25°C

2014-ig nem hajtható be a kamarai regisztrációs díj

Tevékenységtől és vállalkozói formától függetlenül minden már létező vállalkozónak (másodállású vállalkozónak is) regisztráltatnia kell magát a székhely szerint területileg illetékes kamaráknál március 1-jéig. A kötelező kamarai regisztráció díja 5 ezer forint, ezt pedig legkésőbb március 31-ig kell befizetni szintén a területileg illetékes kamara számlájára. Az év közben alakuló egyéni és társas vállalkozásoknak a bejegyzésüket követő 5 napon belül kell a kamaráknál nyilvántartásba vetetniük magukat. A regisztrált vállalkozások nem válnak automatikusan kamarai taggá. A kamarai tagság továbbra is önkéntes marad.

Nincs kötelező kamarai regisztráció azoknak a vállalkozásoknak, amelyek főtevékenységként mezőgazdasággal foglalkoznak, illetve a mezőgazdasági termelőknek, valamint a magán-állatorvosi, ügyvédi, egyéni szabadalmi ügyvivői, közjegyzői és önálló bírósági végrehajtói tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak és egyéni cégeknek sem.

Így regisztrálhatnak a vállalkozók

Február elején elindult az online regisztrációs lehetőség is. Amelyik cég nem az online regisztrációt választja, az a regisztrációs adatlapot a kamarai honlapokról tudja kinyomtatni. A regisztrációs lapot kitöltés és cégszerű aláírás után vagy postai úton kell beküldeni a székhely szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamarához, vagy személyesen lehet leadni az ügyfélszolgálatokon.

A regisztrációs adatlapon vannak kötelezően és önkéntesen kitölthető adatok. Ha egy cég önkéntesen beszámol arról, hogy hány főt foglalkoztat, mekkora az árbevétele, vagy épp végez-e külkereskedelmi tevékenységet, akkor ezek az adatai is bekerülhetnek a nyilvános adatbázisba (amennyiben ehhez hozzájárul a regisztráció során). A későbbiekben a cégeknek kell frissíteniük az adataikat, amit bármikor megtehetnek.

A nyilvántartásba vételi kérelmeket csak az 5000 forintos kamarai hozzájárulás beérkezése és jóváírása után teljesítik. A banki átutalás mellett lehetőség van az ügyfélszolgálatokon készpénzbefizetésre is. Egyes területi kamaráknál „sárga postai csekken” is befizethető a hozzájárulás. A kamarai regisztrációs díj adó módjára is behajtható. De leghamarabb csak 2014-ben.

Könyvelők szerint aggályos

A kamarai regisztráció részleteit több ponton is kifogásolja a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE), mert úgy gondolják, hogy annak egyes műveletei ütköznek az azt elrendelő jogszabállyal és a számviteli és adózási előírásokkal is. Az MKOE szerint például a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara olyan adatokat kér (adószám, kapcsolattartási adatok, gazdálkodás vezetőjének mobil telefonszáma), amire nincs jogszabályi felhatalmazása.

Megkérdeztük erről Dunai Pétert, az MKIK főtitkárát. Szerinte az adatok bekérésével nincs probléma, a törvény előírja, milyen kötelező adatokat kell rögzíteniük, de azt nem tiltja, hogy ezen kívül más információt is kérjenek a vállalkozóktól. Az adószám az azonosításra, a többi kifogásolt adat pedig a kapcsolattartás megkönnyítésére szolgál – tette hozzá.

Adó módjára behajtható?

Az MKOE szerint gond van azzal is, hogy adók módjára hajtanák be a tartozást. Mégpedig azért, mivel a regisztrációs díj nem közteher, mivel a kamarának nincs közhatalmi hatásköre, és a regisztrációs díj pedig nem az államháztartást illeti. Dunai Péter ezzel kapcsolatban elmondta, korábban volt már kötelező kamarai tagság is, s akkor is adók módjára volt behajtható a tagdíj, pedig az sem az állam kasszájába folyt be.

A behajthatósággal kapcsolatban megkérdeztük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt is. Kiderült, hogy az adóhatóság (értve ez alatt az önkormányzati és az állami adóhatóságot is) megkeresésére csak akkor kerülhet sor, ha az érintett adók módjára behajtandó köztartozás összege meghaladja a 10 000 forintot. Tehát (változatlan szabályozást feltételezve) a meg nem fizetett kamarai hozzájárulás behajtására legkorábban 2014-ben kerülhetne sor.

Az MKOE azt is megjegyzi közleményében, hogy miután a díj nem közteher, arról számlát (számviteli bizonylatot) kellene kiállítani, még akkor is, ha azt általános forgalmi adó nem terheli.
A könyvelők egyesülete arra is felhívja a figyelmet, hogy a kamarai regisztráció elmulasztásának nincs jogszabályi szankciója.

Ha a vállalkozó nem regisztrál

A kötelező kamarai regisztrációt elmulasztó vállalkozókat az MKIK a nyilvános cégnyilvántartások alapján később (még az idén) megkeresi, és figyelmezteti. Ha ez sem vezet eredményre, akkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (NAV) összevetik az adatokat, és a kamara „kényszerregisztrálja” őket, a NAV pedig (leghamarabb 2014-ben) behajtja a díjat a cégektől. Bírságra azonban nem kell számítaniuk.

Mit ad cserébe a kamara?

A regisztrált cégeknek a kamara a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) nyújtja, térítésmentesen. A regisztráció legfőbb célja azonban az, hogy képet kapjanak róla, hány ténylegesen működő vállalkozás van, és mi jellemzi őket.

A bekért adatokból online kereshető kamarai nyilvántartás készül. amely 2012. június 1-jétől lesz nyilvános (az MKIK, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető). A későbbiekben a kamara javaslatot fog tenni arra, hogy bizonyos vállalkozási ügyek intézésénél (pl. Széchenyi kártya igénylés, pályázatok, stb.) a kamarai regisztrációs számot is kérjék be.

550-600 ezer működő vállalkozást érinthet a kötelező regisztráció és a kamarai hozzájárulás. Hétfőig mintegy 230 ezer vállalkozás jelentkezett be a kamarákhoz (közülük 160 ezren online), és az utóbbi napokban erőteljesen nőtt a regisztrálók száma.

FN a Facebookon


Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel az Üzleti tipp hírlevelére!
(Felhasználási feltételek)


Facebook