munka

Változatos tervek születtek, hogyan segíthetné az állam a kisgyermekes nők munkába állását: bölcsinyitásra ösztönöznék a cégeket, bevezetnék a teljes fizetésért végzett részmunkaidőt, és a gyermeknevelésért járó szabadságot részletekben is ki lehetne venni. Sőt a gazdagok felajánlhatnák a családi pótlékot a szegényebb gyerekek családjának.

Pusztán érettségivel – szakma nélkül – nagyon nehéz elhelyezkedni. 60 ezer álláskereső gimnáziumot végzett, ők szakképzetlennek számítanak a munkaerőpiacon. A középfokú képzettségűek fizetése fele annyi, mint a diplomásoké.

Júliustól vasárnap nem foglalkoztathatnak munkavállalót a kereskedők, ha nem éri el a heti 80 órát az üzemidejük. A tulaj viszont beállhat a pult mögé.

Egyes férfiak számára természetes a házimunka, mások nagy ívben elkerülik, amíg csak az élet úgy nem hozza, hogy muszáj csinálniuk. Mostanában ez talán sűrűbben fordul elő. Megkérdeztük, hogyan viselik, ha ilyen helyzetbe kerülnek.

Csökkent a jövedelmük, veszélybe került a munkájuk, elvehetik a nyugdíjukat, elvesztették a biztonságukat. A munka ünnepén megnéztük, kiket ért hátrány a kormányzat intézkedései miatt.

59 ezerrel többen dolgoztak, mint egy évvel ezelőtt, ám az új munkavállalóknak körülbelül a fele közfoglalkoztatott volt. A munkanélküliek száma 14 ezerrel nőtt.

Ötezer munkahelyet teremtene a kormány azzal, hogy átminősítené a nevelőszülők státuszát. Önfoglalkoztatásra ösztönzik a munkanélkülieket, bővítik a közfoglalkoztatást, és pályázatokkal, adókedvezménnyel bátorítanák a cégeket a dolgozói létszám növelésére.

Jelentősen nőhet a börtöncégek árbevétele, mert immár 247 állami intézménynek kötelező ezektől beszerezni árukat, és vásárolni szolgáltatásokat - írta hétfői számában a Világgazdaság.

A magyar üzletemberek többsége szerint az elmúlt két évben kismértékben javult a munkája és magánélete közötti egyensúly, és dacára annak, hogy egyre keményebben dolgoznak, az emberek jobban élvezik munkájukat - írta a Napi Gazdaság pénteken a Regus Regus Work-Life Balance Index jelentését ismertetve.

Fura jövőkép rajzolódik a Széll Kálmán Terv 2.0-ből: a magasan képzettek bére csökken leginkább, és úgy tűnik, kevesebb ilyen munkavállalóra lesz szükség.