Forrás: BBC
Kimentették csütörtökön azt a 13 embert, akik a tengerbe zuhantak, amikor felrobbant egy újabb tengeri olajfúró torony a Mexikói-öbölben.
A szerencsétlenül járt létesítmény tulajdonosa, a Mariner Energy szerint hamarosan eloltják a tüzet, és jelentősebb olajszivárgás nem történt, ám Bobby Jindal, Louisiana kormányzója óvatosságra intett. Mint mondta: a BP tornyának felrobbanásakor sem észleltek először nagyobb szivárgást.
Veszélyes partvidékA robbanás közép-európai idő szerint 15 óra 30-kor, a louisianai partvidéktől 140 kilométerre délre, az áprilisban bekövetkezett, jelentős olajszennyezést okozó robbanás helyszínétől pedig nyugatra történt.
Az emberek mentésére és a tűz eloltására a parti őrség kilenc helikoptert, két repülőgépet és négy vízi járművet küldött a helyszínre.
A CNN értesülései szerint ez a fúrótorony egyébként már használaton kívül van, így nem ömlik olaj a tengerbe.
Az előző robbanás kronológiája 2010. április 20. - A Mexikói-öbölben felrobbant, majd elsüllyedt az amerikai tulajdonban lévő, de a British Petroleum (BP) brit olajipari óriáscég által üzemeltetett Deepwater Horizon nevű olajfúró-platform. A 120 méter hosszú, 78 méter széles, 560 millió dollár értékű tengeri olajfúró torony 130 munkása közül 11 eltűnt, a többieket sikerült kimenekíteni.
április 22. - A két nappal korábbi robbanás óta lángokban álló olajfúró torony a tengerbe süllyedt. Nem sokkal később kiderült, hogy az 1522 méteres vízmélységben található kútfej és kitörésgátló rendszer megsérült, és három lyukon keresztül olaj szivárog a tengerbe. A szennyezés mennyiségét először naponta ezer hordóra (159 ezer liter) tették, néhány nap múlva kiderült, hogy annak valós mérete legalább ötezer hordó naponta, ez május végén már 12-15 ezer hordóra nőtt, összességében majdnem ötmillió hordó nyersolaj került a Mexikói-öböl vizébe.
április 25. - Az első sikertelen kísérlet a szivárgás elfojtására, a tengerfenéken távirányítású hajókkal igyekeztek elzárni a 450 tonnás biztonsági szelepet.
április 28. - Az amerikai parti őrség megkísérelte elégetni a víz felszínén úszó olajfoltot.
április 29. - Barack Obama amerikai elnök közölte: kormánya "minden szükségeset" megtesz a Mexikó-öbölben történt olajkatasztrófa elhárítására, hozzátéve: a felelősség a fúrótornyot üzemeltető BP olajcéget terheli. A mexikói-öböl menti szövetségi államokban szükséghelyzetet rendeltek el a környezetszennyezés miatt.
április 30. - Az amerikai kormány közölte: nem engedélyeznek újabb tengeri olajfúrásokat, amíg nem zárul le a katasztrófával kapcsolatos vizsgálat. Május 27-én Obama elnök hathónapos moratóriumot rendelt el a mexikói-öbölbeli mélytengeri olajfúrásokra, a rendelkezést azonban jogi úton megtámadta több tucat olajfúró platformok ellátásával foglalkozó vállalat, illetve a louisianai hatóságok is. Július 12-én a Fehér Ház újabb moratóriumot hirdetett november 30-ig.
május 2. - Obama elnök Louisiana államba látogatott, hogy a helyszínen tájékozódjon a kárelhárítási műveletekről. (A sajtóban egyre több bírálat érte az amerikai kormányt és a BP-t, amiért nem tettek meg mindent a katasztrófa elhárítására.)
május 5. - A BP lezárta az egyik mélytengeri szivárgási forrást, de ez nem csökkentette a tengerbe kerülő olaj mennyiségét.
május 7. - Az olajkatasztrófa helyszínén a fő szivárgáshoz egy csaknem 100 tonnás olajfogó szerkezetet eresztettek le. Az ilyen mélységben még ki nem próbált módszer kudarcot vallott, jéghez hasonló kristályok képződése miatt fel kellett emelni a szerkezetet. A BP ezután azt mérlegelte, hogy gyorsan kötő cementet vagy egyéb tömítő anyagot pumpál a kúton levő záró szelepbe, amelyet az április 20-i robbanás óta nem tudtak aktiválni.
május 16. - A BP mérsékelni tudta a nyersolaj tengerbe ömlését, mert annak egy részét másfél kilométer hosszú vezetéken keresztül tartályhajóba juttatták. Időközben a szennyeződés mind az öt öböl menti amerikai szövetségi állam - Alabama, Louisiana, Mississippi, Florida és Texas - partjait elérte, a Mexikói-öböl menti amerikai vizek ötödén betiltották a halászatot.
május 26. - A BP hozzáfogott a szivárgó mélytengeri olajkút végleges betapasztásához: egy hajóból nehéziszapot juttattak le és lövelltek be a sérült kitörésgátló szerkezetbe, ez a feltörő olaj rétegnyomását kiegyenlítve szüntette volna meg a szénhidrogén kiáramlását, amelyet utána be akartak cementezni. Két nappal később a szakemberek beismerték a vállalkozás kudarcát. Két mentesítő kút fúrását is elkezdték, a sérült kútfejtől kétoldalt 900 méterre indított függőleges irányú furatokat a sérült furat felé irányították, hogy 5000 méteres mélységben keresztezve zárják le a sérült kutat.
június 3. - A BP szakemberei a sérült felszálló vezetéket robotok segítségével közvetlenül a kitörésgátlónál vágták el, és a csonkra olyan "sapkát" illesztettek, amellyel a nyersolaj jelentős része összegyűjthető.
június 3. - A BP beismerte, hogy a társaság nem volt felkészülve a katasztrófa kezelésére. Ugyanezen a napon a Fitch leminősítette az olajcéget, amelynek részvényei addigra értékük egyharmadát veszítették el.
június 26. - A BP 20 milliárd dolláros kártalanítási alapot hozott létre az olajkatasztrófa áldozatainak kártalanítására, egy nappal azután, hogy Barack Obama amerikai elnök tévébeszédében gondatlansággal vádolta meg a céget.
július 13. - Új, 5,5 méteres és 68 tonnás olajfogó berendezést helyeztek a 85. napja szivárgó mélytengeri kútra a Mexikói-öbölben a régi olajfogó kúp helyére, ezután már nem került jelentős mennyiségű olaj a Mexikói-öböl vizébe.
július 27. - Tony Hayward, az olajkatasztrófáért felelős BP vezérigazgatója bejelentette, hogy októberben távozik a cég éléről.
augusztus 4. - A BP bejelentette, hogy cement és nehéziszap bepumpálásával sikerült normalizálni a nyomást a megsérült kútfejnél, eltömítették az olajkutat, és teljesen elzárták a feltörő nyersolaj útját. Augusztus 6-án cementet pumpáltak a megsérült olajkútba, és eltömítették azt, a kút végleges lezárását szeptemberre tervezik.