Előzőleg a vártnál jobb első negyedévi magyar GDP-adatsor után több londoni közgazdász utalt a magyar GDP-előrejelzés  javításának lehetőségére. A KSH tájékoztatása szerint a magyar hazai össztermék az első negyedévben 0,7 százalékkal nőtt a múlt év negyedik negyedévéhez képest.

A Goldman Sachs már nem javasolja a forint eladását ügyfeleinek. Korábban a befektetési bank szakemberei 310-ig várták az euró jegyzését. Az amerikai bank elemzői még április 18-án jósolták a 310-es szintet, de jelezték, hogy csak a 290-es szint áttöréséig érvényes az ajánlás.

A bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a magyar GDP-becsléssel kapcsolatos értékelésükben kiemelték a vártnál erőteljesebb első negyedévi magyar GDP-becslés jelent bizonyos mértékű felfelé ható kockázatot a cég által 2013-ra érvényben tartott magyar GDP-előrejelzésre. A ház egyelőre 0,4 százalékos visszaesést valószínűsít a magyar gazdaságban az idei év egészére.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői ugyanakkor már javították is prognózisukat. Közölték: felülvizsgált előrejelzésük alapján most már átlagosan 0,5 százalékos GDP-növekedést várnak 2013 egészében Magyarországon a ház által eddig valószínűsített 0,2 százalékos visszaesés helyett.

A válság árát – az elúszott befektetések és a csökkent értékű ingatlanvagyon formájában – ma csak az USA-ban 22 ezer milliárd dollárra becsüli az amerikai kormányzati elszámoltatási hivatal. Ehhez még hozzáadódik az EU válságának brutális ára, ahol a pillanatnyilag több mint húszmillió ember munkanélküli, és eurómilliárdos csomagokkal kellett már így is több országot kimenteni.

A válság talán legegyértelműbben számszerűsíthető ára a világ államadósságának megugrása. Az Economist adósságmérője szerint 2007-ben összesen 29 ezer milliárd dollár volt a világ államainak adóssága, míg most, hat évvel később, már 50 ezer milliárd felett jár, tehát kétharmadával nőtt.

Ám a számokkal kifejezhető tételeken túl is súlyos költsége van és lesz ennek a pénzügyi katasztrófának. A pénzhiány és a bizonytalanság miatt sok beruházást elhalasztottak világszerte – legyen szó épületenergetikai beruházásokról, kutatás-fejlesztésről vagy épp társadalmi haladásról. Így összeszedtünk 11 jó és fontos dolgot, amelyet – átmenetileg vagy örökre – megfojtott a válság.

1. Klímaváltozás elleni harc Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése mindig is egy beruházás volt a jövőbe, amely rövid távon csak pénzbe kerül. Hogy ne csináljon senki versenyelőnyt abból, hogy magasról tesz a környezetre, több mint 190 ország állapodott meg arról 1997-ben Kiotóban, hogy egyszerre szigorítják a szabályaikat. Ez két tényezőnek esett áldozatul. Egyrészt az elmúlt években úgy tűnt, hogy mégse melegszik olyan tempóban a világ, mint amit a klímaváltozási modellek sugalltak (kiderült, hogy nem így van) Másrészt semelyik állam sem akarta a gazdaságának a helyzetét súlyosbítani azzal, hogy beruházásra kényszeríti a cégeket vagy megemeli a költségeiket. Az USA az elsők közt engedte el a szén-dioxid-kibocsátást szabályozó kiotói egyezményt, s azóta csatlakozott hozzá Kanada is. Ma pedig az Európai Parlament kaszálta el a tervet, hogy 2020-ra konkrét, 40-50 százalékos megújuló-energiarészesedést írjon elő. Eközben a döbbenetes tempóban zakatoló Kína erőművei annyi szenet esznek, mint a világ összes többi országáéi együtt. A szén csak drága technológiai fejlesztéssel ad tiszta energiát.

Fotó: Northfoto

2. A megváltozott klímához való alkalmazkodás A klímaváltozás egy részét már nem lehet visszacsinálni vagy megállítani, mert már a korábbi évtizedek kibocsátásának hatására megtörtént. Ha holnaptól senki sem égetne el szenet vagy bányászna kőolajat, akkor is lenne. A jelenlegi modellek szerint több országban a tenger szintjének az emelkedése okoz majd gondot, (a világ legnagyobb metropoliszai közül is a víz alá kerülhet jó pár) másutt az elsivatagosodás. Nálunk Magyarországon például a kiszámíthatatlan, változékony időjárás, a téli fagyok hiánya és a nyári aszályok rendszeressé válása okozhat majd gondot. Az ezek elleni védekezésre már több tervet is kellett volna készíteni és a gyakorlatba átültetni, ám a törekvések elvéreztek a totális pénzhiányon és azon, hogy vannak még ennél is égetőbb gondok.

3. Alternatív energiafejlesztések Az elektromos autóktól a különböző megújuló energiákat gyűjtő minierőművekig számos fejlesztést állítottak le a cégek amiatt, hogy úgysem lenne a termékekre fizetőképes kereslet. Kivétel a Tesla Motors.

4. A nyugdíj-megtakarításaink Miután felrobbant a pénzügyi atombomba 2008-ban, sok ember magánmegtakarításai elúsztak vagy csökkent az értékük. Az már csak a hab a tortán, hogy a magyar kormány majdnem a teljes magánnyugdíjpénztári rendszer megtakarításait lenyúlta adósságcsökkentési és „gazdaságélénkítési” célokra.

5. A bankrendszerbe vetett bizalom Az egyik legmélyebb seb, amelyet a válság ejtett az, hogy már nem bízunk egyetlen bankban sem. Olyan sok pénzintézetet kellett az adófizetőknek felvásárolni a nagyobb baj elkerülése érdekében, hogy a pénzügyi közvetítői rendszerbe vetett bizalom elillant. A bonyolult derivatíva-termékek miatt a bankárokra bekokózott kalandorokként gondolunk, ahelyett, hogy komótos, óvatos vaskalaposokként élnének a fejünkben, és ez baj. Hitel híján jóval lassabb lesz az egész gazdaság.

Fotó: Kummer János

6. A szociális háló Ma Magyarország népességének majdnem fele számít szegénynek a nagy munkanélküliség és a csoró cégek szűkös fizetési lehetőségei miatt. Ez azt jelenti, hogy kevésbé egyenlők az esélyek a világban – amit a szegények és a gazdagok is bánhatnak. Sok tehetséges ember (gyermek), aki jobb időkben továbbtanulna, esélyt kapna az élettől, az most elszürkül a társadalmi támogatási lehetőségek korlátoltsága – és a szülők esetleges munkanélkülisége – miatt.

7. Az egészséges életmód Ínséges időkben az emberek a „luxuskiadások” lefaragásával kezdik a takarékoskodást. Először megy a stresszoldó hosszú hétvégézés, nyaralás, aztán a drágább de egészségesebb bioélelmiszerek és a konditerembérlet vagy hétvégi túrázás. Rájön a stressz a munkahely megőrzése vagy megtalálása miatt, és máris sokkal egészségtelenebbül élünk.

8. Az állam kivonulása a gazdaságból Bár állandóan viták tárgya, hogy az államnak mit célszerű saját tulajdonában tartani, s mit érdemesebb a piacra bízni. Ám még az állami tulajdonlást pártolók közül is csak kevesen értenek egyet azzal, hogy ennyi bank és egyéb piaci tevékenységet végző cég került az elmúlt években – kényszerből – állami tulajdonba. Ilyenkor ugyanis a kormányok az óvatosság helyett a beavatkozást pártolják, ami kiszámíthatatlanabbá teszi az üzleti környzetet.

9. Az EU kevésbé fejlett tagállamainak a felzárkózása Európa kétsebességű fejlődéséről már akkor szó volt, amikor a lakáshitelezési buborék kifejezés még meg sem született. Ám a több éve tartó mély válság nem csak egy-egy országon belül érintette a szegényebbeket a legrosszabbul – ugyanez az államok szintjén is igaz. Sok felzárkózófélben lévő állam – több mediterrán illetve kelet-európai ország – fejlődése leállt, s egyre jobban csúsznak le a már talpra állt északi és nyugati tagállamokhoz képest.

Fotó: AFP/Louisa Gouliamaki

10. A civil társadalom Egy olyan időben, amikor mindenki a fogához veri a garast és gürcöl éjt nappallá téve, hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a megélhetés még csak a Maslow-piramis alja, s hogy a társadalomért, magunkért és másokért is jó volna tenni.

+1. Űrkutatás Nemcsak a NASA költségvetését vágták vissza, más államok is kevesebbet szántak/szánnak arra, hogy felderítsék az univerzumot. Sőt, a válság előtt a magánűrkutatás is beindulni látszott: több cég is fontolgatta, hogy invesztál az űrben „kószáló” értékes nyersanyagok kitermelésébe. Ma már csak Elon Musk, a Space X (és a Tesla Motors) alapítója beszél erről.

Szerinte nincs értelme a sérelmi politika talaján az elmúlt időszak sebeit nyalogatni, ehelyett új világot kell építeni. Hangsúlyozta: ha másképpen is, de a szétszakítottság mindenkinek rossz. "Vegyük észre, nemcsak tőlünk vették el a Tátrát, a szlovákoktól is elvették a Balatont. Trianon, noha nekünk tragédia, másoknak örömünnep, valójában mindenkinek ártott" – mondta Surján László, akinek írását hétfőn közölte egy másik pozsonyi hetilap.

Surján László átadja a Charta XXI mozgalom díját Stefan Hríb szlovák újságírónak
Fotó: MTI/Földi Imre

Részben két nyelven, szlovák címlappal és magyar hátlappal jelent meg hétfőn a pozsonyi Tyzden (Hét), amely aktuális kiadásában mindkét nyelven közölte azokat az írásokat, amelyeket az európai parlamenti alelnök és a lap főszerkesztője, Stefan Hríb írt a szlovák-magyar viszony kapcsán egymásnak címezve. A megjelenés előzménye, hogy Surján László a lap főszerkesztőjét nemrégiben a megbékélés és együttműködés elismeréseként a Charta XXI mozgalom díjával tüntette ki.

Stefan Hríb a kitüntetés átvételekor a megbocsátás és az egymáshoz vezető utak keresésének szükségességéről beszélt a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben. A Hét címoldalán az 1920-as párizsi békekonferencián a magyar delegációt vezető gróf Apponyi Albert képe látható, mellette Slováci, prepácte! (Szlovákok, bocsássatok meg) felirattal. A lap alternatív címoldalként szereplő hátlapján Eduard Benes volt csehszlovák államfő képe jelent meg a Bocsánat, magyarok! felirattal.

Surján László a „Baráti szavak Stefan Hríbnek” című cikkében a szlovák-magyar viszony összefüggéseiben azt írta: itt az alkalom, hogy építő párbeszéd kezdődjön. "Számunkra Trianon tragédia, a győzteseknek örömünnep. A feladat nagy: e két érzés közé kell hidat vernünk". Hozzátette: míg a török időkben a magyar ember istenéhez fordulva, bűneit bánva kereste a kibontakozást, a 20. század "világiasabb légkörében csupán az igazságtalanságot tartottuk szem előtt". Szembe kell nézni a kiegyezés utáni "erőszakos magyarosítással" és a Trianon utáni hibákkal is.

"Magyarázat lehet, mentség nincs hibáinkra, bűneinkre. Van miért megkövetni a szlovákokat, amit most meg is teszek, bár tudom, hogy ebben a kérdésben ugyanúgy nincs közmegegyezés, mint ahogy Miklosko kijelentése mögött sem volt" - írta a magyar politikus, arra utalva, hogy Frantisek Miklosko a Szlovák Nemzetgyűlés elnökeként a ’90-es években bocsánatot kért az 1945 és 1948 közötti időszak igazságtalanságaiért. Leszögezte: a megkövetés nem megaláz, hanem felemel, ez a múlt tehertételeitől való megszabadulás útja.

Martin Hanus, a Tyzden főszerkesztő-helyettese a lap weboldalán megjelent videójában azt mondta a Surján-írásról: nem várták, hogy Stefan Hríb Magyarországon mondott szavaival összefüggésben ilyen reakció születik. Hanus szerint a "bocsánatkérő" írás főként azért volt meglepetés, mert "olyan oldalról érkezett, ahonnét annyira nem várták volna". Hozzátette: most azt várják, hogy az írás milyen reakciókat vált ki Magyarországon, vajon csend követi-e, vagy olyan párbeszédet vált ki, amely akár egy új korszak kezdetét is jelentheti.

Rupercht Polenz, a kormányzó kereszténydemokrata párt, a CDU vezető külpolitikai szakpolitikusa úgy véli, hogy Orbán Viktor egyre inkább megterheli a hagyományosan jó német–magyar viszonyt. Olyan náci összehasonlítással élt, amelyhez hasonlókat eddig csak a görögországi tüntetések elvakult résztvevőitől lehetett hallani. A magyar külügyminisztérium azzal védekezik, hogy Orbán voltaképpen Peer Steinbrück szociáldemokrata kancellárjelölt szavaira reagált, aki Magyarország uniós döntési jogkörének megvonásáról beszélt. Azzal, hogy Angela Merkel visszautasította kihívója uniós kizárására vonatkozó szavait, a magyar kormány teljesen egyetért.

Külpolitikai szakértők azonban felhívják a figyelmet arra, hogy Orbánnak nem egy váratlanul feltett kérdésre kellett reagálnia péntek reggeli rádióinterjújában, hanem egy előző napi pengeváltásra, azaz volt ideje végiggondolni válaszát. Ennek tükrében nem elfogadható, hogy utólag meg kell magyarázni a szavait. A német kancellária egyébként nem kommentálta Orbán Viktor megjegyzését és az azt követő politikai botrányt.

A németek nem tankokat, hanem Mercedest hoztak

Fodor Gábor szerint Orbán Viktornak bocsánatot kell kérnie, különben jóvátehetetlen károkat okoz a magyar gazdaságnak. A politikus a liberálisok Facebook-oldalán azt írta: minden politikussal előfordulhat, hogy „szerencsétlenül fogalmaz és ezzel diplomáciai galibát okoz”, de ez most nem egyszerűen udvariassági kérdés.

„Magyarország legfontosabb gazdasági partnere Németország, az itt befektető német cégek nélkül a magyar gazdaság hónapok alatt összeomlana, munkahelyek százezrei szűnnének meg. Ez a gazdasági szimbiózis nem jött volna létre a mindenkori berlini kormányok aktív támogatása, a kiváló német–magyar diplomáciai kapcsolatok nélkül. A németek az elmúlt évtizedekben nem tankokat, hanem Audi- és Mercedes-gyárakat hoztak ide. Utóbbi teljesítménye nélkül még az a törékeny növekedés sem indult volna el a magyar gazdaságban, amellyel Orbán Viktor annyira szeret dicsekedni.

Egy befektető nem csak a számok alapján ítél. Ha így lenne, sok német cég már rég elhagyta volna a mind inkább befektetőellenes politikát folytató Magyarországot. A két nép közti szívélyes viszony, az erős kulturális és politikai szövetség eddig megakadályozta ezt" – emlékeztet Orbán egykori párttársa.

Fodor szerint a németeket a nácikhoz hasonlító miniszterelnök talán maga sem tudja, hogy kijelentésével olyan mélyen megsértett minden jóérzésű német embert, hogy már így is rengeteg kárt tett a német–magyar kapcsolatokban. Ha kijelentését nem vonja vissza, nem kér hangosan bocsánatot otrombaságáért, az általa okozott kár jóvátehetetlen lesz.

„Álljon itt egy friss hír: a BMW a román piacot vizsgálja, egy új európai gyártóüzem létrehozása céljából. Év elején még arról szóltak a hírek, hogy Miskolc lehet a befutó helyszín. Ha a miniszterelnök továbbra is tankokról vizionál, az autók bizonyosan máshová mennek majd” – írta a liberális pártalapító.

A legtöbbet az egészségügyben emeltek: tavaly ilyenkorhoz képest az év első negyedében 10,5 százalékkal nőttek a fizetések, igaz, csak átlagosan 129 ezer forintra. A legjobban még mindig a pénzügyi szektor fizet: itt átlagosan 319 ezer forint volt a havi nettó jövedelem. Az informatikában 307 ezer forint. A legrosszabbul a szociális szolgáltatásokkal lehet keresni (73 ezer forint átlagosan), bár az erdőgazdálkodás és a turizmus sem fizet sokkal jobban.

Fotó: Neményi Márton

Katasztrofális a helyzet

Rossz hír azonban, hogy folytatódott az alkalmazásban állók létszámának csökkenése: egy éve nem volt olyan időszak, amikor ne csökkenést regisztrált volna a KSH az előző év hasonló hónapjához képest. A versenyszférában mindössze 10 ezerrel voltak többen állásban márciusban, mint februárban. A negyedév során a férfiaknál és a nőknél is csökkent a foglalkoztatottság és nőtt a munkanélküliség.

Hároméves rekordon a munkanélküliség

A munkanélküliség az év első három hónapjában összesen 11,8 százalékos volt. Legutóbb 2010 elején volt ennyire rossz a helyzet az álláspiacon, ami akkor is példátlanul magasnak számított. Tehát a magasabb bérek mellett hároméves rekordot ért el az állást keresők száma.

Ám akármiért is alakul így, az biztos, hogy óriásit kaszálhatnak a gyermeket későn vagy egyáltalán nem vállalókon az állateledel- és –felszerelésgyártók az elkövetkezendő években, mint erre az Atlantic Monthly is felhívta a figyelmet.

Kutyatartó magyarok

De mit jelent mindez ránk, magyarokra nézve?

Nagyjából ugyanezt. A Központi Statisztikai Hivatal ugyan nem gyűjti külön a háziállatokra költött összegeket, ám nálunk is a gyermektelen családok a leggazdagabbak, s egyre kevesebb gyermek születik. Szinte évről évre fogy a többfős családban élő magyarok száma: a nyolcvanas években még több mint 3 millió család volt Magyarországon, ám a 2011-es népszámlálás szerint már csak 2,7 millióan éltek másokkal együtt.

Fotó: Shutterstock

Az állattartók aránya az NRC piackutató cég kutatása szerint Magyarszágon a 18–59 éves lakosság körében 61 százalék és további 11 százalék tervezi, hogy a jövőben állattartóvá válik. Hazánkban mindenütt a legnépszerűbb a kutya- és a macskatartás, az állattartók több mint háromnegyedének van kutyája, majdnem felének pedig macskája.

Havi tízezer egy pesti eb

Csak Budapesten 250 ezer kutya és körülbelül 200 ezer macska lehet a piackutató becslése alapján. Egy háziállat etetése átlagosan mintegy 5500 forintba kerül egy hónapban, amihez hozzájárul havi körülbelül 3000 forintnyi egyéb költség (alom, vitaminok, játékok). Az NRC szerint többet költenek a városban, főként a Budapesten élők, valamint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Különösen igaz ez az eledelen túli költségekre. Ennek teljes havi összege a fővárosi gazdiknál elérheti a 4500 forintot is, vidéken ez inkább 2500 forint körül mozog. Magyarán egy jó sorú pesti eb körülbelül annyiba kerül, mint amerikai társa. Ez azt jelenti, hogy 24 milliárd forintot költenek a budapesti kutyákra a tulajdonosaik.

És akkor még az olyan fontos - de sok kutyatartó szemében luxuskiadásnak számító - dolgokról nem is beszéltünk, mint amilyen a kutyaiskola. A jó hírnek örvendő és nemzetközileg is sikeres Tükör módszer iskolái például megkérik az árát a tanfolyamoknak: csak az alapfokú képzés 50 ezer forint, s a középfokú még egyszer ennyi. (Bár a cikkíró tapasztalatai szerint nagyon megéri.)

Milliárdos bevételek

Az állatok élelmezése így nálunk is egyre nagyobb biznisz, amiből szerencsére gyártó országként is profitál Magyarország. A Pedigreet, a Chappit, a Whiskast és a Kitekatot gyártó Mars Magyarország Kisállateledelgyártó Kft.-nek 2011-ben a nyilvános adatok szerint 2,6 milliárd forintos értékesítése volt Magyarországon (és 44 milliárd forintnyi exportbevétel.) Igaz, még így is érezni a válság hatását, hiszen 2001-ben még 3 milliárd forint felett volt a cég belföldi forgalma.

Ám akármiért is alakul így, az biztos, hogy óriásit kaszálhatnak a gyermeket későn vagy egyáltalán nem vállalókon az állateledel- és –felszerelésgyártók az elkövetkezendő években, mint erre az Atlantic Monthly is felhívta a figyelmet.

Kutyatartó magyarok

De mit jelent mindez ránk, magyarokra nézve?

Nagyjából ugyanezt. A Központi Statisztikai Hivatal ugyan nem gyűjti külön a háziállatokra költött összegeket, ám nálunk is a gyermektelen családok a leggazdagabbak, s egyre kevesebb gyermek születik. Szinte évről évre fogy a többfős családban élő magyarok száma: a nyolcvanas években még több mint 3 millió család volt Magyarországon, ám a 2011-es népszámlálás szerint már csak 2,7 millióan éltek másokkal együtt.

Fotó: Shutterstock

Az állattartók aránya az NRC piackutató cég kutatása szerint Magyarszágon a 18–59 éves lakosság körében 61 százalék és további 11 százalék tervezi, hogy a jövőben állattartóvá válik. Hazánkban mindenütt a legnépszerűbb a kutya- és a macskatartás, az állattartók több mint háromnegyedének van kutyája, majdnem felének pedig macskája.

Havi tízezer egy pesti eb

Csak Budapesten 250 ezer kutya és körülbelül 200 ezer macska lehet a piackutató becslése alapján. Egy háziállat etetése átlagosan mintegy 5500 forintba kerül egy hónapban, amihez hozzájárul havi körülbelül 3000 forintnyi egyéb költség (alom, vitaminok, játékok). Az NRC szerint többet költenek a városban, főként a Budapesten élők, valamint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Különösen igaz ez az eledelen túli költségekre. Ennek teljes havi összege a fővárosi gazdiknál elérheti a 4500 forintot is, vidéken ez inkább 2500 forint körül mozog. Magyarán egy jó sorú pesti eb körülbelül annyiba kerül, mint amerikai társa. Ez azt jelenti, hogy 24 milliárd forintot költenek a budapesti kutyákra a tulajdonosaik.

És akkor még az olyan fontos - de sok kutyatartó szemében luxuskiadásnak számító - dolgokról nem is beszéltünk, mint amilyen a kutyaiskola. A jó hírnek örvendő és nemzetközileg is sikeres Tükör módszer iskolái például megkérik az árát a tanfolyamoknak: csak az alapfokú képzés 50 ezer forint, s a középfokú még egyszer ennyi. (Bár a cikkíró tapasztalatai szerint nagyon megéri.)

Milliárdos bevételek

Az állatok élelmezése így nálunk is egyre nagyobb biznisz, amiből szerencsére gyártó országként is profitál Magyarország. A Pedigreet, a Chappit, a Whiskast és a Kitekatot gyártó Mars Magyarország Kisállateledelgyártó Kft.-nek 2011-ben a nyilvános adatok szerint 2,6 milliárd forintos értékesítése volt Magyarországon (és 44 milliárd forintnyi exportbevétel.) Igaz, még így is érezni a válság hatását, hiszen 2001-ben még 3 milliárd forint felett volt a cég belföldi forgalma.

Naponta több mint 1 milliárdan használják a Facebookot, és átlagosan 3,2 milliárdan lájkolnak és kommentelnek. Egy erős Facebook-jelenléttel bármilyen üzleti vállalkozás könnyen bekerülhet a napi "csevegésbe", és máris aktívan élhet a „szájról szájra marketing” legerősebb fajtájával: az ismerősök egymás közötti ajánlásával, megosztásával. Tehát minél több embert érünk el a Facebook révén, és építünk ki velük kapcsolatot, annál inkább belendül a bizniszünk.

S mégis hogyan vágjunk bele? – merül fel a kérdés. A Polly pitéi étterem története csak egy a számos facebookos sikersztori közül, amelynek receptjeiből bárki csemegézhet. Az Ügyfélgyár által rendezett, május 23-i konferencián azonban csupa gyakorlati stratégiával, konkrét példával szembesülhetünk, melyet százszázalékosan beépíthetünk a marketing eszköztárunkba.

Hogyan csináljunk egy webshopban havi több milliós forgalmat kizárólag Facebookról? Hogyan építsünk fel egy Facebook-oldalt minőségi lájkolók gyűjtésére? Hogyan tudunk bevételt termelni költséghatékonyan a Facebook révén? Melyek azok a facebookos alkalmazások, amelyek segíthetik az értékesítési eredmények növelését? Hogyan vegyük rá a „rajongóinkat” a klikkelésen túli aktivitásra? Milyen egy sikeres Facebook-kampány? Mit érdemes eladni Facebookon? Mit érdemes posztolni? Hogyan használható a Facebook egy weboldal látogatottságának növelésére? - csak pár kérdés, amelyekre egytől-egyig választ kapunk, hogy aztán 1-2 éven belül már a mi sikertörténetünket emlegethessék, akárcsak a Polly pitéit.

A Die Welt online kiadásában „Vihar egy pohár vízben – Orbán kikéri magának a német beavatkozást" címmel közölte Boris Kálnoky írását, amely szerint az eset „iskolapéldája annak, hogy miként keletkezik ártalmatlan kijelentésekből médiavihar". Peer Steinbrück a WDR fórumán tett kijelentésével csupán kampányeszközként használta Magyarországot, hogy befeketítse a kancellárt, aki kénytelen volt reagálni, hiszen választási kampány van.

A Spiegel Online „Reakciók a nácizós összehasonlításra: egyesülve Orbán ellen" címmel közölt összefoglalót, amely szerint Guido Westerwelle külügyminiszter vonatkozó nyilatkozata a diplomácia nyelvén olyasmi, mintha odacsapott volna egy pöröllyel. Angela Merkel talán sejthette volna, hogy a külpolitikában ügyetlenül mozgó Peer Steinbrücknek szánt ironikus fricskát Orbán Viktor „élvezettel érti félre". Budapest és számos európai ország viszonyában az utóbbi hónapokban „gyors ütemű romlás" mutatkozik. Angela Merkel és a CDU eddig tartózkodott a hangos kritikától, de a pénteki rádióinterjúval kapcsolatban megszólalt Ruprecht Polenz, a német parlament külügyi bizottságának CDU-s elnöke is, és így már „egy prominens kereszténydemokrata" is beállt az Orbán Viktort nyíltan bíráló nyugati politikusok sorába.

„Orbán, Merkel és a nácizmus" címmel számolt be a keddi Corriere della Sera a Budapest és Berlin közötti „vitáról". A konzervatív olasz napilap szerint Orbán Viktornak a német tankokról tett kijelentései „növelték a feszültséget" a két ország között.

A Külügyminisztérium sajnálkozik

„Sajnálattal értesültünk azokról a politikai nyilatkozatokról, amelyek Orbán Viktor miniszterelnök 2013. május 17-i rádióinterjújában elhangzottaknak a félreértéséről tesznek tanúbizonyságot. A magyar kormányfő a német szociáldemokrata kancellárjelöltnek, Peer Steinbrücknek arra a kijelentésére reagált, melyben a szociáldemokrata vezető felvetette Magyarország kizárását az Európai Unióból" – írta a Külüyminisztérium.

A tárca közleménye szerint Angela Merkel német kancellár – reakciójában – ezt a lehetőséget kizárta, a magyar miniszterelnök a kancellár álláspontjával teljes mértékben egyetért. A magyar kormány határozottan visszautasítja, hogy Magyarországot vagy kormányát bevonják a Németországban jelenleg folyó választási kampányba. A Magyarország kizárásával kapcsolatos felvetések egyértelműen kampánycélokat szolgálnak. A magyar kormány a feszültségek keltésére irányuló minden kísérletet határozottan elutasít, és a vitás kérdésekről továbbra is konstruktív párbeszédet kíván folytatni – hangsúlyozza a közlemény.

Bagdy Gábor, a KDNP alelnöke az MTV hétfő esti híradójában bejelentette, a kormány már egyeztet a bankszövetséggel a frakció által elkészített törvénytervezetről, amelyről még a nyári szünet előtt dönthet az Országgyűlés, és így januártól léphet életbe. Az országgyűlési képviselő szerint a törvény értelmében – a meglévő családvédelmi rendszer keretében – egy közvetítő kerülne a lejárt tartozással rendelkező adós, illetve a bank és szolgáltató közé, aki életviteltanácsot adna az adósnak és segítene tárgyalni a bankokkal, hitelezőkkel az adósság átütemezéséről.

Az MNB által idézett elképzelés szerint a csődeljárást kezdeményező adósoknak először a hitelezőkkel kell egyezségre törekedniük. E szakaszban minden olyan adósságátstrukturálás megtörténhetne, amit a hitelezők támogatnak. Ha nincs egyezség, vagy az egyezségben foglalt törlesztést később az adós nem teljesíti, a csődeljárás a többéves tartós törlesztési eljárással folytatódna. A második szakaszban az adós vagyona, valamint jövedelme alapján egy törlesztési terv készülne, melyet már nem szükséges a hitelezőknek jóváhagyniuk.

A törlesztési terv rendelkezne arról, hogy az adós értékesíthető vagyonának eladásából befolyt, illetve rendes jövedelmét hogyan kell a család létfenntartása, lakhatása és az adósságok törlesztése között felosztani. Az ebben foglaltak sikeres teljesítése után az adós mentesülne a fennmaradó adósságok alól. A jegybank szakértői anyaga szerint a magáncsődeljárásnál segíteni kell a jelzáloghitel törlesztését és ezen keresztül az adós lakásának megőrzését, aminek egy lehetséges módja – amerikai példa alapján –, ha a tartós törlesztési eljárásban az adós jövedelméből – a létfenntartási és rezsiköltségek után – priorizált adósságként elsősorban a jelzáloghitel törlesztése történik meg, a fedezetlen adósságokat pedig csak akkor és olyan mértékben kellene törleszteni, ahogy ezt az adós jövedelme engedi.

Az MNB szerint célszerű lehet, ha a törvény valamilyen átstrukturálási vonást is tartalmaz. Az egyik ilyen javaslat szerint elő lehetne írni a 100 százalék feletti hitelfedezet arányú kölcsönök (azaz az olyan hitelek, amelyeknél a fennmaradó törlesztési kötelezettség meghaladja a fedezetként szolgáló ingatlan értékét) kettévágását fedezett és fedezetlen részre. Ez azt eredményezné, hogy a fedezett jelzáloghitel – amelyet mindenképp fizetni kell a lakás megtartásához – tőketartozása és ezáltal törlesztőrészlete csökkenne, míg az ingatlan értékét meghaladó részre a fedezetlen hitelek megengedőbb szabályai vonatkoznának.

Az ilyen jelzáloghitelek kettévágása a csődeljárásban jobban védené a jelzálogjogot, mint az úgynevezett elsétálás joga, miszerint az adós gyakorlatilag kiléphet a jelzáloghitel-szerződésből, ha visszaadja a fedezetül szolgáló ingatlant a hitelezőnek. Az MNB másik javaslata szerint a családi csődeljárás szabályai azt is megkövetelhetik, hogy a jelzáloghitelező a tartós törlesztési eljárás időtartamára csökkentett, de érdemi törlesztőrészletet állítson be. Mivel a fent leírtak szerint a tartós törlesztési eljárás néhány éves időszakának végeztével a tiszta lap elérhető – azaz az egyéb, fedezetlen adósságok elengedésre kerülnek –, így ekkorra az adós jelzáloghitel-törlesztésre rendelkezésre álló jövedelme is nőhet, azaz az ideiglenes könnyítés fenntartható segítséget jelenthet.

A jegybank hangsúlyozza: ha egy adós az előbbi segítségekkel sem képes jelzáloghitelét törleszteni, akkor a jelzálogjog érvényesítésének a családi csődeljárás alatt is meg kell történnie. A lakások elvesztésének terhét azonban a – jelenleg alacsony hatékonysággal működő – önkormányzati szociálisbérlakás-rendszer fejlesztése, mobilizálása révén mérsékelni lehetne – véli az MNB.

Facebook – kell a világnak még egy MySpace jó pár év késéssel. Kizárólag néhány ezer antiszociális, túlterhelt, és mélyen elitista egyetemistának tesszük elérhetővé – akiknek még pénzük sincs. Az oldal arra jó, hogy elcse**ék az idejüket rajta.

Fotó: Shutterstock

PayPal – az emberek a nulla biztonságot nyújtó yahoo-s és gmailes címeiket fogják használni, hogy pénzt utaljanak egymásnak egy nem bankon keresztül, ami mögött néhány huszonéves zöldfülű áll, nulla tőkével.

Google – a világ ötvenedik keresőjét csináljuk abban az időben, amikor a 49 másik folyamatosan veszteséges. Pompás lesz, mert a hirdetéseket kigyomláljuk belőle.

Twitter – Csinálunk egy oldalt, ahová mindenki beírhatja, hogy mit csinál éppen. Az újdonság az, hogy max. 140 karakterben. Olyan lesz, mint az sms vagy az RSS, csak kevesebbet fog tudni. Pillanatok alatt rászokik majd Britney Spears, Oprah Winfrey és a mindenkori amerikai elnök. Az árbevétel kérdésével majd 10 év múlva kezdünk foglalkozni. Évi 75 millió dolláros veszteségünk ellenére 6 befektetési kört zárunk sikeresen.

További szórakoztató „tévedések” a blogon olvashatók.

Facebook – kell a világnak még egy MySpace jó pár év késéssel. Kizárólag néhány ezer antiszociális, túlterhelt, és mélyen elitista egyetemistának tesszük elérhetővé – akiknek még pénzük sincs. Az oldal arra jó, hogy elcse**ék az idejüket rajta.

Fotó: Shutterstock

PayPal – az emberek a nulla biztonságot nyújtó yahoo-s és gmailes címeiket fogják használni, hogy pénzt utaljanak egymásnak egy nem bankon keresztül, ami mögött néhány huszonéves zöldfülű áll, nulla tőkével.

Google – a világ ötvenedik keresőjét csináljuk abban az időben, amikor a 49 másik folyamatosan veszteséges. Pompás lesz, mert a hirdetéseket kigyomláljuk belőle.

Twitter – Csinálunk egy oldalt, ahová mindenki beírhatja, hogy mit csinál éppen. Az újdonság az, hogy max. 140 karakterben. Olyan lesz, mint az sms vagy az RSS, csak kevesebbet fog tudni. Pillanatok alatt rászokik majd Britney Spears, Oprah Winfrey és a mindenkori amerikai elnök. Az árbevétel kérdésével majd 10 év múlva kezdünk foglalkozni. Évi 75 millió dolláros veszteségünk ellenére 6 befektetési kört zárunk sikeresen.

További szórakoztató „tévedések” a blogon olvashatók.

Mivel az elemzők 2,4 százalékos éves átlagos inflációt jósolnak, ez azt jelenti, hogy – ahol a cég megengedheti magának, hogy betartsa az ajánlást – ott a dolgozók fizetése nemcsak papíron, hanem a szupermarketekben is valamivel többet érhet.

Januárban és februárban (ekkorról van a Központi Statisztikai Hivatalnak adata) egyébként a nemzetgazdaság egészében az ajánlottnál nagyobb fizetésemelés volt: 3,9-4 százalék. Igaz, főként a közszférában emelték a béreket, 4,7 százalékkal keresett többet a 750 ezer közalkalmazott az év első két hónapjában, mint az előző év hasonló időszakában. A versenyszférások fizetésemelése is túlteljesítette az ajánlást, mivel összesen 3,6 százalékkal keresett többet a valamilyen cég vagy vállalkozó alkalmazásában álló 1,8 millió ember.

A versenyszférában ebben az időszakban a nettó bér átlagosan 150 ezer forintra jött ki, míg a közszférában átlagosan 137 ezer forintot keresett egy ember (az emelésekkel együtt).

Érdemes szakértőkre bízni

Marton László szerint az ellenőrzési folyamatba mindenképpen érdemes bevonni egy külső szakembert, aki véletlenszerűen vagy rendszeresen (negyedévente vagy félévente, esetleg évente) átnézi az üzleti folyamatokhoz illeszkedő IT-rendszereket. Ezeken az ellenőrzéseken meglepő és zsebbe vágó hiányosságokra derülhet fény. Komoly probléma lehet például, ha céges előírás ellenére sem mentik megfelelően az adatokat, vagy ha nem tartják be az archiválási szabályokat, folyamatokat.

A külső ellenőr kiválasztásánál a megbízhatóság természetesen kulcstényező, de az is, hogy a szakértő a hiányosságok megoldására ne akarja a vállalkozásra erőltetni a saját szolgáltatását. Az ICT üzletfejlesztési igazgató szerint a jó szakember nem azzal kezdi a vizsgálatot, hogy van-e biztonsági mentés, és hogy hol vannak a szerverek. Ennél jóval fontosabb, hogy első körben megértse a társaság üzletmenetét. Minden cégnek a saját üzleti folyamatai és céljai határozzák meg az IT-környezetet és annak a biztonsági szintjét. Ezek áttekintésével mérhető fel, hogy hol lehetnek a kritikus területek, illetve az is kiderülhet, mit kell mindenképpen archiválni, és esetleg hol kereshető alternatív, költséghatékony megoldás minderre.

A papír is számít

A szakértő kiválasztásánál nézze meg az adott cég informatikai tanúsítványait is (ilyen lehet például az ISO, a PCIDSS vagy az SSL). Ezek megszerzése ugyanis szigorú feltételekhez kötött, és a saját folyamataik rendszeres, külső ellenőrzését is megköveteli az informatikai szolgáltatóktól.

Kövessen minket a Facebookon is!

Ira Forman, az Országos Zsidó Demokratikus Tanács korábbi igazgatója a tavaly leköszönt Hannah Rosenthalt váltja ebben a tisztségben. Eddig Michael Kozak ügyvivőként látta el a különmegbízott feladatait.

Az amerikai külügyminisztérium 2012-re vonatkozó, hétfőn ismertetett éves nemzetközi vallásszabadság-jelentésében az antiszemitizmus világméretű növekedését állapította meg, ami a dokumentum szerint aggodalomra ad okot. Ezért egyes politikai vezetőket is felelőssé tett, akik eltűrik az antiszemitizmust, és ezzel hozzájárulnak annak továbbéléséhez, sőt növekedéséhez a világ több országában.

Különösen aggasztó a helyzet azokban az országokban - a jelentés Venezuelát, Egyiptomot és Iránt említi név szerint -, ahol kormánytisztviselők, vallási vezetők és a média részéről is tapasztalhatóak antiszemita megnyilvánulások, amelyek olykor erőszakhoz és vallási jelképek meggyalázásához vezetnek.

Egyiptomtól Ukrajnáig

Venezuelában a jelentés szerint az állami média számos antiszemita kijelentésnek adott helyet, amelyek részben Henrique Capriles ellenzéki elnökjelölt ellen irányultak. A zsidó felmenőkkel rendelkező, elkötelezett katolikus Capriles csekély különbséggel veszített Nicolas Maduróval szemben az április 19-i elnökválasztáson, és megóvta az eredményt a legfelsőbb bíróságon.

Az antiszemita érzelmek elterjedtek Egyiptomban is, ahol Mohamed Murszi elnök és a kormányzó Muzulmán Testvériség illetékesei antiszemita nyilatkozatokat tettek - áll a jelentésben. Iránban a kormány rendszeresen gyalázza a zsidó vallást. Ukrajnában vandálok megbecstelenítettek több holokauszt-emlékművet, Szentpéterváron egy zsinagóga kerítésére, Irkutszkban pedig egy zsinagóga falára festettek horogkeresztet.

A jelentés külön megemlítette Kínát, Észak-Koreát, Vietnamot, Mianmart, Szaúd-Arábiát és Szíriát, mint olyan országokat, ahol aláássák vagy támadják a vallásszabadságot. Különösen nagy teret szentel a jelentés Kínának, amelyet azzal vádolnak, hogy "hívőket zaklat, letartóztat, ítél börtönbüntetésre", köztük tibeti buddhistákat, muzulmán ujgurokat vagy keresztényeket.

Az iszlám is kap

Az antiszemitizmus mellett aggodalmat kelt az iszlámellenesség terjedése is Európában és Ázsiában - állapítja meg a jelentés, kárhoztatva azokat a kormányokat, amelyek korlátozzák a vallási öltözet, különösen a női fátyol viselését az iskolákban és a nyilvános helyeken. Egyúttal megbélyegzi azokat a "szunnita vagy síita többségű" muzulmán országokat is, például Szaúd-Arábiát, Pakisztánt, Indonéziát, Bahreint vagy Iránt, ahol elnyomják a muzulmán kisebbségeket.

John Kerry amerikai külügyminiszter a jelentést kommentálva washingtoni sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a vallásszabadság nem amerikai vívmány, hanem olyan egyetemes érték, amelyet az alkotmány garantál, és amely "az emberek szívébe van írva".

"A hit megvallásának és gyakorlásának szabadsága, a hit vagy a hitetlenség, a vallás megváltoztatása minden emberi lény természetes joga" - mondta Kerry, arra buzdítva a világ országait, hogy lépjenek fel ennek az alapvető szabadságjognak a védelmében.

Külföldi kritika Magyarországgal szemben is érkezett a közelmúltban, amit Orbán Viktor a Budapesten rendezett Zsidó Világkongresszuson próbált helyre tenni.

Az állam- és kormányfők nemzeti, uniós és globális szinten is áttekintik, mit kellene tenni az adózás elől kicsúszó jövedelmek feltárásáért. Az EU-n belüli elszántságot növelték az elmúlt hónapok eseményei, köztük Ciprus adóparadicsomi státuszának megszűnése, a politikusok és ismert üzletemberek offshore paradicsomokban felhalmozott megtakarításairól a nemzetközi sajtóban megjelent kiszivárogtatások.

Barroso bizottsági elnök korábban bejelentette, hogy testülete a nyáron olyan új javaslattal áll elő, amely az automatikus információcserét minden külföldön szerzett jövedelemre kiterjesztené. Brüsszel a tagállamok közötti adminisztratív együttműködést szabályozó direktíva módosítására készül. Az EU ezzel párhuzamosan a különböző nemzetközi fórumokon (OECD, G8 és G20) is határozottan fellépne azért, hogy mások is kövessék Európa példáját, és senki ne csúszhasson ki az adócsalás és az adóelkerülés elleni globális erőfeszítések alól.

Az állam- és kormányfők emellett várhatóan elkötelezik magukat a már korábban adócsalási ügyekben előterjesztett uniós javaslatok elfogadásának felgyorsítása és már elfogadott intézkedések végrehajtása mellett. Így vállalni fogják, hogy a Miniszteri Tanács 2013 július végéig elfogadja az áfacsalás-ellenes, eddig még jóvá nem hagyott intézkedéseket, és az úgynevezett körhintacsalások megelőzésére egy sor területen a fordított áfa bevezetéséről szóló irányelvet.

A pénzmosás elleni irányelv harmadik felülvizsgálatának év végéig történő elfogadását is feladatul szabják majd. Miként arra is ígéretet tesznek, hogy amennyire lehet, követni fogják a Bizottság tavaly decemberi ajánlásait többek között az úgynevezett nem együttműködő harmadik országbeli adóparadicsomok elleni fellépésről vagy az agresszív adótervezés visszaszorításáról is. Előbbi kapcsán fontosnak tartják annak a tulajdonosi körnek a beazonosítását, amely ténylegesen hasznot húz az adóelkerülésből.

Az EU a cégeknek is jobban a körmére nézne. Ennek szellemében az agresszív adótervezés mellett a vállalati csoportok nyereségének országok közötti tologatása is napirenden lesz. A Bizottság az év vége előtt az anya- és a leányvállalatok közötti kapcsolatot szabályozó irányelv felülvizsgálatát is kezdeményezi majd. Az EU a cégadózásra vonatkozó magatartási kódex további szigorítását is fontolgatja. A tagállamokkal szemben elvárás lesz, hogy javítsanak az adóigazgatásukon, az adóbehajtás hatékonyságán, a cégekre háruló bürokratikus terheket csökkentsék és széles körben bevezessék az elektronikus adóbevallást és ügyintézést. Brüsszel szerint a tagállamok harmadának van fejlődnivalója ezen a téren.

Fotó: Kummer János

A magyar mérleg: 121 milliárdos trükközés az adóval

Tavaly havonta leplezett le tízmilliárdos adóügyi visszaéléseket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatósága.  Összesen 121 milliárd forintos visszaélést lepleztek le; a legnagyobb halak az áfacsalók voltak. A pénzügyi nyomozók a tetemes summa nagyjából negyedét, 28 milliárd forintot visszaszereztek a kétes esetek szereplőitől. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Bűnügyi Főigazgatóságának pénzügyi nyomozói nagyjából 14 ezer büntetőeljárást kezdeményeztek.

Tavaly is a közterhekkel és a támogatásokkal trükközők próbálták a legnagyobb összeget zsebre tenni: a hatóság megközelítőleg 3500 eljárást indított költségvetési csalás miatt, az ügyek nem kevesebb, mint 95 milliárd forint sorsát igyekeztek tisztázni. A legnagyobb horderejű esetek – ahogy korábban, úgy tavaly is – a forgalmi adó szabályainak megsértéséről szóltak. Áfacsalás gyanúja nagyjából 1500 alkalommal vetődött fel, ezekben az ügyekben több mint hatvanmilliárd forint után kutattak a pénzügyi nyomozók.

2011-ben 356 milliárd forint áfahiányt állapított meg az adóhatóság, emellett a pénzügyi nyomozók további 110 milliárd forintnyi adócsalást is felderítettek. Ez akkor több volt, mint a bevallott forgalmi adó 10 százaléka.

Németh Gabriella, a NAV Közép-magyarországi Adó Főigazgatóság szóvivője közölte: a tavalyihoz képest jelentősen kevesebb személyijövedelemadó-bevallás érkezett. Mint mondta, az adóhatóságnál segítik a bevallást kitölteni, kedden nyitva lesznek az adóhatóság ügyfélszolgálatai is a megyeszékhelyeken és a legtöbb nagyvárosban este hatig, a szokásos délutáni zárás helyett, Budapesten pedig négy központi ügyfélszolgálaton este nyolcig fogadják az ügyfeleket.

A nyomtatványokat az adóhatóság internetes oldaláról (www.nav.gov.hu) tölthetik le azok, akik nem kaptak adóbevallási csomagot az adóhatóságtól. Mint korábban megírtuk, csak azok késhetnek az adóbevallásukkal, akik még mindig nem kapták meg a fizetési igazolásukat a munkáltatójuktól. Ezt jelezni kell az adóhatóságnak keddig, és akkor nem büntetnek. Minden más magánszemélynek kedd éjfél a határidő. Aki addig nem adja postára a bevallását, azt megbírságolhatják. Akár 200 ezer forintra is.

Aki késik, az nem rendelkezhet adója 1+1 százalékáról. A NAV kiemelte azt is, hogy akinek személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége nem több mint 150 ezer forint, az a bevallásban (71. sor) akár hathavi pótlékmentes részletfizetést is kérhet. Viszont aki a bevallás leadásával késik, már nem kaphat könnyítést a fizetésre.

Egészséget tessék!

Fotók: Shutterstock

A San Francisco-i BioCurious csoport találmánya például egy olyan 3D-nyomtató, amivel növények, állatok, emberek sejtjeit lehet lézertechnikával szövetté összekötni. Abban reménykednek, hogy hamarosan életképes emberi bőrt tudnak „nyomtatni”. A biohackerek a bőrnyomda műszaki tervét már közzé is tették az interneten. Nekik szerencséjük van, mert Peter Thiel (a Facebook egyik kezdeti befektetője), máris egy hat számjegyű összeggel támogatja őket.

Olivia Webb biológus és Tim Cannon programozó, a Grindhouse Wetware csoportnak szenteli minden szabadidejét. (Már a név is sokat sejtet, mintha itt az embert ledarálnák, aztán újrafeldolgoznák). Az ifjú kutatók többnyire saját magukon kísérleteznek. Úgy vélik, csak így nyerhetik meg a nagy cégek ellen a versenyt.

Legújabb találmányuk a Heeled nevű implantátum, amit szerintük hamarosan minden ember viselni fog. A kétszáz dolláros szerkezet folyamatosan méri a szervezet funkcióit, egyelőre a szívverést, a hőmérsékletet, de hamarosan a vérnyomást és a hormonok szintjét is. Az adatokat mobiltelefonon keresztül küldik az internetre, ahol azokat egy szoftver kiértékeli. A feltalálók azt szeretnék, hogy az olyan népbetegségeket, mint a szív- és keringés problémái olyan korán felismerhessék, amikor azt még sikeresen és olcsón gyógyítani lehet.

Cannon jelenleg azon a szoftveren dolgozik, amely személyre szabott SMS-eket küld az implantátum az egészségügyben nem járatos tulajdonosának, mint például: „Fuss többet és egyél kevesebb sajtburgert!”, „ Ezen a héten már eleget cigarettáztál” vagy  „Ha a főúton mész munkába, több stressz ér”.

Háromcentes találmány

Hogy mekkora lehetőség van ebben az új mozgalomban, jól mutatja a most 16 éves Jack Andraka esete, aki tavaly hetvenötezer dollárt nyert egy háromcentes találmánnyal. Az ötlet egy biológiaórán jutott eszébe, de minden ismeretet az interneten kutatott fel hozzá. Egy tesztcsíkot készített, amivel a tüdő-, a hasnyálmirigy- és a petefészekrákot korai stádiumban fel lehet ismerni. Az eljárás kilencven százalékkal megbízhatóbb, százhatvannyolcszor gyorsabb, mindössze öt perc és huszonhatezerszer olcsóbb, mint az eddigi módszerek. Ennek ellenére, amikor a fiú egy labort keresett, ahol kutatók segítségével próbálhatta volna ki a tesztcsíkot, kereken kétszáz visszautasító választ kapott. Végül a Johns-Hopkins egyetem egyik onkológus professzora, dr. Anirban Maitra meghívta a fiút egy beszélgetésre. Jack meggyőzte a professzort, hogy a laborjában dolgozhasson. Az eredmény a 2012. évi Gordon E. Moore-díj.

Vajon miért nem terjedt el az eljárás egy évvel a felfedezés után?

Ha valamelyik gyógyszercég befogadja a találmányt, akkor aligha kerül majd három centbe. Hiszen meg kell fizetni az üzemi eljárást, a további kutatások költségét, az előállítást és a forgalmazást. És persze a patikák is szeretnének az üzleten valamit keresni. Tehát eltűnik a tesztcsík? A gyógyszergyárak elsősorban nyereséget akarnak, ami ezzel az olcsó tesztcsíkkal nehezen érhető el.

Mikor kerül a találmány a piacra és mibe fog kerülni? Még senki nem tudja.

Csak a nagy cégek ne nyúlják le!

A biopunkok legnagyobb félelme, hogy valaki szabadalmaztatja az általuk fejlesztett eszközöket. A szabadalom ugyanis azt jelenti, hogy meg lehet tiltani, hogy valaki más is foglalkozzon a levédett találmánnyal. A fiatal kutatók úgy vélik, sokkal gyorsabban lehetne eredményt elérni, ha mindenki kísérletezhetne. Ezt az elvet vallja Oliver Medvedik is, aki a Harvard Egyetem mikrobiológiai tanszékén szerzett doktori címet. Bár jól kereső állása volt, szabadabban akart dolgozni, és megalapította a Genspace labort. Célja, hogy mindenki, még amatőrök is lehetőséget kaphassanak a kísérletezésre. Sokan mennek hozzájuk, főként szoftverfejlesztők, biológusok. A képzést olyan képzett szakértők tartják, akik New York egyetemein oktatnak. A Genspace-nél laikusokat képeznek, hogy géneket, azok mutációit és baktériumokat kutassanak.

Medvedik szerint a biohackereket az a vágy hajtja, hogy valami mást hozzanak létre, mint amit már mindenki tud. Természetesen senki nem csinálhat semmi veszélyeset, akkor ugyanis azonnal kidobják a laborból. Mivel eredményeik azonnal a nyilvánosság elé kerülnek, természetesen a többi hacker, sőt az FBI is figyeli a tevékenységüket.

Nagy sikernek ígérkezik az általuk fejlesztett bioszenzor. Ez a kis szerkezet úgy mutatja ki a vízben lévő méreganyagokat, hogy a benne élő, genetikailag megváltoztatott baktériumok megváltoztatják a színüket, amint szennyezett vízzel kerülnek kapcsolatba. Befektetőt már találtak a szerkezet gyártására, és remélik, hogy az eszköz hamarosan elterjed a fejlődő országokban.

Mert egy vakbélműtét egy életre adóssá tesz

Tim Cannon szerint az egészségügyi rendszer lélekölő és ráadásul nyomorba dönti az embereket. Saját példája is ezt mutatja. Tíz éve sürgős vakbélműtétre volt szüksége. Ám hiába volt betegbiztosítása, az nem volt érvényes abban a kórházban, ahol megoperálták. A kórházban töltött napok és a beavatkozás ötvenezer dollárba került. Ezért a mai napig nem vehet fel hitelt.

Sokan az új mozgalom hívei közül politikai aktivisták, tudják, hogy akié a technológia, azé a hatalom is. Felháborítónak tartják, hogy például a Siemens, az egyik legnagyobb orvostechnikai cég évente több mint ezer szabadalmat jegyeztet be, így fékezve a további kutatást.

Sokuk komoly társadalmi kritikát fogalmaz meg. Cannon víziója, hogy az új műszerekkel még azok a társadalmi szerkezetek is megváltoztathatók, amelyek beteggé tesznek. Szerinte hamarosan a főnökünknek is megmutathatjuk a testünk adatait, és közölhetjük „most kevesebbet kel dolgoznom, mert ha így folytatom, az már a szívemet veszélyezteti”. Ráadásul a gép az emberrel szemben nem téved, nem hazudik, nem állít fel hibás diagnózist, nem ámít.

A biohackerek úgy látják, hogy a nagy konszernek fojtják meg azokat a kezdeményezéseket, amelyek kifejlesztésével az emberek felelősek lehetnének a saját egészségükért. Az öregedő társadalmakban pedig az egészségmegőrzést célzó eszközök piaca elképzelhetetlenül sok pénzt hozhat a gyártóknak és a forgalmazóknak.

A biohackerek viszont azt akarják, hogy találmányaikat ne védje szabadalom, azokat bárki továbbfejleszthesse. Mindent a nyilvánosság elé tárnak. Eredményeiket az interneten szabad felhasználásra közzéteszik, nincs igényük sem a profitra, sem a szabadalmakra.

Ehhez képest jó nagy csapás a lelki békénkre az a jelentés, amelyet az amerikai élelmiszerbiztonsági és gyógyszerhatóság, az FDA adott ki: az amerikai szupermarketek polcain csinosan becsomagolva ülő húsok megdöbbentően nagy részében antibiotikum-rezisztens baktériumokat találtak. A jelentést olyan csendben adták ki, hogy sokáig észre sem vette senki, s csaknemrég figyelt fel rá az Environmental Working Group civil szervezet.

A döbbenetes számok

A hatóság jelentése szerint a darált pulykahús bizonyult a legveszélyesebbnek: a minták 81 százalékában találtak olyan kórokozókat, amelyek kiröhögik a gyógyszereinket. A sertéshússzeletek majdnem 70 százalékában, a darált marhahús 55 százalékában és a csirkehúsdarabok 39 százalékában volt ugyanez a helyzet. És az sem mindegy, hogy milyen baktériumok antirezisztens verziói jelentek meg: a szalmonella, a campylobacter és az e-coli.

Csak az első két baktérium (szeldebb verziói) évi 3,6 millió ételmérgezést okoz az USA-ban – mi lesz, ha ezek egy jelentős része nagyon nehezen kezelhető antibiotikum-rezisztens törzsekből áll majd? Több millió ember hal bele egy rare-re sütött steakbe vagy egy mirelitből készült hamburgerbe? Az ételmérgezések súlyosabbá válása mellett azonban ez azért is aggasztó, mert az étellel a szervezetünkbe került antibiotikum-rezisztens baktériumok átadhatják más, „normális” baktériumoknak is a rezisztenciát, tehát például egy lehorzsolt térddel a szervezetünkbe kerülő, ártalmatlannak számító staphylococcus is hirtelen halálossá válhat számunkra.

Fotó: Neményi Márton

Terjed a járvány

Egyszóval nem babra megy a játék, mint az Egyesült Államokban egyre aggasztóbb statisztikákból is látni. A szalmonella régebben egy kellemetlen, de alapvetően ritka betegség volt. Mostanában évi 23 ezer embert juttat a kórházba és közülük körülbelül négyszázat nem is szoktak tudni megmenteni az orvosok. És már most lehet látni, hogy a helyzet romlani fog: 2002-ben a csirkén talált szalmonella-baktériumok 48 százaléka volt antibiotikum-rezisztens, a 2011-es minták esetében viszont már a háromnegyedük. A baktériumok 45 százaléka ráadásul már nem is csak egy, hanem legalább háromféle antibiotikumnak is ellen tudott állni. Hasonlóak a számok a pulykahús esetében.

Nagy bajokat okoznak a campylobacterek is, amelyek évente 2,5 millió embert gyengítenek le hasmenéses tünetekkel annyira, hogy orvoshoz kell vinni őket. Az amerikai járványügyi központ szerint 2006-hoz képest 14 százalékkal nőtt a megbetegedések száma. Eközben az FDA vizsgálatában az derült ki: a nyers csirkehúsminták negyedében találtak antibiotikum-rezisztens törzset.  Egy másik kutatás az e-coli egy különösen veszélyes törzsének rezsiztenssé válására hívta fel a figyelmet, míg a egy harmadik vizsgálatból az derült ki: a pulykahús majdnem háromnegyedében volt legalább három antibiotikumra rezsisztens baktérium.

Antibiotikum az állatartóknál

A rezisztens baktériumok elterjedéséért jelentős részben az állatoknak adott antibiotikumokat teszik felelőssé a szakemberek. Az FDA már a hetvenes évek óta mondogatja, hogy csak szükség esetén adjanak antibiotikumot az állatoknak, ám az ipari állattartásban túl nagy a kísértés arra, hogy tömegesen, teljes életükön át adjanak gyógyszert az állatoknak. Így ugyanis sűrűbben tudják tartani őket, ráadáasul gyorsabban is nő a súlyuk. Így összességében a legnagyobb antibiotikum-vásárlók az állattartók: az évi 8,9 milliárd levágott állat összesen négyszer annyi antibiotikumot fogyaszt el, mint az emberek.

Ne nyúlj nyers húshoz!

Hogyan lehet védekezni a fertőzött hús ellen? Sok baktérium már a nyers hús megfogásával is be tud jutni az érzékenyebbek – például a gyerekek – bőrén keresztül. A felnőtteknek is érdemes ügyelniük arra, hogy sebes kézzel ne nyúljanak nyers húshoz, s hát az elegáns konyha kedvelőinek nagy bánatára mindent jó alaposan át kell sütni.

Az eperdzsemkészítés ideje még pár hét múlva jön csak el. Most még nem jött el az igazi bőség ideje, hiszen a szabadföldi epreknél még csak az érés első hulláma van. Ilyenkor a gyümölcs még nem annyira intenzív ízű, s nem is olyan sok bogyó van, bár ami van, az jellemzően nagyszemű. Egy kis porcukorral vagy tejszínhabbal már ez is nagyon finom, de még nagyon sok cukrot kellene hozzá tenni ahhoz, hogy finom dzsem legyen.

Az eperdzsem éve

Ezzel együtt, 2013 minden jel szerint a házi eperdzsem éve lehet: tavaly az aszály, tavalyelőtt a tavaszi fagy rontotta az eperföldek hozamát, ám idén nem volt semmi komoly baj, így bőtermő év várható az epertermesztők szerint. Örülhet a fogyasztó is: ilyenkor olcsóbb lehet a földieper. Ennek az első jelei már most is látszanak az árakon, mivel a tavaly ilyenkorinál 10-20 százalékkal olcsóbb most a tavasz első gyümölcse. Az eper árának a pályája általában ugyanaz: a legkorábban jövő (valószínűleg spanyol fóliás) eper a leglanyhább ízű, mégis a legdrágább, akár 1500 forint felett is lehet kilója. Utána jön a magyar fóliás, valamivel olcsóbban (és csak valamivel finomabban). Az eper szerelmesei azonban azt várják, amikor megjönnek a természet időzítése szerint készült finom szabadföldi eprek. Ilyenkor leesnek az árak a piacra szabaduló mennyiségtől (a fóliasátor nagy beruházás, sokkal olcsóbb szabad ég alatt nevelni, így utóbbit többen teszik). Tavaly 5-600 forintért is lehetett kapni az eper kilóját (igaz, csak pár napon keresztül), ám idén jó esély van rá, hogy még olcsóbb lesz.

Múlt hét óta nagyot estek az árak – lásd táblázatunkat -, ám a befőzéshez árban és cukorszintben megfelelő eperpillanat pár hét múlva jön csak majd el. Az epret általában 5 héten át szedik, egyetlen növényről akár másfél kilónyi gyümölcs is lejöhet ez idő alatt, bár a biotermesztésre igazán alkalmas fajtákon csak harmadekkora a várható termés.

Ültesd magad!

Ezt azért is érdemes tudni, mert aki igazán szereti az epret, annak érdemes pár négyzetméterre telepíteni a kerten vagy az ablakpárkányon. Egy négyzetméteren 8-9 növény is elfér ha kapott a föld kis komposztot vagy trágyát, műtrágyát előtte a talaj. Ez azt jelenti, hogy 10-20 négyzetméternyi eperültetvény bőven elegendő egy négyfős családnak, s még minden valószínűséggel jut a szomszédnak is.  Az eper amúgy egy halálosan igénytelen növény, kevés a kártevője is, szóval könnyű siker a rutintalanoknak is. Egy tő eper körülbelül 4 éven át terem, ám menetközben többször klónozza is magát. A profi termesztők – mesélte Czeller Gábor, a Dél-Dunántúli Biokultúra Egyesült elnöke – azt csinálják, hogy vesznek pár száz négyzetméterre elegendő tövet, aztán felszaporítják. Ennek is elég egyszerű a menete: amikor virágozni kezd, akkor le kell róla vágni az indákat, és ekkor a klónok saját gyökeret növesztenek. Már csak szét kell ültetni őket.

A saját termesztésű epernek az is nagy előnye, hogy a piacon kapható – jellemzően korai termésük miatt kiválasztott – fajtáknál édesebb, savasabb, illatosabb, ízesebb fajtákat is ültethetünk. Ám jó esélyünk van finom házi eperre akkor is, ha egyszerűen egy kertészetben vagy gyümölcsfaiskolában veszünk pár tövet. A hazai eper előnye az is, hogy vegyszerezés nélkül termeszthetjük, tehát olcsón juthatunk a bioeperhez.

A bio brutális ára

Ha nem magunk termesztjük, és szeretnénk elkerülni a gombaölőt, rovarölőt és egyéb szereket, amelyekkel rutinszerűen permetezik az intenzíven termesztett epreket, akkor viszont készüljünk fel durva árakra: most 2200-2500 forint egy kiló bioeper. Mint egy másik biokertésztől megtudtuk, a bioeper brutális ára több tényezőből áll össze: egyrészt jellemzően azok a fajták a legellenállóbbak a különböző betegségeknek, kórokozóknak, amelyek kevesebbet – tövenként fél kilót – teremnek. Másrészt pedig a gyomirtómentes termesztésnél a gyomot kapálással és mulcsozással kell eltüntetni virágzás után – márpedig mindkettő sok kézi munkát igényel. Az epret egyébként mindenütt mulcsozzák, azaz a sorok közé és a tövek köré szalmát hordanak. Ez a gyomok elnyomására is hasznos, s megmenti az epret attól, hogy sáros legyen, illetve hogy hozzáférjenek a csigák. Ám még így is lehet olyan év, amikor egy kórokozó elszaporodik, és a termesztő nem tud mást tenni, mint széttárja a kezét, és azt mondja: „hát akkor majd jövőre”. A bio ára tehát az alacsony hozamtól, a sok kézi munkától és a kockázat szétterítésétől magas. Cserébe finomabb a szerekkel és fóliázással sietetett gyümölcsöknél.

A magyar eper

Magyarországon egyébként nem termesztenek túl sok helyen epret: a Dél-Dunántúlon és Szabolcsban van több termesztő, köztük biotermesztők is, emellett Gyöngyös, Nagyréde és a Dunakanyar környékén van még sok eperföld. Szedd-magad területekből több is van Budapest és Győr környékén. Magyarországon egyébként 2000-ig évi 12-13 ezer tonna szamóca termett, ám 2002-ben durván visszaesett 4 ezer tonnára. Tavaly és tavalyelőtt még ezt a szintet sem érte el – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A magyar lakosság átlagosan fejenként évente egy kilót fogyaszt összesen az eperből, málnából és ribizliből – derül ki ugyanott.