Hetilap: Top200

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter lett a fővédnöke a Figyelő már hagyományos TOP200 programjának. Az idei vezető tematika - melynek címe Magyarok és multik: együtt, működve? - a hazai és a nemzetközi tőke viszonyrendszerét vizsgálja. »

A Figyelő TOP 200 program idei célkitűzése, hogy párbeszédet generáljon a magyar gazdaság döntéshozói között az állam szerepéről. A Figyelő hetilap, a TOP 200 Konferencia és Gála is arra teremt lehetőséget, hogy mi magunk nyilatkozzunk: milyen államot képzelünk magunknak. »

Hamarosan eldől az idei Figyelő TOP 200 gálán átadásra kerülő díjak sorsa. A 6 tagú TOP 200 zsűri még a héten asztalhoz ül, hogy döntést hozzon a tavalyi évben legjobb eredményeket produkáló vállalatokról. »

Chikán Attila vitaindító írása (Hamis kérdésfeltevések – Figyelő, 2011/27. szám) vitathatatlanul igaz állításokat tartalmaz, ugyanakkor a múlt alapján, időnként általánosítva, tagadva hívja fel a figyelmet néhány valóban vitatható, de egyértelműen nem elutasítandó tételre. Ez ennél bonyolultabb kérdés, itt többről van szó. Sőt, talán az ország gazdasági jelene és jövője szempontjából a legfontosabb kérdésről, a gazdaság duális szerkezetének csökkentéséről, megszüntetéséről van szó. »

Magyarok és multik – hálás és bármikor meghirdethetõ, mindig aktuális konferencia téma Magyarországon, hasonlóan az innovációhoz vagy a korrupcióhoz. Az ország történelme úgy alakult, hogy a piacgazdaság kiépítésében, az 50–100 évet megkésett iparosítás megindításában, a vasúthálózat kiépítésében és a gazdaság monetizálásában meghatározó szerepet játszott a külföldi, javarészt osztrák tõke. A történelem annyiban ismétli önmagát, hogy a rendszerváltást követõen a piacgazdaság visszaépítésében ismét fontos tényezõvé vált a külföldi mûködõ tõke. A nemzetgazdaságban a bruttó hozzáadott érték 45,5 százaléka származott külföldi érdekeltségû gazdasági szervezetektõl 2008-ban. A feldolgozóiparban elõállított bruttó hozzáadott értékhez 62,5 százalékban járultak hozzá a külföldi tulajdonú vállalatok A vitaindító cikket író Chikán Attila professzor álláspontjával egyetértve, ilyen arányok mellett különösen értelmetlen a magyar vállalatok versus multinacionális cégek kérdés érzelmi alapú megközelítése. Magyarországhoz hasonló méretû, nyitott gazdaságú országokban – Írország és Szlovákia kivételével – ez az arány sokkal kisebb. »

Súlyos bajok gyötrik a XXI. század elejének kapitalizmusát. Ennek ellenére úgy tûnik, hogy a következõ évtizedek még minden bizonnyal a kapitalizmus jegyében telnek el. Rögtön korrigálnom kell az elsõ mondatot, hiszen a XXI. századi kapitalizmus, mint olyan, nem létezik. Így leírva pusztán politikai-szociológiai-közgazdasági absztrakció. A legjelentõsebb francia társadalomtudományi, szellemi mûhelyek a kapitalizmusról csak többes számban beszélnek: les capitalismes. Mert mekkora különbségek is vannak: terjedelmes mûvekben lehetne csak leírni a finn és az oroszországi kapitalizmus közötti különbségeket, jóllehet szomszédos országokról van szó. »

A több mint száztíz éves múltra visszatekintõ magyar gyógyszeripar, s ezen belül a Richter Gedeon Európában a legpatinásabbak közé tartozik. Az 1901-ben alapított Társaság sikerének titka többek között az évszázadok alatt felhalmozott tapasztalatokban, az értékes szaktudásban rejlik: egyesíti magában az évszázados gyártási tradíciókat, az értékes szaktudást a modern technológiai csúcsminõséggel. »

Világhírű az olasz San Daniele-i sonka, mégsem köthető egyetlen vállalkozó nevéhez sem. A környékbeli, tucatnyi kisvároska iparosai a regionális és helyi közigazgatás támogatásával klaszterbe álltak össze, és első körben közösen jelennek meg a piacon, mint San Daniele-i sonka, csak azután osztozkodnak annak dicsőségén, hogy ki is a termelő. Az együttműködésben részt vesznek az önkormányzatok, kutatóhelyek, állami intézmények, tanácsadó cégek, bankok, kisegítő szervezetek. A gazdasági sikerek mellett közös befektetéssel sikerült megoldaniuk például a környezetszennyezés problémáját is: korábban a páclét a folyókba eregették, ami nem volt valami zöld megoldás. »

Utazva a világban, ugyanolyan márkájú gépkocsiba ülhetünk be a taxidroszton, hogy eljussunk az otthon is működő lánc szállodájába, ahol a jól ismert márkájú tévén a megszokott csatornákat találjuk, s közben megihatjuk kedvenc üdítőnket is. A turisták így élik át a globalizációt. »

Chikán Attila akadémikustársam, mint pályafutásunk alatt annyiszor, mostani írásában (Hamis kérdésfeltevések – Figyelő, 2011/27. szám) a gazdasági életet oly sokrétűen befolyásoló közéleti viták egyik érzékeny pontjára tapintott. Mondandójának velejével egyetértek, hiszen a közkeletűvé vált nagy- és kisvállalat, külföldi- és hazai vállalkozás, áruházlánc és sarki bolt szembeállítása nyilvánvalóan szavazatmaximálási céllal tartósulhatott csupán. »