8°C

Pórul járnak az adózás kakukktojásai

A januártól leadott számláknál legalább az összeg felére le kell vonnia a kifizetőnek a közterheket az adószámos magánszemélytől, akkor is, ha 50 százaléknál több költséget tudnának elszámolni. Ez jelentős szigorítás a jellemzően szellemi szabadfoglalkozásúak és őstermelők körében kedvelt adózási formánál. Az adószámos magánszemély igazi kakukktojás az adózásban: olyan, mintha vállalkozó lenne, mégsem az, de adóköteles bevételszerző tevékenységet végez. Tipikusan a mezőgazdasági őstermelők, ügyvédek, újságírók, ingatlan-bérbeadással foglalkozók választják ezt az adózási formát (az ingatlan bérbeadásához már nem feltétlenül kell adószám).

Amiatt is kilógott az adószámos magánszemély a sorból, mert viszonylag kedvezően adózik. Bár ebben most van némi változás.


Fotó: MTI / Rosta Tibor

A kifizetőnek kell levonnia az adót

Az adószámos magánszemélyek adózásánál két fontos változás van az idei évtől. Az egyik, hogy a kiállított számla összege után muszáj a kifizetőnek levonnia az adóelőleget. Ha minden hónapban kap számlát, akkor minden hónapban le kell vonnia.

Tavaly a kifizetőnek még csak akkor kellett az adóelőleget megállapítania és levonnia, ha azt az adószámos magánszemély írásbeli nyilatkozattal kérte. Nyilatkozat hiányában a magánszemély negyedévente magának állapíthatta meg és fizethette be az adóelőleget.

Legalább a számlázott összeg felére meg kell fizetni az adót

A másik változás az adó- és járulékalapot érinti. Az adószámos magánszemély nyilatkozatot tehet a kifizetőnek arról, hogy a neki járó bevételből, illetve költségtérítésből milyen összegű költség figyelembevételével állapítsa meg a közterhek (adó és járulék) alapját. Tavaly decemberig ez a költséghányad elérhette a bevétel 100 százalékát is (vagyis meg lehetett úszni az év közbeni adózást).

Idén januártól viszont (a költségtérítés kivételével) legfeljebb csak a bevétel 50 százalékának megfelelő mértékű igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költségről, költséghányadról lehet nyilatkozni. Vagyis legalább a bevétel fele után le kell, hogy vonja a kifizető az adót (16 százalék szja) és a járulékot (10 százalék nyugdíjjárulék és 8,5 százalék munkavállalói járulék). A kifizetőnek ezen felül legalább a számla összegének felére meg kell fizetnie a (27 százalékos) szociális hozzájárulási adót is. (A járulékokat csak akkor kell fizetni, ha a minimálbér 30 százalékát eléri a jövedelem.)

Jó hír viszont, hogy ha a tényleges költségek mégis meghaladnák az 50 százalékot, akkor ezeket a költségeket az éves adóbevallásban érvényesíteni lehet, és visszaigényelhető a befizetett adó.

Most már jobb lesz egyéninek lenni?

Mit érdemes mérlegelnie annak, aki most dönti el, egyéni vállalkozó legyen inkább vagy adószámos magánszemély? Íme, néhány szempont.

Az egyéni vállalkozó az adószámos magánszemélynél jóval többféle költséget számolhat el. Az adószámos magánszemély a tárgyévi nyereséggel szemben csak tárgyévi veszteséget határolhat el. Az egyéni vállalkozó viszont a korábbi adóév veszteségét a következő adóévi nyereségével szemben (bizonyos korlátozásokkal) is elszámolhatja. Továbbá az egyéni vállalkozó élhet a kisvállalkozói kedvezménnyel is (a még használatba nem vett üzemi célú ingatlanokra, gépekre, berendezésekre, eszközökre kaphat adóalap-kedvezményt). Bár állítólag ezzel a lehetőséggel az adózási kockázatok miatt viszonylag kevesen élnek.

Közterhek szempontjából viszont jobban jár az adószámos magánszemély, mert az általa számlázott összeg legfeljebb felére nem von le tőle adót és járulékot a kifizető. A vállalkozónak viszont legalább a minimálbér (vagy bérminimum után) meg kell fizetnie maga után a munkavállalói és a munkaadói közterheket is.

Ez utóbbit az adószámos magánszemélynél a kifizetőnek kell lerónia.

Ennyi adószámos magánszemély van:

A NAV nyilvántartása szerint március 10-én 657 181 adószámos magánszemély volt.

Az elmúlt öt évben (december végén) így alakult a számuk:

2007. - 267 828 fő

2008. - 596 442*

2009. - 624 054

2010. - 639 313

2011. - 653 202

* 2008-ban azért duplázódott meg az adószámos magánszemélyek száma, mert ettől az évtől a mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemélynek (őstermelőnek) akkor is szükséges az adószám, ha kizárólag kompenzációs felárra jogosító értékesítést végez. Adószám nélkül kompenzációs felárra nem tarthat igényt, ezért a termelőnek legkésőbb az első felvásárlás időpontjáig be kell jelentkeznie az állami adóhatósághoz és adószámot kell kérnie. Az őstermelők tömeges bejelentkezése utáni időszakban az adószámos magánszemélyek száma évről évre egyenletesen 2-4 százalékkal növekedett.

FN a Facebookon


Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel az Üzleti tipp hírlevelére!
(Felhasználási feltételek)


Facebook