A munkahely, az iroda színvilágának megválasztása már csak azért sem egyszerű, mert a színekhez való viszonyunk teljesen egyéni, ráadásul sok mindentől függ. Szende Árpád, az Építéstudományi Egyesület Színdinamikai Szakosztályának elnöke azt mondja például, hogy a földrajzi hellyel változik a színpreferencia: a déli országokban, ahol a napfényben halványabbnak látszanak a színek, az erőteljes tónusokat részesítik előnyben, míg északon a világosabb, hidegebb színekkel igyekeznek világosítani az igen gyakran sötétbe boruló környezetet.
Függ a színekhez való viszony a kulturális háttértől is. És más tónusokat kedvelnek a férfiak, a nők, valamint a különböző korosztályok.
Otthonunkban még csak-csak képesek vagyunk érvényesíteni egyéni ízlésünket – természetesen a többi családtag színpreferenciáját is figyelembe véve. De nehezebb a helyzet akkor, ha egy kollektíva számára kell inspiráló, mégis nyugodt környezetet teremteni, méghozzá úgy, hogy a színvilág illeszkedjék cégünk profiljához, és természetesen az ügyfeleknek is a vállalkozás legjobb arcát mutassa.
Korrigál, nyugtatMinden színnek jól körülírható fiziológiás és lelki hatása van. Ezeket az irodai környezet színválasztásánál mindenképp figyelembe kell venni, hiszen munkatársainknak hosszú órákat kell eltölteniük ebben a környezetben: a túl sötét árnyalatok például lehangolóak, míg a túlságosan erőteljes, élénk tónusok egy idő után idegesítően hatnak.
A felület nagysága sem közömbös, amelyre a színt felviszik – épp ezért nem mondanak eleget a festékboltok néhány négyzetcentiméteres színmintái. Ugyanaz az árnyalat, amelyik kicsiben szépen mutat, nagy felületen szörnyűvé válhat.
A különféle színekkel ugyanakkor korrigálni is lehet a munkaterület, az iroda adottságait. A sötét árnyalatok például „összenyomják” a túl nagy teret, míg a világosak a szűkebb helyiségeket is nagyobbnak láttatják. A túl meleg munkahelyeken a dolgozók hőérzetét lehet valamelyest csökkenteni hűvös színek alkalmazásával is, míg a nyugodt, sárgászöld pasztellek a zajt képesek akár 8–10 százalékkal is kompenzálni – állítja a szakértő.
Az irodának otthont adó épület stílusát sem lehet figyelmen kívül hagyni. Egy műemlék épületben például egyes elemek színén nem lehet önkényesen változtatni, ezekhez kell hozzáigazítani a többi árnyalatot. Ehhez persze vehetünk igénybe segítséget: a számítógépes színtervező programoktól a profi lakberendezésig.
Szempontok a színezéshez
Szende Árpád szerint az iroda megvásárlása vagy bérlése előtt mindenképpen ajánlatos szakember, azaz lakberendező, belsőépítész vagy színtanácsadó véleményét kérni, de a cég vezetőjeként nekünk magunknak sem árt tisztában lennünk bizonyos dolgokkal:
– Érdemes felmérni saját színpreferenciánkat (ez a saját főnöki irodánkban akár komolyabban is érvényre juthat), de a munkatársak véleményét is ki kell kérni.
– Végig kell gondolni, hol van az iroda, milyen házban foglaltunk el néhány helyiséget: például műemlék jellegű, klasszikus épületben vagy modern irodaházban.
– El kell gondolkodni azon, milyen tevékenységet végez a cégünk, és milyen szín fejezné ki legjobban azt, amit mondani szeretnénk magunkról (például a vízzel foglalkozó vállalkozások aligha kerülhetik ki a kék alkalmazását a logóban, a névjegykártyákon, illetve akár a recepciónál és az irodákban is).
– Fel kell mérni, hogy az egyes helyiségekben milyen munkafolyamatok zajlanak majd, s ezekhez milyen árnyalat teremtene megfelelő környezetet. Egyhangú, monoton munkák végzéséhez legjobb serkentő hatású színeket alkalmazni, például a sárga különböző árnyalatait. Érdemes ugyanakkor óvatosan bánni velük, nehogy nyugtalanító legyen a hatás.
– Végig kell gondolni a helyiség fényviszonyait, például azt, mennyi természetes fény jut be, s mivel állítjuk elő a mesterséges fényt (fénycsöves világítás mellett például egyes árnyalatok másként hatnak).
– Tisztában kell lenni a helyiségek adottságaival s azzal, hogy az esetleges hátrányokat milyen tónusokkal lehetne korrigálni.
– Fontos, hogy az egész iroda színvilága harmonikus legyen, a kevésbé szem előtt lévő helyiségek (például a mosdók, a pihenők, a teakonyhák) is beleilleszkedjenek az egységes színvilágba.
– Különféle „vezetőszínek” és egyéb dekorelemek alkalmazásával az ügyfelek és a munkatársak tájékozódását is megkönnyíthetjük az épületen belül.
Benedek Erika lakberendező szerint leggyakrabban a pasztellszínek dominálnak az irodákban, különösen népszerűek a bézs, a vanília, esetleg a tört fehér árnyalatai. Ahhoz, hogy ez ne váljon unalmassá, nemcsak a színekkel, hanem a felületekkel is lehet „játszani”. Jó hatású lehet, ha például az egyik fal színe eltér a többitől, vagy a felület szokatlan kialakítása töri meg az egyszínűséget.
A nagy felületen alkalmazott árnyalatok mellett a kiegészítők színe is nagyon fontos. Az irodabútoroknak az asztaloktól a legkisebb lámpáig harmóniában kell lenniük a domináns színekkel. Ugyanakkor egy jól kiválasztott, meglepő árnyalat egy kisebb felületen, például egy asztali lámpán elhelyezve nagyon feldobhatja az összhatást.
A színek hatása
A különböző színek egyes szerveink működését is befolyásolják, de érzelemvilágunkra, hangulatunkra is hatással vannak:
– a narancssárga stimulálja az emésztőszervek működését, és serkentőleg hat az érzelmekre is, boldogságot, életvidámságot sugároz,
– a citromsárga serkenti az agyműködést, ugyanakkor nyugtatja az idegrendszert. Mivel aktiválja agyunk vizuális központját, ami sárga, azt ösztönösen megnézzük és megjegyezzük,
– a zöld nyugtató hatású és a biztonság érzetét kelti. Harmóniát teremt, ellazít, akár lámpaláz esetén is segíthet,
– a fehér a tisztaság és rendezettség színe, de nagy felületeken könnyen elkápráztathatja a szemet,
– a barna megnyugtat, kiegyenlítő, harmonizáló hatású, feléleszti a depresszív hangulatú embereket, ugyanakkor megnyugtatja a túlpörgötteket,
– a piros szabályozza az adrenalintermelést, növeli a pulzusszámot és a vérnyomást, erősebbnek érezzük magunkat tőle,
– a kék csökkenti a stresszt, nyugtató, lazító hatású, csökkenti a vérnyomást, ugyanakkor serkenti a szellemi kreativitást,
– a fekete lehangoltságot és hűvösséget hordoz.
Ruha teszi az üzletembert!
A színek hatását az öltözködésben is kihasználhatjuk. Talán épp egy ilyen apróságon múlik a tárgyalás sikere! Kardos Zsanett stylist szerint a fekete szín tekintélyt parancsol, erőt és hatalmat sugall, ezért fontos tárgyalásokon céltudatosan viselhető. Mindig elegáns, ünnepélyes hatást kelt.
A professzionális szín az üzleti világban a szürke, amely hagyományosan a vitatkozó felek közötti közvetítés színe, kiegyensúlyozottságot, semlegességet sugall.
Hölgyeknél a fekete, a kék, a bézs és a földszínek az uralkodók. A sötétkék az állandóságot és megbízhatóságot sugallja, nem véletlen, hogy a hivatali egyenruhák kedvenc árnyalatainak egyike – kreatív szakmában azonban nem előnyös, sokan unalmasnak tartják.
Az üzleti életben szigorúan tilos színnek számít a hivalkodó tűzpiros, a lila és a citromsárga. A férfiaknál a bordó és piros nyakkendő viselése viszont előnyös választás lehet, hiszen itt csak kis felületen érvényesül a feltűnő szín.
Ügyelni kell arra, hogy három árnyalatnál több ne forduljon elő a ruházatunkban, az anyagok mintája pedig finom, visszafogott legyen.
A cipő és a táska színének egyeznie kell.
És ami tilos…
Vannak azonban olyan színek, amelyek alkalmazása kerülendő az üzleti célú helyiségek berendezésénél. A lakberendező általában nem javasolja a rikító, erőteljes színeket:
– Ezek közül különösen tiltott árnyalatnak számít a túlságosan agresszív piros.
– A rózsaszín és a lila használata sem ajánlott, mivel egyik sem sugallja az üzleti életben elvárt komolyságot.
– Különösen fontos, hogy kerüljük a sötét színek kiváltotta „budoárhangulatot”.
A szürkés árnyalatok férfiasabb, míg a pasztell-barackos színek nőiesebb munkakörnyezetet hoznak létre. Ott, ahol kemény, vérre menő tárgyalások folynak, nem érdemes nagyon bensőséges hangulatot teremteni. Ott viszont, ahol az emberek ügyes-bajos dolgaikat adják elő, s különösen fontos szerep jut a bizalomnak, például a hr-eseknél, egy pszichológus rendelőjében vagy egy ügyvédi irodában, néhány melegebb árnyalat segítségével teremthető meg a bensőséges, mégis professzionális környezet.