Belföld: oktatás

Harcos forradalmár és szelíd tanító néni. Pályáját egyszerre kísérik fegyelmi ügyek, pártfeljelentések és hangos sikerek. Az első magyar alternatív iskola megalapítója, aki már a hatvanas években egészen máshogy képzelte el a nevelést, mint ahogy az oktatásirányítók és a pedagógusok többsége. Winkler Mártánál jártunk.

A nemzetközi és hazai felmérések azt mutatják, hogy az általános iskolákból kikerülők negyede-ötöde funkcionális analfabéta, s e sokkoló adatokon az utóbbi idők „csodamódszerei” sem igen változtattak. A szakemberek szerint az írás-olvasás megalapozását kell megerősíteni, ezt célozzák a jelentős uniós pénzekből kifejlesztett kompetenciaalapú programcsomagok. Fejér Zsolttal, az Educatio Nonprofit Kft. szakértőjével beszélgettünk.

A mai magyar iskola már egyáltalán nem alkalmas a műveltség átadására, de a gyermekmegőrző és a szelekciós funkciói még úgy ahogy működnek – állítja Knausz Imre oktatáskutató. Az egyetemi docens szerint ma már sokan azt is megkérdőjelezik, hogy van-e értelme iskolába járni.

Hosszú kacskaringók (csavarok) és idõpontcsúszások után a Hoffmann-államtitkárság pénteken közzétette a köznevelési törvény koncepcióját. Annak bevezetõje amellett, hogy tele van értelmetlen mondattal, köszönõ viszonyban sincs a további hetven oldallal. A „legszebb” gondolat épp a csavarokról szól.