Mniszterelnöknek nézték Navracsicsot

Először Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyekben illetékes alelnöke szólalt fel, aki az ülésen a magyar kormányt képviselő Navracsics Tibort köszöntésében miniszterelnök úrnak titulálta, majd elnézést kért, "még sokat kell tennie ahhoz, hogy miniszterelnök legyen". Mint mondta, aggályaik tényeken alapulnak, nem pedig mítoszokra, így örömének adott hangot, hogy ezt személyesen Navracsics Tiborral megvitathatja. A három üggyel kapcsolatban, amelyben kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen, kiemelte: a magyar kormány válaszát még várják.

„Szélesebb körűek az aggályaink, mint a magyar gazdasági helyzet, a demokrácia állapotárval kapcsolatban vannak aggályaink” - fogalmazott. Itt elsősorban a média szabadságának kérdését hozta fel. A sajtószabadság kérdését szélesebb körben kell értelmezni.

Ha a médiajogban nem egyértelmű szabályok esetleges megsértését magas büntetési tétellel fenyegetik, akkor az öncenzúrához vezethet, akár büntetések kiszabása nélkül is - figyelmeztetett Neelie Kroes. A biztos, aki a rendezvény előtt megbeszélést folytatott Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettessel, közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, súlyos aggodalmának adott hangot a magyarországi helyzet miatt. Felszólította a magyar kormányt: kérjen átfogó véleményt az Európa Tanácstól arról, hogy a magyar médiaszabályok gyakorlati alkalmazása mennyiben felel meg az alapvető értékeknek, majd fogadja meg az Európa Tanács ajánlásait.

Fotó: Kummer János

Aggályos ügyek

A következő felszólaló Françoise Le Bail, az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatója volt. Ő kiemelte: az adatvédelmi biztos hivatalának függetlenségét minden tagállamnak tiszteletben kell tartania. Ezt szerinte a magyar kormány megsértette azzal, hogy hivatalának lejárta előtt megszüntették ezt a tisztséget. A bírók nyugdíjkorhatárával kapcsolatban kifejtette: az általános nyugdíjkorhatár az alkalmazottak többségére nézve nem kötelező. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 62 éves korukban ott kell hagyniuk munkájukat, míg a többi köztisztviselő ebben a kérdésben rugalmasabb.

Ráadásul a nyugdíjkorhatár csökkentése ellentétben áll azzal a határozattal, hogy 8 év alatt fokozatosan 62-ről 65-re növelnék a általánosan a nyugdíjkorhatárt. Ezért úgy látjuk, nem felel meg annak az EU-s irányelvnek, amely tiltja az életkor miatti megkülönböztetést a munkahelyeken. A harmadik aggályunk az igazságszolgáltatás függetlensége. Idő előtt ért véget a legfelsőbb bíró mandátuma. A LB korábbi elnökének mandátumának idő előtti lezárása felveti az aggályokat az igazságszolgáltatás szabadságával kapcsolatban és megrengeti a polgárok hitét, hogy az Alapjogi Charta 47. cikke szerinti tisztességes eljárást remélhetnek.

Navracsics: működnek a fékek és ellensúlyok

Navracsics Tibor 10 percet kapott a válaszra. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: demokraták között a racionális vitának van értelme. Szerinte a magyar kormány nyitottságát mutatja a mostani részvétele, illetve Orbán Viktor pár hete, az EP-ben tartott előadása is. Így kölcsönösen tisztázzák álláspontjukat, és azonosítják azokat a pontokat, ahol meg tudják győzni egymást és azokat is, ahol más megoldást kell keresni. „Magyarország elkötelezett a demokrácia irányába” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, utalva a magyar történelemre. A szabadság, a demokrácia és a jogállam iránti harcban születtek például a szűk negyedszázadban létrejött pártok. 2010 tavaszára Magyarország gazdasági és politikai válságban volt, erre kellett a magyar kormánynak reagálnia.

A fékek és ellensúlyok rendszere is működik, erre épp azt hozta példának, hogy az aggályokra reagálva módosítják a médiatörvényt. Hozzátette: a Fidesz volt az első párt, aki roma és siketnéma képviselőt küldött az Európai Parlamentbe. (A meghallgatás elnöke később jegyzőkönyvbe vetette, hogy korábban volt már roma tagja az EP-nek, egy spanyol képviselő személyében). Ez szerinte mind a demokrácia iránti elkötelezettségét mutatja. Az adatvédelmi törvény módosítására is nyitott a magyar kormány.

A Klubrádiót illetően azt kérte a miniszterelnök-helyettes, hogy ezen a mostani EP-meghallgatáson - éppen az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása érdekében - tartózkodjanak a politikai véleménynyilvánítástól, mert az ügy jelenleg a bíróság előtt van.

A miniszterelnök-helyettes beszédét követően kérdések következtek. Az Európai Néppárt képviselője hozzászólásában kiemelte: a Fidesz is pártcsaládjuk tagja és véleménye szerint az Európai Parlament nem alakulhat át egyfajta népbírósággá Magyarországgal szemben. Göncz Kinga egykori magyar külügyminiszter, az európai szocialisták képviseletében elmondta: az a kérdés, hogy a magyar kormány a törvények betűje szerint alkalmazkodik az európai törvényekhez vagy szellemiségében is. Szerinte demokratikus módon, valódi egyeztetés mellett nem lehetséges, hogy a magyar kormány ilyen sok törvényt fogadott el az elmúlt másfél évben.

A vita során szóváltás is kialakult Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes és Neelie Kroes európai bizottsági alelnök között a magyarországi jogalkotási folyamatról az Európai Parlamentben tartott bizottsági szintű közmeghallgatáson. A holland biztos arra kért egyértelmű választ, hogy a kormány kér-e átfogó véleményt az Európa Tanácstól (ET) a magyar médiajogszabályok módosításainak megfelelőségéről és azok végrehajtásáról, továbbá elfogadja-e és gyakorlatba iktatja-e az ET majdani ajánlásait. Navracsics Tibor igennel válaszolt, hozzátéve: persze csak akkor, ha ezek az ajánlások nem ellentétesek a magyar jogrendszerrel és alkotmányossággal. Kroes erre - az EP-bizottság számos képviselőjének tetszésnyilvánítását is kivívva - azzal reagált, hogy a válasz nem ugyanaz, mint amit a kormányfő-helyettes korábban négyszemközt mondott neki ugyanerről.

Navracsics Tibor ezt követően jelezte: ő a magyar alkotmányra esküt tett képviselőként volt kénytelen megfogalmazni ezt a fenntartását, egyébként pedig nem feltételezi, hogy az ET a magyar jogrendszerrel ellentétes ajánlásokat tesz.

A magyar médiatörvény módosítási tervezetét, amint az elkészül, el fogják küldeni az Európa Tanácsnak, és a parlamenti eljárással megvárják majd a strasbourgi székhelyű testület véleményét - közölte végezetül Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a közmeghallgatáson.

Még nincs vége

A meghallgatás eredményeképpen bejelentették, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) két jelentéstevője február 16-17-én tesz látogatást Magyarországon, az ET égisze alatt működő Velencei Bizottság pedig nyolc magyar sarkalatos törvényről készít jogi szakvéleményt az elkövetkező hónapokban - mondta Andrew Cutting, az ET brüsszeli EU-összekötő irodájának munkatársa az Európai Parlamentben (EP).

Amíg a panziókban, üdülőházakban, közösségi szálláshelyeken, kempingekben komoly visszaesés volt a forgalomban, addig a szállodáknak összességében sikerült javítaniuk. Ez lényegében a négycsillagos hoteleket jelentette, ahol mind a belföldiek, mind a külföldiek száma és az itt töltött idő is több volt, mint korábban.
A minőségi kikapcsolódásra láthatóan van kereslet, amit alátámaszt az is, hogy a legjobban a wellness-szállodák teljesítettek. A vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból ötöt érintett, leginkább a Dél-Dunántúlt és a Balatont.

Menedzsment kérdése is

A fenti trendeket erősítette meg Ágoston Anikó, az Accent Hotel Management Kft. disztribúciós vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy némi konszolidáció figyelhető meg a szállodapiacon abban a tekintetben, hogy egyre több tulajdonos bízza az üzemeltetést szakemberekre. Az ország különböző területein 10 négy- és ötcsillagos szállodát, illetve a balatoni Club Aliga Üdülőközpontot üzemeltető cég szállodaportfóliója 2011-ben közel megduplázódott.
A portfólió így jó rálátást biztosít a hazai turisztikai trendekre. A szakember elmondása szerint a mostoha balatoni időjárás miatt egyedül a Club Aliga esetében nem sikerült hozni a terveket, de a régebb óta menedzselt szállodáikban mindenhol javulást értek el.

Érdemes a módosabb vendégek felé nyitni

Nem feltétlenül kell félni a magasabbra pozicionálástól, állítja a szakember. Erre példa, hogy a  szállodalánc egy évvel ezelőtt (az üzemeltetés átvétele után) ötcsillagos szállodává alakította át az Andrássy Rezidenciát, ami jó döntésnek bizonyult, hiszen az így megszerzett új vendégkör jóval nagyobb költési hajlandósága mind az átlagárban, mind az egyéb, elsősorban wellnessbevételekben megmutatkozik. Ez a szálloda például az újrapozícionált szolgáltatásoknak köszönhetően a korábbinál  sokkal jobb forgalmat tudhat maga mögött.

A beutaztatásban még mindig a német forgalom a meghatározó

Számos nagy európai küldőországnál (pl. Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország) nőtt tavaly a hazai vendégéjszakák száma. A német vendégek száma és az itt töltött idő a központi statisztika szerint mérséklődik, de volumenében még így is a legmeghatározóbb.
A hazai idegenforgalom még mindig Budapest-központú: a vendégek több mint fele összesen 6,3 millió vendégéjszakát töltött a fővárosban, ami több mint 2010-ben. Ennek megfelelően a fővárosi házak jó eredményt tudhatnak maguk mögött.

Országos kép

Az utóbbit támasztja alá az is, hogy az Accent Hotel Management alá tartozó két budapesti szálloda az elmúlt évben az átlagárat és foglaltságot egyaránt képes volt jelentős mértékben növelni, sőt ezek együttese olyan REVPAR emelkedést (egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel) eredményezett, amely jóval meghaladja a Magyar Hotel Monitor által a budapesti négycsillagos kategóriában jelzett szerény növekedést – hangsúlyozta Ágoston Anikó.

Nyugat-magyarországi szállodáik továbbra is erősen támaszkodnak az osztrák és német piacra, míg a hazai gyógyvizek iránt az orosz piac  mutat érdeklődést. Persze a környező országokra is érdemes koncentrálni. A mórahalmi Colosseumban a szerbek jelentik a belföldi után a legfontosabb piacot, a tokaji bor miatt nemzetközi érdeklődésre számot tartó Andrássy Rezidenciában pedig minden hatodik vendég külföldi, legtöbben a szomszédos Szlovákiából érkeznek.

Az idei év tartogathat meglepetéseket

Az általános gazdasági helyzet, az üzemanyagárak emelkedése és a Széchenyi pihenőkártya jelenleg bizonytalan piaci elfogadottsága miatt a belföldi kereslet szűkülésére lehet számítani. Némi jó hírt jelenthet a hosszú hétvégék száma, amelyből idén nyolc is akad, és talán arra is lehet számítani, hogy a magas euróárfolyam miatt többen inkább itthon pihennek majd a külföldi utazás helyett.

A szakember ugyanakkor arra is figyelmeztet, minden bizonnyal lesz egy olyan réteg is, amely erősen lecsökkenti, - vagy kénytelen kihúzni - a 2012-es családi költségvetésből a wellnesshétvégékre, nyaralásra szánt keretet. Az eddigiek alapján ráadásul az üdülési csekk és SZÉP kártya közötti váltás nem éppen gyors és zökkenőmentes: a szállodák úgy érzik, mind a kibocsátó bankok, mind a munkáltatók lassan reagáltak. A felhasználók és az elfogadók számára hiába praktikusabb fizetőeszköz a kártya, a munkáltatókat még visszatartja az ezzel járó pluszadminisztráció és költség.

Érdemes-e a gyenge forintra játszani?

A külföldi érdeklődést csak átmenetileg növelheti a forint gyengülése, emelte ki Ágoston Anikó. Arra lehet számítani, hogy rövid fellendülés után lecserélődhet a vendégkör és inkább az alacsonyabb szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező réteget vonzzák az alacsony árak. Véleménye szerint előnyösebb lehet nem követni az árfolyamváltozást, hanem euróban fixálni az árakat. Ezt persze csak azok a szállodák tehetik meg, amelyeknél a belföldi piac elhanyagolható.

Ebben a helyzetben érdemes a belföldi vendégkör lojalitását növelő eszközök bevezetésével és a külföldre irányuló fokozottabb marketingtevékenységgel próbálkozni. Fontos, hogy a szállodák különböző programokkal és különleges ajánlatokkal rendelkezzenek, amelyek nemcsak a vendégek elégedettségét növelik, de pluszbevételt is termelnek.

Amíg a panziókban, üdülőházakban, közösségi szálláshelyeken, kempingekben komoly visszaesés volt a forgalomban, addig a szállodáknak összességében sikerült javítaniuk. Ez lényegében a négycsillagos hoteleket jelentette, ahol mind a belföldiek, mind a külföldiek száma és az itt töltött idő is több volt, mint korábban.
A minőségi kikapcsolódásra láthatóan van kereslet, amit alátámaszt az is, hogy a legjobban a wellness-szállodák teljesítettek. A vendégforgalom visszaesése kilenc turisztikai régióból ötöt érintett, leginkább a Dél-Dunántúlt és a Balatont.

Menedzsment kérdése is

A fenti trendeket erősítette meg Ágoston Anikó, az Accent Hotel Management Kft. disztribúciós vezetője, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy némi konszolidáció figyelhető meg a szállodapiacon abban a tekintetben, hogy egyre több tulajdonos bízza az üzemeltetést szakemberekre. Az ország különböző területein 10 négy- és ötcsillagos szállodát, illetve a balatoni Club Aliga Üdülőközpontot üzemeltető cég szállodaportfóliója 2011-ben közel megduplázódott.
A portfólió így jó rálátást biztosít a hazai turisztikai trendekre. A szakember elmondása szerint a mostoha balatoni időjárás miatt egyedül a Club Aliga esetében nem sikerült hozni a terveket, de a régebb óta menedzselt szállodáikban mindenhol javulást értek el.

Érdemes a módosabb vendégek felé nyitni

Nem feltétlenül kell félni a magasabbra pozicionálástól, állítja a szakember. Erre példa, hogy a  szállodalánc egy évvel ezelőtt (az üzemeltetés átvétele után) ötcsillagos szállodává alakította át az Andrássy Rezidenciát, ami jó döntésnek bizonyult, hiszen az így megszerzett új vendégkör jóval nagyobb költési hajlandósága mind az átlagárban, mind az egyéb, elsősorban wellnessbevételekben megmutatkozik. Ez a szálloda például az újrapozícionált szolgáltatásoknak köszönhetően a korábbinál  sokkal jobb forgalmat tudhat maga mögött.

A beutaztatásban még mindig a német forgalom a meghatározó

Számos nagy európai küldőországnál (pl. Ausztria, Egyesült Királyság, Svédország, Spanyolország) nőtt tavaly a hazai vendégéjszakák száma. A német vendégek száma és az itt töltött idő a központi statisztika szerint mérséklődik, de volumenében még így is a legmeghatározóbb.
A hazai idegenforgalom még mindig Budapest-központú: a vendégek több mint fele összesen 6,3 millió vendégéjszakát töltött a fővárosban, ami több mint 2010-ben. Ennek megfelelően a fővárosi házak jó eredményt tudhatnak maguk mögött.

Országos kép

Az utóbbit támasztja alá az is, hogy az Accent Hotel Management alá tartozó két budapesti szálloda az elmúlt évben az átlagárat és foglaltságot egyaránt képes volt jelentős mértékben növelni, sőt ezek együttese olyan REVPAR emelkedést (egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel) eredményezett, amely jóval meghaladja a Magyar Hotel Monitor által a budapesti négycsillagos kategóriában jelzett szerény növekedést – hangsúlyozta Ágoston Anikó.

Nyugat-magyarországi szállodáik továbbra is erősen támaszkodnak az osztrák és német piacra, míg a hazai gyógyvizek iránt az orosz piac  mutat érdeklődést. Persze a környező országokra is érdemes koncentrálni. A mórahalmi Colosseumban a szerbek jelentik a belföldi után a legfontosabb piacot, a tokaji bor miatt nemzetközi érdeklődésre számot tartó Andrássy Rezidenciában pedig minden hatodik vendég külföldi, legtöbben a szomszédos Szlovákiából érkeznek.

Az idei év tartogathat meglepetéseket

Az általános gazdasági helyzet, az üzemanyagárak emelkedése és a Széchenyi pihenőkártya jelenleg bizonytalan piaci elfogadottsága miatt a belföldi kereslet szűkülésére lehet számítani. Némi jó hírt jelenthet a hosszú hétvégék száma, amelyből idén nyolc is akad, és talán arra is lehet számítani, hogy a magas euróárfolyam miatt többen inkább itthon pihennek majd a külföldi utazás helyett.

A szakember ugyanakkor arra is figyelmeztet, minden bizonnyal lesz egy olyan réteg is, amely erősen lecsökkenti, - vagy kénytelen kihúzni - a 2012-es családi költségvetésből a wellnesshétvégékre, nyaralásra szánt keretet. Az eddigiek alapján ráadásul az üdülési csekk és SZÉP kártya közötti váltás nem éppen gyors és zökkenőmentes: a szállodák úgy érzik, mind a kibocsátó bankok, mind a munkáltatók lassan reagáltak. A felhasználók és az elfogadók számára hiába praktikusabb fizetőeszköz a kártya, a munkáltatókat még visszatartja az ezzel járó pluszadminisztráció és költség.

Érdemes-e a gyenge forintra játszani?

A külföldi érdeklődést csak átmenetileg növelheti a forint gyengülése, emelte ki Ágoston Anikó. Arra lehet számítani, hogy rövid fellendülés után lecserélődhet a vendégkör és inkább az alacsonyabb szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező réteget vonzzák az alacsony árak. Véleménye szerint előnyösebb lehet nem követni az árfolyamváltozást, hanem euróban fixálni az árakat. Ezt persze csak azok a szállodák tehetik meg, amelyeknél a belföldi piac elhanyagolható.

Ebben a helyzetben érdemes a belföldi vendégkör lojalitását növelő eszközök bevezetésével és a külföldre irányuló fokozottabb marketingtevékenységgel próbálkozni. Fontos, hogy a szállodák különböző programokkal és különleges ajánlatokkal rendelkezzenek, amelyek nemcsak a vendégek elégedettségét növelik, de pluszbevételt is termelnek.

A moszkvai csúcsforgalom dugóiban araszoló autósok évek óta erősödő dühvel nézték a kocsisorokat veszélyes manőverekkel kerülgető luxusautókat, amelyek tetején ott villogott a különleges előjogokat biztosító kék fényjelzés. A megkülönböztető jelzést láthatóan csak a dugók megkerülésére használó kivételezettek a közlekedési szabályokat, és a többi autós biztonságát is figyelmen kívül hagyva száguldoznak a város útjain, gyakran a szembejövő sávban robogva, és – mint azt az alábbi videofelvételen is látni lehet – akár szirénázó mentőautókat és tűzoltókat is feltartva.

A hatalommal visszaélő korrupt hivatalnokok jelképévé vált kékvillogós autók elleni fellépés 2010-ben kapott lendületet, miután februárban halálos balesetet okozott a LukOIL olajtársaság alelnökét szállító Mercedes. A kékvillogós luxusautó frontálisan ütközött egy kisebb autóval, amelynek két női utasa életét vesztette. Az üzletember és sofőrje megúszta büntetés nélkül az esetet, annak ellenére, hogy szemtanúk állították: a Mercedes volt az, amelyik a forgalommal szemben haladt, hogy kikerülje a dugóban álló kocsisort.

Az eset felszínre hozta a felgyülemlett dühöt: az autósok bojkottot hirdettek az olajcég benzinkútjai ellen, egy népszerű orosz rapper pedig tiltakozó dalt készített az esetről, az ördöghöz hasonlítva a kékvillogós kivételezetteket. Aztán áprilisban egy kékvillogósnak ellenálló orosz üzletember vált hőssé az autósok szemében, amikor nem volt hajlandó félreállni az orosz elnök egyik tanácsadója elől, aki a forgalommal szemben próbált meg dugót kerülni.

Anatolij Hartlij azzal magyarázta tettét, hogy már elege volt a többi autós semmibe vevő hatalmasokból, akik még fel is vannak háborodva, amikor az autósok nem adnak elég gyorsan utat nekik. Mint például az a munkanélküli nő, aki tavaly januárban egy moszkvai rádiónak betelefonálva őszintén felháborodva kelt ki az emberek ellen, amiért kékvillogós autóját nem szokták elengedni.

Mint kiderült, nem Hartlij volt az egyedüli, akinél betelt a pohár, és tette ellenállásra sarkallta az embereket. Egy autós jogvédő szervezet arra szólította fel a moszkvai autósokat, hogy dudálva kövessék a kékvillogósokat, egy rádiós újságíró pedig arra bíztatta a sofőröket, hogy vészvillogót bekapcsolva állják el az őket az útról letolni akaró kiváltságosokat, valamint mozgalom indult a kivételezettek körének csökkentésére.

Kék Vödör Társaság

A nagy nyilvánosságot kapott esetek után a nemzetközi sajtóba is bekerült tiltakozó megmozdulásokat tartott Moszkvában a Kék Vödör Társaság, amelynek tagjai az autóik tetejére felszerelt kék színű vödörrel róttak lassú köröket az orosz főváros útjain, vagy kék vödrökkel a fejükön tartottak flashmob tiltakozásokat. Közben a társaság tagjai videokamerákkal felszerelkezve kezdték el dokumentálni a kékvillogós autókat, egy blogon megörökítve és megnevezve a megkülönböztető jelzéseket jogtalanul használó embereket, mint például Nyikita Mihalkov orosz rendezőt.

Így derülhetett fény arra, amikor az orosz vámhatóság helyettes vezetője a ruhatisztítóhoz sietve használt megkülönböztető jelzést, vagy arra a nagy vihart kavart esetre, amikor a vészhelyzetekkel foglalkozó miniszter sofőrje - egyedül utazva főnöke kékvillogós autójában - fejlövéssel fenyegette meg az őt feltartó autóst. Az alábbi felvételen megörökített eset miatt a sofőrt végül elbocsájtották állásából.

("Idióta, azt akarod, hogy fejbe lőjjelek?")

A tiltakozásokat követően többször is ígérgették politikusok, hogy tesznek valamint az elszaporodott kékvillogós autók ellen, de végül egyszer sem történt semmi az ügyben. Vlagyimir Putyin 2010 decemberében még etikai oktatással gondolta megoldani a problémát. A március negyedikei elnökválasztás közeledtével, és egy január végén tartott tiltakozó menet után azonban újra elővette az ügyet az orosz kormányfő, de vannak olyanok, akiket nem nyűgözött le teljesen a megkopott népszerűségű Putyin ígérete. "Ha igazán akarná, tíz perc alatt visszavonhatná a kiadott engedélyeket" - jelentette ki Szergej Kanajev, az Orosz Autótulajdonosok Szövetségének vezetője a Moscow News-nak.

A január elseje után alakult egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 1-jéig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vetetni magukat.

A bejelentés módja

Amelyik cég nem az online regisztrációt választja, az a regisztrációs adatlapot a kamarai honlapokról tudja kinyomtatni. A regisztrációs lapot kitöltés és cégszerű aláírás után vagy postai úton kell beküldeni a székhely szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarához, vagy személyesen lehet leadni az ügyfélszolgálatokon. Tegnap óta pedig már elektronikus formában is benyújtható.  A későbbiekben a cégeknek kell frissíteniük az adataikat, amit bármikor megtehetnek.

A nyilvántartásba vételi kérelmeket csak az 5000 forintos kamarai hozzájárulás beérkezése és jóváírása után teljesítik. A banki átutalás mellett lehetőség van az ügyfélszolgálatokon történő készpénzbefizetésre is. Egyes területi kamaráknál „sárga postai csekken” is befizethető a hozzájárulás. A kamarai regisztrációs díj adó módjára is behajtható. Jövőre március 31-ig kell majd befizetni a kamarai hozzájárulást (s aki nem fizeti be eddig, attól a NAV behajtja). Az év közben alakuló cégeknek is 5000 forintott kell fizetniük.

A regisztrált vállalkozások nem válnak automatikusan kamarai taggá. A kamarai tagság továbbra is önkéntes marad.

Mit nyújt ezért a kamara?

A regisztrált cégeknek a kamara a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) nyújtja, térítésmentesen. A regisztráció legfőbb célja, hogy képet kapjanak róla, hány ténylegesen működő vállalkozás van, és mi jellemzi őket. A bekért adatokból online kereshető kamarai nyilvántartás készül. amely 2012. június 1-jétől lesz nyilvános (az MKIK, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető).

A kamarai tagok már most is kérhetnek tanácsadást – mondta az FN24-nek Dunai Péter, az MKIK főtitkára. Ezeket a meglévő szolgáltatásokat fogják bővíteni, hogy ki tudják majd szolgálni a megnövekvő igényeket. A kamara szerint 20-szorosára nőhet majd a szolgáltatásokat igénybe vevők száma. A pályázatfigyelési rendszer pedig március végére válik elérhetővé.

A regisztrációs adatlapon vannak kötelezően és önkéntesen kitölthető adatok. Ha egy cég önkéntesen beszámol arról, hogy hány főt foglalkoztat, mekkora az árbevétele, vagy épp végez-e külkereskedelmi tevékenységet, akkor ezek az adatai is bekerülhetnek a nyilvános adatbázisba (amennyiben ehhez hozzájárul a regisztráció során). A külkereskedelemmel foglalkozó cégek későbbi újabb felmérésre, célzott adatgyűjtésre számíthatnak. Az ebből elkészült adatbázisból az MKIK egy CD-romot készít majd, amelyet üzletember-találkozókon oszt majd ki, illetve a külképviseleteket is ellátja vele, hogy ezzel is segítse a cégeket.

Az üzleti partnerkeresési szolgáltatás a kamarai tagok számára már most is hozzáférhető "üzleti hálón" keresztül lesz elérhető.

A nyilvános adatbázist 2-3 év alatt olyan üzleti információs tárházzá fejlesztenék, ahol minden vállalkozás segítséget kaphatna ahhoz, hogy kivel érdemes üzletelni, megtudhatják például, hogy a leendő partner nem áll-e csődeljárás alatt.

A későbbiekben a kamara javaslatot fog tenni arra, hogy bizonyos vállalkozási ügyek intézésénél (pl. Széchenyi kártya igénylés, pályázatok, stb.) a kamarai regisztrációs számot is kérjék be.

A magyar szervezeten kívül a független honatyákat tömörítő Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) is megtartja két miniszteri posztját, akárcsak Catalin Predoiu igazságügyi és Leonard Orban európai ügyekért felelős miniszter. Ez utóbbi kettő független, akárcsak a miniszterelnök-jelölt.

A román kormánykoalíció fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) kicserélte tárcavezetőit, és többnyire fiatal jelölteket javasolt a posztokra. A miniszterjelöltek a PD-L második vonalából érkeznek, közülük egyesek már dolgoztak államtitkárként a különböző minisztériumokban, de a pártban nem töltenek be fontos vezetői funkciót. A jelöltek zöme 30 és 45 év közötti.

A legfiatalabb miniszterjelölt a 31 éves Bogdan Dragoi, akit pénzügyminiszternek javasoltak. Gabriel Berca töltheti be a belügyminiszteri posztot, Lucian Bode a gazdasági, Alexandru Nazare a közlekedési, Cristian Petrescu a fejlesztési, Razvan Mustea a távközlési, Claudia Boghicevici a munkaügyi, Catalin Baba az oktatási és Stelian Fuia a mezőgazdasági tárcát irányíthatja.

Ungureanu a román külföldi hírszerző szolgálat vezetője, akit hétfőn nevezett ki Traian Basescu államfő miniszterelnök-jelöltnek. A tervek szerint csütörtökön szavaz a parlament az új kormány hivatalba iktatásáról.

A megbízott kormányfőjelölt is aláhúzta, hogy fiatal csapattal fog dolgozni, és reményét fejezte ki, hogy kormánya megkapja a bizalmat a parlamenti szavazáson.

Fotó: Kummer János

Csak átmeneti szabály

Nincs ellentmondás a törvény és az elvárt béremelés mikéntjét előíró kormányrendelet között az MSZOSZ bérpolitikai szakértője, Hanti Erzsébet szerint. A kormányrendelet átmeneti helyzetet szabályoz: az adójóváírás megszüntetése és az egészségügyi járulék emelése miatt csökkenő nettó bérek megőrzését célozza.

Nem azt mondja tehát, hogy általában a béremelés egy részét lehetne cafeteriában adni, csak azt, hogy ebben a speciális esetben a béremelés negyede elfogadható cafeteria-emelésben is - magyarázta a szakértő. S ez az átmeneti szabály sem jelenti azt, hogy a minimálbér-emelés vagy a garantált bérminimum emelés egy részét le lehetne tudni cafeteria-emelésben - tette hozzá. Minimálbért és garantált bérminimumot továbbra is csak bér formájában lehet emelni - szögezte le.

A dolgozó nem jár jól

Viszont ha egy dolgozó már tavaly is a minimálbér felett keresett (mondjuk 120 ezer forint volt a bruttója) és kapott cafeteriát is, akkor az elvárt béremelés teljesítéséhez (kizárólag ha ezt a munkáltató a dolgozók kétharmadánál teljesíti, azzal a céllal, hogy pályázhasson), figyelembe lehet venni a cafeteria-emelést, negyed részben - fejtette ki.

Hanti Erzsébet azonban azt is hozzátette, hogy ha így kap béremelést a dolgozó, az hátrányosan érinti, több szempontból is. Egyrészt, mert a cafeteria bármikor megszüntethető, s akkor marad csak a bére. Másrészt a további béremelést is a béréhez viszonyítva fogja kapni, nem a cafeteriával emelt bér után. Harmadrészt, mivel a cafeteria nem számít be sem a szabadság sem a betegállomány számításakor, így ezeken a jogcímeken is kevesebbet fog kapni, mintha bérben kapta volna a béremelést.

A béralkuknál is előfordul cafeteriás kiegyezés

A munkavállalók alapvetően abban érdekeltek, hogy a bért bérben kapják meg, de abban is érdekeltek, hogy ezen felül legyen cafeteria. A gyakorlatban azonban időnként (részben) béremelés helyett kapnak cafeteriát, amivel persze jól járhatnak (attól függően eltérő mértékben, hogy a cafeteria terheit teljes egészében, részben, vagy egyáltalán nem vállalja át a munkáltató), mert nettóban többet kaphatnak. Ez a pillanatnyi előny.

Azonban ha az előbb ismertetett szempontokat nézzük, akkor a munkavállaló nem jár jól, ha béremelés helyett és nem felett kap cafeteriát. A szakszervezetek is alapvetően azért lobbiznak, hogy a bért bérben kapják meg a dolgozók. A béralkuk során azonban nem ritka, hogy maguk a szakszervezetek is belemennek olyan alkuba, amelynél a béremelés egy része cafeteria-emelésben realizálódik.

Hanti Erzsébet beszámolt arról is, hogy van ellentétes tendencia is: vannak olyan cégek, ahol azért szüntették meg a cafeteriát, hogy abból fedezzék a kötelező minimálbér-emelést, s szerinte az idén számos cég folyamodhat ehhez az eszközhöz.

Szankció nincs, ha nincs elvárt béremelés

Az MSZOSZ bérpolitikai szakértője úgy tudja, kifejezetten az elvárt béremelést ellenőrizni nem fogják, de ha már ellenőrzést kap a cég, akkor ez is része lesz. Ha ilyenkor az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a cég nem hajtotta végre az elvárt béremelést, akkor (ahhoz, hogy megússza a szankciókat) visszamenőlegesen korrigálhat - tette hozzá. Szerinte ez azt is jelenti, hogy bár leírva nincs a kormányrendeletben, nemcsak a pályázatokból zárják ki azokat a cégeket, akik nem emelik meg az alacsony keresetűek bérét annyira, hogy az ne legyen kevesebb, mint tavaly októberben.

Megkérdeztük az adóhivatalt, van-e más szankció. Megerősítették, amit eddig is lehetett tudni. Amennyiben az érintett munkavállalók legalább kétharmadánál nem valósul meg a kormányrendelet szerinti elvárt béremelés, a munkaügyi ellenőrzés elmarasztaló határozatot hoz, de bírságot emiatt nem kell fizetni. Az elmarasztalt vállalatok viszont 2 évig nem indulhatnak közbeszerzési pályázaton és költségvetési támogatásban sem részesülhetnek. Az adóhatóság honlapján (GYIK menüpont alatt) is azt írják, hogy az elvárt béremelést nem kötelező megadni.

A bérkompenzációnál lehet szankció

Azoknál a munkáltatóknál viszont, amelyek állami bérkompenzációt kérnek, van színakció, ha nem teljesül az elvárt béremelés. Az állami bérkompenzációhoz valamennyi folyamatosan foglalkoztatott érintett (bruttó 216 805 bér alatti) munkavállalónál végre kell hajtani az elvárt béremelést. Ennek fejében a cégek az 5 százalék feletti béremelésre és annak munkáltatói közterhére (27 százalék) a szociális hozzájárulási adóból (levonással) adókedvezményt érvényesíthetnek.

Ha egy vállalkozás jogszerűtlenül veszi igénybe az adókedvezményt, azaz úgy csökkenti a szociális hozzájárulási adókötelezettségét, hogy közben az elvárt béremelésnek nem tesz eleget, akkor ezt az adóhatóság szankcionálhatja az általános szabályok szerint (hasonlóan például ahhoz, ha egy magánszemély úgy vesz igénybe – jogtalanul – a családi kedvezményt, hogy gyermekekről vagy más eltartottakról nem gondoskodik).

A jogtalanul igénybe vett adókedvezmény miatt meg nem fizetett adó adóhiánynak minősül. Az általános szabályok szerint adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50 százaléka.

Ha gond az 5 százalék

Azok a cégek, amelyek nem tudják teljesíteni a bérkompenzációhoz szükséges 5 százaléknyi béremelési önrészt, az 5-ből 2-3 százaléknyi állami támogatásra pályázhatnak. Hétfői hír, hogy amely munkáltatók kimaradnak a kompenzáció szerinti béremelésből, azoknál az állam egyéni kompenzációt hajt végre, amihez szintén pályázni kell. A köztartozás mindkét pályázatnál kizáró ok, és vállalni kell a munkahelyek megőrzését. A pályázatok még nem jelentek meg, annyit tudni, hogy a támogatásokat két részletben, utólag folyósítják majd.

Jelenleg mindenki Mitt Romneyt, az ötgyermekes mormon ex-kormányzót tartja a befutónak. Bár maga az elnökválasztás még messze van (novemberben lesz csak a voksolás), már most azt jelzik a kutatások, hogy nagyon nehéz lesz megszorítani Obamát.

Egy friss, a Washington Post és az ABC News által közzétett közvélemény-kutatás szerint ugyanis Barack Obama népszerűsége 50 százalék fölé emelkedett Romneyval szemben. A biztos, regisztrált szavazók táborában 51-45 a jelenlegi elnök előnye, az összes amerikai választót tekintve pedig 52 százalék szavazna Barack Obamára és csupán 43 százalék Mitt Romneyra. Múlt hónapban még a republikánus aspiráns vezetett 48-46-ra a regisztrált, 47-76-ra az összes választó között. Azaz nem csak megfordult az eredmény, de egyre nyílik is az olló. Ráadásul ez a különbség már elég jelentős.

Fotó: Northfoto

Korai még győztest kiáltani

Az FN24-nek nyilatkozó Amerika-szakértő szerint az a kérdésfeltevés, hogy le lehet-e győzni Obamát, még korai, sőt, még az sem biztos, hogy végül Romney lesz az ellenfele. Mint Frank Tibor, az ELTE Angol-Amerikai Intézetének vezetője elmondta, hétről hétre, előválasztásról előválasztásra módosul, hogy épp ki kerekedik felül. „Az egyes előválasztási eredmények mitikusan fel vannak fújva. Romneyt például mindenki biztos kihívónak tartotta, mert 8 szavazattal nyert Iowaban. Aztán kiderült, rosszul számoltak és Santorum 60-nal több szavazatot kapott. Az előválasztások során minden republikánus csoportot meg kell nyerni a jelöltséghez. Nyárig bizonytalan marad a helyzet” – fogalmazott Frank Tibor.

A szakértő hozzátette: sem Mitt Romneyt, sem Newt Gringrich-t nem lehet abszolút nyertes embernek tekinteni. „Gringrich bár extrovertált, jól kinéző elnökjelölt, de sok rosszat írtak róla, ráadásul hamarosan betölti a 70-et. Romney az a fazon, amilyen az elnök szokott lenni: fehér, jóképű férfi, aki ereje teljében van és sok rosszat eddig nem lehetett hallani róla".

Obamáé a helyzeti előny

Frank Tibor szerint azonban nagyban növelné a republikánusok esélyét Obamával szemben, ha dűlőre jutnának az aspiránsról, és egységesen lehetne egy nevet támogatni.

„A hivatalban lévő elnök mindig helyzeti előnyben van, ha közölni akar valamit, ott a sajtó, ingyen lehozzák a gondolatait, míg a kihívónak mindent saját zsebből kell állnia, magának kell elérnie, hogy írjanak róla. Másik oldalról viszont az emberek szeretik a változást. Obama jó szónok, jó gondolkodó, Romney azonban gyakorlatias, problémamegoldó ember lehet” – hangsúlyozta a szakértő.

December és január mindig kritikus

Az elmúlt két hónapban rendkívüli mértékben megnőtt a közzétett felszámolások és végelszámolások száma. 2012 januárjában 1951 céggel szemben indítottak felszámolási eljárást a cégbíróságok, ez 44 százalékkal több, mint egy évvel korábban, és 41 százalékkal meghaladja az eddigi januári rekordot is, amit a válság első hullámában, 2009-ben regisztráltak. Újabb emelkedő trend kialakulását jelzi, hogy a korábbi időszak viszonylagos nyugalma dacára már decemberben is 49 százalékos növekedés volt tapasztalható.

A szakemberek már akkor is jelezték, hogy a NAV intézkedései miatt kényszer-végelszámolás alá került cégek felhalmozott adósságainak felszínre kerülésével komoly felszámolási hullám várható az idei évre. „Január és december az adó- és egyéb jogszabályok változása miatt mindig kritikus hónap. A múlt év adatai és a mögöttük álló folyamatok azonban most egy egész évre kiható, minden eddiginél nagyobb felszámolási hullámot vetítenek előre” – véli az adatok láttán Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója.

Nem statisztikai hiba

Feltételezését alátámasztják a végelszámolási adatok is: itt még gyorsabb ütemű az emelkedés, mint a felszámolásoknál. 2012 első hónapjában 1994 végelszámolás megindítását tették közzé, ez 71 százalékos növekedés az egy évvel korábbi értékhez képest. Itt is igaz, hogy a romló tendencia már decemberben megkezdődött, akkor 78 százalékkal több végelszámolás indult meg, mint 2010 decemberében. „A két adat együttesen sajnos azt mutatja, hogy a cégvilágban a romló tendencia nem „statisztikai hiba”. A gazdaságnak növekedésre és tisztulásra van szüksége, amihez igen sok változásnak kell végbemennie” – mondja az Opten igazgatója.

Az igazgató szerint ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a végelszámolások tavaly év elején indult száguldása mögött leginkább a cégbíróságok által elrendelt kényszer-végelszámolások állnak. „Az kétségkívül jó hír, hogy a NAV és a cégbíróságok kiszűrik a rendszerből a nem működő cégeket, hiszen ez egyfajta tisztulási folyamatként értelmezhető. Annak azonban nem kell örülni, hogy ilyen mértékben kell megtisztítani a cégvilágot, illetve hogy a tisztulás közben ilyen sok adósságot hátrahagyó cég kerül felszínre” – világít rá egy évek óta halmozódó problémára Tóth Tamás.

Utolsó "ügyeskedési roham"?

A képet némiképp árnyalja, hogy mindkét mögöttünk álló hónapban rekordmagasságba szökött az új cégek alapítása is. Decemberben 7242, januárban 7166 új cégbejegyzést tett közzé a cégbíróság, ez azonban feltehetőleg annak tulajdonítható be, hogy most szigorították és drágították a cégbejegyzést. A sok új alapítás tehát részben „előrehozott beruházásként” értelmezhető, részben pedig az az oka, hogy megszűnt az egyórás cégalapítás lehetősége, ami gyakorlatilag kizárta, hogy a cégbíróságok érvényesíteni tudják a cégvezetéstől eltiltott személyekkel szembeni szankciókat.

Nem zárható tehát ki annak lehetősége, hogy egy utolsó nagy roham indult az ügyeskedők részéről annak érdekében, hogy akár több cég alapításával tovább űzhessék játékukat, miszerint egy adósságot hátrahagyó céget bedöntenek, majd egy „szűz” vállalkozásban ugyanezt viszik végbe.

„Tény, hogy a fizetésképtelenségi eljárások és a cégalapítások ilyetén együttmozgása nem a véletlen műve. A piaci környezet nem magyarázza a felaprózódott, kényszervállalkozókkal terhelt magyar cégállomány további növekedését. A forint erősödése kedvező tendenciákat vetít előre, de éppen az exportdinamika ellen hat, a belső kereslet növekedésére pedig még biztosan várni kell” – véli Tóth Tamás.

Gyerekkora óta rajong a lovakért. Lótulajdonosként és –tenyésztőként rendszeresen látogatja a lóversenyeket, különösen az epsomi és az ascoti derbit. Az utóbbin több alkalommal is nyertek a lovai: 1954. június 18-án két lova (Landau és Aureole) is nyert egy-egy futamot, míg 1957-ben az ascoti derbi egy hete alatt négy lova is győzedelmeskedett.

A lóversenyen kívül a szabadidejében gyakran olvas krimit, és fejt keresztrejtvényt, olykor táncra is perdül egy-egy családi rendezvényen a skót táncokban jártas királynő, sőt szívesen sétál a királyi birtokokon a corgi kutyáival. Az uralkodásának az eddigi ideje alatt több mint 30 corgi kutyája volt. Az elsőt még a 18. születésnapjára kapta az apjától, és Susannak nevezte el. S azóta az első számú corgijának a leszármazottjai ugrálnak körülötte, és utaznak vele a repülőn, mivel II. Erzsébet nagyon ragaszkodik ehhez a kutyafajtához, amelyet a brit szigetek őshonos ebének tartanak.

Egy új kutyafajtát is meghonosított, amikor a corgit a húga, Margaret hercegnő Pipkin nevű tacskójával keresztezte, így született meg a „dorgi”. A corgi és a dorgi kutyáin kívül labradorokat és spánieleket is tart a Cambridge közelében fekvő sandringhami birtokán.

Az uralkodása alatt több élő állatot is kapott ajándékba, amelyekkel nem tudott mit kezdeni, ezért legtöbbször a londoni állatkertnek ajándékozta, mint például a Brazíliából „érkezett” jaguárokat és lajhárokat, valamint a kanadaiak ajándékát, a két fekete hódot.

II. Erzsébet és a corgik

A királynő és a technika

Köztudott, hogy II. Erzsébet királynő élénken érdeklődik a technika iránt, ebben az is közrejátszott, hogy a második világháború idején katonai segédtisztként autószerelői képesítést szerzett, és a brit hadsereg teherautóit javította. Nem idegenkedik a legújabb technikai vívmányoktól sem. A Buckingham-palota 2010. nyarán jelent meg a Flickr fényképmegosztó portálon, 2009-ben létrehozták az uralkodóház Twitter-profilját, 2007-ben pedig a YouTube videomegosztó portálon létesítetek külön csatornát a brit királyi családnak.

A Buckingham-palota honlapján pedig 1997 óta lehet szörfölni, a királyi szájton például online is lehet jelentkezni a palota üres állásaira, illetve hozzájuthatunk a királyi családról szóló legfrissebb hírekhez, fotókhoz.

A királynő 2003-ban küldte el első sms-ét, 2005-ben pedig megvásárolta első iPod multimédiás lejátszóját. Azóta már az iPad rabja lett, ugyanis 2011. nyarán annyira elbűvölte a táblagép, amikor az unokái, Vilmos és Harry herceg megismertették az Apple slágertermékével, hogy rögvest rendelt egyet magának is.

A közösségi média eszközei közül a Facebook maradt utoljára: a brit királyi uralkodóház 2010. novemberében csatlakozott a népszerű közösségi oldalhoz, és jelenleg már körülbelül 514 ezren lájkolják. A facebookos oldalán videókat, fotókat és híreket osztanak meg a „rajongókkal”, akik kommenteket is írhatnak, sőt üzenetet is küldhetnek a királyi családnak.

A királynő és ételei

I. Erzsébethez hasonlóan ő is az egyszerű, hagyományos brit ételekért rajong, a curry – akárcsak a hasonló csípős, fűszeres fogások – fel sem kerülhetnek a menüre. A kedvencei: a marhasült, a húspástétom, a bárányszelet, a pásztorpite, a füstölt tőkehal, az édes pogácsa (scones), a vajas kenyérpuding és a fagylalt. Reggelire rendszerint tojást (fehér helyett csak a barnásabb héjút, mondván az ízletesebb), pirítóst és lekvárt – olykor kolbászt – fogyaszt, hozzá pedig teát és narancslevet iszik. Kedveli a délutánonkénti teázást, amely az egyik kedvenc időtöltése. A speciális királyi teakeverékből készült teáját természetesen tejjel issza, hozzá pedig az elmaradhatatlan édes pogácsát, barna rákocskákat és uborkás szendvicset majszol. Ami az édességeket illeti, manapság is a mentakrémmel töltött csokiskeksz és az árpacukorból készült desszertek a kedvencei, akárcsak gyerekkorában. Aperitifként egy-egy pohár Martinit (felrázva, nem keverve - ahogy a 007-es itta a vodka martinit -, citromkarikával), Dubonnet (bor alapú aperitif) koktélt, gint, olykor pedig árpavizet iszogat.

A BBC által korábban forgatott dokumentumfilmből – amelyben a királynő szakácsainak a mindennapjait mutatták be – kiderül, hogy a hozzávalók közül egyedül a paradicsommal „gyűlik meg a baja”, annyira nem kedveli, hogy csupán a magok eltávolítása után lehet hozzáadni az ételekhez, illetve szervírozni neki.

A királynő és a divat

A brit uralkodónak van a legnagyobb ékszergyűjteménye, értékének a felbecsülésére azonban a brit uralkodóház képzőművészeti gyűjteményét kezelő Royal Collection vezetője, Jonathan Marsden sem vállalkozott, mondván „abszolút felesleges és lehetetlen vállalkozás lenne”. A trónra lépésének a 60. évfordulója alkalmából a Buckingham-palota az idei nyári kiállítását az uralkodói gyémántoknak szenteli.

II. Erzsébet birtokában olyan híres drágakövek vannak, mint például a 105 karátos Kooh-i-Noor (magyarul: A hegy fénye) gyémánt, amely a koronáját ékesíti, valamint az a 23,6 karátos drágakő, amelyet esküvői ajándékként kapott John Williamson kanadai geológustól. Gyűrűből is több darabja van, ám ezek is csupán az ékszeresládikáját duzzasztják, mivel nem visel gyűrűt.

Szinte divatikonná vált a színes alkalmi ruháival, a különleges – ugyancsak változatos színekben pompázó – kalapjaival, valamint a kis retiküljével. A brit fogadóirodákban az ascoti futamok idején nemcsak a befutó lovakra lehet fogadni, hanem arra is, hogy a lóverseny első napján milyen színű kalapot visel majd a királynő.

A színpompás ruháiról úgy tartják, hogy többször nem veszi fel ugyanazt a ruhát, ám a királynő stylistja, a Buckingham-palotában élő Angela Kelly – aki már 16 éve dolgozik mellette - ezt alaposan megcáfolta (különösen most, a briteket is érintő gazdasági válság idején), mondván II. Erzsébet „újrahasznosítja” a ruháit, azaz mindig feldobja hol egy brossal, hol egy nyakékkel, hol pedig egy sállal. Tehát arra mindenképpen ügyel, hogy pontosan ugyanabban az összeállításban sose jelenjen meg kétszer. A kalapok terén sem sznob: korántsem ódzkodik attól, hogy a kedvenc kalapjait akár 20.-30. alkalommal is felvegye.

A kistáskák közül a Hermes Kelly és a Launer márkákra esküszik. A retiküljei azonban nemcsak arra szolgálnak, hogy abban tartsa az olvasószemüvegét, mentacukrot, pótharisnyát, töltőtollat, kis tükröt, rúzst, pénzt (5-10 fontot vasárnaponként adományra, amikor templomba megy), utazáskor pedig olykor keresztrejtvényt vagy egy pakli kártyát, hanem kommunikációra is használja. A retikül tartásának ugyanis megvan a sajátos üzenete: ha a táskát a bal karján tartja, akkor az azt jelenti, hogy minden rendben van, ám ha már a jobb karjára vándorol át a kistáska, akkor azt jelzi az udvarhölgyének, hogy már unja a beszélgetést és inkább odébbállna.

A személyes adatokat csak meghatározott céllal és meghatározott ideig lehet tárolni, kezelni. Ez eddig is így volt. Újdonság viszont, hogy januártól a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) kell bejelenteni az adatkezelést (korábban az adatvédelmi biztoshoz kellett), és a bejelentés díjköteles. Hogy mekkora díja lesz, azt még nem lehet tudni. A már folyamatban lévõ, de be nem jelentett adatkezeléseket december végéig díjmentesen az adatvédelmi biztoshoz lehet bejelenteni, utána (legkésõbb 2012 június 30-ig van türelmi idõ) pedig az új hatósághoz, díjfizetés mellett.

Nem minõsül személyes adatkezelésnek, vagyis nem kell bejelenteni, ha az adatkezelõvel tagsági-, munka-, tanulói viszonyban, ügyfélkapcsolatban áll a magánszemély; de az egyházi, hatósági, egyes egészségügyi, tudományos kutatási, levéltári adatkezeléseket sem.

Újdonság viszont, hogy a pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, elektronikus hírközlési szolgáltatók az ügyfélkapcsolattal összefüggõ adatkezelést is be kell hogy jelentsék.

A NAIH-nak jövõre 8 napon belül kell nyilvántartásba vennie a bejelentett adatkezelést. Ha ez nem történik meg, akkor is el lehet kezdeni az adatok begyûjtését. Be nem jelentett adatkezelést viszont nem lehet elkezdeni. A szakértõ szerint kérdés, mi történik, ha 8 napon belül nem jön visszajelzés, az adatkezelés elkezdõdik, majd esetleg olyan döntés születik, hogy mégsem engedélyezik.

Mi nem változott?

Nem változott az sem, hogy amelyik cég vagy szervezet adatot kezel, annak adatvédelmi szabályzatot kell készítenie, és adatvédelmi felelõst kell kijelölnie, valamint gondoskodnia kell az adatok biztonságáról és arról is, hogy azok napra készek legyenek. Az adatkezelésrõl pedig tájékoztatni kell azokat a magánszemélyeket, akiknek az adatait kezelik, vagy kezelni szeretnék.

Maradt az a szabály is, hogy mielõtt egy magánszemély adatait kezelni szeretné a cég vagy szervezet, elõzetes engedélyt kell tõle kérni, és ekkor tájékoztatni is kell. Ugyanígy engedélyt kell kérni ahhoz is, hogy különbözõ reklámküldeményeket küldjenek, és itt a lemondás lehetõségét is biztosítani kell.

Tízmillióba is kerülhet

Az adatvédelmi szabályokat megszegõkre többféle büntetést szabhatnak ki. A hatóság például pénzbírságot is alkalmazhat (százezertõl tízmillió forintig). De a szakértõ szerint a legszigorúbb büntetés talán az, ha a nagy nehezen, hosszú évek munkájával felépített adatbázist törölni kell.

Új Btk. tényállás, hogy akár két-három év börtönt is kaphat az adatkezelõ, ha bebizonyosodik, hogy jogtalan haszonszerzés céljából, vagy jelentõs érdeksérelmet okozva vétett a személyes adatkezelés szabályai ellen.

A folyamat első lépéseként a jelenlegi frekvencia (95.3) újraosztásáról szóló előzetes pályázati felhívást az NMHH valójában nem tette közzé, arra hivatkozva, hogy csupán egy korábbi felhívás módosításáról van szó - a szöveg valójában alig hasonlít a korábbira. Ez a félig-meddig titkolt tenderkiírás hivatott megalapozni a Klubrádió többszázezres hallgatótáborának megfosztását a rádiózástól, kialakult szokásainak gyakorlásától. Az ideiglenes felhívással kapcsolatos ú.n. közmeghallgatás helye és időpontja (június 16-án 10h, Ostrom u. 23-25), az egyetlen nyilvános fórum, ahol a tervezett tartalommal kapcsolatban észrevétel tehető, amikor még (elvileg) kezdeményezhető a feltételek megváltoztatása.

A bírálat alapjául szolgáló tervezett pontrendszer lényegében azt a pályázatot preferálja, amelyiknek a műsorterve a lehető legkevésbé hasonlít a Klubrádió jelenlegi tartalmára. Például a 60 % feletti zenearányt jutalmazza (10 pont), a 30 % alattit bünteti (0 pont). Jutalmazza a kizárólag helyi eseményekkel foglalkozó műsorokat (akár 20 pont), az ország ügyeinek megvitatása ugyanakkor értéktelen. A „műsorterv szubjektív” megítélése 12 egységet ér, a műsorkészítési tapasztalat maximum 3-at. Összességében tehát „beszélő rádiót” tervező pályázattal indulni a győzelem reményével lehetetlen. Mindezt teszik egyébként a „rádiós piac sokszínűségének megteremtése” jelszava alatt, miközben a Budapesten elérhető rádiók elsöprő többsége zenei.

Az előbbieket tetézi a gazdasági ellehetetlenítés nem is leplezett szándéka. A szöveg szerint ugyanis a megajánlható legkisebb frekvencia díj – ami egy licit induló összege! – több mint kétszerese a jelenleginek, akkor, amikor az egész rádiós piac elképesztő gazdasági nehézségekkel küzd a gazdasági válság kitörése óta. Sorban zárnak be a rádiók. Kinek az érdeke ez? – teszi föl a kérdést a Klubrádió közleménye.

A Klubrádió már csak abban bízhat, hogy a médiahatóság megváltoztatja az előzetesen kiírt feltételeket. A rádiós piac állapotáról itt olvashatják átfogó cikkünket.