Impresszum

Tegyük fel, hogy egy kormány az ország hátrányos helyzetű régióba úgy próbál befektetőket vonzani, hogy számukra az ottani beruházások, fejlesztések gyorsított amortizációját teszi lehetővé. Korábban az ilyen támogatások két formában részesülhettek támogatásban: egyrészt a befektetés összegének meghatározott százaléka levonható volt a társasági adóból, másrészt pályázati formában vissza nem térítendő költségvetési támogatást lehetett szerezni. Ez a két támogatási eszköz most megszűnik. »

Közös vizsgálódásunk a következő alaptéma körül fog forogni: kiket (adóalanyok), miért (adótárgy), milyen mértékben (adómérték), az adómértéket mire vetítve (adóalap), hogyan (adóigazgatás és számviteli szabályozás) adóztat az állam.

Ki fogunk térni az adópolitika különböző, egymással gyakran erőteljesen ütköző motivációira: az állam bevételi forrásainak biztosítására; az adóalanyok ösztönzésére (bizonyos tevékenységek folytatására, vagy épp ellenkezőleg, azoktól való tartózkodásra); szociális indíttatású transzferek nyújtására. Megvitatjuk az adóztatás komplexitásával, hatékonyságával, igazságosságával kapcsolatos alapvető átváltásokat. Noha a magyar adórendszer bőségesen kínál érdekes kérdéseket, a félév folyamán a nemzetközi gyakorlatba is bepillantunk majd, különös tekintettel az EU-csatlakozás révén bekövetkező változásokba (ÁFA, vámok, ökoadó, stb.) »

Tegyük fel, hogy egy kormány – például nemzetközi kötelezettségei miatt – arra kényszerül, hogy a korábban tárgyi adómentes oktatást a normál ÁFA-kulccsal terheljék meg.... (A tárgyi adómentesség azt jelenti, hogy az adott tevékenység után nem fizetnek ÁFÁ-t, viszont a vállalat az általa vásárolt termékekben már kifizetett ÁFÁ-t sem igényelheti vissza.)
»

Az első kérdés lezárásaként összeállítottuk azt a „megoldási kulcsot", amelyet akkor alkalmaznánk, ha ez a kérdés, ebben a formában vizsgafeladat lenne. »