtek el, hiszen a hirtelen támadt zavarban sokan nem jutottak el Budapestre. Később ez a hatás már nem fog fájni, de ha a fél világgal olcsó és gyors összeköttetést jelentő Malév kiesik, akkor biztosan csökkenhet Budapest turisztikai vonzereje. Ha már át kell szállni, ha már csak rosszabb napszakban lehet jönni, sok olyan turista kieshet, aki nem kifejezetten Budapestre készült, csak leült az internet elé és keresett egy minden szempontból jó hétvégi utazási célpontot.

A Malévhoz kapcsolódó adóbevétel is visszatérő érv volt az állami szerepvállalás mellett. Az adóbevétel valóban ki fog esni, de várhatóan csak részben folyik be máshonnan. Mert ha egy egykori Malév-alkalmazottat átvesz például a Ryanair, akkor a közterheket ugyanúgy megfizetik, mint eddig a Malév. Igen ám, de az biztos, hogy az utasforgalmat részben olyan társaságok fogják átvenni, amelyek nem (vagy nem olyan mértékben) növelik magyar létszámukat, mint amennyi állás megszűnik a Malév kiesésével. Ráadásul a Malév szinte fapados, de mindenképpen nyomott árakkal dolgozott, amely árképzés nagyban meghatározta, hogy a versenytársak mennyire „szállhatnak el” a budapesti jegyáraikkal. Sajnos, jó eséllyel drágulhat a repülés az új helyzetben.

A Kopint-Tárki Zrt. mindenesetre úgy számol, hogy azzal a dupla hatással, hogy kiesnek a külföldiek magyar cégtől vett jegyei (csökken a magyar export), és a belföldieknek is külföldről kell jegyeket venni (nő az import) összesen 108 milliárd forintos külkereskedelmi egyenlegromlás következhet be.

És a nagy tételek

A Malév csődje még két komoly hatást von magával. A Budapest Airport privatizációjához kapcsolódott egy olyan hitelezői szerződés, amelyet a német Hochtief vezette konzorcium kötött a hitelező bankokkal. Ebben a magyar állam azt garantálta, hogy amennyiben az állam hibájából ellehetetlenül a budapesti reptér helyzete, akkor az állam az időközben végrehajtott beruházások figyelembevételével is visszavásárolja a Budapest Airportot. Ez döbbenetes összeg lenne, ugyanakkor a jogászok szerint nehéz lenne az államon ezt a pontot érvényesíteni. Hiszen aligha nevezhető ellehetetlenülésnek az a helyzet, amikor a reptér 40 százalékát adó légitársaság kiesik, ha eközben más társaságok pedig pótolják a forgalmat.

A másik kemény dió, az orosz állami fejlesztési bank, a VEB kezelése. A Malévot legnagyobb mértékben finanszírozó bank mintegy 100 millió eurója után fut. Valójában a magyar állam joggal mondhatja, hogy mindent megtett azért, hogy a Malév minél tovább működjön, de a bizottsággal nem lehet szembe menni. Ez így korrekt, de azt is mindenki tudja, hogy amennyiben egy orosz állami szereplő úgy érzi, hogy sérelem érte a magyar állam részéről, könnyen a nagypolitika színterére emelheti az elszámolási vitát.

A végtörlesztés kapcsán visszafizetett ingatlanhitelek átlagos összege fix végtörlesztési árfolyamon 5,5 millió forint volt, ami a felügyelet szerint jelzi, hogy kifejezetten alacsony összegű - 2-3 millió forintos - hiteleket is tömegesen végtörlesztettek. A bankoknál, takarékszövetkezeteknél és a pénzügyi vállalkozásoknál összességében a teljes devizahitel-állomány mintegy 19 százalékát fizették vissza. Szerződésszám szerint a legtöbb hitelt a kereskedelmi bankoknál végtörlesztették.

Az ügyfelek 74 százaléka nem vett igénybe forinthitelt a devizatartozás végtörlesztéséhez. A pénzügyi szolgáltatók január végéig 36 980 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak e célra, összesen 206,8 milliárd forint összegben. A pénzügyi szervezetek az összes folyósított hitelkiváltó forinthitelből mintegy 87 milliárd forintot saját addigi adósaiknak, mintegy 120 milliárd forintot pedig más szolgáltatók ügyfeleinek folyósítottak.

Jelenleg mindenki Mitt Romneyt, az ötgyermekes mormon ex-kormányzót tartja a befutónak. Bár maga az elnökválasztás még messze van (novemberben lesz csak a voksolás), már most azt jelzik a kutatások, hogy nagyon nehéz lesz megszorítani Obamát.

Egy friss, a Washington Post és az ABC News által közzétett közvélemény-kutatás szerint ugyanis Barack Obama népszerűsége 50 százalék fölé emelkedett Romneyval szemben. A biztos, regisztrált szavazók táborában 51-45 a jelenlegi elnök előnye, az összes amerikai választót tekintve pedig 52 százalék szavazna Barack Obamára és csupán 43 százalék Mitt Romneyra. Múlt hónapban még a republikánus aspiráns vezetett 48-46-ra a regisztrált, 47-76-ra az összes választó között. Azaz nem csak megfordult az eredmény, de egyre nyílik is az olló. Ráadásul ez a különbség már elég jelentős.

Fotó: Northfoto

Korai még győztest kiáltani

Az FN24-nek nyilatkozó Amerika-szakértő szerint az a kérdésfeltevés, hogy le lehet-e győzni Obamát, még korai, sőt, még az sem biztos, hogy végül Romney lesz az ellenfele. Mint Frank Tibor, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének vezetője elmondta, hétről hétre, előválasztásról előválasztásra módosul, hogy épp ki kerekedik felül. „Az egyes előválasztási eredmények mitikusan fel vannak fújva. Romneyt például mindenki biztos kihívónak tartotta, mert 8 szavazattal nyert Iowaban. Aztán kiderült, rosszul számoltak és Santorum 60-nal több szavazatot kapott. Az előválasztások során minden republikánus csoportot meg kell nyerni a jelöltséghez. Nyárig bizonytalan marad a helyzet” – fogalmazott Frank Tibor.

A szakértő hozzátette: sem Mitt Romneyt, sem Newt Gringrich-t nem lehet abszolút nyertes embernek tekinteni. „Gringrich bár extrovertált, jól kinéző elnökjelölt, de sok rosszat írtak róla, ráadásul hamarosan betölti a 70-et. Romney az a fazon, amilyen az elnök szokott lenni: fehér, jóképű férfi, aki ereje teljében van és sok rosszat eddig nem lehetett hallani róla".

Obamáé a helyzeti előny

Frank Tibor szerint azonban nagyban növelné a republikánusok esélyét Obamával szemben, ha dűlőre jutnának az aspiránsról, és egységesen lehetne egy nevet támogatni.

„A hivatalban lévő elnök mindig helyzeti előnyben van, ha közölni akar valamit, ott a sajtó, ingyen lehozzák a gondolatait, míg a kihívónak mindent saját zsebből kell állnia, magának kell elérnie, hogy írjanak róla. Másik oldalról viszont az emberek szeretik a változást. Obama jó szónok, jó gondolkodó, Romney azonban gyakorlatias, problémamegoldó ember lehet” – hangsúlyozta a szakértő.

Gyerekkora óta rajong a lovakért. Lótulajdonosként és –tenyésztőként rendszeresen látogatja a lóversenyeket, különösen az epsomi és az ascoti derbit. Az utóbbin több alkalommal is nyertek a lovai: 1954. június 18-án két lova (Landau és Aureole) is nyert egy-egy futamot, míg 1957-ben az ascoti derbi egy hete alatt négy lova is győzedelmeskedett.

A lóversenyen kívül a szabadidejében gyakran olvas krimit, és fejt keresztrejtvényt, olykor táncra is perdül egy-egy családi rendezvényen a skót táncokban jártas királynő, sőt szívesen sétál a királyi birtokokon a corgi kutyáival. Az uralkodásának az eddigi ideje alatt több mint 30 corgi kutyája volt. Az elsőt még a 18. születésnapjára kapta az apjától, és Susannak nevezte el. S azóta az első számú corgijának a leszármazottjai ugrálnak körülötte, és utaznak vele a repülőn, mivel II. Erzsébet nagyon ragaszkodik ehhez a kutyafajtához, amelyet a brit szigetek őshonos ebének tartanak.

Egy új kutyafajtát is meghonosított, amikor a corgit a húga, Margaret hercegnő Pipkin nevű tacskójával keresztezte, így született meg a „dorgi”. A corgi és a dorgi kutyáin kívül labradorokat és spánieleket is tart a Cambridge közelében fekvő sandringhami birtokán.

Az uralkodása alatt több élő állatot is kapott ajándékba, amelyekkel nem tudott mit kezdeni, ezért legtöbbször a londoni állatkertnek ajándékozta, mint például a Brazíliából „érkezett” jaguárokat és lajhárokat, valamint a kanadaiak ajándékát, a két fekete hódot.

II. Erzsébet és a corgik

A királynő és a technika

Köztudott, hogy II. Erzsébet királynő élénken érdeklődik a technika iránt, ebben az is közrejátszott, hogy a második világháború idején katonai segédtisztként autószerelői képesítést szerzett, és a brit hadsereg teherautóit javította. Nem idegenkedik a legújabb technikai vívmányoktól sem. A Buckingham-palota 2010. nyarán jelent meg a Flickr fényképmegosztó portálon, 2009-ben létrehozták az uralkodóház Twitter-profilját, 2007-ben pedig a YouTube videomegosztó portálon létesítetek külön csatornát a brit királyi családnak.

A Buckingham-palota honlapján pedig 1997 óta lehet szörfölni, a királyi szájton például online is lehet jelentkezni a palota üres állásaira, illetve hozzájuthatunk a királyi családról szóló legfrissebb hírekhez, fotókhoz.

A királynő 2003-ban küldte el első sms-ét, 2005-ben pedig megvásárolta első iPod multimédiás lejátszóját. Azóta már az iPad rabja lett, ugyanis 2011. nyarán annyira elbűvölte a táblagép, amikor az unokái, Vilmos és Harry herceg megismertették az Apple slágertermékével, hogy rögvest rendelt egyet magának is.

A közösségi média eszközei közül a Facebook maradt utoljára: a brit királyi uralkodóház 2010. novemberében csatlakozott a népszerű közösségi oldalhoz, és jelenleg már körülbelül 514 ezren lájkolják. A facebookos oldalán videókat, fotókat és híreket osztanak meg a „rajongókkal”, akik kommenteket is írhatnak, sőt üzenetet is küldhetnek a királyi családnak.

A királynő és ételei

I. Erzsébethez hasonlóan ő is az egyszerű, hagyományos brit ételekért rajong, a curry – akárcsak a hasonló csípős, fűszeres fogások – fel sem kerülhetnek a menüre. A kedvencei: a marhasült, a húspástétom, a bárányszelet, a pásztorpite, a füstölt tőkehal, az édes pogácsa (scones), a vajas kenyérpuding és a fagylalt. Reggelire rendszerint tojást (fehér helyett csak a barnásabb héjút, mondván az ízletesebb), pirítóst és lekvárt – olykor kolbászt – fogyaszt, hozzá pedig teát és narancslevet iszik. Kedveli a délutánonkénti teázást, amely az egyik kedvenc időtöltése. A speciális királyi teakeverékből készült teáját természetesen tejjel issza, hozzá pedig az elmaradhatatlan édes pogácsát, barna rákocskákat és uborkás szendvicset majszol. Ami az édességeket illeti, manapság is a mentakrémmel töltött csokiskeksz és az árpacukorból készült desszertek a kedvencei, akárcsak gyerekkorában. Aperitifként egy-egy pohár Martinit (felrázva, nem keverve - ahogy a 007-es itta a vodka martinit -, citromkarikával), Dubonnet (bor alapú aperitif) koktélt, gint, olykor pedig árpavizet iszogat.

A BBC által korábban forgatott dokumentumfilmből – amelyben a királynő szakácsainak a mindennapjait mutatták be – kiderül, hogy a hozzávalók közül egyedül a paradicsommal „gyűlik meg a baja”, annyira nem kedveli, hogy csupán a magok eltávolítása után lehet hozzáadni az ételekhez, illetve szervírozni neki.

A királynő és a divat

A brit uralkodónak van a legnagyobb ékszergyűjteménye, értékének a felbecsülésére azonban a brit uralkodóház képzőművészeti gyűjteményét kezelő Royal Collection vezetője, Jonathan Marsden sem vállalkozott, mondván „abszolút felesleges és lehetetlen vállalkozás lenne”. A trónra lépésének a 60. évfordulója alkalmából a Buckingham-palota az idei nyári kiállítását az uralkodói gyémántoknak szenteli.

II. Erzsébet birtokában olyan híres drágakövek vannak, mint például a 105 karátos Kooh-i-Noor (magyarul: A hegy fénye) gyémánt, amely a koronáját ékesíti, valamint az a 23,6 karátos drágakő, amelyet esküvői ajándékként kapott John Williamson kanadai geológustól. Gyűrűből is több darabja van, ám ezek is csupán az ékszeresládikáját duzzasztják, mivel nem visel gyűrűt.

Szinte divatikonná vált a színes alkalmi ruháival, a különleges – ugyancsak változatos színekben pompázó – kalapjaival, valamint a kis retiküljével. A brit fogadóirodákban az ascoti futamok idején nemcsak a befutó lovakra lehet fogadni, hanem arra is, hogy a lóverseny első napján milyen színű kalapot visel majd a királynő.

A színpompás ruháiról úgy tartják, hogy többször nem veszi fel ugyanazt a ruhát, ám a királynő stylistja, a Buckingham-palotában élő Angela Kelly – aki már 16 éve dolgozik mellette - ezt alaposan megcáfolta (különösen most, a briteket is érintő gazdasági válság idején), mondván II. Erzsébet „újrahasznosítja” a ruháit, azaz mindig feldobja hol egy brossal, hol egy nyakékkel, hol pedig egy sállal. Tehát arra mindenképpen ügyel, hogy pontosan ugyanabban az összeállításban sose jelenjen meg kétszer. A kalapok terén sem sznob: korántsem ódzkodik attól, hogy a kedvenc kalapjait akár 20.-30. alkalommal is felvegye.

A kistáskák közül a Hermes Kelly és a Launer márkákra esküszik. A retiküljei azonban nemcsak arra szolgálnak, hogy abban tartsa az olvasószemüvegét, mentacukrot, pótharisnyát, töltőtollat, kis tükröt, rúzst, pénzt (5-10 fontot vasárnaponként adományra, amikor templomba megy), utazáskor pedig olykor keresztrejtvényt vagy egy pakli kártyát, hanem kommunikációra is használja. A retikül tartásának ugyanis megvan a sajátos üzenete: ha a táskát a bal karján tartja, akkor az azt jelenti, hogy minden rendben van, ám ha már a jobb karjára vándorol át a kistáska, akkor azt jelzi az udvarhölgyének, hogy már unja a beszélgetést és inkább odébbállna.

A legmagasabb a magyarság aránya Hargita megyében (84,8 százalék), majd következik Kovászna (73,6 százalék), Maros (37,8 százalék), Szatmár (34,5 százalék), Bihar (25,2 százalék) és Szilágy megye (23,2 százalék).

Meghökkentő, de nem meglepő

A Krónika által megkérdezett Horváth István szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke szerint meghökkentőek az adatok, ám nem meglepőek. Mint elmondta, előre látható volt, hogy 19 millióra csökken a lakosság száma, s a magyarság részaránya terén is hasonló számadatra számítottak. Az a tény azonban, hogy a magyarok száma 1,5 százalékkal nagyobb arányban csökkent, mint a lakosság egésze, őt is meglepte.

„Azt hittük, hogy a migráció nagyobb a románok esetében” – indokolta a meglepettsége okát a szociológus. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a számadatokat fenntartással kell kezelni, mivel míg a befogadó államok által regisztrált migrációs adatok szerint az egyévesnél hosszabb tartózkodási engedéllyel ott élő romániaiak száma decemberben elérte a 2,8 milliót, addig a nem végleges népszámlálási adatok szerint 910 ezer román állampolgár él tartósan, míg mintegy 659 ezer ideiglenesen külföldön, a különbség pedig több mint egymillió fő. „Feltehetően tehát jobban áll a magyarság, mint a népszámlálás során regisztrált adat” – véli a szakember.

Horváth ugyanakkor arra is kitért, hogy a Trianon utáni első, 1930-as népszámlálás óta először fordult elő, hogy a kisebbségek részaránya nem csökkent az előző cenzushoz képest – 2002-ben 10,5 százalékot tettek ki a kisebbségek, most pedig számarányuk elérte a 11,4 százalékot. Főként a romák száma gyarapodásának tudható be a mutató alakulása, de nőtt a tatárok, illetve az ukránok számaránya is.

A politikusok megdöbbentek

Megdöbbentőnek tartják a romániai magyar pártok vezetői a népszámlálás eredményeit – írja hétfői cikkében a Krónika. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint, ha az anyanyelvre vonatkozó adatokat is nyilvánosságra hozzák, az árnyalhatja a képet, és – mint fogalmazott – „elképzelhető még némi növekedés”.

A pártelnök politikai szempontból nagyon fontosnak tartja, hogy a magyarság a lakosságon belüli arányát megőrizte. „Az 1 millió 300 ezres szám továbbra is egy életképes közösséget feltételez, jelent” – mondta a Krónikának.

Bizalmatlan a közzétett számadatokkal szemben Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt megbízott elnöke, hiszen – mint mondja – a romániai népszámlálás körül akkora volt a káosz, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a most ismert adatok megfelelnek a valóságnak.

Brutálisnak nevezte a magyarság népességfogyásának mértékét Demeter Szilárd, Tőkés László központi irodájának vezetője. Felidézte: a népszámlálási adatokból kitűnik, hogy az elmúlt húsz év alatt mintegy 400 ezerrel csökkent az erdélyi magyar közösség lélekszáma, és meglátása szerint a hagyományosan magyarok által nagy számban lakott megyékben is hatalmas a fogyás – Maros megyében például húsz év alatt 41-ről 25 százalékra esett a magyar lakosság számaránya. Mint fogalmazott, a szórványmegyék, vagyis Dél-Erdély és Máramaros tulajdonképpen „bedőltek”.

„Attól tartok, hogy az utolsó utáni pillanatban vagyunk, ami a fogyási folyamat megállítását vagy esetleges visszafordítását illeti” – mondta Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt elnöke. Mint kifejtette, az elmúlt évtizedekben mintegy félmillió fővel lett szegényebb az erdélyi magyar közösség, ami az 1977-es lélekszám 35 százalékát teszi ki. Ez a veszteség óriási, és a politikus szerint, ha nem lassul a folyamat, a romániai magyarság száma egy olyan kritikus érték alá esik, ahonnan már nincs visszaút.

A szórványban van nagyobb gond

Az Észak-Partiumban Bihar, Szatmár és Szilágy megyékről is elmondható, hogy „nincs gond” a romániai magyarság szempontjából. Összességében a magyarság aránya minimálisan csökkent ebben a régióban, miközben a románságé jelentős csökkenést mutat, a cigányoké pedig jelentősen nőtt – mondta az MTI-nek Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos titkára. A székelyföldi megyékben a cigányok többsége nemcsak magyar anyanyelvűnek, hanem magyar nemzetiségűnek is vallotta magát, míg az Észak-Partiumban a magyar nyelvű cigányság nagyrészt magyar anyanyelvűnek, de cigány nemzetiségűnek tartja magát – tette hozzá a demográfus. Emlékeztetett: ebben a két régióban él az erdélyi magyarok nagyjából fele. Egészen más képet mutat Közép- és Dél-Erdély, ahol kedvezőtlenek vagy nagyon kedvezőtlenek az adatok. Közép-Erdélyben, Maros, Kolozs és Fehér megye többségében románok lakta városaiban, településein általában gyors az asszimiláció.

Ez tapasztalható Kolozsváron is, annak ellenére, hogy a város magyar kulturális és oktatási központnak számít. Dél-Erdélyben még rosszabb a helyzet. Ott a városokban a két népszámlálás között eltelt kilenc év alatt jelentős mértékben, 30-35 százalékkal is csökkent a magyarok száma. Kapitány Balázs felhívta a figyelmet arra: egész Dél-Erdélyre jellemző, hogy magyar szempontból „nincs utánpótlás” a vegyes, magyar–román házasságok nagy aránya miatt. Emellett az elvándorlás is jelentős ebből a régióból.