A január elseje után alakult egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1-jéig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vetetni magukat.

A bejelentés módja

Amelyik cég nem az online regisztrációt választja, az a regisztrációs adatlapot a kamarai honlapokról tudja kinyomtatni. A regisztrációs lapot kitöltés és cégszerű aláírás után vagy postai úton kell beküldeni a székhely szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarához, vagy személyesen lehet leadni az ügyfélszolgálatokon. Tegnap óta pedig már elektronikus formában is benyújtható.  A későbbiekben a cégeknek kell frissíteniük az adataikat, amit bármikor megtehetnek.

A nyilvántartásba vételi kérelmeket csak az 5000 forintos kamarai hozzájárulás beérkezése és jóváírása után teljesítik. A banki átutalás mellett lehetőség van az ügyfélszolgálatokon történő készpénzbefizetésre is. Egyes területi kamaráknál „sárga postai csekken” is befizethető a hozzájárulás. A kamarai regisztrációs díj adó módjára is behajtható. Jövőre március 31-ig kell majd befizetni a kamarai hozzájárulást (s aki nem fizeti be eddig, attól a NAV behajtja). Az év közben alakuló cégeknek is 5000 forintott kell fizetniük.

A regisztrált vállalkozások nem válnak automatikusan kamarai taggá. A kamarai tagság továbbra is önkéntes marad.

Mit nyújt ezért a kamara?

A regisztrált cégeknek a kamara a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) nyújtja, térítésmentesen. A regisztráció legfőbb célja, hogy képet kapjanak róla, hány ténylegesen működő vállalkozás van, és mi jellemzi őket. A bekért adatokból online kereshető kamarai nyilvántartás készül. amely 2012. június 1-jétől lesz nyilvános (az MKIK, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető).

A kamarai tagok már most is kérhetnek tanácsadást – mondta az FN24-nek Dunai Péter, az MKIK főtitkára. Ezeket a meglévő szolgáltatásokat fogják bővíteni, hogy ki tudják majd szolgálni a megnövekvő igényeket. A kamara szerint 20-szorosára nőhet majd a szolgáltatásokat igénybe vevők száma. A pályázatfigyelési rendszer pedig március végére válik elérhetővé.

A regisztrációs adatlapon vannak kötelezően és önkéntesen kitölthető adatok. Ha egy cég önkéntesen beszámol arról, hogy hány főt foglalkoztat, mekkora az árbevétele, vagy épp végez-e külkereskedelmi tevékenységet, akkor ezek az adatai is bekerülhetnek a nyilvános adatbázisba (amennyiben ehhez hozzájárul a regisztráció során). A külkereskedelemmel foglalkozó cégek későbbi újabb felmérésre, célzott adatgyűjtésre számíthatnak. Az ebből elkészült adatbázisból az MKIK egy CD-romot készít majd, amelyet üzletember-találkozókon oszt majd ki, illetve a külképviseleteket is ellátja vele, hogy ezzel is segítse a cégeket.

Az üzleti partnerkeresési szolgáltatás a kamarai tagok számára már most is hozzáférhető "üzleti hálón" keresztül lesz elérhető.

A nyilvános adatbázist 2-3 év alatt olyan üzleti információs tárházzá fejlesztenék, ahol minden vállalkozás segítséget kaphatna ahhoz, hogy kivel érdemes üzletelni, megtudhatják például, hogy a leendő partner nem áll-e csődeljárás alatt.

A későbbiekben a kamara javaslatot fog tenni arra, hogy bizonyos vállalkozási ügyek intézésénél (pl. Széchenyi kártya igénylés, pályázatok, stb.) a kamarai regisztrációs számot is kérjék be.

Fotó: Kummer János

Csak átmeneti szabály

Nincs ellentmondás a törvény és az elvárt béremelés mikéntjét előíró kormányrendelet között az MSZOSZ bérpolitikai szakértője, Hanti Erzsébet szerint. A kormányrendelet átmeneti helyzetet szabályoz: az adójóváírás megszüntetése és az egészségügyi járulék emelése miatt csökkenő nettó bérek megőrzését célozza.

Nem azt mondja tehát, hogy általában a béremelés egy részét lehetne cafeteriában adni, csak azt, hogy ebben a speciális esetben a béremelés negyede elfogadható cafeteria-emelésben is - magyarázta a szakértő. S ez az átmeneti szabály sem jelenti azt, hogy a minimálbér-emelés vagy a garantált bérminimum emelés egy részét le lehetne tudni cafeteria-emelésben - tette hozzá. Minimálbért és garantált bérminimumot továbbra is csak bér formájában lehet emelni - szögezte le.

A dolgozó nem jár jól

Viszont ha egy dolgozó már tavaly is a minimálbér felett keresett (mondjuk 120 ezer forint volt a bruttója) és kapott cafeteriát is, akkor az elvárt béremelés teljesítéséhez (kizárólag ha ezt a munkáltató a dolgozók kétharmadánál teljesíti, azzal a céllal, hogy pályázhasson), figyelembe lehet venni a cafeteria-emelést, negyed részben - fejtette ki.

Hanti Erzsébet azonban azt is hozzátette, hogy ha így kap béremelést a dolgozó, az hátrányosan érinti, több szempontból is. Egyrészt, mert a cafeteria bármikor megszüntethető, s akkor marad csak a bére. Másrészt a további béremelést is a béréhez viszonyítva fogja kapni, nem a cafeteriával emelt bér után. Harmadrészt, mivel a cafeteria nem számít be sem a szabadság sem a betegállomány számításakor, így ezeken a jogcímeken is kevesebbet fog kapni, mintha bérben kapta volna a béremelést.

A béralkuknál is előfordul cafeteriás kiegyezés

A munkavállalók alapvetően abban érdekeltek, hogy a bért bérben kapják meg, de abban is érdekeltek, hogy ezen felül legyen cafeteria. A gyakorlatban azonban időnként (részben) béremelés helyett kapnak cafeteriát, amivel persze jól járhatnak (attól függően eltérő mértékben, hogy a cafeteria terheit teljes egészében, részben, vagy egyáltalán nem vállalja át a munkáltató), mert nettóban többet kaphatnak. Ez a pillanatnyi előny.

Azonban ha az előbb ismertetett szempontokat nézzük, akkor a munkavállaló nem jár jól, ha béremelés helyett és nem felett kap cafeteriát. A szakszervezetek is alapvetően azért lobbiznak, hogy a bért bérben kapják meg a dolgozók. A béralkuk során azonban nem ritka, hogy maguk a szakszervezetek is belemennek olyan alkuba, amelynél a béremelés egy része cafeteria-emelésben realizálódik.

Hanti Erzsébet beszámolt arról is, hogy van ellentétes tendencia is: vannak olyan cégek, ahol azért szüntették meg a cafeteriát, hogy abból fedezzék a kötelező minimálbér-emelést, s szerinte az idén számos cég folyamodhat ehhez az eszközhöz.

Szankció nincs, ha nincs elvárt béremelés

Az MSZOSZ bérpolitikai szakértője úgy tudja, kifejezetten az elvárt béremelést ellenőrizni nem fogják, de ha már ellenőrzést kap a cég, akkor ez is része lesz. Ha ilyenkor az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a cég nem hajtotta végre az elvárt béremelést, akkor (ahhoz, hogy megússza a szankciókat) visszamenőlegesen korrigálhat - tette hozzá. Szerinte ez azt is jelenti, hogy bár leírva nincs a kormányrendeletben, nemcsak a pályázatokból zárják ki azokat a cégeket, akik nem emelik meg az alacsony keresetűek bérét annyira, hogy az ne legyen kevesebb, mint tavaly októberben.

Megkérdeztük az adóhivatalt, van-e más szankció. Megerősítették, amit eddig is lehetett tudni. Amennyiben az érintett munkavállalók legalább kétharmadánál nem valósul meg a kormányrendelet szerinti elvárt béremelés, a munkaügyi ellenőrzés elmarasztaló határozatot hoz, de bírságot emiatt nem kell fizetni. Az elmarasztalt vállalatok viszont 2 évig nem indulhatnak közbeszerzési pályázaton és költségvetési támogatásban sem részesülhetnek. Az adóhatóság honlapján (GYIK menüpont alatt) is azt írják, hogy az elvárt béremelést nem kötelező megadni.

A bérkompenzációnál lehet szankció

Azoknál a munkáltatóknál viszont, amelyek állami bérkompenzációt kérnek, van színakció, ha nem teljesül az elvárt béremelés. Az állami bérkompenzációhoz valamennyi folyamatosan foglalkoztatott érintett (bruttó 216 805 bér alatti) munkavállalónál végre kell hajtani az elvárt béremelést. Ennek fejében a cégek az 5 százalék feletti béremelésre és annak munkáltatói közterhére (27 százalék) a szociális hozzájárulási adóból (levonással) adókedvezményt érvényesíthetnek.

Ha egy vállalkozás jogszerűtlenül veszi igénybe az adókedvezményt, azaz úgy csökkenti a szociális hozzájárulási adókötelezettségét, hogy közben az elvárt béremelésnek nem tesz eleget, akkor ezt az adóhatóság szankcionálhatja az általános szabályok szerint (hasonlóan például ahhoz, ha egy magánszemély úgy vesz igénybe – jogtalanul – a családi kedvezményt, hogy gyermekekről vagy más eltartottakról nem gondoskodik).

A jogtalanul igénybe vett adókedvezmény miatt meg nem fizetett adó adóhiánynak minősül. Az általános szabályok szerint adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50 százaléka.

Ha gond az 5 százalék

Azok a cégek, amelyek nem tudják teljesíteni a bérkompenzációhoz szükséges 5 százaléknyi béremelési önrészt, az 5-ből 2-3 százaléknyi állami támogatásra pályázhatnak. Hétfői hír, hogy amely munkáltatók kimaradnak a kompenzáció szerinti béremelésből, azoknál az állam egyéni kompenzációt hajt végre, amihez szintén pályázni kell. A köztartozás mindkét pályázatnál kizáró ok, és vállalni kell a munkahelyek megőrzését. A pályázatok még nem jelentek meg, annyit tudni, hogy a támogatásokat két részletben, utólag folyósítják majd.

Az idén a korábbinál is jobban kell sakkozniuk a cégeknek, ha elő akarják teremteni a működéshez szükséges költségeiket. Jelentős minimálbér-emelés történt, számos adónemben növekedtek a fizetendők, s a cafeteria terhei is emelkedtek. Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértőt arról kérdeztük, mit mérlegeljenek a munkáltatók a béren kívüli juttatásoknál.

Hogyan értékeli az adózási szabályok változását?

GDP-arányosan 2 százalékkal nőtt idén az adóteher, ezt a nemzetgazdasági miniszter is elismerte. Az emelés érthető, ha valóban csökkenteni akarjuk a költségvetés hiányát és az adósságállományt. Nem nagyon megy másképp ilyen célok elérése. Persze a kiadási oldal átrendezése is szükséges ezzel párhuzamosan. De már látjuk, hogy az államháztartás alrendszereiben is (felnőttképzés, közoktatás, egészségügy, stb.) komoly változások vannak.

Fotók: kummer János

A cafeteriát is érintették az adóváltozások. Mit jelent ez a munkáltatóknak és a dolgozóknak?

A béren kívüli juttatások adóterhe is emelkedett, hiszen a 16 százalékos személyijövedelemadó-teher mellé bejött a 10 százalékos egészségügyi hozzájárulás (eho) is, így az 1,19-es szorzós adóalapra 30,94 százaléknyi lett a közteher. Ez érinti a munkáltatókat, a dolgozókat, a társaságok személyesen közreműködő tagjait (amennyiben van náluk béren kívüli juttatás). Összességében azonban még mindig sokkal olcsóbb cafeteriát adni, mint bért.

A cafeteria összes közterhe (évi 500 ezer forintig) 30,94 százalék. A munkabérből viszont 18,5 százaléknyi foglalkoztatotti járulékot vonnak a dolgozótól, plusz 16 százalék személyi jövedelemadót (az évi 2 424 000 forint jövedelem felett megmaradt szuperbruttó miatt 20,32 százalékot). A munkáltatónak pedig fizetnie kell a bérek után a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót és a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást.

Amennyiben tehát a vállalkozás megengedheti magának, célszerű minél jobban kihasználnia a törvény adta lehetőségeket, minél több cafeteriát adni.

Foglaljuk össze az olvasók kedvéért, milyen változások voltak a cafeteria rendszeren belül!

Egy évre maximum 500 ezer forint lehet a cafeteria. Ezen a kereten belül meghatározott összegig adhatóak a juttatások a kedvezményes (30,94 százalékos) adóteher mellett. A tavaly bevezetett Széchenyi pihenőkártya keretét felemelték, évi 300-ról 450 ezer forintra, és felosztották 3 alszámlára. Szállásfoglalásra évi 225 ezer forintot lehet juttatni, vendéglátásra 150 ezer forintot és rekreációra 75 ezer forintot. Hangsúlyoznám, hogy az utóbbi két alszámlán lévő összegből szállásfoglalást is lehet fizetni. A SZÉP kártya azért jó, mert használatával élénkülhet a belföldi turizmus, fehéredhet a gazdaság, és nem mellesleg a pihenőkártyának kevesebb a költsége, mint elődjének, az üdülési csekknek.

"A cafeteria nem bér"

Újdonság az Erzsébet utalvány, amit havi 5 ezer forintig adhat a munkáltató, s az idén nemcsak hideg-, hanem melegétkezést is fizethet vele a dolgozó. Ezenkívül az idei évtől munkahelyi étkezés keretében havi 12 500 forintnyit lehet juttatni a dolgozónak. Ezt a lehetőséget valószínűleg nem sok helyen tudják majd kihasználni, mivel feltétel, hogy a menzán külsősök ne étkezzenek. A tavalyról ismert étkezési utalványok viszont már nem tartoznak a cafeteriába, de az idén is adhatóak (egyes meghatározott juttatásként) 51,17 százalékos adóteher mellett.

Változatlanul hozzájárulhat a munkáltató a dolgozó önkéntes kölcsönös pénztári befizetéseihez. (nyugdíjpénztárba havonta a minimálbér 50 százalékáig, egészségpénztárba a minimálbér 30 százalékáig) és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatói intézménybe is fizethet (a minimálbér 50 százalékáig). A helyi utazási bérletet is térítheti, mint eddig (a munkáltató nevére szóló számla ellenében) és támogathatja az iskolarendszeren kívüli képzést is (évente a minimálbér két és félszereséig), valamint az iskolába járó gyermekek szüleinek is adhat iskolakezdési támogatást (évente és gyermekenként a minimálbér 30 százalékáig). A sportutalvány továbbra is adómentes maradt, évi 50 ezer forintig, az internet díjához viszont már nem járulhat hozzá a munkáltató. Választék tehát van. Ha a munkáltatónak van rá pénze (például a kötelező minimálbéremelés kigazdálkodása felett), akkor célszerű lehet a bérpolitikát a cafeteria irányába eltolni.

Gyakran vonnak párhuzamot a bér és a cafeteria között, összehasonlítják mennyi az egyik, mennyi a másik közterhe. Ami egyrészt érthető, másrészt viszont nem, mivel a Munka törvénykönyve szerint bért csak forintban (készpénzben vagy átutalással) lehet adni, utalványban nem. Mit gondol erről?

Ha béremelést kell adni, akkor azt nem lehet cafeteriával helyettesíteni. A cafeteria nem bér. De ha például a minimálbért vagy az ágazati minimálbért megemelte a cég, és még van olyan összege, amit a dolgozók javadalmazására tud fordítani, akkor már adhat cafeteriát. A munkáltató is számol, a dolgozó is számol, s mindketten rájönnek arra, hogy jobban járnak így. Ebben a felek szabadon rendelkezhetnek.

S mi a véleménye arról, hogy a bérkompenzációnál (azoknál a cégeknél, amelyeknél a pályázatokon való részvételhez kötelező a 300 ezer forint alatt kereső dolgozók kétharmadánál legalább annyi nettó bért adni idén is, mint tavaly) a cafeteria emelést is elismerik 25 százalékban? Jogos ez?

Miért ne? Nem tiltja semmi. A nettót kell biztosítani az állami pályázatokon való részvételhez. Ha a jogszabály megengedi, hogy a bérkompenzáció negyede cafeteria emelés legyen, akkor a munkáltató eldöntheti, hogy él-e ezzel a lehetőséggel.

"Célszerű minél jobban kihasználnia a törvény adta lehetőségeket"

De itt is kötelező (elvárt béremelésről) van szó...

Nem gáláns dolog, de a jogszabály megengedi.

Van-e arra szabály, hogy milyen lehet a bér és a cafeteria aránya?

Nincs korlátozás. Minimálbér mellé is adhat maximális cafeteriát (évi 500 ezer forintig) a munkáltató. Sőt, ezt még megfejelheti bármennyi "egyes meghatározott juttatással" is (51,17 százalékos közteher mellett), ha van rá kerete. Bár utóbbi meggondolandó a bő 20 százalékponttal magasabb adóteher miatt.

Az FN24.hu most megpróbálja végigvenni a következményeket. Ebből sajnos az derül ki, hogy bár nagyon kellemetlen volt, ahogyan a nemzeti légitársaságba, mint feneketlen teknőbe önteni kellett a közpénzt, de a következő hónapokban még az is kiderülhet, hogy ez volt az olcsóbb megoldás.

Részmegoldás nincs

Kezdjük a következmények számbavételét a Malév-utasokkal. A felháborodás részben jogos: minek biztatta a cég és közvetve az állam jegyvásárlásra a magyarokat, ha aztán nem szállította el őket. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy részmegoldás nincsen. Mert ha egy légitársaság elkezd kifelé arról suttogni, hogy "óvatosan a jegyvásárlással", másnap meghalt. Mindenki előre kéri a pénzét, a repterek, a kerozinszállító, a gépeket lízingelő cég, jegyet pedig senki nem vesz. Végül is a pozitív propaganda ellenére is nagyjából ez történt, de ne legyenek illúzióink, ha nem ez történt volna, az is csak napokat-heteket jelentett volna. Állami támogatás nélkül nem volt életképes a modell, és az uniós elmarasztalás kategorikusan megtiltotta a további állami transzfereket.

Utasok kártalanítása

Az utasok kártalanításának több szintje van, de a legpechesebbek hosszú pereskedésre vagy legalábbis hosszú felszámolásra kénytelenek berendezkedni. Akinek a csődre is kiterjedő utasbiztosítása volt, az a biztosítójától kaphat pénzt. Egy sebtiben összehozott kormányrendelet szerint, akiknek a menetjegye a Malév csődjének napjára, azaz február 3-ra, vagy az azt követő három napra szólt, azaz akik legkésőbb február 6-ig elutaztak volna, illetve azok, akik már elutaztak, és a visszaútra február 29-éig érvényes menetjegyük van, állami garanciában bízhatnak, és az igényeket március 31-ig benyújthatják. Amúgy egy magántársaságnál a vevők is beállnak követelésükkel a sorba, amelyet majd a felszámolás végén vagy kielégítenek, vagy sem. A helyzet jelen esetben annyiban azért összetettebb, hogy állami cégek nem szoktak tönkremenni. Ez adhat némi reményt a sok százezer jegyvásárlónak, de azért biztosra még nem lehet menni.

Nemzeti légitársaság

Mielőtt a turisztikai, adó- és egyéb következményekre rátérnénk, fontos kérdés, mennyire reális az, hogy hamarosan feláll egy új nemzeti légitársaság. A kormány eddig is ezen dolgozott. A különböző partnerekkel, legyen az kínai vagy éppen európai soha nem a Malév megmentése szerepelt a napirenden, hanem a Malév menedzselt bedöntése és egy új társaság létrehozása. Jelen pillanatban a tárgyalások megrekedtek, gyakorlatilag nincsen napirenden semmilyen ígéretes kezdeményezés senkivel. A fapados piacra nem érdemes új céggel bemenni, ott nagy tapasztalattal bíró, hatékony piaci szereplők dolgoznak, velük nehéz lenne versenyezni.

Fotó: Kummer János

A nemzeti tőke összefogásával életre lehelt légitársaságnak azonban lehet realitása. Jó példa erre az olasz Alitalia esete, ahol az egykori olasz légitársaság a Malévhoz hasonló bizottsági eljárás után felszámolás alá került, majd a korábbi géppark és járatmennyiség 50-60 százalékát felélesztette egy új, olasz nagyvállalkozók összefogásával létrehozott Alitalia. Amikor a Malév stratégiailag kiemelt státuszt kapott, akkor voltaképpen az Alitalia-modell fele valósult meg, vagyis a légitársaság államilag kontrollált csődeljárására nyílt esély, ám sajnos jelenleg nincsen életképes terv egy új magyar légitársaság létrehozására.

Járatok

A légiközlekedésben jártas szakemberek tudták, hogy a Malév csődbe megy, nem véletlen, hogy már a leállás napján sorban érkeztek a bejelentések, hogy melyik cég, milyen új járatokat indít Budapestről. A piac remélhetőleg betölti hamar az űrt, igaz, a Malév egyelőre biztosan hiányozni fog. Kényelmes időpontokban, adott városok legjobb reptereire repültek a Malév gépei, sok-sok olyan európai fővárosba is, ahová nem feltétlenül lép majd be piaci alapon más társaság.

A fapados cégek bővítik kínálatukat, az árak nem rosszak, de a szokásos fapados zárójelekkel. A héten egyszer-kétszer mennek csak a gépek, a nap legelején vagy a legvégén, és bizony az, amit adott nagyvárosnak vagy fővárosnak hirdetnek, nem ritkán egy a fővárostól 80-100 kilométerre elhelyezkedő reptér. Fiataloknak, turistáknak nem rossz, üzletembereknek, folyton utazóknak már kevésbé vállalható kényelmetlenségek.

Egyenleg

A Malév költségvetésre gyakorolt hatását soha, senki nem tudta pontosan számszerűsíteni. Annyi az áttételes hatás, hogy ez nem is könnyű, de igazán erős kísérlet sem készült, vagy legalábbis nem vált publikussá. Az első napok tapasztalatai alapján a szállodák is sok veszteséget szenvedtek el, hiszen a hirtelen támadt zavarban sokan nem jutottak el Budapestre. Később ez a hatás már nem fog fájni, de ha a fél világgal olcsó és gyors összeköttetést jelentő Malév kiesik, akkor biztosan csökkenhet Budapest turisztikai vonzereje. Ha már át kell szállni, ha már csak rosszabb napszakban lehet jönni, sok olyan turista kieshet, aki nem kifejezetten Budapestre készült, csak leült az internet elé és keresett egy minden szempontból jó hétvégi utazási célpontot.

A Malévhoz kapcsolódó adóbevétel is visszatérő érv volt az állami szerepvállalás mellett. Az adóbevétel valóban ki fog esni, de várhatóan csak részben folyik be máshonnan. Mert ha egy egykori Malév-alkalmazottat átvesz például a Ryanair, akkor a közterheket ugyanúgy megfizetik, mint eddig a Malév. Igen ám, de az biztos, hogy az utasforgalmat részben olyan társaságok fogják átvenni, amelyek nem (vagy nem olyan mértékben) növelik magyar létszámukat, mint amennyi állás megszűnik a Malév kiesésével. Ráadásul a Malév szinte fapados, de mindenképpen nyomott árakkal dolgozott, amely árképzés nagyban meghatározta, hogy a versenytársak mennyire „szállhatnak el” a budapesti jegyáraikkal. Sajnos, jó eséllyel drágulhat a repülés az új helyzetben.

A Kopint-Tárki Zrt. mindenesetre úgy számol, hogy azzal a dupla hatással, hogy kiesnek a külföldiek magyar cégtől vett jegyei (csökken a magyar export), és a belföldieknek is külföldről kell jegyeket venni (nő az import) összesen 108 milliárd forintos külkereskedelmi egyenlegromlás következhet be.

És a nagy tételek

A Malév csődje még két komoly hatást von magával. A Budapest Airport privatizációjához kapcsolódott egy olyan hitelezői szerződés, amelyet a német Hochtief vezette konzorcium kötött a hitelező bankokkal. Ebben a magyar állam azt garantálta, hogy amennyiben az állam hibájából ellehetetlenül a budapesti reptér helyzete, akkor az állam az időközben végrehajtott beruházások figyelembevételével is visszavásárolja a Budapest Airportot. Ez döbbenetes összeg lenne, ugyanakkor a jogászok szerint nehéz lenne az államon ezt a pontot érvényesíteni. Hiszen aligha nevezhető ellehetetlenülésnek az a helyzet, amikor a reptér 40 százalékát adó légitársaság kiesik, ha eközben más társaságok pedig pótolják a forgalmat.

A másik kemény dió, az orosz állami fejlesztési bank, a VEB kezelése. A Malévot legnagyobb mértékben finanszírozó bank mintegy 100 millió eurója után fut. Valójában a magyar állam joggal mondhatja, hogy mindent megtett azért, hogy a Malév minél tovább működjön, de a bizottsággal nem lehet szembe menni. Ez így korrekt, de azt is mindenki tudja, hogy amennyiben egy orosz állami szereplő úgy érzi, hogy sérelem érte a magyar állam részéről, könnyen a nagypolitika színterére emelheti az elszámolási vitát.

A végtörlesztés kapcsán visszafizetett ingatlanhitelek átlagos összege fix végtörlesztési árfolyamon 5,5 millió forint volt, ami a felügyelet szerint jelzi, hogy kifejezetten alacsony összegű - 2-3 millió forintos - hiteleket is tömegesen végtörlesztettek. A bankoknál, takarékszövetkezeteknél és a pénzügyi vállalkozásoknál összességében a teljes devizahitel-állomány mintegy 19 százalékát fizették vissza. Szerződésszám szerint a legtöbb hitelt a kereskedelmi bankoknál végtörlesztették.

Az ügyfelek 74 százaléka nem vett igénybe forinthitelt a devizatartozás végtörlesztéséhez. A pénzügyi szolgáltatók január végéig 36 980 darab hitelkiváltó forinthitelt folyósítottak e célra, összesen 206,8 milliárd forint összegben. A pénzügyi szervezetek az összes folyósított hitelkiváltó forinthitelből mintegy 87 milliárd forintot saját addigi adósaiknak, mintegy 120 milliárd forintot pedig más szolgáltatók ügyfeleinek folyósítottak.

December és január mindig kritikus

Az elmúlt két hónapban rendkívüli mértékben megnőtt a közzétett felszámolások és végelszámolások száma. 2012 januárjában 1951 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a cégbíróságok, ez 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és 41 százalékkal meghaladja az eddigi januári rekordot is, amit a válság első hullámában, 2009-ben regisztráltak. Újabb emelkedő trend kialakulását jelzi, hogy a korábbi időszak viszonylagos nyugalma dacára már decemberben is 49 százalékos növekedés volt tapasztalható.

A szakemberek már akkor is jelezték, hogy a NAV intézkedései miatt kényszer-végelszámolás alá került cégek felhalmozott adósságainak felszínre kerülésével komoly felszámolási hullám várható az idei évre. „Január és december az adó- és egyéb jogszabályok változása miatt mindig kritikus hónap. A múlt év adatai és a mögöttük álló folyamatok azonban most egy egész évre kiható, minden eddiginél nagyobb felszámolási hullámot vetítenek előre” – véli az adatok láttán Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Nem statisztikai hiba

Feltételezését alátámasztják a végelszámolási adatok is: itt még gyorsabb ütemű az emelkedés, mint a felszámolásoknál. 2012 első hónapjában 1994 végelszámolás megindítását tették közzé, ez 71 százalékos növekedés az egy évvel korábbi értékhez képest. Itt is igaz, hogy a romló tendencia már decemberben megkezdődött, akkor 78 százalékkal több végelszámolás indult meg, mint 2010 decemberében. „A két adat együttesen sajnos azt mutatja, hogy a cégvilágban a romló tendencia nem „statisztikai hiba”. A gazdaságnak növekedésre és tisztulásra van szüksége, amihez igen sok változásnak kell végbemennie” – mondja az Opten igazgatója.

Az igazgató szerint ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a végelszámolások tavaly év elején indult száguldása mögött leginkább a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások állnak. „Az kétségkívül jó hír, hogy a NAV és a cégbíróságok kiszűrik a rendszerből a nem működő cégeket, hiszen ez egyfajta tisztulási folyamatként értelmezhető. Annak azonban nem kell örülni, hogy ilyen mértékben kell megtisztítani a cégvilágot, illetve hogy a tisztulás közben ilyen sok adósságot hátrahagyó cég kerül felszínre” – világít rá egy évek óta halmozódó problémára Tóth Tamás.

Utolsó "ügyeskedési roham"?

A képet némiképp árnyalja, hogy mindkét mögöttünk álló hónapban rekordmagasságba szökött az új cégek alapítása is. Decemberben 7242, januárban 7166 új cégbejegyzést tett közzé a cégbíróság, ez azonban feltehetőleg annak tulajdonítható be, hogy most szigorították és drágították a cégbejegyzést. A sok új alapítás tehát részben „előrehozott beruházásként” értelmezhető, részben pedig az az oka, hogy megszűnt az egyórás cégalapítás lehetősége, ami gyakorlatilag kizárta, hogy a cégbíróságok érvényesíteni tudják a cégvezetéstől eltiltott személyekkel szembeni szankciókat.

Nem zárható tehát ki annak lehetősége, hogy egy utolsó nagy roham indult az ügyeskedők részéről annak érdekében, hogy akár több cég alapításával tovább űzhessék játékukat, miszerint egy adósságot hátrahagyó céget bedöntenek, majd egy „szűz” vállalkozásban ugyanezt viszik végbe.

„Tény, hogy a fizetésképtelenségi eljárások és a cégalapítások ilyetén együttmozgása nem a véletlen műve. A piaci környezet nem magyarázza a felaprózódott, kényszervállalkozókkal terhelt magyar cégállomány további növekedését. A forint erősödése kedvező tendenciákat vetít előre, de éppen az exportdinamika ellen hat, a belső kereslet növekedésére pedig még biztosan várni kell” – véli Tóth Tamás.

December és január mindig kritikus

Az elmúlt két hónapban rendkívüli mértékben megnőtt a közzétett felszámolások és végelszámolások száma. 2012 januárjában 1951 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a cégbíróságok, ez 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és 41 százalékkal meghaladja az eddigi januári rekordot is, amit a válság első hullámában, 2009-ben regisztráltak. Újabb emelkedő trend kialakulását jelzi, hogy a korábbi időszak viszonylagos nyugalma dacára már decemberben is 49 százalékos növekedés volt tapasztalható.

A szakemberek már akkor is jelezték, hogy a NAV intézkedései miatt kényszer-végelszámolás alá került cégek felhalmozott adósságainak felszínre kerülésével komoly felszámolási hullám várható az idei évre. „Január és december az adó- és egyéb jogszabályok változása miatt mindig kritikus hónap. A múlt év adatai és a mögöttük álló folyamatok azonban most egy egész évre kiható, minden eddiginél nagyobb felszámolási hullámot vetítenek előre” – véli az adatok láttán Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Nem statisztikai hiba

Feltételezését alátámasztják a végelszámolási adatok is: itt még gyorsabb ütemű az emelkedés, mint a felszámolásoknál. 2012 első hónapjában 1994 végelszámolás megindítását tették közzé, ez 71 százalékos növekedés az egy évvel korábbi értékhez képest. Itt is igaz, hogy a romló tendencia már decemberben megkezdődött, akkor 78 százalékkal több végelszámolás indult meg, mint 2010 decemberében. „A két adat együttesen sajnos azt mutatja, hogy a cégvilágban a romló tendencia nem „statisztikai hiba”. A gazdaságnak növekedésre és tisztulásra van szüksége, amihez igen sok változásnak kell végbemennie” – mondja az Opten igazgatója.

Az igazgató szerint ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a végelszámolások tavaly év elején indult száguldása mögött leginkább a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások állnak. „Az kétségkívül jó hír, hogy a NAV és a cégbíróságok kiszűrik a rendszerből a nem működő cégeket, hiszen ez egyfajta tisztulási folyamatként értelmezhető. Annak azonban nem kell örülni, hogy ilyen mértékben kell megtisztítani a cégvilágot, illetve hogy a tisztulás közben ilyen sok adósságot hátrahagyó cég kerül felszínre” – világít rá egy évek óta halmozódó problémára Tóth Tamás.

Utolsó "ügyeskedési roham"?

A képet némiképp árnyalja, hogy mindkét mögöttünk álló hónapban rekordmagasságba szökött az új cégek alapítása is. Decemberben 7242, januárban 7166 új cégbejegyzést tett közzé a cégbíróság, ez azonban feltehetőleg annak tulajdonítható be, hogy most szigorították és drágították a cégbejegyzést. A sok új alapítás tehát részben „előrehozott beruházásként” értelmezhető, részben pedig az az oka, hogy megszűnt az egyórás cégalapítás lehetősége, ami gyakorlatilag kizárta, hogy a cégbíróságok érvényesíteni tudják a cégvezetéstől eltiltott személyekkel szembeni szankciókat.

Nem zárható tehát ki annak lehetősége, hogy egy utolsó nagy roham indult az ügyeskedők részéről annak érdekében, hogy akár több cég alapításával tovább űzhessék játékukat, miszerint egy adósságot hátrahagyó céget bedöntenek, majd egy „szűz” vállalkozásban ugyanezt viszik végbe.

„Tény, hogy a fizetésképtelenségi eljárások és a cégalapítások ilyetén együttmozgása nem a véletlen műve. A piaci környezet nem magyarázza a felaprózódott, kényszervállalkozókkal terhelt magyar cégállomány további növekedését. A forint erősödése kedvező tendenciákat vetít előre, de éppen az exportdinamika ellen hat, a belső kereslet növekedésére pedig még biztosan várni kell” – véli Tóth Tamás.

Csakhogy a jogalkotó most az adózás rendjének módosításával általánossá tette azt a mindenki számára egyformán kedvezőtlen szabályt, miszerint hetvenöt napot kell várni arra, hogy az adóhatóság a visszaigényelt áfát kiutalja. Ennél rövidebb határidőn belül csak azok juthatnak a pénzükhöz, akik valamennyi levonható áfát tartalmazó számlát időben kiegyenlítettek a beszállítóik felé. A szigorítás jelentősen érinti a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét.


Fő szabályként 75 napot kell várni az áfára

A február 1-jétől érvényes módosítások előtt az általános szabály szerint az adóhatóság harminc (ötszázezer forintot meghaladó összeg esetén negyvenöt) napon belül köteles volt kifizetni a visszaigényelt áfa teljes összegét. Az új hetvenöt napos szabály mindenki számára egyaránt kedvezőtlen, hiszen főszabállyá teszi a közel három hónapos kiutalási határidőt.

"Az uniós tagállamok gyakorlatában nem ritka, hogy az Európai Bíróság jogellenességet vagy diszkriminációt megállapító határozata után a korábban kivételes szabályt teszik általánossá, és ezzel az adózók nagyobb csoportjára hátrányos rendelkezéseket fogadnak el. Ez történt például Németországban is, ahol az Európai Bíróság Lankhorst-Hohorst ügyben hozott ítélete után az alultőkésítés szabályait úgy módosították, hogy a korábban csak a külföldieket sújtó rendelkezéseket a belföldiekre is kiterjesztették. Nem meglepő tehát, hogy a magyar jogalkotó is ehhez az eszközhöz folyamodott" – mondta el dr. Békés Balázs, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adópartnere.

A költségvetési kiesés miatt tartják vissza az áfát

Az áfakiutalás eljárási szabályainak módosítását az is indokolta, hogy az uniós bírósági ítélet miatt az államnak több mint 250 milliárd forint jogosulatlanul visszatartott áfát kellett visszautalnia a vállalkozásoknak, ami jelentős többletterhet jelentett a magyar költségvetés számára. Az állam ezt a kiesést próbálja most más forrásból pótolni, és az adózás rendjéről szóló szabályok módosítása lehetőséget nyújt az adóhatóság számára az áfaösszegek meghatározott ideig történő visszatartására. Érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a hetvenöt napos határidő csak arra az esetre vonatkozik, amikor az adóhatóság nem rendel el mélyreható ellenőrzést, hiszen ha igen, akkor a kiutalás határideje jóval hosszabb időre is elnyúlhat.

Mikor lehet 75 napnál hamarabb megkapni?

Az új szabályok értelmében az adóhatóságnak általánosságban az adóbevallás benyújtásától, illetve az esedékességtől számítva hetvenöt napja van a visszaigényelt áfa visszatérítésére. Ez alól csak néhány esetben van kivétel, így például, ha az adóbevallás benyújtásáig az adózó a rá áthárított, levonásba helyezett áfát tartalmazó összes számláját teljes mértékben kifizette vagy az ilyen számlatartozása más módon teljes egészében megszűnt. Ilyenkor, ha a visszaigényelhető adó összege az 1 millió forintot nem haladja meg, 30 napon belül juthat a vállalkozás a pénzéhez, míg 1 millió forintot meghaladó visszaigénylés esetén 45 napot kell várnia a kifizetésre. A vállalkozóknak az áfabevallásban kell nyilatkozniuk arról, hogy valamennyi érintett számlájukat kiegyenlítették, ha a rövidített határidőn belül szeretnének hozzájutni a visszaigényelt összeghez.

Ha akár egyetlen érintett számla vonatkozásában nem történt meg a tényleges kifizetés, akkor a hetvenöt napos határidőt kell alkalmazni. Ráadásul, ha az adózó vonatkozó nyilatkozata nem felel meg a valóságnak, akkor a visszaigényelt összeg 5%-áig terjedő, de legalább 500 000 forintos bírságra számíthat a vállalkozás.

"Az áfa-visszaigénylés eljárási feltételeinek szigorítása jelentősen érintheti a vállalkozások pénzügyi és likviditási helyzetét, mivel a korábbihoz képest jóval többet kell várni a kiutalásra. Másrészt, az új szabályozás arra ösztönözheti a visszaigénylő pozícióban lévő vállalkozásokat, hogy mielőbb kiegyenlítsék fennálló tartozásaikat, ha rövidíteni kívánják az általános törvényi határidőt. Ez utóbbi az esetleges visszaélések kiküszöbölését is célozza" - mondta el Dr. Békés Balázs.

Fotó: Kummer János

A többi EU-s országban is támogatja az állam

A Rogán-féle bejelentésre a Főpolgármesteri Hivatal később közleményben reagált. Ebben azt hangsúlyozták, hogy a Malév állami támogatása az EU-s szabályokkal összeegyeztethetetlen volt. De a BKV helyzete teljesen más, nem privatizált cég, mint a Malév, hanem száz százalékig önkormányzati tulajdonú, ezért más a megítélése.  A hivatal még azt is hozzátette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) pedig csak akkor kifogásolja az állami támogatást, ha az többszöri, kismértékű és nem áttekinthető módon történik.

Az FN24 által megkérdezett szakértő szerint is teljesen jogos a BKV állami támogatása. Más EU-s országokban is támogatja az állam a közösségi közlekedést - mondta megkeresésünkre Pogátsa Zoltán közgazdász. Ez azt is jelenti, hogy véleménye szerint a BKV-nál nem állhat elő hasonló helyzet, mint a Malévnál, nem kifogásolhatja az EU budapesti közlekedési cég állami támogatását, és nem utasíthat annak visszafizetésére.

Idevág, hogy a BKV helyzetértékeléséről szóló jelentésben is az áll: nincs olyan európai főváros, és az EU jogszabályai szerint nem is lehet, ahol a városi tömegközlekedést az állam nagy arányban ne finanszírozná, vagy a város számára ne biztosítana jelentős forrásteremtési lehetőséget.

A rendkívüli támogatások jelenthetnek gondot?

Rogán Antal később kiegészítette, amit reggel mondott. Az MTI-hez eljuttatott közleményében ezt írta: egyetért azzal, hogy a Malév és a BKV helyzete önmagában nem vethető össze. A tömegközlekedési szolgáltatások piaca nem versenypiac, a közvetlen állami finanszírozás nem esik a versenykorlátozás tilalma alá - fogalmazott. Az állam normatív alapon, fogyasztói árkiegészítés és veszteségfinanszírozás formájában is adhat támogatást a BKV-nak, ezen a jogcímen támogatta a közlekedési céget 140 milliárd forinttal az elmúlt két évben is - tette hozzá.

A problémát Rogán szerint az egyszeri, rendkívüli támogatások jelenthetik, s bár ezek sem jelentenek visszafizetési kötelezettséget, a rendszertelen finanszírozás viszont gondot okozhat a BKV-t illető uniós fejlesztési támogatások elszámolásánál. A politikus közölte: ezért szükséges "világos" alapra helyezni a cég finanszírozását, így az új közszolgáltatási szerződés megkötésének továbbra is fontos eleme lesz az állami támogatás, a Fővárosi Önkormányzatnak azonban növelnie kell saját részesedését a BKV működési finanszírozásában.

Fotó: Neményi Márton

Mit mond az IMF és az EU?

Megkérdeztük az IMF magyar képviselőjét, Iryna Ivaschenkot, és az Európai Bizottság magyar képviseletét szintén, hogy számíthatunk-e a Malévhoz hasonló elbírálásra a BKV támogatásával kapcsolatban, de választ még nem kaptunk. Amint megérkezik, közöljük.

Annyit lehet még tudni, hogy egy korábbi alkalommal Ivascsenko azt nyilatkozta a Napi Gazdaságnak, hogy a tömegközlekedési vállalatok jelentős és növekvő pénzügyi terhet jelentenek a költségvetésnek. Átalakításukkal növelhető a hatékonyságuk és csökkenthetők a pénzügyi terhek, ezért a hatékonyság növelését javasolja az IMF a magyar kormánynak.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a testület ülése után beszámolt arról, hogy az arányos egykulcsos adórendszer hatására a reálbérek is emelkedtek, és a nettó is átlagosan 9 százalékkal – miközben a gazdaság 1,4 százalékkal bővült. Az eltartott gyermek nélküli családoknál a reálkereset 0,7, a nettó pedig 4,6 százalékkal emelkedett 2011 első három negyedévében – mondta a miniszter. A három vagy többgyermekeseknél pedig a reálkereset 18,7, a nettó pedig 28 százalékkal nőtt.

Természetesen ezek az átlagos adatok. A miniszter hozzátette azonban, hogy ebben benne vannak a magas keresetűek, de az a 200-300 ezer ember is, akiknek vélt vagy valós veszteséget okozott az egykulcsos adó. Matolcsy újra kijelentette: nem lesz senki, aki rosszul jár.

Két lépcsős kompenzációt hoztak létre, amelyre 130 milliárd forintot előirányoztak a költségvetésbe. Az első lépcső már ismert: 3 százalékig az állam kompenzál, a másik viszont azoknak a munkavállalóknak nyújt segítséget, akiknek a munkáltatója nem volt képes a bért emelni.

Rolek Ferenc (munkaadói oldal, MGYOSZ) hozzátette, hogy a kompenzáció eléggé bonyolult rendszerű lesz, amely még több adminisztrációt jelent majd a cégeknek, és még azt sem látják, hogy a gyakorlatban ez hogy fog kinézni. Azt ígérte, hogy a márciusi-áprilisi bérekben már látszani fog a kompenzáció. Szerinte sok dolgozó olyan mértékű kompenzációt fog kapni, amelynek hatására nemcsak a nettóértékét megtartja a bér, hanem még emelkedni is fog.

Palkovics Imre (munkavállalói oldal, MOSZ) szerint kezelni kellett valahogy, hogy ne legyenek olyan emberek, akiknek az adórendszer miatt csökken a nettó bére. A szakszervezetek együttműködését kérte, hogy elkerüljék a kompenzációval való visszaéléseket. Hogy például ne tehesse meg egyetlen munkaadó sem azt, hogy a teljesítménybéres dolgozóinál felemeli a normát is, nem csak a bért. A szakszervezeti vezető szerint az egykulcsos adó akár a foglalkoztatás bővülését is okozhatja.

2010-ben 6600 kényszer-végelszámolás indult, 2011-ben pedig már több mint 17 000, ami azt jelzi, hogy a NAV az eddigieknél szigorúbban jár el a beszámolót le nem adó vállalkozásokkal szemben. Ha a havi átlagokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy hazánkban felszámolásból 1700, míg végelszámolásból 1900 indul. Kényszer-végelszámolásból 2010-ben még csak átlag havi 550-et indított az adóhatóság. 2011-re azonban 1500-ra ugrott ez a szám, megközelítve a felszámolások és végelszámolások havi átlagát.

A mérlegleadási határidőket a fokozódó szigor miatt mindenképpen érdemes tehát betartani, mivel a 2012-ben hatályba lépett új cégtörvény tovább nehezíti a szabályokat kikerülők életét. Januártól ugyanis az adóhatóság megtagadhatja az új adószám kiadását azok esetében, akik 5 éven belül vezető tisztségviselői voltak olyan cégnek, amely 15 millió Ft-nál nagyobb adótartozást hátrahagyva szűnt meg, vagy adószámát annak felfüggesztését követően jogerősen törölték.
Keleti József, a PartnerControl.hu döntéstámogató céginformáció rendszert üzemeltető Bisnode csoport országigazgatója a NAV szigorítását üdvözlendő folyamatnak tartja, mivel az segít megfékezni, hogy a nagy tartozásokat maguk után hagyó vállalkozások új cégek mögé bújva ismét tartozásokat halmozzanak fel.

A NAV az adótartozók, illetve a dokumentumleadást elmulasztók cégalapításait tiltja ugyan, de sajnos a más vállalkozásokat „átverő” cégeket nem bünteti a rendszer.  Van azonban megoldás a rosszul fizető cégek kiszűrésére, mivel még szerződéskötés előtt egy alapos cégvizsgálattal nagy eséllyel elkerülhetők a „csaló” vállalkozások.  Minden eseten érdemes megvizsgálni, hogy az adott cég vezetői és tulajdonosai milyen más cégekben érdekeltek, korábbi vállalkozásai milyen körülmények között szűntek meg.

A cégérdekeltségek mellett fontos információ az is, hogy egy cég milyen gyakran költözik más megyébe, mivel ilyenkor cégjegyzékszámának változása miatt akár hitelezői elől is el tud tűnni.  Mivel központi intézkedésekkel nehezen fékezhető meg ez a mentalitás, minden cég saját felelőssége, hogy partnereit körültekintően megvizsgálja, ha nem akar veszteségeket elkönyvelni.

Teljes listás nyilvántartás

A rendszer tavaly októberétől változott, ekkortól a lakossági hitelszerződések tekintetében már nem csak a problémás eseteket tartják nyilván: teljes listás hiteladós nyilvántartásként működik a KHR, amelyre – a változás indoklásaként elhangzott érvek szerint - az átláthatóbb és kockázatmentesebb hitelezés miatt volt szükség. A piaci szereplők várakozásai szerint a rendszernek köszönhetően csökkenhetnek a portfoliószintű kockázatok, ami hosszabb távon alacsonyabb kamatokat, adott esetben kedvezőbb ajánlatokat eredményezhet majd – mondták el érdeklődésünkre a Raiffeisen Banknál.

A KHR-ben kizárólag az ügyféladatok törvényben rögzített köre szerepelhet, melyet csak meghatározott célokra, elsősorban a hitelképesség megállapításához használhatnak fel a pénzügyi szolgáltatók. A törvényben szereplő paramétereket  minden esetben rögzítik, de vannak olyanok, amelyek csak a hitel felvevőjének előzetes hozzájárulásával válik elérhetővé és lekérdezhetővé a pénzügyi szolgáltatók számára. Vannak továbbá olyanok is, amelyeket bizonyos események bekövetkezése után az adatszolgáltató köteles a rendszerbe átadni és hozzáférhetővé tenni.

Amit biztos rögzítenek…

Minden hitelszerződés megkötésekor bekerülnek a KHR-be
- a szerződő azonosító adatai, például név, lakcím, születési hely és idő,
- az érintett szerződésbeli szerepe: adós vagy adóstárs,
- a szerződés azonosítására szolgáló adatok, például a szerződés típusa, azonosítója, lejárata, összege,
- a hiteltörlesztés adatai: havonta fennálló tőketartozás összege, pénzneme, az esetleges előtörlesztés ténye, dátuma és összege.

…ahol vannak feltételek…

Az ügyfél előzetes hozzájárulása alapján férhet csak  a KHR-ben szereplő adatokhoz más a rendszerhez csatlakozott intézmény hitelkérelem estén a felvett hitel adatait illetően, továbbá
- a havonta fennálló tőketartozások összegét és pénznemét,
- ezek teljesítésének tényét, idejét,
- esetleges előtörlesztéseinek tényét, dátumát,
- az előtörlesztés összegét illetően.

Az adatok lekérdezhetőségéhez adott hozzájárulás ugyanakkor bármikor módosítható, visszavonható, amikor pedig a pénzügyi szervezet adatot ad át a KHR-nek, erről az átadást követő 5 napon belül írásban vagy külön kérésre e-mailben tájékoztatást kell küldenie az adósnak.

Egy hitelszerződés szerződésszerű megszűnésekor annak adatait törlik a KHR-ből, írásban azonban kérhető, hogy ezt követően még 5 évig a rendszerben maradjanak a paraméterek (ez a kérelem is bármikor visszavonható).

…s, ahol kötelező

A KHR-be kötelezően át kell adniuk és hozzáférhetővé kell tenniük az adatokat a pénzügyi szolgáltatóknak,
- hitelmulasztásnál akkor, ha a tartozás összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes mindenkori legkisebb összegű havi minimálbért, és e minimálbér-összeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint 90 napig fennáll. E határidő lejárata előtt 30 nappal a pénzintézetek kötelesek figyelmeztetni az adósokat. Ha pedig mégis át kell adnia a szolgáltatónak az adós adatát a KHR-nek, arról 5 napon belül értesítést kell küldenie az érintettnek. Az adatokat 10 évig tárolják, ha a mulasztást az adós rendezi, ennek időpontjától számított egy év múlva törlik a paramétereket a rendszerből.
- Csalás miatt elutasított hitelkérelem vagy szerződés, illetve bankkártyával történő visszaélés esetén szintén kötelező az adatok átadása a KHR-be. Ide tartozik, ha valaki hamis adatot ad meg, vagy ilyen okirat használata miatt elítélték, esetlegesen jogosulatlanul használt bankkártyát, illetve fizetési eszközhöz kapcsolódó adathalászatot hajtott végre, továbbá, ha bankkártyával való visszaélés miatt elítéltek.

A rendszerbe így bevitt adatokról az előzőkhöz hasonlóan 5 napon belül tájékoztatni kell az érintettet, ám ekkor a rögzített paraméterek 5 évig maradnak a KHR-ben, előbbi törlésre nincs mód.

Azt, hogy a rendszerben valakinek milyen adatai szerepelnek, azokat mely intézmény, esetlegesen intézmények adták át, s kik, mikor, milyen jogcímen tekintették meg bárki (akár kötelező, akár önkéntes adatszolgáltatásról volt szó), bármikor ellenőrizheti: a tájékoztatás megadása bármely KHR-hez csatlakozott hitelezőtől költségtérítés és egyéb díj felszámolása nélkül kérhető.

Visszaküldted a levelet?

Az adós-nyilvántartási rendszerrel összefüggő változások miatt az év elején minden olyan hiteles levelet kapott bankjától, akinek még élő hitelszerződése van. Ebben adatai ellenőrzésére kérték, amelyre 15 napja volt. Azoknak sincs okuk azonban aggodalomra, akik ezt elmulasztották, mert a paraméterek módosítása bármikor kérhető. Jogi kifogásokkal a KHR-t üzemeltető céghez, a BISZ-hez vagy az adatszolgáltató pénzügyi intézményhez lehet fordulni. Ha ez nem járt eredménnyel az illetékes bíróság segítsége kérhető.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával
további információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink

2012: A sorsfordító év címmel szervezett a Világgazdaság évindító konferenciát csütörtökön. A felszólaló gazdasági szakemberek számos kritikát fogalmaztak meg a kormány eddigi gazdaságpolitikájával kapcsolatban. Egyetértettek abban, hogy Magyarországnak mihamarabb meg kell egyeznie az IMF-EU-EKB trióval, hogy helyre álljon a bizalom irántunk. Hasonlóan vélekedtek arról is, hogy ez csak a kiinduló lépés lehet, számos területet kell rendezni ahhoz, hogy talpra álljon az ország. Szokatlan javaslatokat is hallhattunk, például az államadósság "eltüntetésére".

A gazdaságpolitikánk megbukott

Egy gazdaságpolitikai célt sem sikerült elérni a GKI igazgatója, Vértes András szerint. Az államadósság nem csökkent. a gazdaság nem növekedett (kivéve a mezőgazdaságot, a jó időjárás miatt, s az előző gyenge évekhez viszonyítva), annak ellenére sem, hogy a költségvetés pluszban volt. A foglalkoztatás nem javult, a tőke nem bejött, hanem kiment (legalábbis az első 3 negyedévi adatok szerint), amire már régen nem volt példa.

Az adóterhelés nem csökkent, hanem nőtt (GDP arányosan magasabb, mint 2010-ben volt). Óriási mértékben romlott Magyarország versenyképessége, és a kkv-k helyzete is. Minden téren tapasztaljuk a bizalomvesztést. Pontosan az ellenkezője valósult meg annak, amit akartak - fogalmazott címszavakban.

Kicsit más oldalról közelítette ezt a kérdést Felcsuti Péter a Raiffeisen Bank volt vezérigazgatója: ő azt mondta, gazdaságpolitikánk azért rossz, mert nem hiszik el a piacok, hogy jó. S egy olyan országnál, amely erősen ki van téve a külső változásoknak, nem megengedhető az, hogy a piacok ne bízzanak bennünk - tette hozzá.

Hová tart Orbán Viktor?

Orbán Viktor azt mondta elmegy a falig. De van-e fal? - tette fel a kérdést Vértes. Vagy csak szakadék? Szerinte ez utóbbi. S ha a miniszterelnök oda tart, akkor onnan igen nehéz lesz visszafordulnia - jegyezte meg. De talán még nem késő. Viszont arra számítani kell, hogy ha meg is állapodnak az IMF-EU-EKB hármassal, a piacoknak akkor is jócskán kell idő ahhoz, hogy újra bízzanak Magyarországban - nyomatékosították többen is.

Magyarország eddig nem valódi, hanem látszat lépéseket tett a gazdasági mutatói rendbe hozására (például a magánnyugdíjpénztárak államosítása, a válságadók, stb.). De a valódi lépések már nem halaszthatóak. A kormánynak azt kell tennie, amire eddig azt mondta, hogy nem fogja tenni. Ezért 2012 a megszorítás és ebből következően a recesszió éve lesz - előlegezte meg Vértes. A GKI szerint az idén 1,5 százalékkal is visszaeshet a GDP, a belső kereslet 2,5 százalékkal csökkenhet, a beruházásoknál pedig 45 százalékos zuhanás is lehet. 2012-ben.

Kiszámíthatóság - amit mindenki vár

Vértes hangsúlyozta, hogy ma már tettek kellenek. A pénzvilág, és az EU-vezetők is azt várják, hogy végre megmutassuk, készen állunk a konszolidációra. Ehhez pedig garantálni kell az MNB függetlenségét, vissza kell adni az Alkotmánybíróság jogkörét, az adópolitika szabadságát, a Költségvetési Tanács korábbi működési kereteit. Ezen kívül nagyon fontos lenne, hogy lassuljon a rohamtempóra felpörgetett törvénykezés, és az új törvényjavaslatok beadása előtt ne hagyják ki az egyeztetést a gazdasági élet szereplőivel - emelték ki többen is.

Vértes szerint nem az a baj, hogy nehéz lépések következnek. Ezt megérti a tőke. De csak akkor, ha kiszámítható pályát vázolnak fel, ha ezek alapján lehet tervezni. E nélkül viszont nincs bizalom - jegyezte meg.

Államadósság - így is megszabadulhatnánk tőle

Az államadósság-csökkentés kérdése többféle formában is felbukkant az előadásokban. Az MTA Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa (volt igazgatója), Inotai András például azt mondta, hogy még a kifejezetten fejlett országokban is csak évi maximum 1,5 százalékot lehet úgy lefaragni, hogy közben ne fojtsák meg a gazdaságot. Vagyis minimum 20 év kell ahhoz, hogy a kívánt mértékű csökkenést elérjük.

Már csak az a kérdés, hogy van-e erre 20 évünk, s van-e ilyen időtávra kellő politikai konszenzus és következetesség, valamint tűrőképesség a lakosságnál és a pénzügyi piacoknál - tette hozzá. Majd rögtön a választ is megadta: nincs. Gazdasági növekedésre pedig egyelőre nem lehet számítani. Megoldási javaslata (amit ő maga bélyegzett eretneknek): az európai államadósságok egy részét inflálják el, a teher másik részét pedig tegyék egy következő generáció vállára.

Volt egy másik nem szokványos ötlet is az államadósság kezelésére. Az MGYOSZ elnökségi tagja, a Videoton vezérigazgatója Lakatos Péter azt mondta, ő az uniós pályázati pénzeket használná fel erre a célra. Szerinte egyszerűen csökkenteni kellene annyival az államadósságot, amennyi pályázati támogatás járna az EU-tól.

Vállalati hitelezés - több garancia kell

Az, hogy kimászunk-e a gödörből, vagy sem, nagyban a vállalkozásokon is fog múlni. Nekik pedig nemcsak szlogenek szintjén lenne szükségük segítségre, például hitelre, hogy tovább tudjanak lépni. A baj az, hogy a sok bedőlt hitel, a bankadó, végtörlesztés miatt kivérzett bankok nagyon kockázatkerülőek lettek, s csak az igazán hitelképes vállalkozásokkal állnak szóba.

A Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Nagy Márton szerint ezen úgy lehetne segíteni, ha az állami garanciavállaláson erősítenének. Azt is hozzátette, Magyarországon most is elég jó (14 százalékos) az államilag garantált vállalati hitelek aránya, de ezzel együtt is jelentősen visszaesett ez a szegmens.

Nyertesen a válságból?

A vállalkozások, vállalatok jövőjével kapcsolatban a Deloitte Zrt. elnök-vezérigazgatója, Gion Gábor arra hívta fel a figyelmet, milyen fontos, hogy a külső körülmények megváltozására aktívan reagáljanak a cégek, és ne csak várják a kedvező változást. Győztesen is ki lehet kerülni a válságból, ha a vállalkozás kényszerből ugyan, de átgondolja a működését, a piacait, s stratégiáit és az innovációra is gondol.

Méghozzá nem termékinnovációra, hanem üzleti innovációra. A jó termék előállítása alapelvárás lesz - tette hozzá. Aki "csak" ilyet nem tud csinálni, az tönkremegy. Azon fog múlni a fennmaradás és a növekedés, hogy milyen kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtanak, s hogy azok mennyire találkoznak a vásárlók elvárásaival - foglalta össze.

Versenyképességnövelés kicsit másképp

Inotai András arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a szokásos versenyképességi tényezőkre (ár, minőség, árfolyam) kellene koncentrálni, hanem ennél tovább kell lépni, mert ezt már túlhaladta a világ. Ma már egy ország versenyképességénél szempont az is, hogy milyen az intézményei működésének minősége, hogy mennyire összetartó a társadalom, van-e jövőképe, stb.

A VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc a vállalkozások jövőjével kapcsolatban azt emelte ki, hogy nem diktátum formájában kellene meghatározni a minmálbért, hanem újrakezdeni a párbeszédet az érdekképviselettekl (amit a kormány rekesztett be). S mint az már 2006-2008-ban megtörtént, pár évre előre meg kellene állapodni a bérekről, hogy tervezni tudjanak a vállalkozások.

A beadványból kiderült, az idén még mindig csak 27 éves alapító nem veti meg az élet örömeit. Magángéppel utazgat, és fizetése is 500 ezer dollár, amely lényegesen magasabb, mint a konkurens vezetők jellemző keresete. Larry Page és Sergey Brin a Google-nél harmad ennyit fizetnek ki maguknak. (Ezen a gyakorlaton éppen jövőre a kibocsátás után változtatni akar Zuckerberg és 2013-tól 1 dolláros fizetésért fog dolgozni, követve a Steve Jobs hagyományát.)


Az alapvetően pénzügyi irat érdekes fejezete Zuckerberg manifesztuma is. A The Hacker Way szerint, bár a hacker a többség számára negatív jelentésű, Zuckerberg szerint valójában olyan ember, akik idealista és csak jobbá teszi a világot. A hacker szerint semmi sem befejezett, minden javításra szorul. Még akkor is, ha valaki azt állítja lehetetlen.

„Az elvégzett munka a tökéletesnél is jobb!” – áll a fiatal milliárdos irodáinak falán. A gyakorlati megközelítés mindennél fontosabb. Bepillantást enged a cég életébe, amelyben fontos szerepet kap a saját projektek támogatása, amelyeket minden hónapban megszavaztatnak. Ennek eredményeként született a Timeline is.

Sőt, a nem programozói munkakörben dolgozókat is elküldik egy „kiképzőtáborba” (Bootcamp), ahol megtanulják értelmezni a kódokat és fejlesztői eszközöket, hogy ne váljon ketté a vállalat gyakorlati és elméleti emberekre.

A kibocsátás sok részlete továbbra sem ismert, ám a jelenleg 75-100 milliárd dollár közé taksált cég értékéhez képest az 5 milliárd dolláros részvénykibocsátás egyáltalán nem jelentős. Amennyiben pedig az értékelés helyesnek bizonyul Mark Zuckerberg az eddiginél is gazdagabb emberré válhat, hiszen a részvények majdnem 28,4 százalékát magánál tartaná, amivel közel 30 milliárd dollárosra nőne személyes vagyona.

Fotók: Kummer János

Csökkent az egy főre eső juttatás

A növekvő terhek miatt persze az összkép mégiscsak visszaesést mutat 2012-re. A válaszadó cégek 52,6 százaléka csökkentette a dolgozóknak adott nettó juttatások értékét, s csak 9,1 százalék számolt be növekedésről. Átlagolva idén nettó 15,3 százalékkal kevesebb jut a dolgozóknak béren kívüli juttatások formájában, mint 2011-ben.

A felmérést készítő cég cafeteria szakértője, Fata László szerint ez az elvárásokhoz és a munkáltatókra nehezedő terhekhez képest így is kedvező eredmény. A mért csökkenés ugyanis csak néhány százalékkal nagyobb, mint a 11,9 százalékos közteher növekedés (2012-től 10 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is kell fizetni a kedvezményes adózású juttatásokra, 1,19 szeres értékére).

Hogyan fizetik a közterheket?

Elterjedt munkáltató gyakorlat, hogy a keretösszegből kell minden érintettnek kigazdálkodnia a juttatásokat terhelő közterheket. Ez azt jelenti, hogy ha valaki 10 000 forintra szeretné tölteni a Széchenyi pihenőkártyáját (kedvező adózás mellett), akkor 13 094 forint fogy a cafeteria keretéből.

Ezt a gyakorlatot azonban csak a válaszadó munkáltatók 40,4 százaléka alkalmazza 2012-ben. 44,9 százalékuk azonban külön munkáltatói keretből fizeti ki a béren kívüli juttatások szja- és eho-terheit. A többiek vagy csak az eho-t vagy csak a személyi jövedelemadót hárítják a dolgozókra.

Összetett étkezés

Az étkezés támogatásának lehetőségei alapvetően átalakultak 2012-re. Míg tavaly gyakorlatilag egyfajta módon valósíthatta meg a munkáltató ezt a közkedvelt juttatást (kedvezményes adózással havi legfeljebb 18 ezer forintos hideg-meleg étkezési juttatás formájában), addig az idén négyfajta lehetőség is rendelkezésre állhat.

A frissen megjelent Erzsébet-utalvány mellett (ami az idén hideg- és melegétkezésre is felhasználható) használatban maradnak a magasabb (51,17 százalékos) adó- és járulékteherre adható tavalyi étkezési utalványok is a hidegétkezés támogatására. Az Erzsébet-utalvány havi 5 ezer forintig adható kedvezményes (30,94 százalékos) adózással. "Meleg” étkezés ezen kívül a Széchenyi pihenőkártya vendéglátás alszámlájáról (évi maximum 150 ezer forintig kedvezményes az adózása), illetve speciális esetben munkahelyi étkeztetéssel (havi 12 500 forintig kedvezményes a közterhe) is adható.

Milyen étkezési juttatást adnak idén?

A válaszadó munkáltatók 69 százaléka legalább kétféle juttatási formában valósítja meg az étkezés támogatását.
A legtöbben először a kedvező adózású, hideg étkezésre is költhető Erzsébet-utalványt kínálják (86 százalék szerepelteti ezt a juttatási rendszerében). A válaszadók 66 százaléka biztosít lehetőséget a dolgozóinak a Széchenyi pihenőkártya vendéglátás alszámlájának használatára. Emellett a megkérdezett munkáltatók 21,5 százaléka döntött úgy, hogy a 2011-ben használt étkezési utalványokat a magasabb adóteher (51,17 százalék) ellenére  is szerepelteti a palettán.

Sajnos a munkahelyi étkeztetést csak 14,5 százalék veszi majd igénybe. Ennek fő oka a cafeteria szakértő szerint az, hogy csak kevés munkáltató tudja teljesíteni a törvényben meghatározott speciális feltételeket. (Azonos telephelyen kell hogy legyen a munkahely és az étkező, s ha a dolgozók papír vagy elektronikus utalvánnyal veszik igénybe az étkezést, akkor feltétel az is, hogy külsős vendégeket ne fogadjon a menza.)

Többen adnak magasabb adóteher melletti juttatást

A 2012. január végén elkészült felmérés érdekes eredményt hozott azzal kapcsolatban is, hogy hogyan viszonyulnak a munkáltatók magasabb adóteherrel adható juttatásokhoz. (Ezek az úgynevezett "egyes meghatározott juttatások", amelyek adóterhe 51,17 százalék.)

Míg 2011-ben a 19,04 százalékos kedvező adóteher mellett kevesen alkalmazták a kevésbé kedvező, 51,17 százalékos   adóteherrel járó juttatásokat, addig 2012-ben a válaszadó munkáltatók 43,8 százaléka biztosít valamilyen formában ilyen költségesebb elemeket is.

Ennek egyik oka az lehet, hogy a 2012-es kedvező (30,94 százalékos) közteher már nem esik olyan távol az 51,17 százaléktól. Másrészt a változások okozta bizonytalanságban stabil pont lehet a korábbról már ismert juttatások használata, még ha ez magasabb kiadásokkal jár is.

A cégek hamarosan kiadják az idei első cafeteria csomagokat. Eddig az étkezési utalvány volt a legnépszerűbb béren kívüli juttatás, s felmérések szerint valószínűleg ez az idén is így lesz. A változások miatt azonban elképzelhető, hogy a dolgozók egy része nem lesz elégedett. Kérdés, hogy ez mennyire lesz fontos szempont a munkáltatóknál. Ettől függhet az is, mennyire rendeződik át az étkezésiutalvány-piac.

Kevesebb lehet a juttatás

Az idei év több olyan változást hozott, ami miatt csökkenhet a béren kívüli juttatás (ezen belül az étkezési utalvány) összege és népszerűsége is. A minimálbér jelentős emelése eleve nagy teher a cégeknek, emellett nem biztos, hogy marad pénzük cafeteriára is. Másrészt a cafeteria adója emelkedett, 16 százalékról 30,94 százalékra.

Fotó: MTI / Soós Lajos

Az étkezési utalványok piacán most fog rajtolni az Erzsébet-utalvány (amit idén nemcsak hideg, hanem meleg étkeztetésre is fel lehet használni). Ebből pedig már csak havi 5 ezer forintnyit adhatnak a cégek kedvezményes adózással (tavaly a korábbi utalványok még havi 18 ezer forintig adóztak kedvezményesen). Ha 5 ezer forint felett is ad egy cég Erzsébet-utalványt, az már egyes meghatározott juttatásnak számít, melyre 51,17 százalék az adó. Ugyanennyi adóteher mellett viszont adhatóak a korábbi évekről megszokott étkezési utalványok is.

Az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesülete (EUFE) adatai szerint tavaly 100 ezer munkáltató mintegy 2 millió munkavállalója kapott étkezési utalványt, havi átlagban 12 ezer forint értékben. Amelyik cég idén a kedvezményes adózásra lövi be a cafeteriát, az valószínűleg maximum havi 5 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt ad a dolgozóinak.

Viszont a dolgozók egy része talán még nem is tudja, de az új utalvánnyal nem fizethet minden olyan nagy láncban, ahol tavaly elfogadták tőle a bónokat.

Nem szerződhetnek a multikkal?

Bár az Erzsébet-utalványokat kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat (NÜSZ) már többször nyilatkozott úgy, hogy nem rekesztik ki a multikat (külföldi tulajdonú) áruházláncokat az Erzsébet-utalvány forgalmazásából, "tárgyalnak velük is". Szerződést azonban csak a magyar élelmiszeráruházakkal (CBA, Arzenál, Coop, Reál) kötöttek. Kérdeztük a NÜSZ-t, hogyan áll a többi lánccal a tárgyalás. Azt válaszolták, hogy nemcsak a Tescóval, hanem egyéb külföldi tulajdonú áruházlánccal ia kapcsolatban állnak. De azt is hozzátették, hogy egyelőre még egyik céggel sem sikerült megállapodniuk az Erzsébet-utalvány forgalmazására. Hangsúlyozták, a kibocsátó és a forgalmazó kiemelten fontosnak tartja, hogy országos lefedettséget biztosító elfogadóhelyi hálózatot hozzanak létre. Több mint 20 ezer elfogadóhelyi megállapodást kötöttek, az említett áruházláncok mellett kisboltokkal, vendéglátóhelyekkel is.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint azt, hogy eddig csak magyar láncokkal szerződött a NÜSZ, nehéz másképp értelmezni, mint hogy "feltehetően felsőbb utasításra" mellőzi a multikat. Miért gondolják így? Mint Vámos György főtitkár elmondta: a jogszabályi szerint nincs semmi akadálya annak, hogy a multi láncok is forgalmazzák az Erzsébet-utalványt, s az sem szerepel a törvényben, hogy elsősorban kisvállalkozásokat, vagy magyar cégeket kellene bevonni a programba.

Ennek ellenére eddig a multikkal (Tesco, Auchan, Lidl, Spar, stb.) nem kötött szerződést a NÜSZ, s hiába kezdeményezték ezt többször is a láncok, érdemben még nem tárgyaltak velük. Márpedig ha törvényi akadálya nincs a dolognak, nemigen van más magyarázat arra, hogy a magyar láncokkal és a további mintegy tízezer kisebb elfogadóhellyel szerződést tudtak kötni, a multikkal meg nem - jegyezte meg a főtitkár.

A dolgozókkal, vásárlókkal szúrnak ki

Ha pedig a dolgozók (vásárlók) nem fizethetnek ott az utalványokkal, ahol szeretnek vásárolni, akkor biztosan dühösek lesznek - valószínűsítette Vámos György. És feltehetően sokan nem tudják még, hogy nem vásárolhatnak ott az utalvánnyal, ahol eddig.

Az a szándék érthető, hogy a magyar vállalkozókat akarják támogatni, de ez így nagyon szerencsétlen megoldás. Nem ér meg ennyit az egész, ha a dolgozók isszák meg a levét - tette hozzá. S nem mellesleg, ha a Széchenyi pihenőkártyával lehet szoláriumbérletet venni, akkor az Erzsébet-utalvánnyal miért nem lehet például a Tescóban élelmiszert venni? - jegyezte meg.

Fotó: Kummer János

Kontroll-érv

A kormány azt is mondta, amikor a magyar láncok melletti érvelt, hogy garanciákat szeretne arra: valóban élelmiszerre költik az étkezési utalványokat a dolgozók. Erre utalva Vámos György elmondta, tudomása szerint a nagy áruházakban kontrollálható, hogy ténylegesen élelmiszert vásárolnak-e az étkezési utalvánnyal, vagy sem, mert ez szerepel a blokkon (s ki lehet számolni, hogy a vásárolt élelmiszer összege eléri-e az utalvány összegét).

Megkérdeztünk az áruházakat is: a Tescóban valóban így van, de a Lidlnél például nem. Az OKSZ főtitkára azt is hozzátette: aki étkezési utalványt kap, dolgozik, eszik, az az ételt valahol megveszi. Vagyis az utalvány közvetve, vagy közvetlenül, de célba talál, még akkor is, ha néha becsúszik egy-egy mosópor is a vásárlásba - jegyezte meg.

A munkáltatókon múlik

Kérdés, hogy a munkáltatóknak mi lesz a fontosabb: hogy kisebb adóteherrel adjanak étkezési jegyet (Erzsébet-utalványt maximum ötezer forintig) vagy inkább az, hogy a dolgozóik minden olyan helyen levásárolhassák az utalványukat, ahol eddig. Korábbi felmérések szerint a munkáltatóknak igenis fontos, hogy ha már juttatást fizetnek, akkor biztosak legyen abban, hogy a dolgozóik elégedettek.

A kisebb adóteherről pedig annyit, hogy az Erzsébet-utalvány 5 ezer forintos kedvezményes adózású összegére fizetendő adóteher (1547 forint) és az ugyanilyen összegben igényelt korábbi utalványok közterhe (2557 forint) között 1010 forint a különbség. 5 ezer forint felett pedig egyforma (egyformán magasabb, 51,17 százalékos) az adóteher a régi és az új utalványokra is. Ha a munkáltatónak ez az ezer forint nem jelent gondot, viszont az igen, ha a dolgozó nem elégedett, akkor semmi akadálya annak, hogy a régi utalványokból rendeljen.

Vagyis a munkáltatókon fog múlni, kiszorulnak-e az eddigi (multi) étkezésiutalvány-forgalmazók és (multi) áruházláncok a 200 milliárdos piacról, vagy sem. Megkérdeztük az Étkezési Utalvány Forgalmazók Egyesületét (EUFE), vajon hány munkáltató tart ki a régi utalványok mellett, de még nem tudtak számokat mondani.

S mit adnak a multik?

Az EUFE tagok mindenesetre saját dolgozóiknak a saját maguk által forgalmazott utalványokat fogják adni. A Tesco még nem döntötte el, milyen étkezési utalványt ad a dolgozóinak, Erzsébetet, amit saját üzleteiben nem vásárolhatnak le, vagy a korábbi utalványok valamelyikét. A Lidlnél pedig évek óta a cég által kibocsátott étkezési utalványokból kapnak a dolgozók, nem lesz ez másképp az idén sem.

Piacszerzés

Az EUFE tagok úgy tudjuk nem kampányolnak, az Erzsébet-utalvány reklámhadjárata viszont gőzerővel folyik. Kaptunk olyan híreket, hogy esetleg nem készülnek el február elejére az új utalványok, de a NÜSZ azt írta, január első heteire már 6 millió Erzsébet-utalványt nyomott ki a Pénzjegynyomda, s azokat már csak a megrendelők adataival kell kiegészíteni.

Január közepéig 700 ezer munkavállaló számára rendelték meg az Erzsébet-utalványt, közülük 588 ezren dolgoznak a versenyszférában, a többiek a közszférában. A munkáltatók 84 százaléka dolgozónként 5 ezer forintért, 7 százaléka ennél többért, 9 százaléka ennék kevesebbért kért az új utalványból. A NÜSZ úgy véli, január végére már egymillió igénylő lehet. A fele piacot tehát már meghódítják.

A kifizetőknek (munkáltatóknak) január 31-éig kell kiadniuk a munkavállalóiknak (és az ekhósoknak) a személyi jövedelemadó-bevallás elkészítéséhez a jövedelemigazolást. Az igazolás átvételét igazolni is kell. Az igazolást a külföldön foglalkoztatott dolgozóknak is eddig az időpontig kell kiadni (a kettős adóztatás elkerülésére figyelve).

Ugyancsak január 31-ig kérhetik a dolgozók (nyilatkozattal), hogy a munkáltatójuk készítse el helyettük a személyijövedelemadó-bevallásukat (munkáltatói adómegállapítás), feltéve, hogy megfelelnek a feltételeknek, és hogy munkáltatójuk vállalja a bevallás elkészítését.

Munkáltatói adómegállapítás

Fő feltétele, hogy csak olyan jövedelme legyen az elmúlt évben a dolgozónak, ami a bevallást készítő munkáltatótól származott, illetve ha munkahelyet váltott vagy adóköteles juttatást kapott, akkor ezekről is átadja a munkáltatójának a kapott adóigazolást. Akinek őstermelői tevékenységből adóköteles bevétele volt, az nem kérheti a munkáltatói adómegállapítást. Nem kizáró ok, ha a magánszemély adókedvezményt (pl. családi kedvezmény) érvényesít, vagy az adójáról önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatban rendelkezik, de ekkor is át kell adnia az ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat.

A munkáltató nem köteles átvállalni az adómegállapítást, s ha nem vállalja, akkor dolgozóját tájékoztatnia kell az egyszerűsített adóbevallási lehetőségekről.

Kedvezőtelen változások nehezítik a cégek életét

Külső és belső nyomás

A külső, piaci problémák közül a leggyakrabban a vevői kör beszűkülése, a korábbi megrendelésállomány visszaesése érintette a társaságokat (közel 50 százalék), ezzel párhuzamosan észlelték a konkurencia erősödését, illetve meg kellett küzdeniük a beszállítóikkal is. Belülről pedig erősödött a bevételnövelés igényéből fakadó, új ügyfelek megszerzésére irányuló nyomás. Ennek kivitelezhetősége azonban egyre nehezebbnek bizonyult.

Forintárfolyam

A nemzetközi és a hazai gazdaság állapota egyértelműen problémákat vetett fel, emellett a forint árfolyamváltozásának hektikussága kiemelten hátrányosan érintette a társaságokat, aminek kezelése nagyrészt a cég bevételi vagy költségoldali devizakitettségén múlt. „A devizaárfolyamokból keletkező árfolyamveszteség ugyan a társasági adóban bizonyos feltételek teljesítése esetén érvényesíthető volt, ezen keresztül lehetőség van a társasági adóelőlegek mérséklésére is, e megoldás ugyanakkor pontos adótervezést igényelt” – emeli ki Kalocsai Zsolt, a cég vezérigazgatója. „E technika mindenképpen hatékonynak tekinthető, hiszen cash-flow oldalról jelentős könnyebbséget tudott jelenteni a vállalati adós számára.”

Belső kihívások

A vállalatok kétharmada – részben a gazdasági környezet problémáira visszavezethető - belső kihívásokkal is szembesült. A társaságok esetében a tőkehelyzet stabilizálása, a cégcsoportba tartozó társaságok struktúrájának, aktivitásának újragondolása és kiegyensúlyozása jelentett megoldandó feladatot, ezek tették ki e problémák felét. Hasonló súllyal jelent meg a belső, főként adminisztrációs változások kezelése és a munkaerő menedzsmentje.

Bérek előteremtése

A béreket érintő 2011. évi jogszabályváltozások, illetve az év végén elfogadott további módosítások ez utóbbi, kifeszített helyzetet tovább nehezítik majd. Míg a munkavállalók számára az adójóváírás kivezetése miatti nettóbér-csökkenés okoz problémát, addig a munkáltatók számára a minimálbér erőteljes növelésének forrásait lesz nehéz kigazdálkodni. Ez a dinamikusan bővülő társaságok számára nem okoz gondot, azonban a kiélezett helyzetben lévő társaságok drasztikus lépésekre kényszerülhetnek.

Elvárt béremelés

Mérlegelniük kell a cégeknek, részt kívánnak-e venni állami tendereken, vagy a közszféra valamely területének beszállítójaként, illetve végig kell gondolniuk azt is, hogy kívánnak-e európai uniós támogatásokra pályázni a közeljövőben, mert ha igen, akkor módosítaniuk kell bérezési politikájukat. (Ahhoz, hogy ezeken a pályázatokon indulhassanaka cégek, legalább a dolgozók kétharmadánál teljesíteniük kell az elvárt béremelést.)

Jogszabályváltozások

Az, hogy a hazai jogszabályok és különösen az adószabályozás sűrűn változott, már eddig is nehezítette a cégek életét. Kiemelt kérdéssé vált, hogyan feleljenek meg az adóhatóság megkereséseinek, ellenőrzésének. Ez a jogkövető vállalatok esetében is felvetett kérdéseket.